Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1967. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 5.)

III. TANULMÁNYOK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL - Dr. Pócs Tamás: Néhány adat hazánk mohaflórájához 419 Juhász Lajos: Kísérletek magashegyi növények meghonosítására a Bükk-fennsíkon

KÍSÉRLETEK MAGASHEGYI NÖVÉNYEK MEGHONOSÍTÁSÁRA A BÜKK-FENNSÍKON JUHÁSZ LAJOS Amikor 1964 júliusában az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) csúcsain: Király-szikla (Král'ova Skala, 1695 m) és a Király-hegy (Král'ova Hol'a, 1947 m) jártam növénygyűjtés céljából, felvetődött bennem a gondolat, meg kellene kísérelni a magashegységi, alhavasi növényeket a Bükk­hegység fennsíkján, a 800 m magasságú Centrális Platón meghonosítani. Hoztam magammal tövestől, illetve földlabdával kiásott olyan három növényfajt, amelyek hazánk flórájában nem fordulnak elő, ezek a kö­vetkezők: hjgyi harangrojt (Soldanella montana ssp. hungarica), gesz­tenyeszínű lóhere (Trifolium spadiceum) és óriás perjeszittyó (Luzula maxima). Meghonosítás céljából magvakat is hoztam, a következő fajokét: havasi kökörcsin (Pulsatilla alba), nyakperecjű (Cortusa matthioli), bó­koló gyömbérgyökér (Geum rivale), patyolat boglárka (Ranunculus pla­tanifolius), erdei csormolya (Melampyrum silvaticum), havasi harang­virág (Campanula alpina), havasi kalücsvirág (Mycelis alpina) és egy­virágú véreslapu (Hypochoeris uniflora). A töves növényeket 1964. augusztus hó 3-án ültettem el a Bükk­fennsíkon elterülő Nagymező hegyi (irtás-) rétjének északkeleti szélénél levő lucfenyves fái közé. Az ültetés helye az elsőosztályú erdei feltáró köves úttól és a Bánkút felé vezető turista útról 10—15 perc alatt könnyen elérhető. A kb. 30—35 éves ültetett lucfenyő fák alatt vastag tűlevelekből képződött savanyú humusz borítja a talajt. Ebbe ültettem be a három földlabdás növényt. A talaj összetétele, kémhatása, árnyékoltsága, a feny­ves mikroklímája nagyjából megegyezik a hozott növények igényével. Itt, mint tátrai környezetükben is, bőven virágzanak az egyvirágú kör­tikék (Pyrola uniflora, syn. Moneses unif]ora). A közelben havasi ribisz­kék (Ribes alpinum) is előfordulnak. A kísérlettel három kérdésre szeretnék választ kapni: 1. egyáltalá­ban meghonosíthatók-e az említett növények? 2. bírják-e a hely edafikus, klimatikus és egyéb ökológiai viszonyait és milyen mértékben alkalmaz­kodnak az új környezethez? és 3. szaporodnak e az új biotópban, szapo­rodásuk milyen fokú? 423-

Next

/
Oldalképek
Tartalom