Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-20 / 320. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 320. szám 1987. november 20., péntek Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja W A tartalomból: Munkavédelmi helyzetkép az építőiparban (3. oldal) Sporthétvége (8. oldal) Családi házak fűtésére Plútómat (5. oldal) A megyei párt- bizottság ülése Napirenden a szakmai és általános műveltség helyzete, a közéleti tevékenység Tegnap ülést tartott az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottsága. Dr. Dányi Pál első titkár tá­jékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottsága 1987. no­vember 11-i üléséről. A testület elé került az ipa­ri, építőipari munkások, terme­lőszövetkezeti parasztok szak­mai és általános műveltségé­ről, közéleti tevékenységéről készült jelentés. Az írásos jelentés többek között megállapítja, hogy az intenzív gazdálkodásra való át­térés, a műszaki fejlesztés, a szocialista demokrácia tartal­masabbá válása következtében megnövekedett a szaktudás, az általános műveltség és a közéleti tevékenyséq iránti tár­sadalmi igény. Különösen idő­szerűvé teszik ezt a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozás programjából következő újabb feladatok. Ugyanakkor érezhe­tők a tudás leértékelődésének, a társadalmi ellenérdekeltsé­gek felerősödésének negatív hatásai. A célok, • a szükség­letek és a társadalmi gyakor­lat ellentmondásossága teszi indokolttá a tapasztalatok át­tekintését. Megyénkben a szakmunká­sok aránya az országos átlag­nál magasabb, a betanított munkásoké megközelíti azt. Jellemző, hogy a nők szakkép­zettsége alacsonyabb, mint a férfiaké. A vizsgált területe­ken a szakmai műveltség gya­rapítására közép- és hosszabb távú terveket készítenek. Ezek a munkaerőigényt a korábbiak­nál reálisabban tükrözik, de találkozni formális elképzelé­sekkel is. A munkahelyek na­gyobb részén anyagilag ösz­tönzik a szakképzettség meg­szerzését. A szaktudás alkal­mazási lehetőségét a munka­helyek műszaki színvonala, az irányítás, a vezetés jelentősen meghatározza. A termelés nö­vekvő követelményei és az át­váltható szakmai alapképzett­ség igénye megnövelte a szak­képzettséghez is szorosan kap­csolódó általános műveltség jelentőségét. A nyolcvanas • években tovább javult az ál­talános és középfokú iskolát véazett dolgozók aránya. A szakmunkások fő utánpótlását a fiatalok jelentik, akiknek többsége a szakmunkásképző iskolákban szerzi meq kép­zettségét. Uqvanakkor ennek színvonalát sok kritika éri, a feltételek nem felelnek meg a korszerű követelményekkel. Az írásos jelentés foglalko­zik azzal, hogy a munkásság és parasztság társadalmi, . po­litikai aktivitása elsősorban a termelőmunkában kifejtett te­vékenységében mutatkozik meg, de érzékelhető a tudatosság a demokratizálódás gazdagí­tása, a közéletiség szélesítése érdekében. Meghatározó je­lentőségű a munkahelyi de­mokrácia fejlődése, annak el­lenére, hogy az eredmények sok területen elmaradnak a le­hetőségektől, a kívánatostól. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani a kibontakozásra, a to­vábbi szélesítése ellen ható kedveződén körülmények csök­kentésére. A munkahelyeken számottevő a szocialista bri­gádok szerepe, a dolgozók nagy része igényli e közössé­gekhez való tartozást, jelen­tős az emberformáló hatása. A közvetlen politikai aktivitás fontos mutatója a politikai-tár­sadalmi szervezetekben való részvétel, mely a tapasztala­tok szerint ugyan csökkenő arányú, de összességében megfelelő a munkásság és pa­rasztság jelenléte. A választott testületekben tevékenységük nagy szóródást mutat, ez ösz- szefügg a felkészültséggel, az érdemi segítség hiányával. Az aktív közéleti tevékenységben a különböző csoportok között jelentős eltérések tapasztalha­tók. Kisebb azoknak a köre, akik gyakran több megbíza­tást is elvállalva, nagyfokú elkötelezettséggel, aktívan te­vékenykednek a közügyekben. A dolgozók nagy részére jel­lemző társaik segítése, a kö­zért való áldozatos munka. Ugyanakkor érzékelhető, hogy gyengül a tágabb közössé­gek iránti felelősség, emelke­dik a különböző politikai ren­dezvényekről távolmaradók ará­nya. A dolgozók kisebb, de nem elhanyaaolható hányada lebecsüli a közösségért véa­zett többletmunkát és politikai­lag passzív. Fellelhető a poli­tikai avakorlat kritikáin miatti közömbösség növekedése is. Az írásos előterjesztéshez Rajnai József, a megyei párt- bizottsáq titkára mondott szó­beli kiegészítőt. Felhívta arra a figyelmet, hogy a jelentés célja — azon túl, hogy a je­lenlegi helyzetet értékeli —, a iövő feladatai megjelölésé­nek segítése. Most, amikor a párt kidolgozta a gazdasági­társadalmi kibontakozás prog­ramját, amikor elfogadásra ke­rült a kormány proqramja, a tennivalók elvégzésében mind nagyobb szerepe van a szak- kéazettségnek, az általános műveltségnek. A tudományos és műszaki haladás gyorsítá­sa nem képzelhető el a meg­felelő emberi tényezők bizto­sítása nélkül, és ez egyben feltétele a kívánatos termék- szerkezet és termelés korszerű, sítésének is. A jelentés elké­szítése előtt sokirányú felmé­rést, tapasztalatqyűitést véqez- tek, ezeket a feladatok kimun­kálásánál figyelembe vették. A vitában dr. Biró Zoltán, a tsz-szövetség megyei titká­ra, a termelőszövetkezeti ta­gok szakmai képzettsége növe­lésének jelentőségével foglal­kozott, melyhez szorosan kap­csolható az általános művelt­ség színvonalának emelése is. A tsz-tagok közéleti tevékeny­ségének szélesedése a továb­biakban is fontos cél. Áttekin­tette, hogy jelenleg a szövet­ség hogyan ítéli meg a szak- képzettség arányát a termelő- szövetkezetekben, hangsúlyoz­va, hogy a jelenlegi helyzettel nem elégedettek. A növekvő követelmények, a mezőgazda- sági termelés korszerűsödése a szakképzettséq, az általános műveltség további növelését (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a Miniszter- tanács Sajtótájékoztató a kormány • • I r r rrn üléséről A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány Tájékoz­tatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és az Országgyűlés elé terjeszti az állami pénzügyek­ről szóló törvénymódosítás ter­vezetét. A kormány áttekintette a Balaton védelme érdekében el­rendelt építési korlátozások végrehajtásának tapasztala­tait. Megállapította, hogy az intézkedések elérték céljukat. A kormány ezért úgy döntött, hogy a korlátozásokat meg­hosszabbítja, de az értelme­zés célszerűtlen merevségeit enyhíti, s lehetővé tesz olyan egyedi módosításokat is, ame­lyet a műemlékvédelemhez, vagy az idegenforgalomhoz fű­ződő érdekeink indokolnak. Ilyen esetekben ki kell kérni a Balatoni Intéző Bizottság elő­zetes véleményét. (Folytatás a 2. oldalon) Határidő előtt négy hónappal Tölosi Péter avatta fel a kibővített telefonközpontot Elkészült a pécsi telefon- központ bővítése Felavatták az év legnagyobb postai beruházását Grósz Károly Görögországba látogat Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke Andreasz Papand- reunak, a Görög Köztársaság miniszterelnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivata­los látogatást tesz Görögor­szágban. Németh Károly Uruguayban Németh Károly magyar idő szerint csütörtökön kora este Uruguayba érkezett, dél-ame­rikai látogatásának második állomására. Az Elnöki Tanács elnökét és feleségét, valamint kíséretének tagjait Julio San- guinetti Uruguay köztársasági elnök és felesége fogadta. Tegnap Pécsett felavatták az év legnagyobb postai beruhá­zását, hivatalosan is üzembe helyezték a jelentős kapacitás­sal bővített távbeszélőközpon­tot. A Pécsi Postaigazgatóság műszaki épületében rendezett ünnepségen Tölősi Péter táv­közlési igazgatóhelyettes el­mondta: október 2Ő., az első bekapcsolások óta eltelt idő bebizonyította, a munka jól si­került. A baranyai megyeszék­helyen javultak a telefonálás feltételei, számos új készülék bekapcsolására nyílott lehető­ség. A két évig tartó munkálatok végeredményeként a helyi köz­pont 7000 vonallal, a helyközi pedig 1800 ívpont kapacitással bővült. A szakemberek a mun­kát szervezetten, összehangol­tan végezték, ami nem kis fel­adat volt, hiszen a működő központ bővítése jóval na­gyobb terheket rótt az ott dol­gozókra, mint egy új építése. Ennek ellenére az üzembe he­lyezésre négy hónappal a ha­táridő előtt sor kerülhetett. A kapcsolástechnika kiépíté­se 120, az áramellátás re­konstrukciója 18, a hálózat ki­építése pedig 75 millió forintba került. A számoknál azonban többet mond, hogy a beruhá­zás segítségével közel 4500 Immunológiai vándorgyűlés kezdődött Pécsett. Képünkön: a tudományos tanácskozás résztve­vőinek egy csoportja. (Tudósítás az 5. oldalon.) Proksza László felvétele kötvénytulajdonos juthat lénye­gesen hamarabb telefonhoz és Pécs egyes területein ugrás­szerűen javul a telefonellátott­ság. A helyközi központ bővítése ugyanakkor nemcsak az orszá­gos távhálózatba való kijutást könnyíti, de elkerülhetetlenül szükséges volt ahhoz is, hogy a későbbi pécsi központok is bekapcsolódhassanak az orszá­gos és a nemzetközi távhívás­ba. Ilymódon a mostani beru­házás a későbbi fejlesztési le­hetőségekhez is alapot te­remtett. A távközlési igazgatóhelyet­tes elmondotta, hogy a kivitele­zés során számos nehézséggel kellett megküzdeniük a szak­embereknek. Meg kellett olda­niuk például a kibővített köz­pont áramellátását. Az ehhez szükséges akkumulátorok és egyéb alkatrészek csak az utol­só pillanatban érkeztek meg külföldről. A központ bővítése a sikeres próbaüzem ellenére tovább folytatódik. A hátralévő munká­latok, mint például a helyisé­gek felújítása, a padlóburkolat cseréje azonban már nem za­varják a működést. Folytatódik a hálózat építése is, év végéig mintegy 2400 kötvénytulajdo­nosnál kötik be a telefont. A Magyar Posta képviseleté­ben Kauser Alajos szakosztály- vezető szólt elismeréssel a pé­csi távbeszélőfejlesztésről, majd Varga Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság . vezetője nyújtott át elismeréseket a be­ruházás megvalósításában ki­emelkedő teljesítményt nyújtó postai dolgozóknak. Norgauer Mária műszerész a Magyar Posta elnökének elismerését, ketten igazgatói dicséretet, többen pedig pénzjutalmat kaptak. F.D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom