Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Geographiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Karászi István: Az egri csillagda története

Eszterházy Károly, a papi pályára lépett gróf 1745-ben Rómába indult, hogy ott négy éven át a teológia tudományába mélyedjen el. A négy római év, s a fejlett olasz egyetemek és csillagvizsgálók példája termékenyítették meg Eszterházy képzeletvilágát, hogy élete tervébe egy "Universitas" létesítését illessze be. Eszterházy érdeklődését az asztronómia iránt feltételezhetően Hell Miksa a bécsi egyetemi csillagda magyar származású vezetője keltette fel, 1762-től a matematika anyagát az egri püspöki iskolán már csillagászati ismeretekkel is kiegészítették. A csillagászati torony terveinek elkészítéséhez Hell Miksa 1762-ben fogott hozzá, s az ő előírásai alapján készültek el annak egyes részei. A specula szó, amely Eger városában lassanként tulajdonnévvé érlelődött, a latin nyelvben olyan magas helyet jelöl, ahonnan körül lehet nézni. Ezért alapjelentése: őrhely (Finály: Latin-magyar szótár. 1855. hasáb), de a régi magyar diáknyelvben és a katonai szaknyelvben "látótorony"-nak, "nézőtorony"-nak, sőt, építészeti sajátosságai miatt "kerüllős torony"-nak fordítják. (Bevilsqus 24. p.) Ez mind ráillik a barokk Eger leghatalmasabb tornyára. Ennek a szónak a hangulati értéke egészen más, mint a tárgyilagos "csillagvizsgáló intézet", "obszervatórium" = megfigyelő állomás vagy a későbbi, nyelvújításkori "csillagda" szavaknak. A Speculs arra való, hogy a csillagász onnan "vigyázza az eget", és eligazítást adjon a lennjáró, földreszegzett tekintetű embertársainak. 1763-ra az épület tervrajza is készen állt. Kivitelezésére Fellner Jakabot, az Eszterházy család építészét kérték fel. (Eddig az állott a köztudatban, hogy a "Líceumnak" egyedüli tervezője Fellner volt). A tervezésbe tehát bevonták Hell Miksát is, az európai hírű tudóst, akit a püspök valószínűleg a nagyszombati Hittudományi Főiskolán ismert meg. Hell Miksa volt az első egri csillagász, aki Sajnovics Jánossal 1769. június 3-án, 4-én sikeresen megfigyelte a Vénusz bolygó átvonulását a Nap korongja előtt. A megfigyelésektől fontos eredményt vártak: a Nap—Föld távolság pontos értékét. Hell tudományos rangját méltóképp mutatja, hogy a tudományokat pártoló király választása rá esett, hogy e ritka csillagászati jelenség megfigyelésére expedíciót szervezzen. Hell 1774. november 24-én keltezett levelében írja Eszterházynak: "Semmit sem óhajtok jobban, mint hogy munkámmal hasznára legyek hazámnak, de Excellendicádnak is. Kivánom, hogy az egri "Specula", az egri egyetem a legcélravezetőbb tudományossággal felszerelve legyen hasznára a csillagos ég kutatásának." Eszterházynak gondja volt rá, hogy a leendő csillagvizsgálóhoz szakembert is képeztessen. Madarassy János líceumi tanárt küldte Hellhez Bécsbe a szükséges 38