Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
- 3 BOZSIK RAFAEL AZ EGRI érseki uradalom gazdasági 1ervezeiei 1b48-BAN Az egri érseki uradalom IDA7 végétől Pyrker érsek halála miatt kamarai. felügyelet alatt állott.* A kincstár részéről az irányítást Megyeri Besze Ferenc kamarai tanácsos végezte, aki a gazrlaság ügyeit áttekintve hamarosan múlhatatlan szükségét látta a gazdálkodás korszerűsítésének. Ebben a tárgyban különböző utasításokat adott még 1040 első hónapjaiban Naidhardt Antal jószágkormányzónak, tervek, javaslatok kidolgozására. Naidhardt mindezt továbbította az uradalom gazdatisztjeinek, akik munkához 2 is fogtak. Láthatjuk tehát, fxigy a jobbágyfelszabadítás híre egy új utakat kereső gazdaságot ért; n talán ezért: is nem meglepő a gyors reagálás -- legalábbis "elméleti szinten" — a beállott alapvető változásokra. Ismét gazdasági tervezetek készülnek,"' de ezeket, alapjában megkülönbözteti az előbbiektől az, ltogy robotmunkával és jobbágyi eszközállománnyal rnár nem számolhatnak. A hivatkozott tervezetek mélyebb megismerése önmagában is jelentős, hiszen rávilágít a korabeli Inhlhirtok loglnntouahh belső problémáira, elénk tárva az esetleges alternatívák számát, azoknak vonzó, illetve meggondolásra késztető elemeit. Április végétől kezdődően folyamatosan beérkeztek a kasznárságok és a gyöngyöspüspöki számtartóság gazdasági tervezetei. A gazdatiszteknek elsősorban arra kellett választ adniuk, hogy a fennmaradt) majorsági erőket hogyan lehetne a legcélszerűbben, a legnagyobb haszonnal felhasználni. Úgy látszik azonban, hogy az először beérkező jelentések nem elégítették. ki az uradalom vezetőinek elvárásait, mert egy másik, pontosabb tervezetet is el kellett készíteni. Bár mindenkinek ugyanazon pontokra kellett választ adnia, a beérkező munkák menete nem egyezik meg mindenben, jóllehet a téma -- a termelés további folytatása — ugyanaz. Viszont közös vonás, hogy a tervezetek elején az adott kasznáság belső struktúráját írja le, nagy gondot fordítva a művelési ágankénti megoszlásra. Üszszesen öt helyről érkezett tervezet; 1. Ranker Jánostól a gyöngyöspüspöki