Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A gyógyvizek kémiai vizsgálata hazánkban a XVIII. században

A kén különleges szerepét még 1795-ben is állítja Babocsay, aki igyekezett a hő okozóját tisztán előállítani, természetesen sikertelenül. „Reménylem mindazonáltal, hogy ezen Víznek valóságos Kénkövét is meg-szerezhetem idővel; annyival is inkább, mint hogy az illyen öszvegyűjtött Kénkőnek hatalmas ereje vagyon sok nemű Nyavalyák által" [39], Alátámasztja ezeket az a megfigyelés, hogy a termák igen gyakran kénes gőzöket tartalmaznak. 5. Markazit. A legtartósabban azt a felfogást fogadták el, hogy a vas a földben kénnel pasztaszerű keveréket képez, s ennek lassú reakciója adja a hegyek belső melegét. Lissoviny még kísérleteket is leír erre vonatkozóan bizonyításként [10]. Ez az elmélet, amely Leméry-tői ered, kissé átalakítva jelenik meg Wipac/iernél, aki Bergert követve, ,.a piritbői, mint univerzális okból származtatta a föld belső melegét" [20]. A gyógyvizekről szóló irodalom szerepe a kémiai ismeretterjesztésben A gyógyvizekkel foglalkozó irodalom nyelve a századfordulóig, sőt még az után is néhány évtizedig általában latin. Egy-két tanulmány német nyelven is megjelent. Magyar nyelvű könyvet elsőízben La Langue adott ki 1783-ban, de követői csak a század legvégén voltak (BaboHatvani István XJÍzelemzéseit közlő könyv, melyben a sókról és a debreceni szíksóról is értekezik (1777). 611-