Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Karászi István: Az egri csillagda története

északi falon f elf elő kiképzett délvonalra is felkapaszkodnak. Hell május 18-án elkezdett munkájáról a következőket olvashatjuk: "Még ezen a napon megtettem az előkészületeket a délvonalnak a nyugatra néző tágas észlelő helyiségben való kijelöléséhez. Ugyanis két észlelő terem helyezkedik el ugyanazon az épület szinten, egyik keletre, másik nyugatra néz úgy, hogy mindkét teremben a megfigyelések jól elvégezhetők legyenek. Miután tehát ezen a napon a Bécsben beszerzett kellékeket előre elhelyeztem, május 19-én megkezdtem megfigyeléseimet, melyeken mindig részt vett és segédkezett útitársam, a jövendő csillagász, Madarassy úr, továbbá Balajthi úr, aki korábban több éven át az egri akadémián nagy szakértelemmel adta elő a matézist, nekem pedig évek óta kedves barátom. Rajtuk kívül segítségemre volt Kotuts Mátyás, egri akadémiai matézistanár, és még számosan a matézisben jártas tanárok közül. Egy alkalommal egy derült este az egri obszervatórium számára Bécsben szerzett ötlábas Newton távcsővel, amit a püspöki palota udvarán elhelyeztem és az akkor éppen látható Saturnusra irányítottam, s püspök meglátta a bolygó csodás gyűrűjét, s látvány annyira elgyönyörködtette, hogy valahányszor este felhőtlen volt az ég, mindannyiszor elmerengett ennek és más égitestnek, általában a csillagos égnek szemlélése közben. De gyakran felhős volt az égbolt, s az esős idő zavarta az én csillagászati megfigyeléseimet is az új "Speculában". Ezért kénytelen voltam megrövidíteni egri tartózkodásomat. Elsorolom tehát, hogy ittlétem alatt milyen megfigyeléseket végeztem a delelő nap magasságáról. Ugyanis új módszeremmel a pontos sarkmagasságot nem kell fix pontok útján kutatnom, mert ezt a munkát egy jövendő csillagásszal kívántam elvégeztetni a Londonból származó pontosabb műszerekkel. Megfigyeléseimet egy láb sugarú hordozható kvadránssal hajtottam végre, amilyent Mözburg, a bécsi egyetem matézis tanára is használt. A május 19-i észlelés: az egri csillagvizsgálóban s delelő nap peremének magassága: 62° 19' 10", ezért a sarkmagasság 47° 53' 36". Május 22., 27., 31, és június 1-2-án is megszemléltem a delelő nap magasságát, abból számítottam ki a sarkmagasságot, ami egyenlő a földrajzi szélességgel. E méretek középértéke: 47° 53' 30"." (Ephemerides Astronomicae 1777-ik évi kötete). Hell így határozta meg Eger földrajzi szélességét. Május 19-én kitűzték a délvonalat. A torony hatodik emeletén lévő nagy teremben a délvonalon minden napfényes délben megfigyelhető a napsugár beesése, mely az egri valódi delet jelzi. 40