Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

NAGY JÓZSEF GONDOLATOK EGER VÁROS KELETKEZÉSÉRŐL Eger kialakulását, benépesülését nagy homály fedi. Nem tudjuk meghatározott időponthoz kötni a város alapítását, magának a püspökségnek a létrejötte sem teljesen biztos, s csak későbbi adatokból, oklevelekből következtethetünk a település létrejöttének időpontjára. Sokkal könnyebb helyzetben van Esztergom, Székesfehérvár, vagy Veszprém, mert ezeknek a meglétére már az István utáni legendák utalnak, így keletkezési időpontjaik is sokkal inkább meghatározhatók. Egy minden esetre vitathatatlan tény: a város mai területe és közvetlen környéke településföldrajzi, természeti szempontból igen alkalmas emberi település létrejöttére. A Szarvaskőtől és Felsőtárkánytól fokozatosan kitáruló völgy a Mátra és a Bükk lankáinak védő ölelése kedvező feltételeket nyújt mind az állattenyésztésnek, mind a földművelésnek. A völgyön észak-déli irányban átfutó patak - melyet középkori térképek gyakran tüntetnek fel folyóként s a város területén feltörő melegvízforrások ezeket az életfeltételeket még kedvezőbbekké teszik. Ennek ellenére az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai Eger belvárosában a honfoglalás korát megelőző emberi település nyomát mindezideig nem tudták kimutatni.

1 Egertől északra és nyugatra találtak népvándorláskori, avarkori temetőket, az Egedtől a Bükkfennsíkig pedig a kőkori és koravaskori ember számos nyoma került már eddig is felszínre.

2 A vadság korának emberénél érthető is ha védelmi szempontból inkább a nehezen megközelíthető helyeken rendezte be szállását, a pásztorkodó, nomád társadalmak esetében azonban még további kutatásokra vár a feladat, hogy megpróbáljanak feleletet találni a terület gyér benépesülésére. A honfoglaló magyarság megtelepedése sem annyira tisztázott, hogy az egri völgy megszállására pontos választ tudnánk adni. A kérdéssel foglalkozó helytörténészek véleménye is meglehetősen megoszlik. A múlt század elején Gorove László már jóval a honfoglalást megelőző időben lakottnak véli Egert. Állítása szerint az időszámításunk szerinti harmadik században Egerben már keresztény püspökség volt.

3 Érdemlegesen azonban ezt bizonyítani nem lehet. Ugyancsak ő a honfoglalást is úgy tekinti, hogy a magyarság 900 körül Eger területén már megtelepedett. Tény, hogy Anonymusra támaszkodva vonhatott is le bizonyos következtetéseket. Névtelen krónikaírónk gestájának 32. fejezetében azt írja: „Árpád vezér és övéi innen (a 33 0