Dunántúli Napló, 1986. december (43. évfolyam, 330-359. szám)

1986-12-18 / 347. szám

1986. december 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Az SXMT-üfés napirendjén Á szakszervezetek gazdálkodást segítő tevékenysége A szakszervezetek gazdálko­dást, termelést segítő 1987-re szóló tevékenységének felada­tait, ajánlásait vitatta meg teg­napi ülésén Szokola Ferenc el­nökletével a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa. Az elnökség által kidolgozott ál­lásfoglalás-tervezetet Simon József, az SZMT titkára terjesz­tette szóbeli kiegészítéssel a testület elé. A témához elvá­laszthatatlanul tartozóan ele­mezte azt a helyzetet, amely a VII. ötéves terv első évének a tervezettnél kedvezőtlenebb tel­jesítése okozott országosan és megyénkben. A jó néhány he­lyen megmutatkozó pozitív vál­tozások, tendenciák ellenére gazdaságunk egészének fejlő­dése nem felelt meg az MSZMP XIII. kongresszusán meghatározott célkitűzéseknek, s többet fogyasztottunk, mint amennyit megtermeltünk. A vitában dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya Megyei Bi­zottságának titkára az MSZMP KB novemberi határozatáról szólva megállapította: „Min­denkinek szembe kell nézni azzal, hogy markánsabb intéz­kedésekre van szükség a gya­korlati munkában, s tarthatat­lan az a szemlélet, amely az ilyen intézkedéseket mindig csak másoktól és csakis mások­ra vonatkozóan várja. A szak- szervezeteknek is még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nemzeti jövedelmet termelő te­vékenység fokozására.” Dr. Horváth Csaba, a KISZ Bara­nya Megyei Bizottságának tit­kára a fegyelmezett, pontos munkában rejlő emberi tarta­lékok mozgósítására hívta fel a figyelmet. Jávor Antalné, a KPVDSZ megyei titkára kritiku­san szólt arról, hogy a szak- szervezeteknek nem sikerült megfelelő formát találniuk a munkaverseny fellendítésére. Neubauer József, az SZMT ve­zető titkára azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti aktivis­táknak meg kell értetniük a dolgozókkal: a szükségszerű intézkedéseket gazdasági hely­zetünk valamennyi összetevőjé­vel együtt reális csak értékelni. Az SZMT által elfogadott ál­lásfoglalás 1987. évre az eddi­ginél érdemibb gazdasógsegí- tő tevékenységre szólítja fel a szakszervezeti szerveket. Java­solja, hogy a tennivalók ki­munkálásában biztosítsák a népgazdasági, megyei és he­lyi érdekek összhangját. Az SZMT és a szakmaközi bizott­ságok a tanácsi terveknél ki­emelten kezeljék a feladatok társadalompolitikai szempontú rangsorolását, a kiemelt tár­sadalmi programok teljesítését. Agitációs munkájuk középpont­jában a gazdasági építőmunka feladatainak megismertetése, végrehajtására való mozgósí­tás és a cselekvési eqység megteremtése álljon. Ösztö­nözzék a munkahelyi kollektí­vákat a tartalékok feltárására, a hatékonyabb munkaszerve­zésre. A szakszervezetek támo­gassák és érvényesítsék az alapbéremelés április 1-ig tör­ténő korlátozására vonatkozó központi ajánlást, s utána is csak a vállalati és egyéni tel­jesítményekkel arányos jövede­lemkiáramlással értsenek egyet. Támogassák a munkaidőalap védelmére, a munkafegyelem javítására teendő intézkedése­ket. Az indokolt és szervezett munkaerő-átcsoportosítások­nál nagy körültekintéssel mű­ködjenek együtt a munkaerő- közvetítő szervekkel. A vállala­ti szociális tervek kialakítása­kor lehetőség szerint igyekez­zenek megőrizni a szociális el­látások, juttatások színvonalát, azok reálértékét, fokozottan ér­vényesítsék a rászorultság szempontjait. Gép-, műszerfejlesztési tervek a POTE-n Tegnap délután c/r. Bauer Miklós rektor elnökletével ülést tartott a Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa. A testü­let megtárgyalta dr. Kreka László gazdasági főigazgató előterjesztését az egyetem ál­tal a VII. ötéves tervben meg­valósítandó gép-műszer beru­házási terveiről. Ezek ismer­tetéséhez mindenképpen utal­nunk kell az Országgyűlés terv- és költségvetési vitájá­ban december 15-én elhang­zottakra, amikor is dr. Pssta László, az egészségügyi és szociális bizottság vezetője azt mondta: kényszerűségből fogcdták el az 1987-es elő­irányzatot, mert az oly cse­kély összeget irányoz elő a szükségletekhez képest a gyó­gyításra és a megelőzésre, amely már-már az alapellá­tás szinten tartásához sem elegendő. A POTE vonatko­zásában a gazdasági kény­szer már az idei évben is érezhető volt. Az Egészség- gyi Minisztérium által 1986-ra beruházási célokra előirány­zott 28 millió forint helyett csupán 8,5 millió forintot ka­pott meg az egyetem. 1987-re a minisztérium 26 millió forin­tot ígért, de azzal a megkö­téssel, hogy ebből csak lese­lejtezett gépeket és műszere­ket lehet pótolni. Az egyetem­nek ezt az ún. visszapótlási tervét a minisztérium lénye­gében változtatás nélkül jóvá­hagyta. Ami a fejlesztést illeti: az egyetem rangsorolta azokat a legfontosabb gép-igénye két, amelyeket a különböző inté­zetek terjesztettek be. Első helyen egy Somatom DRH harmadik generációs komputer tomográf beszerzése szerepel, (összesen nyolc készüléket so­roltak fel.) A fejlesztési ter­vekkel kapcsolatban miniszté­riumi döntés még nem szüle­tett. Nagy gondot jelent az .egyetem számára — olvashat­tuk az előterjesztésben — hogy az 1986-os beszerzések eseté­ben, a forint leértékeléséből származó 1,6 millió forint többletkötségre semmilyen fe­dezet nincs. A tanács - napirendben el­sőként — megtárgyalta dr. Varga Ferenc tudományos rektorhelyettes beszámolóját is, az orvostudományi egyete­men a VI. ötéves terv idősza­kában végzett tudományos ku­tatómunkáról. Az összefoglaló értékelésben Varga professzor megállapította: Az 1975—79-es évekhez viszonyítva 1980—84- ben a tudományos közlemé­nyek száma nem változott, de ezen belül a színvonalas pub­likációk aránya nőtt, ami dön­tően az elméleti intézetek ér­deme. A POTE kutatói derék­hada jó. Klinikai kutatásban az adjunktusi, elméleti kuta­tásokban a tanársegédi kate­gória a legtevékenyebb. Ked­vezőtlen jelenség, hogy a tu­dományos minősítésekkel ren­delkezők egynegyede nem mu­tatta a tőlük joggal elvárt aktivitást. Az egyetemen be­lüli, illetve a hazai és kül­földi kutatóhelyekkel az együttműködés eredményes. Éppen ezáltal sikerült csök­kenteni a rosszabbodó tech­nikai ellátottságból fakadó hátrányokat. Megfelelő viszo­nyítási alap hiányában nem igazolható, de számos jel ar­ra mutat, hogy a POTE 1980— 84-ben is megőrizte előkelő helyét a hazai kutatóintéze­tek között, elsősorban a mi­nőségi munkában. H. J. • • Öreg járműpark, korszerűtlen vizsgálati lehetőségek Az autótemető széléig... Érdemes - ha csak egy nagyon röpke időre is — el­játszani a számokkal: a múlt év végi adat szerint Ba­ranyában több mint 65 000 személygépkocsi volt, ezek közül mindössze 1500 volt nem magántulajdonban. Ki­mutatták azt is, hogy 1985- ben a megyében 41 112 jár­művet vizsgáztattak, ezek között több mint 27 000 volt a személygépkocsi. A vizs­gáztatott járműveknek csak­nem 4 százaléka alkalmatlan minősítést kapott. Azaz: nem vehet részt a közúti forgalomban. Más ol­dalról: már korábban ki kel­lett volna ezeket vonni, de csak a hatósági vizsgán de­rült ki, hogy veszélyes a használatuk a többi közle­kedőre, a jármű vezetőjére egyaránt. Ez a 4 százalék pedig körülbelül 1650 ölyan járművet jelent — nem az összesből, csak a megvizs­gáltak között —, amelyeknek akármelyik pillanatban el­folyhat a fékolaja, felmond­hatja a kormány a szolgála­tot.. . Jóllehet, akár mentségként is felhozhatnánk: általában öreg a járműpark Magyar- országon, olyannyira öreg, hogy milliárdokban mutat­ható ki az ebből eredő kár. A beszűkült kínálat, s az aránylag olcsó, de a mai kor követelményeinek megfelelő gépkocsiválaszték hiánya ar­ra készteti az autótulajdono­sokat, hogy „az autótemető széléig" használják kocsiju­kat. Ez tehát az egyik oldal. A másik: a vizsgáztatás, a mű­szaki szemlével megbízott ál­lomások felszereltsége. Pé­csett kettő, a megyében a körzetközpontokban egy-egy vizsgahelyet alakítottak ki. A Szigeti úton lévő felszerelt­sége közepes színvonalú, a másik pécsié - a Bolgár Néphadsereg útján — a mi­nimális szintet is alig üti meg. A többi vizsgahelyen nincs lehetőség műszeres vizsgálatra. Ez — állapította meg tegnap délután a Me­gyei Tanács Termelési, Anya­gi és Ellátási Bizottsága ­különösen azért kedvezőtlen, mert a közúti járműpark át­lagéletkora egyre emelke­dik, így sürgetőbbé válik az objektív műszaki vizsgálati feltételek mielőbbi megte­remtése. Elképzelhető, hogy milyen erőfeszítéseket, figyelmet kí­vánnak ezek a körülmények a vizsgáztató szakemberek­től, ha az is leszögezhető: magas szinten végzik ezt a munkát. Ez abból is kiderül, hogy nagyon alacsony a járműhibából eredő közúti balesetek aránya. Ezzel együtt szükség van a megyé­ben egy új vizsgálóbázis lét­rehozására — s ennek mű­szaki előkészítése már folya­matban van. M. A. MKBT elnökségi ülés Elfogadták a jövő évi munka- és költségvetési tervet Tiovébhi támogatást várnak Már megkezdődött az épület falainak felhúzása Tornacsarnokot építenek Siklóson 35 milliós beruházás lakossági hozzájárulással Harmincötmillió forintos ta­nácsi beruházásból tornacsar­nok épül Siklóson. Az UNIBER lebonyolításában, a Siklósi Vá­rosgazdálkodási Vállalat kivi­telezésében készülő létesít­mény megépülésével a sikló­siak régi vágya teljesül. A város öt iskolája közül - általános és gimnázium - csak kettő rendelkezik torna­teremmel, ezért öt éve már felmerült egy tornacsarnok építésének gondolata. Ez ak­kor pénzügyi nehézségek miatt meghiúsult, de most, a VII. öt­éves terv teendői között ismét megfogalmazódott. Az 1983-ban átadott Hajdú Imre Úti Általános Iskola ud­vara megfelelő nagyságúnak bizonyult e célokra, s így a májusi versenytárgyalások után augusztusban elkezdtek dolgozni a kivitelezők a három ütemre osztott építkezésen. A csarnok alapjait azóta lerak­ták, s jelenleg a betonszerke­zetet építik. Ezek és az első építési terv­hez tartozó egyéb munkák 1987. május 30-ig fejeződnek be, s így jövő év szeptemberé­ben a három külön részre osztható tornacsarnok egy ré­szét már birtokba is vehetik az iskolások. A teljes átadásra előrelát­hatóan 1988 végén kerül sor. A határidő pontos betartásá­hoz azonban megfelelő anyagi fedezet is szükséges. A város lakossága ezt felismerve meg­szavazta, hogy a TEHO össze­gét, amely évi 800 ezer forint, erre a célra fordítsák. Ezenkí­vül társadalmi munkát is fel­ajánlottak az iskolák pedagó­gusai, szülői, illetve már most is segítenek a Volán Vállalat dolgozói. A közös összefogásból és jelentős helyi tanácsi támoga­tósból épülő tornacsarnok ket­tős gondot old majd meg: megfelelő helyiséget biztosít az iskola- és szabadidő-sportnak, valamint a város kulturális és politikai rendezvényeinek. Megvalósítása az egész vá­ros érdeke, éppen ezért szá­mit a városi tanács az üzemek további támogatására. Hámori A. Immár hagyomány, hogy a pécsi 506. Számú Szakmunkás­képző Intézet minden évben megrendezi a Szakma Kiváló Tanulója címért meghirdetett versenyt. Idén a pécsi Egyetem Utcai Általános Iskola épülete bizonyult a legjobb helyszínnek a rendezvény szervezésére, ugyanis nemrég kezdték el az intézmény teljes felújítását. A szobafestő és mázoló harmad­évesek hétfőn az elméleti, szak­mai, kedden—szerdán pedig a gyakorlati tudásukról tettek ta­núbizonyságot. A három nap alatt az intézet festőrészlegének legjobb tizen­két tanulója versengett az első­ségért. Feladatuk az iskola négy tantermének kifestése volt. Egy- egy teremben három-három ipari tanuló dolgozott. A mun­kát nehezítette, hogy a helyi­ségek igen rossz állapotban voltak már, s viszonylag nagy A gyermekek, az idősek és a mozgásukban korlátozottak köz­lekedésbiztonságának növelé­sét — az OKBT tervkoncepció­jához igazodva — határozta meg kiemelt feladatként a jö­vő évi tennivalók között a Ba­ranya megyei Közlekedésbizton­sági Tanács elnöksége tegna­pi ülésén. A Gyimesi János rendőr alezredes, az MKBT ügyvezető elnöke, a megyei rendőr-főkapitányság osztályve­zetője elnökletével tanácskozó testület 1987-ben is a baleset- mentes közlekedés elősegíté­sét tűzte célul. Ennek érdeké­ben a gyermek- és ifjúsági rendezvények, vetélkedők, ver­senyek színvonalát növelik, s arra törekednek, hogy ezeken minél többen vegyenek részt. Fontos tennivalóként határoz­ták meq a gyalogosok és a gépjárművezetők partnerkap­csolatának erősítését, s az al­koholos járművezetés elleni küzdelmet. Mivel a közúti köz­lekedési balesetek okozói kö­zül a magángépjárművezetők állnak az élen, így halasztha­tatlan feladat ennek a réteg­nek a rendszeres továbbképzé­A Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya és a Me­gyei Művelődési Központ az amatőr mozgalom keretében idén második alkalommal hir­dette meg a Szín-játék-tár-pá- lyázatot. A felhívás eredménye­ként nyolc csoport 13 bemuta­tót tartott öt helyszínen Bara­nya megyében. A bemutatók együttes értékelését tartották meg tegnap Pécsen, a Tüzér utcai Mozgalmi Házban. A bemutatott produkciókért az előadó csoportok — a Dob­felületet, termenként körülbelül száz négyzetmétert kellett új burkolattal ellátniuk. A laikus számára ez egyszerűnek tűnhet, de a régi festékréteg lekapará­sa, a falak és a mennyezetek homokos gipsszel való javítása, majd a glettelés és végül a festés komoly szakértelmet kí­vánt. A feladat második része­ként a nyílászáró szerkezeteket mázolták be a versenyzők. A szakoktatókból és műszaki tanárokból álló zsűri a tizenhét éves Böröcz Károly munkáját értékelte a legjobbnak: — Tulajdonképpen már há­rom éve, elsős koromtól vá­gyam, hogy részt vehessek az országos versenyen. A most el­ért eredményemet tanáromnak, se, mely jelenleg országosan is megoldatlan. A Hozzászólások során el­hangzott, hogy az oktatásban jussanak nagyobb szerephez a videofilmek, minden kategóriá­ban rendezzenek a tehergép­kocsivezetők részére vetélkedőt, versenyt, s hogy a propagan­dában az eddiginél többször essen szó bizonyos gyógyszerek járművezetést korlátozó hatá­sáról. Az ülésen Gyimesi János rendőr alezredes ismertette a megye baleseti helyzetét: az idei év elmúlt 11 hónapjában 775 közlekedési baleset történt, 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly hasonló időszakban. Eb­ből 49 halálos, 271 súlyos és 455 könnyű kimenetelű volt. Az okok között elsősorban a se­besség nem megfelelő alkal­mazása, az elsőbbségadás el­mulasztása, a gyalogosok hi­bája, a szabálytalan fordulás, kanyarodás szerepel. Az év utolsó elnökségi ülé­sén az MKBT-ben kifejtett ki­emelkedő munkáért tizenöten elismerésben, jutalomban ré­szesültek. R. N. szai Felnőtt Színjátszó Kör, a Mintszentgodisai Gyermekszín­pad, az Apáczai Nevelési Köz­pont „Viking” bábcsoportja, a Mohács, Brodarics Téri Általá­nos Iskola „Csimota" Gyermek­színpada, a Mohácsi Széchenyi Téri Általános Iskola „Tarkabar­ka” színpada, a Beremendi Építők Színpad, a görcsönyi „Pelikán" bábcsoport és az úi- petrei „Antropo" színpad — és vezetőik oklevelet, valamint ní­vódíjat kaptak. Gyurka Antalnak köszönhetem, aki nagyon sokat segített, s hosszú ideig külön is foglalko­zott velem — mondja a győztes.- Miért éppen a szobafestő szakmát választottad? — Sohasem akartam más len­ni. A nagybátyám a példaké­pem, aki megszerettette velem ezt a mesterséget. Nagyon jó érzés egy olyan szobába be­lépni, ahol esztétikusak, ízlése­sek a falak, hát még, ha én csináltam! Szépen dolgozni: öröm. Az intézet tanulói közül hat jut tovább a tavasszal meg­rendezendő megyei versenyre. Ó. Zs. A Szín-Játék-tár-pályázat értékelése Városi verseny — megyei szinten Pécsett A szakma kiváló tanulója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom