Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Zétényi Endre: Albert Ferenc

ALBERT FERENC (Budai, majd egri csillagász, meteorológus és ismeretterjesztő.) Dr. ZÉTÉNYI ENDRE Származás, fiatal évei Kortársai úgy emlékeznek meg róla. mint lánglelkű, eleven kedé­lyű, sokoldalú műveltségű férfiúról, aki idegen származása dacára ra­jongó magyarrá fejlődött. Abban az időben egyes családoknál divatos volt az előnév haszná­lata. Bár Albert Ferenc sajátkezűleg írott leveleiben, kérvényeiben nem használta, de nyomtatásban megjelent írásainál mindig szerepel az előneve. Innen következtették életrajzírói a család tiroli eredetét. Apja Monte Degoi Albert József a császári hadsereg tisztje, a Pesten állomásozó 32. sz. gyalogezred hadnagya volt. A napoleoni háború­ban ezredével együtt nyugat felé sodródott még 1810-ben. s csak 1814. évben tér vissza Franciaországból, mint gránátos főhadnagy. Albert Ferenc édesanyja — apja hadbavonulása után — átmeneti­leg Karinthia székhelyére Klagenfurtba, szüleihez költözött. 1811. ja­nuár 1-én itt született a kis Albert Ferenc. A háborús évek alatt anyja a gyermekével Klagenfurtban maradt. Ide sietett a háború elcsendese­dése után 1814-ben az édesapja is, aki gyermekét csak 3 éves korában láthatta meg. De a katonaélet ismét rnás városba szólította az édes­apát, mégpedig Milánóba, ahová a családja is követte. Az eleveneszű, fogékony értelmű gyermeket az édesanyja hamar tanulásra fogta, 4 éves korában már ír-olvas a kis Ferenc. Tudását leleményességével is gyarapította. Mivel nyilvános iskolába nem járhatott, házitanítót nem volt módjukban fizetni, a kisfiú segített magán. Ugyanazon fo­lyosó másik lakásában apja katonatársa, egy jómódú kapitány lakott, aki egyetlen fiának kiváló nevelőt tartott. Albert Ferenc megfigyelte, mikor megy a nevelő a báró fiához, akkor az ajtóhoz lopódzott, s úgy figyelte, hallgatta az oktatást. A kapitány tudomást szerzett Albert Ferenc hallgatózásáról és fölhatalmazta, hogy fia tanítási óráira be­mehessen, és ott az oktatást hallgathassa. De a kapitányt hamar más­felé vezényelték, az ingyenes tanulásnak végeszakadt. Ekkor apja egy káplárja folytatta a kisfiú tanítását. Édesapját 1818-ban Bécsbe he­lyezték át, hova anyja is követte. A gyermek azonban Klagenfurtban maradt a nagyszülőknél, ahol a már megkezdett elemi iskolát látogatta. -393

Next

/
Oldalképek
Tartalom