Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 2. szám - SZEMLE - Vidos Zoltán: Szíj Rezső: Műemlékek és műalkotások Várpalotán
Várpalota városi tanácsa adta ki ezt a 144 oldalas, finom műnyomó papíron készült könyvet, amely szerkezetében is magán viseli a szerző mindig újat kereső és hiányt pótló leleményének a jegyeit. Nemcsak a város letűnt korszakainak műemlékeivel foglalkozik, hanem ismerteti a várasba 1945 után került képzőművészeti alkotásokat, köztük az új építészet szempontjából fontosabb épületeket is. Továbbá, a helyi magángyűjteményekben található műalkotásokat, valamint a városban munkálkodó művészeket. E tekintetben tehát képzőművészeti értelemben vett szociográfiai fölmérés is e mű. Némelyik műemlékkel már a korábban megjelent „Várpalota” című, várostörténeti és szociográfiai monográfiájában is foglalkozott, éppen ezért ennek a könyvének műemléki részében csak azokkal az objektumokkal foglalkozik részletesebben, amelyekre nézve újabb kutatásai eredményeképpen eddig ismeretlen adatokat publikál. így elsőként ír az ínotai katolikus templom gótikus apsziszárói- De nem kerülik el figyelmét a művészi ízlésű és történeti becsű síremlékek, a népi építkezés emlékei sem, sőt ismerteti az elpusztult vagy átépített műemlékeket is. Bővebben foglalkozik a város többségében barokk jellegű parasztházaival, amelyek a népi építészet szempontjából érdemelnek figyelmet. „A legújabb kori műalkotások 1945—1955” c. fejezetben újszerű módon, a külső és belső közterületeiken fölállított művészi alkotásokat ismerteti (Szabó Iván, Kerényi Jenő, Laborcz Ferenc stb., stb. szobrait, Hincz, Főnyi mozaikját, Bernáth Aurél szekkóját, Kovács Margit terrakottáját stb. stb.). A kétségtelenül hibrid alkotású művelődési háznak még megvitatásra szoruló kérdéseit „eltorzult esztétikai felfogás” kifejezéssel illeti, pedig talán a valóban nagyszámú, kevésbé sikerült megoldás még nem tesz indokolttá egy egész, vajúdó, új rendet megvalósítani kívánó szellemi irányzat feletti pálcatörést. Ez is mutatja, hogy az illetékes tervezők (itt Károlyi Antal) és művészek bevonásával mélyreható kutatások, megbeszélések és újra való értékelések váltak most már el nem odázhatókká. Mindenesetre nekünk, építészeknek, akik töfobé-kevésbé, akarva, nem akarva részt is vettünk a „cselekményekben”, Szíj Rezső: Műemlékek és műalkotások Várpalotán nagy segítségünkre szolgálhat majd a szerző vérbeli, egészséges ítélőképessége és hitvallása. Meggondolandó például az a tény, hogy a könyvben ábrázolt, szintén a művelődési házhoz tartozó, teljes szépségű gobelin képekben, Pintér Éva, Pre- pelicza Katalin, Solti Gizella és Szőke Erzsébet — a Ferenczy Noémi mesteriskola — munkáiban, röviddel a kritikus korszak után, nyilvánvalóan alkotóiknak mesterük szent kiegyensúlyozottságú szellemében, sikerült az eszmei és tartalmi kívánságokat harmonikus egésszé egyesíteni. így Herczeg Klára inotai „Munkáscsalád” szoborcsoportjából sem ütközik ki, sem össze, sem nem válik le a kor kétségtelen mondanivalója. Erdey Dezső „Vízhordó lány” című alumíniumszobrával, úgyszintén Kovács Margit kerámia „Körtánc”-ávai kapcsolatban pedig általános és időtlen szépségeik következtében fel sem vetődnek ezek a kérdések. Kerényi Jenő 1953(!)-ban készült „Megbeszélés”^ már erősen sugározza keletkezési idejének irányított tematikus feszültségét — de szintén teljes szépségű megoldotl- sággalA fentiekből talán kiderült már, hogy ez a nem mindennapi tartalmú könyv csak azáltal válik érthetővé, ha a szerzőnek ezt a témakört több irányból alátámasztó, kiegészítő munkásságára is vetünk egy pillantást. 196S-ban jelent meg Várpalota látképei c. könyve, amelyben a vár vedutáit és újabb kori grafikai ábrázolásait, az utóbbit illetően városra kiterjedőket is, mutatta be. Az egészhez a történeti hátteret az 1960-ban megjelent nagy terjedelmű monográfiájához 1966- ban kiegészítő fejezetként kibocsátott Várpalota és környéke a török világban c- tanulmánya szolgáltatja. Ebből értjük meg, miért alakult a régi Várpalota olyanná, amilyennek ismerjük. Az Üjlaki- féle várat végeredményben a szerző munkássága helyezte számunkra új megvilágításba, s ezzel a jelenleg folyó re157
