Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

KÍSÉRLETEK MAGASHEGYI NÖVÉNYEK MEGHONOSÍTÁSÁRA A BÜKK-FENNSÍKON II. JUHÁSZ LAJOS A Tudományos Közlemények múlt évi (1967.) számában rövid beszámolóban ismertettem kísérleteimet, amelyeket magashegyi (alhavasi, havasi) növényekkel végeztem, a Bükk-fennsíkon való meghonosítás céljából. Az ültetett növények mind megmaradtak. Több faj virágzott is, így a hegyi harangrojt (Soldanella montana ssp. hungarica). 1966. augusztus hó 6-án a Nagymező keleti oldalánál húzódó fenyves lúcfenyői alá. vetettem többek közt néhány erdei csormolya (Melampyrum silvaticum) magot. Nagy meglepetésemre a következő év július 7-én két tő igen szépen virágzott. Ez annál inkább érdekes, mert az. erdei csormolya egyéves és félélősködő (hemiparazita) növény, füvek gyökerein élősködik. A többi ültetett, illetve meghonosított növény nem virágzott, mert az adott termőhelyi növények konkurrenciája nagy, emiatt nem tudtak kellően megerősödni. A meghonosításra szánt növények csak akkor erősödnek meg, virágzásuk, szaporodásuk csak akkor remélhető, ha a konkurrenciát megszüntetjük, azaz a telepített fajok körül, legalább egy méteres körzetben a spontánul ott tenyésző növényeket kiirtjuk. Leghelyesebb már ültetéskor irtást végezni, így könnyebben és gyorsabban megerednek, megerősödnek növényeink. Természetesen gondot fordítottam arra, hogy az eredeti termőhelynek megfelelő kémhatású talajba ültessem a növényeket — a mészkedvelőket mészkősziklás talajba, a mészkerülőket a töbörfenék ültetett lucosának nyers humuszába. Az 1963. óta végzett honosítási kísérleteim során azt is megállapítottam, hogy a magashegyi növények megtelepítésének nem talajtani (edafikus) tényezők a nagyobb akadályai, hanem éghajlati (klimatikus) faktorok, ezek is csak nyáron érvényesülnek. Aszályos években, pl. 1967-ben, különösen hátrányos a tartós vízhiány. Ennek ellenére az optimális talajtani, expozíciós és mikroklimatikus viszonyok biztosításával legtöbb havasi és alhavasi növény valószínűen meghonosítható lesz a Bükk-fennsíkon. A múlt évben (1967.) nyarán a következő növényeket ültettem tövestől, illetve földlabdával, július hó 7-én a Nagymező mellett montán bükkösben, északi expozícióban: hegyi harangrojt (Soldanella montana ssp. hungarica), havasi mirigylapu (Homogyne alpina), dundi (Hacquetia epipactis), havasi bérclapu (Adenostyles alliariae), havasi kakicsvirág (Mycelis alpina, syn. Cicerbita alpina). Az ültetett növények mellett a bükkösben dominálnak: a pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis), erdei széljií 327-