Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Nyárád vizétől - N. J.) tovább menve eljutottak az Eger vizéig. Kunyhókat „ készítve több napig ott maradtak, s azt a hegyet, amelyen a vezér számára levelesszínt vertek, színhalomnak nevezték el. Táboruk az Ostoros pataktól egészen Poroszló váráig húzódott."

3/

a Természetes tehát, hogy a lovasnomád magyarság már ekkor megismerhette az Eger patak völgyét, ez azonban megtelepedést még nem jelentett. Más történészek viszont tagadják a megtelepedés lehetőségét is. Heves megye műemlékei II. kötetének bevezető tanulmányában Pataki V. János azt írja, az Eger területén lévő talaj annyira mocsaras, hogy: „ezt csak céltudatos emberi munka tudhatta állandó letelepedésre alkalmassá tenni, ez a munka pedig még csak nem is a magyar honfoglalással, hanem csak a királyok korával kezdődik. - Nem is volt Eger városa, de az egész völgy sem Felnémettől Makiárig lakott terület a honfoglalás előtt, itt a honfoglalók legfeljebb vadásztak, de nem laktak. - A király alapíthatott püspökséget, székhelyét kijelölhette, de benépesítése, megépítése a kijelölt egyházi férfira várt".

4 Ha Eger területét szűken értelmezzük, akkor Patakinak igazat kell adnunk. A város középkori ábrázolásain a patak mindenhol a mainál szélesebbnek van feltüntetve. Középkori adatokból tudjuk, hogy Eger és Felnémet között tavas, mocsaras terület volt, a déli városfalon kívül pedig a hőforrások alkottak tavat. Feltételezhető tehát, hogy a mai történelmi városmag helyén olyan vizes, mocsaras terület helyezkedett el, amely az emberi megélhetést változtatás nélkül nem tette lehetővé. Pataki megállapítása azonban mégis történelmietlen, mert elképzelhetetlen, hogy Szent István megállt egy teljesen lakatlan domb tetején és kijelentette, itt lesz Eger. Mindenképpen fel kell tételeznünk, hogy 1000 körül, a püspökség alapításának időpontjában Egeiterületén már kisebb, vagy nagyobb állandó településnek kellett lenni. Történetileg bizonyítottnak vehetjük, és a korszakkal foglalkozó történészek egyet is értenek azzal, hogy az egri püspökséget I. István 1009-ben hozta létre és első püspöke Catapránus volt.

5 Állításunk igazolására feltétlenül szükséges, hogy a régészet régebbi és újabb eredményeit megnézzük. 1898 és 1963 között a mai Eger területén 6 olyan régészeti lelet került felszínre, amely a X-XI. századból való és a honfoglaló magyarság jelenlétére utal. Részben a feltáró munkában, részben az értékelésben jelentős szerepet vállaltak a Dobó István Múzeum régészei, akiknek munkája nyomán tisztább képünk van a kialakuló Egerről.

6 Az állandó településre utaló első jelentős sírmezőt 1898-99-ben a Szépasszonyvölgy peremén, a mai Honfoglalás és Hétvezér utcák környékén tárta fel Bartalos Gyula. Szőlőtelepítés során kerültek felszínre az első leletek, majd rendszeres ásatással összesen 36 sírt tártak fel és határoztak meg. A temetőben férfi, női és gyermeksírok egyaránt előfordultak. Bartalos feljegyzései alapján Nagy Árpád azt a következtetést vonta le, hogy 1898-99-ben a 34