Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)
1988-05-17 / 136. szám
1°88. május 17., kedd Dunántúli napló 3 Ml dMi — JmÍi aa ■* n I M ^SZk 3 aSZt mm «* ZLX, m M 2mmT S aa*^. M gozdasagsiaDiiizaias jouroje A bizonytalanságok ellenére lépnünk kell A magyar gazdaság helyzetét és a közeljövő lehetőségeit tekintette át az a konferencia, melyet a közelmúltban Hajdúszoboszlón rendezett a Magyar Közgazdasági Társaság. Az Info '88 elnevezésű rendezvényen részt vett cikkünk szerzője, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem adjunktusa, akitől beszámolót kértünk. Elsőként a nyitóelőadást ismerteti, melyet dr. Ke- menes Ernő, az MKT főtitkára a kormány stabilizációs programjáról tartott. Az elmaradt alkalmazkodásért nagy árat kellett fizetnünk és kell még ezután is - hangsúlyozta. - A stabilizáció elsősorban a fizetési mérleg egyensúlyának megteremtését jelenti. Kérdés, van-e reális lehetőség a program megvalósulására? A felrajzolt kérdőjelek jköziJJ néhány: megmerevedett a technológiai-technikai, gazdasági, piaci struktúránk, kritikus az erőforráshiány (bevonható külső nincs, belsőt feléltük), a gazdaságirányítást se piaci, se központi jellemzi, s mindez egy 10 éve stagnáló életszínvonal által befolyásolt társadalmi közegbe ágyazódva jelentkezik. Évtizedes lépéshátrány A továbiakban a stabilizáció legfontosabb kérdései kerültek napirendre:- Strukturális szelekció (ma az erőforrások 20 százaléka a veszteséges ágazatokban van lekötve - ez tovább nem tartható.)- Csak ott szabad fejleszteni, ahol azt a piac (külpiac!) igazolja (a belső piac több szintesen protekcionista, igy nem lehet mérce).- A szükséges erőforrások csak a lakosságtól vonhatók el, így a szenvedő alany elsősorban a lakosság és a közösségi fogyasztás lehet. A közeljövőben tervezett kis elmozdulásnak is nagy a bizonytalansága — folytatta gondolatmenetét a főtitkár. Hiszen csökkennek az erőforrások (pl.: munkaerő, beruházás, tőkés import); ha nem sikerül önkéntes lakossági megtakarításokat elérni, akkor csak az inflációra támaszkodhatunk; a külső finanszírozás lehetőségei bizonytalanok; s végül nagy kérdés, mennyit vállal a lakosság a folyamatoson csökkenő reálbér mellett? A látható bizonytalanságok ellenére lépnünk kell, mert évtizedes lépéshátrányban vagyunk, és holnap még nehezebb lesz lépni, mint ma. Beszámoló a Hajdúszoboszlói Info '88 konferenciáról rül újraelosztásra. A monetáris eszközöket a jövőben erősíteni kell (pl.: kamatpolitika, értékpapír, vagyonérdekeltség, stb.). Ideológiai választ kell végre ádni a szociális biztonság, vagy teljesítményelv kérdésére. Csak a lakosság lehet nettó megtakarító — hangsúlyozta —, de ezt önkéntes megtakarítással célszerű elérni. Az előadásból kitűnt, hogy o kialakított kétszintű bank- rendszer gyerekbetegségekkel küszködik, ugyanakkor a kormányzat folytatni akarja a szigorú pénzszabályozást. A jegybanki eszközök közül a nyíltpiaci műveletek és egy egyszerűbb kamatpolitika kerül a jövőben előtérbe. A pénzügyminiszter-helyettes véleménye szerint a magas kamatnak nincs ihflációs hatása, sőt ellenkezőleg, kiszorítja azokat, akik nem tudnak a magas követelményeknek megfelelni. Ezzel egyet lehet érteni, feltéve, ha van piaci kontroll, és a kereskedelmi bankok is bankszerűen működnek. De addig nem árt az óvatosság! Hiszen könnyen öngerjesztő, kezelhetetlen folyamat alakulhat ki. Csökkennie kell a bankok nyereségének, és le kell dönteni a gátat a lakossági és egyéb pénzek között, így megteremtve az egységes forintot. Természetesen csupán pénzügyi eszközökkel ma még nem lehet a gazdaságot irányítani, de az aprólékos tervezést és operatív irányítást tovább kell fejleszteni. További reálbér- csökkenés Dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője a tervezett bérreform feltételeiről, lehetőségeiről tartott nagy tetszést kiváltó előadást. Óvatosságra intett a túlzott várakozásokkal szemben. Az ország jelenlegi helyzetében a mindenki által óhajtott reálbérnövekedés nem járható út. Miért is kell bérreform? Szerinte már a reform szó is túlzás a lehetőségekhez képest. Sok feszültség halmozódott fel (pl.: reálbércsökkenés, eltorzult kereseti arányok, bérköltség kitüntetett szerepe, alacsony teljesítményösztönzés, stb.). Ezek nemcsak bérkérdések. Rá kell jönni, hogy a reálbércsökkenés visszaüthet nemcsak a fogyasztást, de a termelést is visszafoghatja. A bérreform célkitűzései közül az ösztönző funkció erősítését, a racionális munkaerőhasznosítás kikényszerítését, intézményes érdekegyzetetést, a társadalmi értékítélet megvalósítását a kereseti arányokba, a kereset és munkajövedelmek közötti helyes arányok visszaállítását, a bérnek a költséggazdálkodásba integrálását tartja legfontosabbnak. A bérszabályozás megszüntetése csak akkor altérnatíva, ha a piac korlátoz, ehhez pedig igazi piac kellene. Az 1989-es elképzelésekről kifejtette, hogy véleménye szerint a reálbércsökkenés nem állhat meg (2-3 százalék). Az idei bérszabályozás megváltozik (hisz meg is ígérték), elindul az érdekegyeztetés (ebben az állami szerep a központi bérszabályozás vissza- csempészése is lehet). Gondolkodnak azon, hogy az adózott nyereségből történő kifizetés adómentes legyen, illetve hogyan lehet a bérklub-ta- gok számát bővíteni. A tarifa- rendszer és a vezetők érdekeltségi rendszere marad, várhatóan a források függvényében az oktatás és az egészségügy régóta esedékes bér- fejlesztésére kerül sor. Szabályozó- változások a mezőgazdaságban A szekcióülések közül két előadást emelünk ki. A mezőgazdasági szekcióban Redná- gel Jenő MÉM miniszter- helyettes az ágazat feltétel- rendszeréről tartott előadást. A stabilizációs program dinamikus fejlődést vár a mező- gazdaságtól, holott a nemzetközi porondon inkább a visz- szafogásta ösztönöznek. A mezőgazdaság termelési struktúrája megfelel az adottságoknak — a miniszterhelyettes véleménye szerint —, ezért nem terveznek változtatást. A vállalatoknak azonban javasolható, hogy megfelelő piaci ismeretek birtokában szükséges egy piacképesebb szerkezet felé történő elmozdulás. Szóba került az 1989-es várható szabályozó változások iránya is. Az árrendszer to- vábfejlesztésénél a tájékoztató árforma arányának növelését, a bejelentési kötelezettség területeinek csökkentését sürgette az előadó. A támogatási rendszerben az üzemviteli támogatás várhatóan csökken, illetve megszűnik (vágómarha, vógójuh, kistermelői tehén). A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatását egyrészt a területhez (összterület aranykorona értéke), másrészt a fedezeti hányadhoz kívánják kapcsolni. A szakember és fejlesztési támogatási forma nem változik. A beruházási támogatások továbbfejlesztésénél két alternatívában gondolkodik a tárca, az egyik, hogy a jelenlegi rendszer marad, de szűkül, a másik, hogy alapjuttatás kerül a támogatás helyébe. Az exporttámogatás felső határa szűkül, változás lesz a rubelexport-támogatásban. A keresetszabályozóst — az előadó véleménye szerint —, meg lehet szüntetni. fl világban a kicsiket támogatják Az ipari szekcióban dr. Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke az adóigazgatásról és ellenőrzésről tartott előadást. 1987 elemzéseként elmondta, hogy javulás elsősorban a vállalati eredmények területén történt (20 százalékos növekedés). Sajnos, ennek kétharmada áremelésből következett be. A másik probléma, hogy az eredménynövekedés a kereskedelem, az építőipar és a pénzintézetek területén történt, és nem a feldolgozó iparban, ahol vártuk. Az eredményjavulás erősen differenciált az ágazatok és a vállalatok között. Vontatottan haladnak a szanálások és felszámolások, úgy tűnik, a hitelezők nem érdekeltek a folyamatban, és sokszor nem gazdasági érdek alapján történnek az intézkedések. Az új adórendszer összességében működőképesnek bizonyult. A költségvetési bevételek az általános forgalmi adónál a tervezett szinten vannak, a személyi jövedelemadórendszernél viszont jelentősek a gondok. A bevezetés nehézségét, problémáit ä rendelkezésre álló rövid idővel magyarázta, de ez nem lehet ok a visszarendezésre — hangsúlyozta. A nemzetközi mértékben is magas SZJA-adókulcsok és a vállalati adók csak akkor csökkenthetők, ha a veszteséges ágazatok támogatását visszaszorítjuk. A továbblépéssel kapcsolatban hangsúlyozta az egységes vállalkozói adó fontosságát, az egységes bér- szabályozás szükségességét. Át kell gondolnunk - mondta —, hogy a világban a kicsiket támogatják, nálunk meg a nagyok veszteségeinek finanszírozására megy el a pénz. Az adórendszer jó működéséhez igazi piac és verseny kell, de nálunk csak kvázi piac, és kvázi verseny van. Dr. Herich György Konfekciótermékek Mohácsról Bélelt gyermekdzsekiket varrnak a Mohácsi Ruhaipari Szövetkezet varrodájában Fotó: Proksza László Jól tizet a tőkés bérmunka a Morisznak A hagyományokhoz híven a Baranya megyei ipari szövetkezetek az év elején készítették el tavalyi működésük mérlegzáróját, hogy azt közgyűlés elé vigyék. Bár méreteiben nem tartozik a legnagyobbak közé, de az eredményét tekintve figyelemre méltó évet zárt a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet. — 1985-ben, a korábbi átlag hárommilliós nyereségünkkel szemben, csupán 1 400 000 forint pluszt állítottunk elő. A következő évben azután, főként a jó piaci munkának, előnyös üzletkötéseknek köszönhetően jelentősen növelni tudtuk a tő. kés exportunkat, ami természetesen a gazdálkodás eredményességében is tükröződött. Tőkés exportunk ebben az évben 12 millió fölé emelkedett, és nagyobb részt ennek volt köszönhető, hogy a korábbiakhoz képest kimagasló, 6 200 000 forintos nyereséggel zártunk. Ha nem is ilyen látványos ütemben, de fejlődésünk az elmúlt évben is folytatódott, ez mind a tőkés exportunk, mind pedig a nyereségünk 18 százalékos növekedését eredményezte - beszélt a sikeres évekről Nagy Jenő, a szövetkezet elnöke. A legutóbbi két évben a szövetkezet teljes kapacitásának 10 hónapját a tőkés export bérmunka kötötte le.- Jelenleg francia, belga, NSZK-beli és nyugat-berlini partnereink vannak. Megrende. lőink mennyiségi igénye jóval magasabb annál, amit mi maradéktalanul ki tudnánk elégíteni, a biztonságosabb piac érdekében méMs inkább a több irányú kapcsolatok mellett döntöttünk. Hogy partnereink mégis ragaszkodjanak hozzánk, azt magas minőségi színvonalú áruval igyekszünk biztosítani. Legutóbb például NSZK és belga üzletfelünk értesített bennünket, hogy vásárlóik kiválóra minősítették termékeinket. Az év fennmaradó két hónapjában a szövetkezet belföldi kötelezettségeinek tesz eleget. Míg külföldre kapott nyersanyagokból gyártanak szabadidő és sportruházati termékeket, addig a legnagyobb hazai megrendelőnek, a TRITEX-nek saját alapanyagból állítanak elő konfekciótermékeket és ágyneműket. A 164 főt számláló szövetkezet szakosított termelésben foglalkoztatja alkalmazottait. A szabászat, a mohácsi, a hímes- házai és a babarci konfekcióüzem, valamint a befejező mű. veleteket végző egység alkotja a sort, az elsőhöz és a legutóbbihoz alapanyag, illetve készáru raktár tartozik. A termékek munkaigényes összetétele a dolgozóktól komoly szakmai ismeretet és gyakorlatot igényel. Ahhoz azonban, hogy a minőségi színvonalat tartani, illetve emelni tudják, ez nem elég, speciális gépparkra is szükség van.- Az 1976-os profiltisztításunk után — amikor kialakult most is jellemző termékszerkezetünk — kezdtünk gépparkunk folyamatos fejlesztéséhez. Jelenleg is folyamatban van gépbérleti pályázatunk megvalósítása. Partnereink, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és a Hungarocoop közreműködésével több új gépet is munkába állítunk még az első félévben. Reményeink szerint az új szabász és vasaló berendezések, valamint a varró, zsebkészítő, gombozó és reteszelő gépek lehetővé teszik számunkra a további minőségi' fejlődést, de egyben a hatékonyság és a termelékenység növelésére is garanciát adnak. Az úi technika tanfolyami továbbképzést nem igényel dolgozóinktól, a szükséges ismereteket a gép használata mellett is elsaiátít- hatiák — beszélt az elnök a gépi beruházásokról. Nem okoz gondot a szövetkezetben, hogy a gépi fejlesztés esetleg emberi munkát is kivált. Ismét lesz szigetelőszalag Katarik István pénzügyminiszter-helyettes monetáris politikánkról tartott előadásában hangsúlyozta, az egyensúlyt és szerkezetátalakítást (mint rövid és hosszú távú érdeket), egyforma súllyal kell kezelni, mert csak így lehet biztosítani, hogy a stabilizáció egyben a kibontakozási program megalapozójává is váljon. Az állandó alkalmazkodás a szükséges közös jellemző a stabilizációs és kibontakozási szakaszban. A lehetséges jövedelemforrások közül a költségvetés csak a támogatások leépítéséből juthat forráshoz, a kiadási oldal más elemeinél nincs jelentős tartalék. Az odót nem lehet tovább növelni, már jelenleg is a nemzeti jövedelem 65 százaléka a költségvetésen keresztül keSorra hívnak a különféle cégek anyagbeszerzői és udvariasan, ingerülten, beletörődve vagy a csodában reménykedve kérik a segítséget: szerezzünk szigetelőszalagot. Legalább azt tudjuk meg, hogy hol lehet venni . . . Csak néhány gurigával . . . Vagy mikorra várható végre szigetelőszalag-szállítmány és melyik boltba? A válaszok igen változatosak és aszerint tompítottak (mondhatnám: szigeteltek), hogy melyik nagykereskedelmi cég mikor látott utoljára a nevezett anyagból. Pedig nem mostanában, annyi szent. Hosszas nyomozás után a következőkre derült fény: 1. A szigetelőszalagot hazánkban nem gyártják, az teljes egészében francia importból jut el hozzánk. 2. Mivel kis hazánk devizagondjai közismertek, így a szigetelőszalag behozatalára az első negyedévben nem jutott tőkés valuta. 3. Ingyen, netán hitelbe még a franciák se adják terméküket. 4. Mivel hazai gyártásban nem készül a vállalatoknak, kisiparosoknak és barkácsolóknak a bizonyos műveletekhez nélkülözhetetlen szigetelőszalag, így az import kiszerelésével Magyarországon egyedül foglalkozó Polimer Műanyagfeldolgozó Szövetkezet eger- csehi telepe is időszakosan (az első negyedévben), és önhibáján kívül „munkanélkülivé” vált. Az egercsehi telepvezető, Király Barna: — Áprilisban megjött végre az első jelentősebb francia szállítmány, így elkezdhettük a hatalmas tekercseket darabolni a megfelelő szélességű és hosszúságú méretekre, és rövidesen megkezdhetjük a kiszállítását. . . Ha tudná, hogy mi magunk is milyen és menynyi telefont kaptunk ... A nincsből mi sem tudunk adni... Ebben igaza van. A Polimer kereskedelmi osztályvezetője, Kenyeres Tamásné már biztató és bizakodó választ ad: — Hónapok óta állnak a megrendelések, megkezdhettük végre az első negyedévi igénylések teljesítését. Reméljük, mielőbb talpraállunk mi is, és a kereskedelem is, a felhasználókról nem is beszélve. Sajnos, ilyen alapanyag-kiesés devizális okok miatt minden évben előfordul, és arról nem tehetünk . . . A várakozók számára biztató a hír, rövidesen, reméljük ismét lesz szigetelőszalag. Murányi László A tőkés export lehetőségeink a jelenlegi termelésünknél jóval nagyobbak, így a felszabaduló munkaerőt további exportbővítésre tudjuk használni. Mivel nyugatra irányuló termékeink szezonális jellegűek, előállításuk is csak időszakos formában folyhat. Az export- mennyiség növelése mellett, akár új partnerek bekapcsolásával igyekszünk kitolni a szezonális termékeink gyártási ide. jét. Reméljük, jelenlegi gépi beruházásunkkal hosszú távon is eleget tudunk tenni a mennyiségi és minőségi elvárásoknak, a jó eredmények pedig dolgozóink kereseti lehetőségeinek javítására is módot adnak - mondta végül a szövetkezet terveiről Nagy Jenő. Kaszás Endre
