Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1984. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 17)

I. TANULMÁNYOK A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL - Kozári József: Adatok az Eger-völgy művelésági viszonyaihoz

ADATOK AZ EGER-VÖLGY MŰVELÉS ÁGI VISZONYAIHOZ KOZÁR1 JÓZSEF Eger-völgyön azt a Délnyugat-Bükköt észak —dél irányban átszelő, az Eger patak medrét követő, s a középkorban „Valis Agriensis" néven gazda­sági egységet is alkotó földrajzi tájat kell értenünk, mely Felnémet táján a Tárkány patak völgyével kiegészülve Szarvaskőtől Füzesabonyig húzódik. Északi részén, a Szarvaskői szurdok környéke Almárig, majd ettől délkeletre, a Tárkányi völgyet övező hegyektől egészen az Eger város határában emel­kedő Nagy-Egedig a Déli-Bükk legzordonabb, egyszersmind leglátványosabb vidékét találjuk, melyet mély völgyek, magas sziklacsúcsok, meredek hegy­oldalak, s hatalmas erdőrengetegek tesznek vadregényessé. Délebbre a hegyek dombokká szelídülnek, s egyre lágyabb hullámokban kísérik az Almártól töl­cséresen szélesedő völgyet, hogy Maklár és Füzesabony között az Észak­Alföldi Hordalékkúp-síkságba olvadjanak. A táj kialakításában jelentős sze­repet játszott annak legfontosabb vízgyűjtője, az Eger patak, mely a Szarvas­kői szurdokból kilépve jobb felől az Almár patakot, Felnémet alatt pedig bal felől az Imókőt és a Bervát egyesítő Tárkányi patakot felvéve, Maklárnál két ágra, Rimára és Egerre szakadva tart a Tiszának. 1 A völgy települései közül nyolc, úm.: Szarvaskő, Felnémet, Eger, Kis­tállya, Andornak, Nagytállya, Maklár és Füzesabony az Eger vize mellett, egy pedig — Felsőtárkány — az Jmókő patak partján épült. 2 Dolgozatunkban e táj művelésági viszonyaihoz kívánunk adalékokkal szolgálni a XIX. század végén és a XX. század elején keletkezett kataszteri felmérések adatainak segítségével.-' 1 Kataszteren olyan hatósági felmérés alapján készített jegyzéket kell érte­nünk, amely az adótárgyak részletes leírását és becslését, valamint az egyes adótárgyakból származtatható jövedelmeket tartja számon, s mint ilyen, az adózás mértékének megállapítására szolgál. Maga az elnevezés a Firenzében birtok- és jószágbecslésnél használt accalastare, felhalmozni jelentésű olasz szóból ered, melyből a görög katasztchon, sor, sor után, azaz lajstrom jelen­tésű, és a középkori latin catastrum, vagy capitastratum azaz fejadójegyzék jelentésű szavak is származnak. Ez utóbbi műszavak módosulásaként jött létre a modern adózást szolgáló és részletes felméréseken alapuló nyilvántar­tás elnevezésére a kataszter szó. A szó csakúgy, mint az általa jelölt munkála­tok osztrák közvetítéssel kerültek Magyarországra, ugyanis a kataszteri fel­mérések elterjedése Európában a Habsburgok úttörő munkájának köszön­hető. 4 Magyarország területén a jobbágyfelszabadításig ilyen jellegű felmérése­ket nem végeztek. A jobbágyrendszer felszámolása után azonban új alapokra 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom