Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Pelle Béla—Perge Imre: Tittel Pál élete és munkássága

említve őt is: ..Társaságunkban pedig haláluk olly hézagot okozott, melynek tökéletes kipótlását csak az időtől várhatjuk [1]". Kétszeres indok is vezérelt bennünket, amikor ehhez a munkához hozzáfogtunk. Az egyik az volt, hogy életének jelentős részét, több mint felét, Egerben töltötte. A főiskola épületében volt „mathesis professzor", innen került ki Gausshoz. Illő tehát, hogy az ittlévő, vele kapcsolatos írásokat összegyűjtsük. De feladatunknak éreztük azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia első helybeli rendes tagjáról megemlékezzünk halálának 130. évfordulóján. II. Tittel 1734. június 29-én született Heves megye Pásztó községében. Édesapja becsületes, köztiszteletben álló bodnármester volt. Tittel már az elemiben kitűnt eszével és szorgalmával tanulótársai közül. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön és Kecskeméten, a felsőbbeket Egerben végezte, és 1801-ben „egri megyebeli" pap lett. Kedvenc tárgya a történelem és a matematika volt. Felsőbb iskoláinak elvégzése után előbb az érseki irodán teljesített szolgálatot mint levéltárnok. Belátta, hogy ha tudását tovább akarja gazdagítani, nyelveket kell tanulnia. Könnyedén tanulta meg a német és a francia nyelvet. Eléggé járatos volt az angolban is. Fischer, az akkori egri érsek felfigyelt rá. 1806. október 18-án kinevezte a matematika tanárának. Ezt a kinevezést a kormány is megerősítette 1807. október 13-án (20965 helyt. sz. a.) [2], Már előzőleg, 1807 szeptemberében Tittel a filozófia doktora lett. Négy évig tanított Egerben. Igen nagy kedvvel és kiváló módszerrel oktatott: Elve: „Gondolkodni, összefüggve gondolkodni." Ebből az időből való hallgatói számára összeállított képletgyűjteménye, melyet Egerben adott ki 1810-ben. A könyv címe: „Formulae analyticae et analytico — trigonometricae, quas in commodum auditorum suorum usum." Az első részben túlnyomórészt a számtani és mértani sorozat adatainak kiszámítására vonatkozólag közöl képleteket. A második részben pedig a trigonometria gazdag képlettárát nyújtja, meiyben említésre méltó, hogy még a trigonometrikus függvények végtelen sorfejtése is szerepel. E képletgyűjtemény segédkönyv volt matematikából az I. és II. szemeszterre. Hallgatóival tehát az akkori képzésnek és intézménynek megfelelően bő és alapos matematikai anyagot közölt. Abban az időben már állott az egri csillagvizsgáló torony, de vezetője nem volt. 1808-ban kérdezte meg Tittelt az érsek, hogy volna-e kedve csillagászattal foglalkozni. A fiatal, ambiciózus matematika tanár kedvet kapott a csillagvilág titkainak tanulmányozására. A csillagászat tudományát azonban csak külföldön sajátíthatta el. A legkézenfekvőbb gondolat Bécs volt. A csillagvizsgálónak ugyanis már jóval előtte voltak kapcsolatai a bécsi csillagvizsgálóval. Tittel .594