Dunántúli Napló, 1988. május (45. évfolyam, 120-150. szám)

1988-05-17 / 136. szám

1°88. május 17., kedd Dunántúli napló 3 Ml dMi — JmÍi aa ■* n I M ^SZk 3 aSZt mm «* ZLX, m M 2mmT S aa*^. M gozdasagsiaDiiizaias jouroje A bizonytalanságok ellenére lépnünk kell A magyar gazdaság helyzetét és a közeljövő lehetőségeit tekintette át az a konferencia, melyet a közelmúltban Hajdúszo­boszlón rendezett a Ma­gyar Közgazdasági Társa­ság. Az Info '88 elnevezé­sű rendezvényen részt vett cikkünk szerzője, a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem adjunktusa, akitől beszámolót kértünk. Elsőként a nyitóelőadást ismerteti, melyet dr. Ke- menes Ernő, az MKT fő­titkára a kormány stabi­lizációs programjáról tar­tott. Az elmaradt alkalmazko­dásért nagy árat kellett fizet­nünk és kell még ezután is - hangsúlyozta. - A stabili­záció elsősorban a fizetési mérleg egyensúlyának megte­remtését jelenti. Kérdés, van-e reális lehetőség a program megvalósulására? A felrajzolt kérdőjelek jköziJJ néhány: megmerevedett a technoló­giai-technikai, gazdasági, piaci struktúránk, kritikus az erő­forráshiány (bevonható külső nincs, belsőt feléltük), a gaz­daságirányítást se piaci, se központi jellemzi, s mindez egy 10 éve stagnáló életszín­vonal által befolyásolt társa­dalmi közegbe ágyazódva je­lentkezik. Évtizedes lépéshátrány A továbiakban a stabilizá­ció legfontosabb kérdései ke­rültek napirendre:- Strukturális szelekció (ma az erőforrások 20 százaléka a veszteséges ágazatokban van lekötve - ez tovább nem tart­ható.)- Csak ott szabad fejlesz­teni, ahol azt a piac (kül­piac!) igazolja (a belső piac több szintesen protekcionista, igy nem lehet mérce).- A szükséges erőforrások csak a lakosságtól vonhatók el, így a szenvedő alany el­sősorban a lakosság és a közösségi fogyasztás lehet. A közeljövőben tervezett kis elmozdulásnak is nagy a bi­zonytalansága — folytatta gon­dolatmenetét a főtitkár. Hi­szen csökkennek az erőforrá­sok (pl.: munkaerő, beruhá­zás, tőkés import); ha nem si­kerül önkéntes lakossági meg­takarításokat elérni, akkor csak az inflációra támaszkod­hatunk; a külső finanszírozás lehetőségei bizonytalanok; s végül nagy kérdés, mennyit vállal a lakosság a folyama­toson csökkenő reálbér mel­lett? A látható bizonytalansá­gok ellenére lépnünk kell, mert évtizedes lépéshátrány­ban vagyunk, és holnap még nehezebb lesz lépni, mint ma. Beszámoló a Hajdúszoboszlói Info '88 konferenciáról rül újraelosztásra. A monetáris eszközöket a jövőben erősíteni kell (pl.: kamatpolitika, érték­papír, vagyonérdekeltség, stb.). Ideológiai választ kell végre ádni a szociális biztonság, vagy teljesítményelv kérdésére. Csak a lakosság lehet nettó megtakarító — hangsúlyozta —, de ezt önkéntes megtakarítás­sal célszerű elérni. Az előadásból kitűnt, hogy o kialakított kétszintű bank- rendszer gyerekbetegségekkel küszködik, ugyanakkor a kor­mányzat folytatni akarja a szigorú pénzszabályozást. A jegybanki eszközök közül a nyíltpiaci műveletek és egy egyszerűbb kamatpolitika ke­rül a jövőben előtérbe. A pénzügyminiszter-helyettes vé­leménye szerint a magas ka­matnak nincs ihflációs hatása, sőt ellenkezőleg, kiszorítja azo­kat, akik nem tudnak a ma­gas követelményeknek megfe­lelni. Ezzel egyet lehet érteni, feltéve, ha van piaci kontroll, és a kereskedelmi bankok is bankszerűen működnek. De ad­dig nem árt az óvatosság! Hi­szen könnyen öngerjesztő, ke­zelhetetlen folyamat alakulhat ki. Csökkennie kell a bankok nyereségének, és le kell dön­teni a gátat a lakossági és egyéb pénzek között, így meg­teremtve az egységes forin­tot. Természetesen csupán pénzügyi eszközökkel ma még nem lehet a gazdaságot irá­nyítani, de az aprólékos ter­vezést és operatív irányítást tovább kell fejleszteni. További reálbér- csökkenés Dr. Pongrácz László, az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal főosztályvezetője a ter­vezett bérreform feltételeiről, lehetőségeiről tartott nagy tet­szést kiváltó előadást. Óva­tosságra intett a túlzott vára­kozásokkal szemben. Az ország jelenlegi helyzetében a min­denki által óhajtott reálbér­növekedés nem járható út. Miért is kell bérreform? Sze­rinte már a reform szó is túl­zás a lehetőségekhez képest. Sok feszültség halmozódott fel (pl.: reálbércsökkenés, eltor­zult kereseti arányok, bérkölt­ség kitüntetett szerepe, ala­csony teljesítményösztönzés, stb.). Ezek nemcsak bérkér­dések. Rá kell jönni, hogy a reálbércsökkenés visszaüthet nemcsak a fogyasztást, de a termelést is visszafoghatja. A bérreform célkitűzései kö­zül az ösztönző funkció erő­sítését, a racionális munkaerő­hasznosítás kikényszerítését, intézményes érdekegyzetetést, a társadalmi értékítélet megvaló­sítását a kereseti arányokba, a kereset és munkajövedelmek kö­zötti helyes arányok vissza­állítását, a bérnek a költség­gazdálkodásba integrálását tartja legfontosabbnak. A bérszabályozás megszüntetése csak akkor altérnatíva, ha a piac korlátoz, ehhez pedig igazi piac kellene. Az 1989-es elképzelésekről kifejtette, hogy véleménye sze­rint a reálbércsökkenés nem állhat meg (2-3 százalék). Az idei bérszabályozás megválto­zik (hisz meg is ígérték), el­indul az érdekegyeztetés (eb­ben az állami szerep a köz­ponti bérszabályozás vissza- csempészése is lehet). Gon­dolkodnak azon, hogy az adó­zott nyereségből történő kifi­zetés adómentes legyen, illetve hogyan lehet a bérklub-ta- gok számát bővíteni. A tarifa- rendszer és a vezetők érde­keltségi rendszere marad, vár­hatóan a források függvé­nyében az oktatás és az egész­ségügy régóta esedékes bér- fejlesztésére kerül sor. Szabályozó- változások a mezőgazdaságban A szekcióülések közül két előadást emelünk ki. A mező­gazdasági szekcióban Redná- gel Jenő MÉM miniszter- helyettes az ágazat feltétel- rendszeréről tartott előadást. A stabilizációs program dina­mikus fejlődést vár a mező- gazdaságtól, holott a nemzet­közi porondon inkább a visz- szafogásta ösztönöznek. A mezőgazdaság termelési struk­túrája megfelel az adottságok­nak — a miniszterhelyettes vé­leménye szerint —, ezért nem terveznek változtatást. A vál­lalatoknak azonban javasol­ható, hogy megfelelő piaci is­meretek birtokában szükséges egy piacképesebb szerkezet felé történő elmozdulás. Szóba került az 1989-es vár­ható szabályozó változások iránya is. Az árrendszer to- vábfejlesztésénél a tájékoztató árforma arányának növelését, a bejelentési kötelezettség te­rületeinek csökkentését sür­gette az előadó. A támoga­tási rendszerben az üzemviteli támogatás várhatóan csökken, illetve megszűnik (vágómarha, vógójuh, kistermelői tehén). A kedvezőtlen adottságú üzemek támogatását egyrészt a terü­lethez (összterület aranykorona értéke), másrészt a fedezeti hányadhoz kívánják kapcsolni. A szakember és fejlesztési tá­mogatási forma nem változik. A beruházási támogatások to­vábbfejlesztésénél két alterna­tívában gondolkodik a tárca, az egyik, hogy a jelenlegi rendszer marad, de szűkül, a másik, hogy alapjuttatás ke­rül a támogatás helyébe. Az exporttámogatás felső határa szűkül, változás lesz a rubel­export-támogatásban. A kere­setszabályozóst — az előadó véleménye szerint —, meg le­het szüntetni. fl világban a kicsiket támogatják Az ipari szekcióban dr. Sü­tő Dezső, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal elnö­ke az adóigazgatásról és el­lenőrzésről tartott előadást. 1987 elemzéseként elmondta, hogy javulás elsősorban a vál­lalati eredmények területén történt (20 százalékos növeke­dés). Sajnos, ennek kéthar­mada áremelésből következett be. A másik probléma, hogy az eredménynövekedés a ke­reskedelem, az építőipar és a pénzintézetek területén tör­tént, és nem a feldolgozó iparban, ahol vártuk. Az eredményjavulás erősen diffe­renciált az ágazatok és a válla­latok között. Vontatottan ha­ladnak a szanálások és felszá­molások, úgy tűnik, a hitele­zők nem érdekeltek a folya­matban, és sokszor nem gaz­dasági érdek alapján történ­nek az intézkedések. Az új adórendszer összessé­gében működőképesnek bizo­nyult. A költségvetési bevéte­lek az általános forgalmi adó­nál a tervezett szinten van­nak, a személyi jövedelemadó­rendszernél viszont jelentősek a gondok. A bevezetés nehéz­ségét, problémáit ä rendelke­zésre álló rövid idővel ma­gyarázta, de ez nem lehet ok a visszarendezésre — hangsú­lyozta. A nemzetközi mértékben is magas SZJA-adókulcsok és a vállalati adók csak akkor csökkenthetők, ha a veszte­séges ágazatok támogatását visszaszorítjuk. A továbblépés­sel kapcsolatban hangsúlyoz­ta az egységes vállalkozói adó fontosságát, az egységes bér- szabályozás szükségességét. Át kell gondolnunk - mondta —, hogy a világban a kicsiket tá­mogatják, nálunk meg a na­gyok veszteségeinek finanszíro­zására megy el a pénz. Az adórendszer jó működéséhez igazi piac és verseny kell, de nálunk csak kvázi piac, és kvá­zi verseny van. Dr. Herich György Konfekciótermékek Mohácsról Bélelt gyermekdzsekiket varrnak a Mohácsi Ruhaipari Szövetke­zet varrodájában Fotó: Proksza László Jól tizet a tőkés bérmunka a Morisznak A hagyományokhoz híven a Baranya megyei ipari szövetke­zetek az év elején készítették el tavalyi működésük mérleg­záróját, hogy azt közgyűlés elé vigyék. Bár méreteiben nem tartozik a legnagyobbak közé, de az eredményét tekintve fi­gyelemre méltó évet zárt a Mohácsi Ruházati Ipari Szövet­kezet. — 1985-ben, a korábbi átlag hárommilliós nyereségünkkel szemben, csupán 1 400 000 fo­rint pluszt állítottunk elő. A kö­vetkező évben azután, főként a jó piaci munkának, előnyös üzletkötéseknek köszönhetően jelentősen növelni tudtuk a tő. kés exportunkat, ami természe­tesen a gazdálkodás eredmé­nyességében is tükröződött. Tő­kés exportunk ebben az évben 12 millió fölé emelkedett, és nagyobb részt ennek volt kö­szönhető, hogy a korábbiakhoz képest kimagasló, 6 200 000 fo­rintos nyereséggel zártunk. Ha nem is ilyen látványos ütemben, de fejlődésünk az el­múlt évben is folytatódott, ez mind a tőkés exportunk, mind pedig a nyereségünk 18 száza­lékos növekedését eredményez­te - beszélt a sikeres évekről Nagy Jenő, a szövetkezet el­nöke. A legutóbbi két évben a szövetkezet teljes kapacitásá­nak 10 hónapját a tőkés ex­port bérmunka kötötte le.- Jelenleg francia, belga, NSZK-beli és nyugat-berlini partnereink vannak. Megrende. lőink mennyiségi igénye jóval magasabb annál, amit mi ma­radéktalanul ki tudnánk elégí­teni, a biztonságosabb piac érdekében méMs inkább a több irányú kapcsolatok mellett döntöttünk. Hogy partnereink mégis ragaszkodjanak hoz­zánk, azt magas minőségi színvonalú áruval igyekszünk biztosítani. Legutóbb például NSZK és belga üzletfelünk ér­tesített bennünket, hogy vá­sárlóik kiválóra minősítették termékeinket. Az év fennmaradó két hó­napjában a szövetkezet bel­földi kötelezettségeinek tesz eleget. Míg külföldre kapott nyersanyagokból gyártanak szabadidő és sportruházati ter­mékeket, addig a legnagyobb hazai megrendelőnek, a TRITEX-nek saját alapanyagból állítanak elő konfekciótermé­keket és ágyneműket. A 164 főt számláló szövetke­zet szakosított termelésben foglalkoztatja alkalmazottait. A szabászat, a mohácsi, a hímes- házai és a babarci konfekció­üzem, valamint a befejező mű. veleteket végző egység alkotja a sort, az elsőhöz és a leg­utóbbihoz alapanyag, illetve készáru raktár tartozik. A ter­mékek munkaigényes összetéte­le a dolgozóktól komoly szak­mai ismeretet és gyakorlatot igényel. Ahhoz azonban, hogy a minőségi színvonalat tartani, illetve emelni tudják, ez nem elég, speciális gépparkra is szükség van.- Az 1976-os profiltisztítá­sunk után — amikor kialakult most is jellemző termékszerke­zetünk — kezdtünk gépparkunk folyamatos fejlesztéséhez. Je­lenleg is folyamatban van gép­bérleti pályázatunk megvalósí­tása. Partnereink, a Pannónia Külkereskedelmi Vállalat és a Hungarocoop közreműködésé­vel több új gépet is munkába állítunk még az első félévben. Reményeink szerint az új sza­bász és vasaló berendezések, valamint a varró, zsebkészítő, gombozó és reteszelő gépek le­hetővé teszik számunkra a to­vábbi minőségi' fejlődést, de egyben a hatékonyság és a termelékenység növelésére is garanciát adnak. Az úi techni­ka tanfolyami továbbképzést nem igényel dolgozóinktól, a szükséges ismereteket a gép használata mellett is elsaiátít- hatiák — beszélt az elnök a gépi beruházásokról. Nem okoz gondot a szövet­kezetben, hogy a gépi fejlesz­tés esetleg emberi munkát is kivált. Ismét lesz szigetelőszalag Katarik István pénzügymi­niszter-helyettes monetáris po­litikánkról tartott előadásában hangsúlyozta, az egyensúlyt és szerkezetátalakítást (mint rövid és hosszú távú érdeket), egyforma súllyal kell kezelni, mert csak így lehet biztosítani, hogy a stabilizáció egyben a kibontakozási program meg­alapozójává is váljon. Az ál­landó alkalmazkodás a szük­séges közös jellemző a sta­bilizációs és kibontakozási sza­kaszban. A lehetséges jövedelemfor­rások közül a költségvetés csak a támogatások leépíté­séből juthat forráshoz, a ki­adási oldal más elemeinél nincs jelentős tartalék. Az odót nem lehet tovább nö­velni, már jelenleg is a nem­zeti jövedelem 65 százaléka a költségvetésen keresztül ke­Sorra hívnak a különféle cé­gek anyagbeszerzői és udva­riasan, ingerülten, beletörődve vagy a csodában reménykedve kérik a segítséget: szerezzünk szigetelőszalagot. Legalább azt tudjuk meg, hogy hol lehet venni . . . Csak néhány gurigá­val . . . Vagy mikorra várható végre szigetelőszalag-szállít­mány és melyik boltba? A válaszok igen változato­sak és aszerint tompítottak (mondhatnám: szigeteltek), hogy melyik nagykereskedelmi cég mikor látott utoljára a nevezett anyagból. Pedig nem mostanában, annyi szent. Hosszas nyomozás után a következőkre derült fény: 1. A szigetelőszalagot hazánkban nem gyártják, az teljes egé­szében francia importból jut el hozzánk. 2. Mivel kis ha­zánk devizagondjai közismer­tek, így a szigetelőszalag be­hozatalára az első negyedév­ben nem jutott tőkés valuta. 3. Ingyen, netán hitelbe még a franciák se adják termékü­ket. 4. Mivel hazai gyártásban nem készül a vállalatoknak, kisiparosoknak és barkácsolók­nak a bizonyos műveletekhez nélkülözhetetlen szigetelősza­lag, így az import kiszerelésé­vel Magyarországon egyedül foglalkozó Polimer Műanyag­feldolgozó Szövetkezet eger- csehi telepe is időszakosan (az első negyedévben), és önhibáján kívül „munkanélkü­livé” vált. Az egercsehi telepvezető, Király Barna: — Áprilisban megjött végre az első jelentősebb francia szállítmány, így elkezdhettük a hatalmas tekercseket darabol­ni a megfelelő szélességű és hosszúságú méretekre, és rö­videsen megkezdhetjük a ki­szállítását. . . Ha tudná, hogy mi magunk is milyen és meny­nyi telefont kaptunk ... A nincsből mi sem tudunk adni... Ebben igaza van. A Polimer kereskedelmi osztályvezetője, Kenyeres Tamásné már biztató és bizakodó választ ad: — Hónapok óta állnak a megrendelések, megkezdhettük végre az első negyedévi igény­lések teljesítését. Reméljük, mielőbb talpraállunk mi is, és a kereskedelem is, a fel­használókról nem is beszélve. Sajnos, ilyen alapanyag-kiesés devizális okok miatt minden évben előfordul, és arról nem tehetünk . . . A várakozók számára bizta­tó a hír, rövidesen, reméljük ismét lesz szigetelőszalag. Murányi László A tőkés export lehetősége­ink a jelenlegi termelésünknél jóval nagyobbak, így a felsza­baduló munkaerőt további ex­portbővítésre tudjuk használni. Mivel nyugatra irányuló termé­keink szezonális jellegűek, elő­állításuk is csak időszakos for­mában folyhat. Az export- mennyiség növelése mellett, akár új partnerek bekapcsolá­sával igyekszünk kitolni a sze­zonális termékeink gyártási ide. jét. Reméljük, jelenlegi gépi be­ruházásunkkal hosszú távon is eleget tudunk tenni a mennyi­ségi és minőségi elvárásoknak, a jó eredmények pedig dolgo­zóink kereseti lehetőségeinek javítására is módot adnak - mondta végül a szövetkezet terveiről Nagy Jenő. Kaszás Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom