Dunántúli Napló, 1988. július (45. évfolyam, 181-211. szám)

1988-07-18 / 198. szám

1988. július 18., hétfő Dunantmt napló 3 „Egy egészséges embernek nem szabad megéreznie a frontokat" Orvosmeteorológiai előrejelzés A légkörváltozások hatásait közel hetven éve hazánkban is egy tudományág, a bio­meteorológia t°rja fel. Két ága: a bioklimatológia (az átlagos légkör hatása a szer­vezetre) és a bioszinaptika (a rövid idő alatt bekövetke­ző változások hatása) közül nálunk az utóbbival foglal­koznak behatóbban. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének orvosmeteoroló­giai csoportja heti előrejelzé­seket készít az időjárás vár­ható hatásairól. Ezeket 1970 óta a közlekedésben, egyes ipari vállalatoknál és a mező- gazdaságban munkavédelmi, megelőzési célokra használják. Az intézet összeállított egy időjárás-érzékenységi tesztet. Segítségével megállapítható, ki, milyen érzékenységi cso­portba tartozik. Ennek ismere­tében fokozott óvatosságra in­tik dolgozóikat a vállalatok. Amennyiben szükséges, még munkahely-változtatást is en­gedélyeznek. A hetvenes évek­ben a komlói Kossuth-aknán használták az előrejelzéseket. Ekkor a baleseti statisztikájuk a bányák között országosan a legjobb volt. Az előrejelzéseket figyelem­be veszik kórházak és egyes szakorvosok, körzeti orvosok is, bár nem túl nagy szómban. A kísérletek nyomán bizonyos­sá vált, hogy a nyári záporok például szülésserkentőek. Az előrejelzések így segíthetik a kórházak felkészülését is. Ter­mészetesen az időjárás-válto­zás mellett egyéb környezeti tényezők: erős stressz, ide­ges családi légkör, feszített munkatempó erősíthetik a ha­tásokat. Egy egészséges embernek — az orvosmeteorológusok szerint - nem szabadna meg­éreznie a frontokat. A bete­geket viszont annál fokozot- tobban érintik. Éppen ezért és mert a gyógyszerek hatása is függ az időjárás változásától, fontos az orvosmeteorológiai előrejelzések folyamatos hasz­nálata az egészségügyben. Különösen figyelniük kell mcgukra azoknak, akik hajla­mosak az idénybetegségekré. Tavasszal például az időjárá­si viszonyok miatt nagyobb a görcshajlam és a légúti meg­betegedések aránya. Nyáron a vírusos agyhártyagyulladás, a gerincvelő-gyulladás, izomíáj- dolmok és influenza fordulnak elő gyakrabban. Végül pár jótanács e hétre vonatkozóan. A hét első felé­ben alapvetően napos, szá­raz idő várható. A hőmérsék­let a hajnali órákban- 12, 17 fok között alakul. A hőmér­séklet csúcsértéke 24, 29 fok között várható. Lassú mozgá­sú, hullámzó, néha kissé gyen­gülő, máskor erősödő hideg­front húzódik jelenleg az or­szág fölött, s csak lassan hagy el bennünket. Hatása legto­vább a keleti országrészben lesz érezhető. Kedvező, hogy megszüntette (illetve észak­keleten majd megszünteti) a fülledt meleget. Kedvezőtlen azonban, hogy a lehűlésre ér­zékenyek reakciói kiszámítha­tatlanná válnak, sokuk pedig levert lesz. A jövő hét első napjaiban a front átvonulása után megnyugszik a légkör. A friss, tiszta időben hasznunkra válik a szabadban végzett te­vékenység. Arra azonban fel­tétlenül ügyelnünk kell, ne­hogy huzamosan túl sok nap­sütés érjen, mert annak nap­szúrás lehet a vége. Hámori A. Az időseket különösen megviseli a hirtelen időváltozás. Képün­kön: „Mit mond a rádió, visszajön-e a meleg P* „Akármennyi lámpa ég, a kezelőnek csak egy szája van!" 09... 09... Sokszor kicsöng, azfán foglaltat- jelez Ha megváltozott egy tele­fonszám és nincs kéznél az újat közlő jegyzék ... Ha egy települést bekapcsoltak a táv­hívásba ... Ha nem jut eszünkbe egy szám, vagy egy cím, vagy egy név - hívjuk a 09-et. A telefon kicsöng egyszer, kétszer, sokszor, majd foglaltat jelez. Üjratárcsázás, csöngés . . . Mire bejelentkezik a 09, addigra vérnyomásunk jócskán emelkedik, ennek megfelelően hangszínünk is változik. Így aztán az udva­riasság háttérbe szorul, nem ritka a csúnya szavas indítás az eredeti cél, a tudakozódás helyett. — A durvaságra hogyan vá­laszolnak? - kérdezem a pé­csi 09-esek közül Heim Györgynél, aki harmincnégy éves postás múltjából több mint két évtizedet már a tu­dakozóban töltött. — Higgadtan, udvariasan — közli tömören, hiszen rövid, !é- nyegretörő válaszokhoz szo­kott, egyébként képtelen len­ne az óránkénti száz bejelent­kezésre (ők úgy mondják le­vételre). Az viszont azt jelenti, hogy hozzávetőleg félpercen­ként ad információt! A 09-et tárcsázó elsőre so­sem hall foglalt jelzést, mert vég nélkül fogadja a készülék a hívásokat. Egyszerre több Pályázat állampolgárok ügyeinek intézésére A „Gyorsan, egyszerűen, eredményesen — a köz meg­elégedésére" elnevezésű moz­galom részeként országos pá­lyázatot hirdetett a Közalkal­mazottak Szakszervezetének központi vezetősége és a Bel­ügyminisztérium. A pályázaton — a tanácsi és a belügyi dol­gozók mellett - mindenki részt vehet, akinek a tanácsi feladatok, az igazgatásrendé­szeti ügyek jobb színvonalú megoldását segítő, az állam­polgárok ügyei intézésének kulturáltabbá és egyszerűbbé tételét, az igazgatás ésszerű­sítését, a költségek csökkenté­sét erecfményező ötlete, javas­lata van. A jeligés pályázatokat az Állomigazgatási Szervezési In­tézet címére (Bp., 1118, Mé­nesi út 5.) október 15-ig le­het eljuttatni. Meg kérdeztük: Miért nem tarthat nyitva este tíz után a pécsi Rózsakért és a KIOSZK? Az éjszakai vendéglátó helyket kedvelő, szórakozni akaró személyek, köztük azok is, akik a Pécsi Nyá­ri Színház későn véget érő előadásai után szeretnének például a Rózsakertbe és a KIOSZK-ba betérni, szóvá tették, hogy ezek a helyek miért kénytelenek már este tíz órakor bezárni. A két vendéglátó egységben ab­bahagynák a zenét tíz óra­kor, hogy ne zavarják a környékbeliek nyugalmát. A Pécs Városi Tanács ipari, kereskedelmi, mező- gazdasági és árellenőrzési osztályán megtudtuk, hogy még a múlt évben több lakossági panasz érkezett, hogy túl hangosak a zene­karok, vagy az egyéb ze­nés szolgáltatás. A KÖJÁL is megállapította, hogy a megengedettnél nagyobb a hangerő, valóban nem tud­nak aludni a szomszéd ut­cák lakói. Az említett osz­tályon azt javasolták, hogy az érintett két szórakoztató hely a vállalatán keresztül nyújtson be minél hama­rább kérelmet az első fokú hatóságnak, de az csak ak­kor fog dönteni, ha előbb az erős zajtól érintett kör­nyék tanácstagi tanácsko­zási központjai összeülnek és ismét felmérik a lakos­sági panaszokat. Ha a la­kosság többsége a tíz órai zárás mellett dönt, akkor ezt kénytelen a hatóság fi­gyelembe venni. Az osztá­lyon érdekesnek, megfon­tolandónak tartják ezt az ötletet, hogy tíz óra után csendes üzemeltetést ígér­nek a vendéglátók. Csak ebben bízzanak a közelben élők is . .. Mindenesetre azt is elmondták, hogy eddig csaknem húsz vállalat kért hosszabbított éjszakai nyit­vatartási időt, meg is kapták, de azolk mind idő­ben léptek. Félő, hogy a Rózsakért és a KIOSZK ké­sőn próbálkozott a nyújtott és valóban csendes nyitva tartás bevezetésével. Az is igaz, hogy idén még nem került sor köjálos zajsrint- felmérésre. Cs. J. helyen levehető a vonal, a 09-es munkahelyeket párhuza­mosan kötötték be. üresjárat nincs, egyfolytában érkeznek a kérdező célzatú telefonok. Fi­gyelem a munkát, s megfo­galmazódik bennem: „Akár­mennyi lámpa ég, a kezelőnek csak egy szája van!” A várakozási idő csökken­tésének módjáról, lehetőségei­ről Rónaszéki Tibornéval, a Pécsi Postaigazgatóság táv­közlésforgalmi csoportvezetőjé­vel beszélgetek: — A 09 nyolc munkahelyes, a 11-200-ra a vidéki hívások futnak be — mondja Rónaszéki Tiborné. - Saját MINOX azon­ban csak három van a Pécs 1-es Hivatalban, ehhez még két leolvasót kölcsönzött a Városi Távközlési üzem. A Ma­gyar Posta központjától öl gé­pet igényeltünk, egyelőre nem sikerült ezeket külföldről be­szerezni. A gyors mikrofilmes módszer helyett három dolgo­zó hagyományos kartotékból, illetve telefonkönyvből keresi ki a kívánt adatokat. Persze nincs mindig telt ház a tudakozóteremben, így leg­többször jut mindenkinek MINOX. Pedig gyorsítaná az adatszolgáltatást, ha lenne elég létszám is az éjjel-nap­pali folyamatos munkához. Érettségizetteket várnak, fiú­kat, lányokat, asszonyokat, de nem tolonganak a jelentkezők. Az időlerövidítésben segít a pontos kérdezés - például ha a külföldi címet, hivatalt az ottani elnevezéssel kérnék. Rá­adásul az ébresztés is a 09- re fut be. Megfigyelték, hogy a tévéadás végén torlódnak a hívások, huszonöten-harmin- can egyszerre akarják bizto­sítani a másnapi (vagy éppen aznapi) pontos kelést! A gyors levétel és visszahívás nem kis teljesítmény az éjszakai mű­szakot ellátó dolgozótól. Érdekesség az új szolgálta­tás, a foglalkozás szerinti ke­resés. L. Cs. K. Növekszik a menekültek száma Egyre több erdélyi áttelepültet fogad Pécs és Baranya megye Alig egy hónapja adott in­terjút a Magyar Hírlapnak Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes, a Magyarországon tartózkodó külföldi állampol­gárok ügyével foglalkozó tár­caközi bizottság vezetője, s ebből kiderül: hétről hétre nö­vekszik a hazánkban mene­déket kereső erdélyiek száma. Mint mondotta, az év végére az ideiglenes letelepedési en­gedéllyel rendelkezők száma elérheti a 12 ezret. Erről be­szélgettünk dr. Farkas Károly- lyal, Pécs Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tit­kárával, a menekültek ügyé­vel foglalkozó megyei koordi­nációs bizottság tagjával. Elöljáróban mondjuk el: 'Pécsre és a megyébe eddig közel 200 áttelepült érkezett; 22 teljes család, 9 csonka csa- ilád és sok egyedülálló sze­mély. Számuk növekedni fog, hiszen a napokban kereste meg a fővárosi tanács illeté­kese dr. Farkas Károlyt, közöl­ve a tényt; a fővárosban több üres férőhely —, munkásszál­lás, ideiglenesen elhelyezésre alkalmas lakás — nincs, ha­sonlóan telítettek a keleti megvék. A kérdés: mi a hely­zet Baranyában?- Komoly apparátussal dol­gozunk a kérdés megoldásán- mondotta dr. Farkas Károly.- A városi tanács munkaügyi osztálya felmérte a munkahely- kínálatot, az elhelyezési le­hetőséget. Főleg a kitermelő ipar — bányászat — tud na­gyobb tömegű munkavállalót fogadni, de akad több hiány­szakma is, mint például az esztergályos, lakatos, asztalos; a nők számára pedig az egész­ségügy kínál állásokat főleg; kevés az ápolónő, a kisegítő személyzet. Rendező elv, hoay az egyedülállókat munkásszál­lásokon helyezzük el, a cson­ka családok átmeneti laká­sokat kapnak, egyelőre pe­remkerületi, komfort nélküli, vagy félkomfortosokat.- Az áttelepülőkről a hirt a közvélemény vegyesen fogad­ja. A többség megértéssel, türelemmel, segíteni akarás­sal, de akadnak ellenkező hangok is. Félnek, hogy el­veszik előlük a munkahelyeket, félnek, hogy az amúgy is le­szült lakáshelyzeten tovább ront ez a megállíthatatlannak tűnő és szomorú XX-dik szá­zad végi népvándorlás. — Beszélgetésünk egyik cél­ja éppen ez: a helyzetről hű képet adni. Ma szűkebb pát­riánkban 3000 munkahely vár dolgozókra, zömmel fizikai munkást keresve, tehát a je­lenlegi 200 áttelepült, és a még jövők, jó ideig nem okoz­hatnak feszültséget a munka­erőfronton. Hol lakjanak? Ter­veinkben 200 lakás kialakítá­sa szerepel, ehhez a forin­tokat a Minisztertanács hatá­rozata alapján létrehozott 300 milliós alapból kapjuk egy­részt, másrészt a letelepülőket segítő csekkszámlára egyéni, vállalati felajánlások is érkez­nek határainkon belülről és kí­vülről is; főleg nyugati orszá­gokból. így teljes felelősség­gel kijelenthetem: egyetlenegy pécsi lakásigénylö sem szorul e miatt hátrébb a névjegyzék­ben. Célunk, hogy az áttele­pülőknek ebből az elkülönített központi pénzeszközből főleg Meszesen tetőtérbeépitéssel, másrészt lerobbant, üresen ál­ló lakások felújításával te­remtsük meg az otthont. Rend­kívül sok a tennivalónk és rendkívül nehéz a helyzetünk. Ügy látom, hogy mind a ta­nács szakapparátusa, mind a koordinációs munkában részt­vevők —, rendőrséq, vöröske­reszt, HNF, határőrséq, nem (különben az egyházak és a nagyvállalatok -, a messze­menőkig segítőkész és toleráns magatartást tanúsítanak, s nemcsak kötelességtudásból végzik munkájukat. Pécsett, a városgondnokság épületében rövidesen egy-két napra szóló éjjeli szálláshelye­iket alakítanak ki, a tanács igazgatási osztályán pedig, minden szerdán 12-tő| 18 óráig ún. segítőszolgálat nyílt, segítve az érkezők magyaror­szági életkezdésének indítását. Mint azt dr. Farkas Károlytól megtudtuk, különféle gyűjtése­ket, egyéb lakosságot is be­vonó seqítőakciókot nem kez­deményeznek, hiszen már ed­dig is annyi adomány — fő­leg ruházati cikk - gyűlt ös7- sze a spontán adományokból, hogy nincs hol raktározni. S végül egy információ: a Baranyába eddig érkezettek között csak két személy nem magyar anyanyelvű; egy román és egy szlovák anyanyelvű választotta megyénket lakhe­lyül. Kozma Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom