Eger - hetilap, 1876
1876-02-24 / 8. szám
59 fel a községi elöljárók, hogy a javítást igénylő iskolaépületek kijavíttassanak, a szűk és egészségtelen tantermek bővíttessenek, a kellő bútorzatban hiányt szenvedők célszerűen fölszereltessenek, és ott hol egyes í'elekezetek ennek végrehajtására elegendő pénztrövel nem rendelkeznek, oda hassanak, bogy a népnevelés emelésére községi iskolák jöjenek létre. Miről a polgármesterek tudomás s miheztartás végett — sa szolgabirók, ludemás, alkalmazkodás s köröztetés végett azzal érte- siltetnek, hogy a föntebbiekben megszabott eljárást ellet őrizzék s a községi elöljárókat ezen eljárásukban hivatalos tekintélyükké! és hatalmukkal támogassák. Egyébiránt a bemutatott s felolvasott évi jelentés a m. kir. vallás és közoktatásügyi minisztériumhoz fölterjesztetik. Egyleti élet. Az egri kereskedelmi és ipar-hitelintézet harmadik Üzletivi zárszámadásainak kimutatása 1875. jan. 1-töl dec. 31-ig. I. Forgalmi kimutatás. Bevétel: Pénzmaradvány átbozat 1045 frt77hr.; knma'ok 1 5675 frt 37 kr. : dijak 161 fit 40 kr. ; betét 45435 frt 19 kr.; leszámítolt váltó 437183 fit 65 kr. ; előleg 7135 frt; viszleszámitolt váltó 231721 frt 67 kr.; értékpapírok 118 frt, kamatjai 116 frt 10 kr.; jelzálog 2560 frt; házbér 57 frt 50 kr. ; részvény áiiiatási dij 15 trt 17 kr. Összeg: 741224 frt 82 kr. Kiadás: Betét 40266 frt 72 kr.; betéti kamat 247 frt 4 kr.; leszámítolt váltó 466732 frt 56 kr. : előleg 3427 írt ; viszleszámitolt váltó 210733 frt 67 kr.; kölcsönkamatok 3953 frt 18 kr.; üzleti költség 549 frt 56 kr. ; osztalék 6734 frt 60 kr. ; éitékpapirok 1540 frt; jelzálog 8:0 frt; házbér 341 frt; jutalékok 753 írt 35 kr.; tiszti fizetések 1SC0 frt; jótékony cél 18 frt; adó 804 frt 10 kr. ; pénzmaradvány 2374 frt 4 kr. Összog: 741224 frt 82 kr. II. Jövedelemkin utatás. Jövedelem: Befizetett kamatok 17531 frt 54 kr. ; befizetett dijak 161 frt 40 kr. ; értékpapírok kamatai 116 frt 10 kr. ; részvény-átiralási dijak 15 frt 17 kr. ; érték - papirokoni árkülönbség 4( 2 frt ; 1874. évről ki nem osztott nyeremény 13 frt 41 kr. Összeg: 18239 írt 62 kr. Költség: K fizetett s tőkésített kamatok 9-6 írt 45 kr. ; berendezési költség le re vés 79 fit 97 kr. ; üzleti kéltség 466 fit 84 kr.; tiszti fizetések iíCO frt; házbér 283 frt 50 kr. ; aoó 804 fit 10 kr. ; kö’csön kamatok £953 frt 18 kr ; jótékony cél 18 frt; 1875. évről a tartalék alaphoz 301 frt 85 kr. ; igazg. és igazgató tanácsi juta- talék 1147 frt 14 kr. ; részvény alaptőke 5°/0 kamatai 3750 frt; tiszta jövedelem 1875. dec. 3l-éu 4588 frt 89 kr. Összeg: 18239 frt 62 krajcár. III. Vagyon mérleg. Vagyon: Leszámított váltókban 124437 frt 91 kr. ; előlegekben 10367 frt; jelzálog kölcsönben 13220 frt; értékpapírokban 3200; bútorokban 1519 frt 86 frt; átmeneti kamatok egyenlege 1610 írt 62 kr. ; kölcsönök utáni kamatok 540 írt 15 kr. ; különfélékben 122 frt 72 kr. ; pénztári készlet 1875. dec. 3l-én 2374 frt 4 kr. Összeg: 157392 frt 30 kr. Teher: Részvény alaptőke 75000 frt; tartalék tőke 574 frt 36 kr.; tartalék töke az 1875-ik évi jövedelemből 301 frt 85 kr. ; betételek s tőkésített kamatok 14818 frt 36 kr. ; viszleszámitolt váltók 57072 frt; ki nem vett osztalék 140 írt ; igazgató s igazg. tanácsijutalék 1147 írt 14 kr. ; részvény alaptőke 5% kamatai 3750 frt, tiszta jövedelem 1875. december 31-én 4588 frt 59 kr. Összeg: 157392 írt 50 krajcár. Heti szemle. Az országos képviselöbáz f. fó 16-án tárgyalta a Deák Ferenc érdemeinek törvénybe igtatásáról szóló tjavaslatot. Az egész házban a javaslat elten, a balellenzék nevébeD, csupán Simonyi Ernő szóit fel, tartván ez ügyben egy oly eritikus pbilippikát, mely ten csak az országbázban, de az egész országban méltó indig- natiot szült. Tisza Kálmán ministerelnök nyomban meg is felelt rá replikáiulk azon elevenre tapintó, s érzékeny modorával, mely a kermányelrök ur szénoki rögtönzéseinek egyik felötlő sajátja. A javaslatot a Láz roppant többséggel minden vita nélkül fogadta el. — Ezután az adókezelési tjavaslat folytattatott. — A 17-én tartott ülésben a képviselöbáz egyik jegyzőjéül Gulner Gyula választatott meg. A magyar kern áiy tagjai, hir szerint; jövő-szombaton, f. hó 26-án mennek föl Bécshe, s ott valószínűleg 6—7 napig fognak tartózkodni, hogy a függőben levő bank és vámügyi kérdésekben va- lahára megállapodásra jussanak. A képviselöbáz a farsang utolsó napjaiban valószil üleg szünetelni fog. A borvát minister, gr. Pojavsevics Péter csakugyan elhagyja állón ását. Helyét, legújabb birek szeiint, Bedekovics Kálmán volt minister és bán fogja elfoglalni. úgy, hogy ez egy ideig mezetlen marad, s magára ölti azt. Azután ismét, visszaköti a tulajdonos derekára. Az egyiptomiaknál az a divat, hogy iidvözlelül saját kezeiket szokták csókolgatni. Egyébiránt a féifiak egymásnak is kezet csókolnak, de a nőknek kezet csókolni tiszteletlenség. A katonaságr ál az a'Sébbrangú, tisztelőt jeleül, a tisztnek lába alá tartja a kegyelt. Marokkóban a jó barátok azzal tanúsítják szere te töket, hogy egymás szak állát csókolgatják. De az a modor, melylyel a marakkói lovaskatona fölebbvalóját, főleg az idegent üdvözli, egy kissé erősen drastikus. Neki vágtat, mintha keresztül akarna rajta nyargalni, s mikor egészen az üdvözlőt!böz ért, hirtelen megáll, kirántja karabélyát, s a megtiszteltnek épen orra alatt süti el azt. Az ameiitai ősnépek köszöntés-formái is eléggé sajáLágosak. A dél-amerikaiak igy üdoözlik egymást: „Ama re ka ?“ t^Te vagy?), mire a másik viszonozza: „A !“ (Igen!). É j s z a k-A merikában, miden két. csapat indián jő szembe egymással, 20—30 lépésnyi távolra megállapodnak, hasra febüsznek, s egy darabig e helyzetben maradnak. Azután két törzsatya kivál a két csapatból, egymáshoz közelednek, s kölcsönösen elmesélik úti viszontagságaikat. Ennek végeztével mindkét csapat, nemek szerint különválva, közeledik egymáshoz, mély sobajtozások közt, melyek utóbb iszonyú óbégatássá változnak, miben a nők különösen kitüntetik magokat. Végre összeérvén, pipát cserélnek, s a jeremiád csakhamar kitörő ujjongássá fajul át, melylyel aztán a kölcsönös tisztelgés véget ér. U j G u i n e a lakói tiszteletűk jeleül fejőket levelekkel hintik be Az üdvözlésmódok közt az orrnak is kijutott a maga szerepe. A déli szigetek lakói, azzal tisztelik meg egymást, hogy orraik hegyét összeérintik. A lappok már többre mennek, mert ezek, csupa szerctftböl, orraikat erősen egymáshoz szorítják. Civilizált népeknél napjainkban legszokottabb üdvözlési formák a polgári osztályoknál : a föveg levevés, az ölelkezés, a főhajtás, kézszoritás, az arc és a kézcsók. Egyébként az európai népeknél is fönmaradtak még, kivált az alsóbb, műveletlenebb rétegekben, a szolgai meghunyászkedás némely visszatetszöbb nyilvánításai. A föveg megemelintés a XVI— XVII. században kezdett divatba jönni, s azóta állaián elterjedt, habár némelyek erősen tiltakoztak, sőt egyletek is alakultak az üdvözlés e kényelmetlen módja ellen. Legközönségesebb s egyszersmind legtisztesebb módja az üdvözlésnek a test felső része különösen a fő kis mértékben való meghajtása. Ácsokra, mint üdvözlés formára nézve azonban már igen eltérők a szokások és nézetek. A romai pápát a hívek 1 á b-c sókkal íidvözlik. A kéz- csók papok és hölgyek irányában van divatban. Kivételt e tekintetben csupán az angolok képeznek, kiknél a csókolózás illetlenség. Olaszországban a kézcsók a legnagyobb bizalom jele, melynek csak a legbensőbb viszonyban állók közt van helye. Magyar- Német- és Franciaországban a hölgyeknek kezet csókolni a finom társalgás és udvariasság egyik legkiválóbb jele, sőt követelménye. A spanyol elmondja ugyan, hogy: „Beso sus manos!“ (Csókolom kezét !), de — nem teszi. Oroszországban a hölgyeket, tisztelet jelűi, homlokon szokták csókolni, s ennek elmulasztása ép oly bárdolatlanság, mint a kézcsókolás. Az orosz pór ura lábaihoz borul, átkarolja s megcsókolja annak térdeit. A lengyel földig hajol, vagy pedig vállon csókolja az előkelőbbet. A cseh pedig ruhája szegélyét csókolja meg annak, kit meg akar tisztelni. * (Vége köv.)
