Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-11 / 2. szám

29 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 30 hat . alkudhatik ? — Hogy mondják a föltétes mód 3-ik személyét: dógozna v. dógoznék, dógozhatna, v. dógoz­­hatnék stb. ? — Mondják-e: azt mondta ne alkudjam, fü­­rödjem, dógozzam ? 2. Mondják-e valahol : azt is sem láttam, én is sem voltam ott ehelyett : azt sem láttam, ón sem voltam ott ? 3. Hol mondják: mitől jó valamely orvosság szem­től jó stb ? 4. Minő kifejezésekkel különböztetik m^g a lovak s egyéb állatoknak szinét ? pej, deres, daruszőrű, rőke stb.) 5. Ehelyett: ,hogy ne mennék el V — hol mondják igy : hogy el ne mennék ? hogy fői nem kelt volna ? és : hogyhogy fölkelt volna? stb. 6. Erdélyben melyik a szokottabb kifejezésmód : el kell hogy ?nenjen vagy pedig el kell menjen ? 7. Hol mondják : fölzárni, kizárni az ajtót e he­lyett kinyitni ? 8. Hol használják mind helyett az egész szót ? pl. Az egész gyerekek kiszaladtak. Kimentek az egész. Az egész fákat kivágták (e h. mind a fákat). 9. Hogy mondja a nép? legyen olyan jó, legyen olyan szives, jöjjön be, vagy pedig csak az olyan nél­kül: legyen szives, jöjjön be? 10. Hol és minő értelemben mondják a következő szókat? bakonya,' egykeség (egygyermekes rendszer?) értés, éved (puhul ?) gulacs, gulács, gulac, gyurma, gyur­matag, hadra, hadara, hadr ísz, intihe, ive (a. m. oda v. odább ?), kádogni, lepezni, lepező, lepeszteni, merettyü (több kútágas együtt, nagyobb itató ?) naplik, nyújó-hely (temető ?) ösztöke (szűr ?) siige. sügej, sügély, szévedezik, szivedezik. tap v. top (tapló), túlság, túságos, záh ? A feleleteket a Magyar Nyelvőr szerkesztőségéhez (Budapest, New-Jork-palotaj tessék cimezni, minden vá­laszt külön nyolcadívre írva. — Kérelem a Debreceni Lelkészi Tár (gyakor­lati ev. réf. papi lexikon) érdekében. A Debreceni Lelkészi Tár I. kötetét az illetékes szakkritika elismerés­sel fogadta és a vállalat fenntartását szükségesnek ítélte. Ez bátorit annak továbi folytatására. Teljes tisztelettel kérem ennélfogva mindazon igen tisztelt lelkész urakat, akik a tár Il-ik kötetében becses dolgozataikkal közreműködni óhajtanak, hogy kéziratai­kat hozzám mielőbb, de legkésőbb f. évi április 1-ig beküldeni szíveskedjenek. A dolgozatokat — hacsak lehetséges — a lap egyik oldalára sajtó alá készítve méltóztassanak Írni. A többfelől kifejezett óhajtások szerint a II-ik kötetben a fősulyt a minél gyakoribb használhatóságra fogom fektetni, ezért különösebb alkalmi dolgozatokat lehető keveset közlök. Ennélfogva a személyekre szóló keresztelési, esketési, főleg gyász­beszédeket és imákat mellőzni kérem. Közönséges, ünnepi, évszaki egyházi beszédek és imák, meg biblia­­magyazázatok azok, melyekre állandóan szükség van. Ezekenkivü! hálás köszönettel fogadok a gyakorlati lelkészet bármely ágára kiterjedő általános érdekű dolgozatokat. Debreczen, 1903. január 4. S. Szabó József, ref. főiskolai tanár, a Debreceni Lelkészi Tár szerkesztője. — Egy életrevaló gyülekezet. A pápai ág. hitv. ev. gyülekezet f. h<5 6-án tartotta szokásos évi köz­gyűlését. A közgyűlésen dr. Kluge Endrét választották meg újra a gyülekezet felügyelőjévé, kinek neve eddigi munkássága révén a Gyurátz Ferenc neve mellett arany betűkkel vau beírva a gyülekezet történetében. E gyű­lésen jelentette be Matus György, hogy a Bognár Gá­­óor-féle mintegy 40.000 koronás hagyatékból egy házat értékesített. Fénypontja volt a gyűlésnek az özv. Brú­der Sámuelné 25.000 koronás hagyatékának bejelentése, melyből új iskolatermet és tanácstermet építenek. Ki­tűnő példája ez is annak: mire képes egy számban aránylag gyenge, de lélekben és hitben erős gyülekezet, ha olyan vezére van, aminő Gyurátz Ferenc. — Szabad lyceumi felolvasások. A helybeli Sza­bad Lyceum a múlt vasárnap kezdette meg ez időszaki működését a főiskola tanártermében, a melyet zsúfolásig töltött meg a hallgatóság. Először Czipott Zoltán dr. helybeli ismert orvos olvasott fel az emberi szellem fej­lődésének kezdetjelentőségeiről, utánna Györy Gyula fő­­gymn. tan'tr felolvasása következett a szellem és jellem átörökléséről, Mind a két felolvasást nagy élvezettel hall­gatta a közönség. — Nyelvészeti füzetek. Simonyi Zsigmond, a Ma­gyar Nyelvőr szerkesztője a Nyelvőr mellett egy új gyűj­teményt ad ki időhöz nem kötött füzetekben : nyelvtörté­neti és nyelvjárási tanulmányokat, nyelvtani és nyelvhe­lyességi értekezéseket, továbbá nyelvészeti kézikönyveket s forrásmüveket. Most jelent meg az első négy füzet a következő tartalommal : A magyar szórend Simonyi Zsig­­mondtól. Márton József mint szótáriró Simái Ölöntől. A mondatrészek viszonya Brassai mondatelméletében Kocsis Lénárdtól. Tréfás népmesék és adomák, nyelvjárási olvasó­könyv Simonyi Zsigmondtól. E füzetek az Atkenaeumban és minden könyvkereskedésben kaphatók. Egy-egy füzet ára másfél korona. — Szives tudomásul! A magyarországi betegápo­lók és ápolónők országos egyesületé; ek igazgatósága a kórházi és magán orvos uraknak, valamint a betegápolást igénylő közönségnek szives tudomására hozza, hogy az egyesület helyeszközlő osztálya szakképzett ápolókat és ápolónőket ajánl és helyez el. Az igazgatóság mindenkor oda törekszik, hogy a mélyen tisztelt orvos urak és a betegápolást igénylő közönség nagybecsű megbízásának lelkiismeretesen és pontosan felelhessen meg. Kiváló tisz-, telettel a magyarországi betegápolók és ápolónők orszá­gos egyesülete. Iroda : Budapest, VII., Nagydiófa-utca 3. földszint. Irodai órák mindennap d. u. 3—7 óráig. — Az eszlári vérvádról szóló két kötetes óriási feltűnést keltő munkájával most készült el Eötvös Károly. E nagy szenzációt keltő müvet, melynek bolti ára 12 korona, januárban teljesen ingyen kapja meg mindenki, aki most előfizet az „Egyetértésire (IV., Vármegye-utca 11). Előfizetési ár: évnegyedre 10 korona, egy hóra 3 korona 60 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Kis József. Főmunkatársak: Csizmadia Lajos, Faragó János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom