Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Kozári József: Adatok az Eger-völgy művelésági viszonyaihoz

Á szántóterület 63,12%-a Füzesabony, Maklár és Nagytálya határában volt fellelhető. Ezeken kívül Eger környékén találhattunk még számottevő szántóterületeket. Az erdők túlnyomó többsége, 90,83%-a Szarvaskő, Felnémet és Felsőtárkány határait borította. Jelentős erdőterületekkel a felsoroltakon kívül csak Eger Szőlőske nevű dűlője büszkélkedhetett. Némileg egyenletesebben oszlottak el a legeltetésre használt területek, amelyek Eger, Felsőtárkány, és Füzesabony határában csaknem ugyanúgy megtalálhatók voltak, mint Felnémet és Maklár környékén. A szőlőültetvények 78,56%-a Eger határában díszlett, ami figyelembe véve, hogy a város egyik legrégebbi történelmi borvidékünk központja, természetesnek mondható. Kaszálók Eger, Maklár, Füzesabony, Felnémet és Felsőtárkány határában foglaltak el jelentős területeket. A kertművelésre fogott területek nagyobb hányada szintén Egerben volt, de Füzesabony, Felnémet, Maklár és Felsőtárkány környékén is akadtak szép számmal. A mezőgazdasági művelésből származtatható kataszteri tiszta jövedelem 198 387,47 forintra rúgott, melyhez az egyes művelési ágak a következőképpen járultak hozzá: Ft O/ /<• Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Összesen Ft 0 /0 8fi 305,47 43,50 9094,55 19 787,10 4,58 9,97 57 777,37 29,01 8903,47 4,49 1 fi 741,50 8,44 198 387,47 100 A legnagyobb területtel rendelkező szántógazdálkodás a kataszteri tisztajövedelem előállításában is hasonló jelentőséggel bírt. Figyelemre méltó azonban a szőlők jövedelmének alakulása, melyek kiterjedésük szerint ugyan csak a negyedik helyen álltak, de belterjes kultúra lévén a többi művelési ágnál lényegesen magasabb jövedelmet szolgáltattak, s így a jövedelmezőség vizsgálatakor már a második helyre kerültek, messze megelőzve a többi, kiterjedésben náluk lényegesen nagyobb művelési ágakat is. Ez a magyarázata annak is, hogy a tiszta jövedelem legnagyobb része a főképp szőlőkkel beültetett egri határból származott. Ezt követte a makiári, a füzesabonyi, a felsőtárkányi, a nagytályai és a felnémeti határ. Számottevő jövedelemmel bírt még Andornak és Kistálya is, Szarvaskő azonban e téren is messze elmaradt a többi településtől. A megművelt területeken kívül nem csekély terjedelemben mezőgazdasági művelés alá nem fogott, tehát földadó alá nem eső területeket is találhatunk. Ezek elsősorban a l eiterület épületeinek, utcáknak, parkoknak, temetőknek adtak helyet. De ide tartoztak az országutak, vasutak, vízmosások, patakmedrek, és dűlőutak is, vagy az egyéb módon hasznosított földek, mint például a kőbányák, palabányák, szénbányák felszíni építményei, vagy a még üresen álló házhelyek és a pincék. Ilyen terület 2244,33 kat. hold volt az Eger-völgyben, s így az összterület 4,52%-a nem esett földadó alá. 9 129