Eger - napilap, 1936
1936-03-29 / 51. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 1936. március 29. Makrányi: Ebben a kérdőiben 1931 b^n jöttek sz érdekelt bérlök elöezör hozzám panaae ■zal. Tény, hogy a felkérések hibásak él most a város pert indított 26 bérlő ellen él az ellő próbapert elveszítette, mert a gazdákat károsodás érts. Természeteién, ahol a várost érte kisebbedéi, ott viszont a 24 gazda veszíti el a pert. A váróinak kell fizetni 2100 pengőt, ői ugyanakkor kap 2000 pengőt. Csépány: Kérdem, ki a felelői ? Desseő ; En nem, mert még nem voltam itt. Füleky sem, a felmérést Mayer György végezte, akit egy év múlva a váró« elbocsátott. Cserján Imra: A közgyűlési meghívókat ne három nappal, hanem nyolc nappal előbb kézbesítsék, hogy a képviselőknek módjuk legyen az egyes pontok iratéit átnézni ős tanulmányozni. Puky Árpád dr.: Erre szabályrendeletünk van és igyekszünk is a meghívókét minél korábban kézbesíteni. Az iratokat nem szabad kiadni, aki azonban feljön hozzám, annak minden, a tárggyal kapcsolatos irat a rendelkezésére áll. A tárgysorozat többi pontjairól legközelebb számolunk be. Állami kiküldöttek tartanak előadást vasárnap az egri gazdáknak a gyümölcstermesztésről Az egri gazdák számára nagy fontosságú előadás lesz március 29 őn, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében, ahol állami kiküldöttek is mertetik a tavaszi műtrágyázás módjait és szükségességét, továbbá a gyüwöícifavédelem feladatait. A gazdák elsőrendű érdeke, hogy minél számosabban jelenjenek meg az ismereteket szélesítő előadáson, mert csak több tudással és szakértelemmel lehet az egri gyümölcs jövőjét biztosítani. Ma és minden este 9 órától a 28 aranyos Rajkó __________hangversenyez záróráig a TÉLIKERTBEN! Nincs többé kényelmetlen cipő, mert tökéletes munkát állít elő a továbbképző tanfolyamot végzett iparosság Eger, március 28. Öt bét őta ismét az élet zaja hallatszik a régi halaipieci iskola falai között. Az öreg iskola emeletén, ahol azelőtt gyermek- csapatok zsibonglak, most komoly, szorgalmas felnőttek sürgölődnek, villamos gépek zúgnak, kalapácsok kopognak, ládák tornyosodnak, rajzok készülnek. Áll a tanfolyam, amelyet Bornemisza Gáza iparügyi miniszter nagyjelentőségű gondolata és támogatása teremtett meg az iparosság továbbképzésére. Hegy mit ér ez a tanfolyam, csak az iparoemssterek magatartásából lehet megítélni valójában. — Reggel héttől este nyololg dolgoznak műhelyeikben a mesterek s nyolckor a halas- piaci iskolába sietnek, hogy éjszakába nyúló munkával dolgozzanak, tanuljanak, képezzék magukat. Az egri iparosság józanul és okosan felismerte, hogy elbukik a gyáripar erős versenyével szemben, ha nem tökéletesíti azokat a tulajdonságokat, amelyekkel állni lehet a kisipar harcát, az egyéni munka harcát a tömegcikkek ellen. Az iskolában most a cipészipari továbbképző tanfolyam órái folynak egy kiváló budapesti szakember: Gróf József útmutatásai mellett és egy ugyancsak kitűnő egri iparos, Barkas János segítségével. De a miniszter szándékai szerint nyáron és ősszel megindulnak a szabó, kőműves, kőfaragó, asztalos és áosipari tanfolyamok is. A napokban Okoliosányi Imre alispán és Braun Károly polgármester meglátogatták a cipészipari tanfolyamod ahol Halmay Sándor a tanfolyamok általános vezetője programijuk összeállítója és Lanther János szakosztályi elnök kalauzolták őket. Húsz lelkes iparos dolgozik a munkaasztalok mellett, dioséretre- mőltő buzgalommal, a fekete, szőke és ősz fejek egyforma igyekezettel, szorgalommal hajlanak a munka fölé, akár a felsőrészek tervezését, kaptafák faragását, anatómiai rajzokat, gipszöntése- kel, cipőket VBgy csizmákat kell készíteni. Itt lehet látni azt az óriási külömbséget, amely a gyáripar tömegcikkei és a kisipar alapos, «személyre szőlő», egyéni munkája között mutatkozik — a kisipar javára. Itt tűnik ki, hogy a gyáripar sohasem fogja tudni lekonkurrdlni a kisipart, ha az alaposan képesít és érti a dolgát. Amig a kisipari cipő eljut odáig, hogy a vevő felhúzza, a legfontosabb tanulmányokat végzi el a cipészmester elméletben és gyakorlatban, — azon felül, hogy megtanult általános szabályok szerint, mint mondani szokás: I IX 8 Jvtinden alkut kizáró szigorúan szabott árak ♦ Szántó jYíórés Jársa férfid, fiú~ és gyermekruha áruházában, Eger, dr. Jtállay Zoltán u. 25. egy kaptafára cipőt készíteni. Először is megtanulja a láb pontos ezontrendazerét, az előfordulható összes hibákkal. A különböző Ciontainövések, torzulások hatalmas ábrákon láthatók a terem falain. De ez még nem elég. A modern cipészmeiisr nem marad a puszta mértékvétslnél, ha látja, hogy a szöbanforgő láb eltér az általános szabályoktól. Mindenkinek a lábát szoborba öntik ha szükség van rá. Gipszönt- vényt készítenek a lábról, hogy annál tüzetesebben tanulmányozható legyen. A vevő elmegy, de Iába ott marad, okulásul a mesternek. Igaz, beletart egy félórára, míg az öntvény elkészül, de megéri. Fel lehet fedezői rajta a legparányibb eret, a legkisebb bőrkeményedéit. Ha a gipszminta túlságosan szép, sőt klasszikus formákat árul el, esetleg a családi vitrinben lehet őrizni az utókor számára. Személyre szóló kaptafát faragnak a gipszminta nyomán mindenkinek, mert így készül a legszebb, egyben legkényelmesebb cipó. A szerszámok tömegei állnak erre a célra. A beteg láb számára külön művészet kaptafát faragni. Nyers gumival ragasztják a hatalmas parafa- táblákat és abból faragják ki a rövidült, vagy torzult lábnak megfelelő cipőformát. Csak ezután készül el « cipő, amely nem kényelmetlen, nem szorít, mert a mester ismeri a láb minden poroikfiját, alkalmas mélyedéseket hagy a bőrkeményedéinek, betéteket farag a lűdtalpuaknak és így tovább. Ninos többé szűk cipő, csak ki kell választani a megfelelő oi- pészmestert és minden megrendelőnek külön kaptafája legyen, Ez a lényeg. A többit megtanulják itt a mesterek. A tanfolyamon ötvenezer pengő értékű gépberendezés áll a tanulók számára. A legkülönbözőbb bőrvékonyítő, talpragasztő, tűzőgépek zakatolnak, zúgnak és pillanatok alatt elvégzik azt a munkát, amivel egyébként félóráig kell kínlódni. Újjászületik az egri cipészipar valósággal, a tanfolyam elvégzése után, megbízhatóbb, jobb lesz, tökéletes munkát ad. Él áldani fogja minden kisiparos az elsőipirügyi minisztert, aki nem- osak sorrendben lett az első, hanem a magyar ipar fölemelését célzó elgondolásaiban is nehéz lesz őt túlszárnyalni majd utódainak. Akik — bízunk benne — csak későn fognak következni, meri Bornemisza Gézára, egészséges terveire sokáig szüksége lesz a magyar iparosságnak. __________________________(~r) D r. Csilléry András ny. miniszter orszgy. képv. előadást tart Egerben vasárnap fél ll-kor a vármegyeháza dísztermében orvosok részére. Lapunk annak idején megemlékezett erről, hogy a »Nemzeti« Baleset Biztosító R. T. mml az Országos Orvosszövetség Nyugdíj és Ssgőiyző Intézetének szerződéses bategbiziosílő intézete a magánbetegbiztoiíiást teljesen szabad orvosválasztás alapján Eger és környéke területére bevezeti. Ez a magánbategbiztosf- tás főleg azokat a rétegeket érdekli, akik semmilyen vonatkozásban nincsenek védve, tehát az Oiin és Mabin kivűlrekedlek. Dr. Csilléry András rá kíván mutatni a baiegbiztosíi&i előnyeire, annak fontosságára, mely nem csupán az orvosokra jeleni előnyt, hanem főleg és elsősorban azokra a tényekre, amikor is komoly megbetegedés esetén, milyen nagy anyagi károkat jelent egy esetleges megbetegedés. A «Nemzeti« Baleset Biztpiftő R. T. megtéríti ez orvosi látogatások költségeit, akár rendelőben, akár a fél lakásán, éjszakai látogatások, tanári látogatás, különleges győgyeljáráiok, műtétek, kórházi, vagy szanatórium! ápolás költségeit, gyógyszer, győ-' gyászati segédeszközök, fogászati MA illmműsor keretében V miisur Kereicueu igg a 28 tagú rajkózenekar Z a VÁROSI SZÍNHÁZBAN.
