Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-11 / 128. szám
1996. május 11., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Pécsi körkép Közgyűlési ülés egy héten kétszer Az önkormányzat közgyűlése SZDSZ és MSZP frakciója vezetőinek kezdeményezésére rendkívüli ülést tart május 14-én, kedden 15 órai kezdettel a városháza nagytermében Pécs Közgyűlése az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításáról a bizottsági tagok választásával kapcsolatban. Május 16- án, csütörtökön 9 óra kezdettel újra ülést tart a közgyűlés. Az előzetes napirendi javaslatok között szerepel a polgármester javaslata az önkormányzat közgyűlésének feloszlatásáról, továbbá ugyancsak a polgármester előterjesztésében a szakbizottságok személyi változásaiban hozott közgyűlési döntés ismételt tárgyalásának kezdeményezése. Ezeken túl az előzetes napirendi javaslat szerint témaként szerepel még többek között a közterülethasználatról szóló rendelet, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosítása a kisebbségi bizottság létszámának újbóli meghatározásáról, a kisebbségi bizottság tagjainak megválasztása, a Mária utcai Nemzetközi Angol Információs és Kulturális Központra vonatkozó megállapodás felmondása, a részönkormányzatok költség- vetési keretének felosztása. Régészeti séta A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület Helytörténeti szakosztályának régészeti csoportja május 13-án, hétfőn 17 órakor régészeti sétát rendez Pécs római kori emlékeinek megismerésére. A földrajzilag rövid sétán a Rákóczi úti Kereskedők Háza és az Ifjúsági Ház közötti részen dr. Kárpáti Gábor régész lesz az útikalauz. Önkormányzati zárszámadás 1995-ről Több bevétel, kevesebb kiadás, jelentős pénzmaradvány Sikeresnek mondható pénzügyi gazdálkodást folytatott az elmúlt esztendőben Pécs Önkormányzata - ez derült ki a az 1995-ös városi költségvetés zárszámadásából. A város 1995. évi költségvetés bevételi-kiadási főösszegét 11,435 milliárd Ft. módosított előirányzattal szabták meg, amelyhez képest a bevétel 11,565 milliárd Ft-ra, a kiadási oldal 10,957 milliárd Ft-ra teljesült. Ez az eredmény egyaránt származik a szigorúbb és következetes pénzügyi gazdálkodásból és a költségvetés óvatos alultervezéséből. A központi megszorítások ellenére az önkormányzatnak tavaly nem voltak likviditási problémái. Az sem érdektelen - még sommásan összemérve sem -, hogy a pozitív mérleg egyaránt származik bevételi többletekből és megtakarításokból, s az utóbbiakból inkább. A bevételi főösz- szeg teljesítési értéke 1,14%-kal haladta meg a módosított előirányzatot, és ez 130 millió Ft többletbevételt eredményezett. A kiadások viszont 95,83%-raa teljesültek, közel 480 millió forinttal alacsonyabb a módosított előirányzatnál. A bevételek és kiadások közti különbség jelentős hányadának persze megvan a helye korábbi elkötelezettségek teljesítésénél, de így is összejött több, mint 315 millió Ft pénzmaradvány, amelynek felhasználásáról később döntenek. Annyi bizonyos: nem volt elméleti jellegű tervezgetés prioritási listát állítani az idei induló költségvetésbe fedezet hiányában be nem fért feladatokról. D. I. A „Napközben” Pécsről, a műemlékvárosról A titok megfejtetlen maradt Senki nem kiáltott bele az „éter hullámaiba” segítségért Hazánkban Pécsett található a leghosszabb összefüggő, középkori eredetű városfal-maradvány, amelynek a közelmúltban újabb szakasza vált látható az Ágoston téren fotó: laufer l. A ki azzal a várakozással ült le kedden meghallgatni a rádió Napközben c. műsorát, és hitt a címnek - „Pécs - műemlékváros” -, hogy sok újat fog megtudni városunk műemlékdolgairól, meglehetős csalódottsággal kapcsolta le szűk két órával utóbb a készüléket. E témában ugyanis a kevésnél is kevesebbet tudhatott meg, legalábbis pécsi polgárként. Aki meg nem pécsi, az nemigen kapott ösztönzést az idejövetelre. Pedig Barra Mária szerkesztőműsorvezető ki is mondta a kulcsmondatot: „Mi az a titok, amiért ide vissza kell jönni?” Nem tudtuk meg a titkot. Volt szó a műemlékekhez áttételesen sem kötődő ügyekről. Például a Zsolnay-gyár időszerű dolgairól, meg, hogy lesz-e egyetemeinkből univerzitás, s hogy mi van a távfűtéssel. A Pécsi Nemzeti Színházról, amit szépségéért irigyelhet a főváros és amely a mai színházi életben - Balikó direktor szerint - a béke szigete. S még arról is, hogy a török kor emlékei hogyan viszonyulnak a mai muzulmánokhoz. Végül is a műsor jó keresztmetszetét adta a mai Pécsnek. És a „műemlékváros”? Keveset hallottunk e címszó alatt. Nem hallottunk például az évek óta stagnáló belvárosi rehabilitációról, s arról, hogyan képzelik - egyáltalán elképzelik-e? - a folytatást; arról sem hallottunk, hogy hazánkban itt található a leghosszabb összefüggő középkori eredetű városfal-maradvány, s ennek nem kis része még felújításra vár; többször is szó esett arról - a mai kapcsán hogy itt létesült az első magyar egyetem, de arról már nem, hogy van egyetemfeltáró ásatás is, és mi az előkerült romok várható sorsa; csak mellékmondatokban esett szó az ókeresztény sírépítményekről, de arról nem, hogy mi lesz végre a Péter-Pál sírkamrával, s hogy valaha látható lesz-e a Cella Septichora? A műemléki tárgykörben nyilván elsöprő jelentőségű időzítés volt Nagy Gábornak, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal pécsi területi kirendeltsége vezetőjének a bejelentése a Széchenyi téren, miszerint a hivatal vezetője egymillió forinttal támogatja a „Pécsi Szentháromság-szobor megmentéséért közalapítványt”. Nem hangzott el viszont hasonlói?) támogatási bejelentés az évek óta holtponton lévő román kőtárról annak az építésével kapcsolatban. Sőt, műemlékügyben egyáltalán szó sem esett városunknak erről az európai jelentőségű műkincs gyűjteményéről. Pedig egy riporter - mint hallottuk - ott kószált a dóm-téren, a nehezen születő új kőtárépület szomszédságában, de valamiért oda már nem kísérték el. Amint néhány hete a tévémagiszter stábját sem vitték el oda, és csak néhány pillanatig mutattak egyet-kettőt az évezred-eleji csodálatos díszítőanyagból. Miért? Kinek és miért nem érdeke szót ejteni az ország színe előtt a média révén arról, hogy Pécsett páratlan művészettörténeti értékű románkori katedrá- lisdíszítő anyag szunnyad láthatatlanul. Segítsetek! - kellett volna felkiáltani most is és a tévémagiszterben is. De senki nem kiáltott! Hársfai István Eszköztelenül A demokrácia olyan eszköz, amely biztosítja, hogy ne kormányozzanak bennünket jobban, mint ahogyan megérdemeljük - állította George Bemard Shaw. Kezdek mostanában arra hajlani, hogy igaza volt. Végül is 1994-ben mi választottuk azt az önkormányzati testületet, amely most látványosan meghasonlik, nemrég volt relatív többségének egy szövetségese által hűtlenül elhagyottként morális problémái támadtak legitimitása tekintetében. Két hete ezzel foglalkozik a város polgárainak azon része, akikre ez a téma hivatalból, vagy munkájuk folytán tartozik, illetve a pártok aktivistái, akik most elemükben lehetnek. Ez utóbbiak révén ráérő perceinkben egyéb ügyes bajos dolgaink rendezése után azon töprenghetünk, hogy a John Morley felfogásával rokonszenvezzünk, vagy Oscar Wilde megfigyelésére bólogassunk. Az első szerint a politika és az erkölcsösség elválaszthatatlanként kezelendő. A másik szerint az erkölcsösség csupán egy póz, amelyet olyanokkal szemben veszünk fel, akiket nem kedvelünk. S vannak, akik nemcsak ezen elméleti felvetésben, hanem gyakorlatilag is - noha úgy volt, négy évig meglesznek nélkülünk - választásra késztetnének most minket. Akár nyáron, a közéleti aktivitás mélypontján is: kerül, amibe kerül. Nem lehetne most is nélkülünk? Ámbár megérdemeljük. Másfél esztendeje a választásokon jóváhagytuk annak esélyét, hogy a kommunális politika Pécsett kí- vülről-felülről sugalmazott pártpolitikává válhasson. Mostanra sikerült is úgy manőverezni vele, hogy igazából eszköztelenül maradtunk, még ha netán másfél évenként választunk is új és új képviselőtestültet magunknak roppant demokratikusan. Dunai Imre A változatlan szemétdíjnak negyedéves számla az ára A Biokom Környezetgazdálkodási kft. Pécsett áttér a három havi szemétszállítási díj negyedévenkénti egyszeri számlázására. Az első ütemben érintettek az áprilisban kiküldött márciusi számlával együtt értesítést kaptak a változásról.-A díjbeszedés költsége annyira megemelkedett, hogy már kihatna a szemétszállítási díjra. Nem kívánjuk a lakosságra terhelni, de ráfizetéssel sem akarjuk működtetni a hulladékkezelést - indokolja a változást Leitold Csaba igazgató- helyettes. Ma Pécsett átlagosan 320 forintot fizetünk havonta egy háztartás szemétszállítási díjaként, ami országos szinten is magas. Csak a díjbeszedés 40-50 forintos költséggel jár számlánként, beleértve a díjbeszedő bérét, a postai és banki átutalást is.-Nem emeljük a díjat, viszont májustól októberig fokozatosan áttérünk a negyedévenkénti számlázásra. Három körzetre osztottuk a várost: az első májusban, júniusban, a második szeptemberben, a harmadik októberben kapja meg először a negyedéves számlát. Az első körzetcsoportban érintettek: Uránváros, Kovácstelep, Pécsújhegy, a Komlói út környéke, Szabolcsfalu, Ar- pádváros, Nagyárpád, a Zsol- nay és Felsőmalom utcák közötti terület. Ők a napokban kapják meg a számlát, és ebben a júniusit előre kell fizetniük. A harmadik körzetcsoportbeliek viszont utólag fizetnek.- Az átállás miatt történik így, amiért a lakosság megértését kérjük. Nem szeretnénk, ha a lakossági tartozások növekedése miatt vissza kellene térni a havi számlázásra, mert az díjemeléssel járna. R. Gy. Hatályba lépett rendeletek Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének alábbi rendeletéi május 10-ével hatályba léptek: -az 1996. évi 22. számú az 1995. évi költségvetés végrehajtásáról;- az 1996. évi 23. számú a Szigeti városrész részletes rendezési tervének kisebb módosításáról a Hullámfürdő fejlesztése kapcsán;- az 1996, évi 24. számú a Ma- gyarürögi völgy részletes rendezési tervének jóváhagyásáról és az Általános rendezési terv kisebb módosításáról- az 1996. évi 25. számú az Alsómakár, a Víztározó és az Oldal dűlő szabályozási előírásainak módosításáról -az 1996. évi 26. számú a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és védelméről szóló 1993. évi 39. számú önkormányzati rendelt módosításáról - az 1996. évi 27. számú a helyi iparűzési adóról szóló többszörösen módosított 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet módosításáról. A rendeltek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája ügyfélszolgálatánál a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Tervezési megbízások szabályozott pályáztatással Az egységes önkormányzati gyakorlat és az objektív döntés- hozatal érdekében a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó tervpályázatok elbírálásának szabályzatát foglalta határozatba a közelmúlt Pécs Közgyűlése város- és kömyezetfejlesz- tési bizottságának javaslatára. A szabályzat a polgármesteri hivatal irodái által kezdeményezett pályázati eljárásokra terjed ki, ám hasonló szabályzatok megalkotását és alkalmazását várja el az önkormányzati gazdasági társaságoktól is. A pályázati eljárást a félmillió forint értékhatár feletti, de az 5 millió Ft. értékhatárt meg nem haladó építési műszaki, továbbá a félmillió Ft. értékhatár felett a terület- és településrendezési terv, a hatósági építési engedélyezést megelőző műszaki koncepcionális terv, az építési beruházási kiviteli terv és a külön jogszabályban meghatározott területrendezési, építészeti és műszaki tervpályázatra történő terv készíttetésére kell alkalmazni. A pályáztatás formája meghívásos, vagy nyílt lehet. A helyi tervezői kapacitások előnyben részesülnek. A nyílt pályáztatásnál természetesen csak egyenlő ajánlattétel esetén. Meghívásos pályáztatásnál ajánlat adásra valamennyi a Város- fejlesztési és Üzemeltetési Iroda által - a Magyar Urbanisztikai Társasággal és az Építész Kamarával egyeztetetten - elkészítettjegyzékben szereplő tervezőt értesítik. D. I. Városvédő őrjárat Belvárosunkban egyre több az olyan épület, amelyeket az utóbbi időben tataroztak, felújítottak, vagy legalább újrafestettek. Sajnos, van arra is példa - s nem is egy -, hogy oda nem való rikító színekkel történik meg az épület egy részének a festése, és furcsa mód éppen azon részének, amely üzletnek ad helyet. Ennél csak az a helyzet rosszabb - olykor már az előbbivel szinte össze sem vethető mértékben - amikor évtizedekig nem nyúlnak egy-egy házhoz, noha annak állapota egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A Ferencesek és a Váradi Antal utca sarkán valaha jobb napokat látott épület áll. A környékén a legtöbb házat már rendbe hozták, ezt még nem. Viharverten, szinte mementóként áll jelenlegi látványával. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, Dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének adatai szerint az május 9-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszeny- nyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészség- ügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 9,6%, nit- rogéndioxid 32,5%, szénmono- xid 14%, szálló por 61,8%, ózon 27,2%. A város levegő- minősége az előző naphoz képest javult. A vizsgált lég- szennyező anyagok koncentrációi az egészségügyi határértéket nem haladták meg. A kéndioxid és a szálló por mennyisége jelentősen csökkent. A szennyező anyagok nagyobb mennyiségben a város középső és északi részein halmozódtak a reggeli és a délutáni órákban. A levegó'szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. * * t 1 i i
