Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában (1751—1802)

Dr. SZÁNTÓ IMRE tanszékvezető főiskolai tanár: A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS URALKODÓVÁ VÁLÁSA A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG SÜMEGI URADALMÁBAN 1751—180? A majorsági gazdálkodás elterjedése és kiépülése két fő tényező hatására jöhetett létre: 1. a termelőerők fejlődése, 2. a piac kitágulása. A piacra termelő majorsági üzem uralkodóvá válásának első előfeltételét a sümegi uradalomban is elsősorban a termelőerők mennyiségi növekedése, döntően a népesség szaporodása teremtette meg. A sümegi uradalomban 1720-ban csupán 135 jobbágy-, 12 zsellér- és 46 szabados család élt, de 1802-ben már 734 mezővárosi, 508 jobbágy-, 513 házas zsellér-, 162 házatlan zsellér- és 114 nemes családot találunk ugyanott [1]. Vagyis az uradalom falvainak 1720. évi lakossága mintegy 80 év leforgása alatt több mint a tízszeresére növekedett. A majorsági gazdálkodás kifejlődésének másik fő tényezője a piac kitágulása, amely lehetővé teszi az előállított termékfeleslegek elhelyezését. Magyarországon azonban az ipari fejlődést gúzsbakötő, s a kereskedelemnek szárnyát szegő gyarmati helyzet következtében a belső piacterén hiányoztak a nagyüzemi, tömeges mezőgazdasági termelés feltételei. Zala megye mezőgazdasági árutermelésének felvevője, illetőleg továbbítója Sopron mellett Kanizsa volt. A veszprémi püspökség termékeinek elsősorban Buda. Győr, Székesfehérvár jelentett belső piachelyet [2], A sümegi uradalom kebelében Sümegen évenként nyolcszor. Tapolcán pedig hetenként kétszer voltak vásárok, illetőleg hetipiacok. Ezeket a kis mezővárosokat azonban nem tekinthetjük komoly belső felvevőpiacoknak. A veszprémi püspökség sümegi uradalmának értékesítési lehetőségei messze mögötte maradtak pl. az élenjáró Festeticsbirtokoknak. Az 1802. évi összeírás szerint e jelentős kiterjedésű uradalom kebelében nincs komoly piachely (nullus emporialis locus in gremio vasti hu jus dominii habetur) [3], Terményfelvásárlói között elég jelentős számban találkozunk zsidó kereskedőkkel, A gyarmati Magyarországon döntően az export terén bontakozhattak ki a nagyüzemi termelés piaci feltételei. A fejlődő osztrák ipar, továbbá az állandó hadsereg és a belső piac, ha szűk, változó felvevőképességű és rosszul fizető piacot jelentett is, mégis állandó piac volt a magyar mezőgazdaság termékei számára. Mária Terézia örökösödési és hétéves háborúja, majd a napóleoni háborúk aztán ugrásszerűen megnövelték a külső piacot és ezzel meggyorsították a majorsági gaz.511