Dunántúli Napló, 1986. november (43. évfolyam, 301-329. szám)
1986-11-16 / 315. szám
Milyen bort iszunk a kilencvenes években? Merlot, Medina, Bíbor-kadar Négymillió olfvány Villányból Moldáviában a Saszlát- keresik Ismét konjunktúrája van a szőlőtelepítésnek. Csak a Pannonvin Borkombinát villány-siklósi nagyüzemi szőlőterületén 500 hektár öreg szőlőt fiatalítanak meg ebben és a következő ötéves tervben. A negyedszázados ültetvény elöregedett, leteremte magát, de nemcsak ezért kell kiváltani. Megbukott az a koncepció, hogy a szőlőt oda kell ültetni, ahol a búza és a kukorica is a legtöbb termést adja, vagyis a hegyvidék lábához, a sík területre. A szőlő ugyanis fagy- érzékenyebb a búzánál. 1985 kemény telén alig 100 méterrel a tengerszint felett elfagytak a villányi szőlők. Az új ültetvényt már 130 méterre telepítik a tengerszint fölé, vagyis felhelyezik a hegyoldalra, oda, ahol a történelmi időkben mindig is volt. A jó ültetvényhez jó oltvány kell, és Villány a hazai szőlő- oltvány-készítés eayik fontos központja. Ezt a rangot a település már a századfordulón kivívta magának, amikor a híres szőlőnemesítő, Teleki Zsigmond működött itt. A múlt századi filoxéravész után ő hozta be Amerikából az ellenálló vadalanyokat, s létesített anyatelepet itt, a Karasica partján. A borkombinát szőlészetében az elmúlt évek dekonjunktúrája idején is ápolták a Teleki-féle hagyományt. Amikor szinte leállt a nagyüzemi szőlőtelepítés hazánkban, Villányban akkor is készítettek oltványt a hobbi szőlőskertek ellátására és exportra. Most, hogy átvészelték e nehéz időt, ismét kelendőbbé vált az oltvány. Az idén októberben több millió gyökeres vesszőt szedtek fel az 50 hektáros területről, a szőlőiskolából. Az első osztályú oltvány ára darabonként 34 forint, de a nagytermelők, akik százezres szériában viszik, 28 forintért megkapják. Az ár tehát nem rossz, hisz pár éve még 6 forintért kelt el belföldre és 14 forintért exportra a villányi oltvány. Most az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az exportár alacsonyabb a belföldinél, de az export aránya is kisebb. Egy tízéves szerződés keretében a kombinát 700 000 darab oltványt szállít szovjet exportra. Az első hőszigetelt vagon hétfőn indul útnak Moldáviába. Az évi 4 millió oltvánnyal a kombinát nagy területen határozza meg a telepítendő fajtákat,' a vevők előzetes igénybejelentése alapján. Mit keres a külföld és a belföld, milyen borokat iszunk majd a kilencvenes években? A kérdésre válaszolva a villányi szőlészek elmondták, hogy a stabil szovjet vevő a fehér és ezen belül is az étkezési vagy kettős és hármas hasznosítású szőlőfajtákat kedveli. Moldáviában az Irsai Olivért, a Muscat Ottonelt telepítik a legszívesebben és mindet megelőzve a hármas hasznosítású fehér és kék saszlát, ami gyümölcsként is fogyasztható, de borkészítésre és üdítőital-gyártásra is kiválóan alkalmas. Itthon továbbra is a vörösbort adó fajták dominálnak. A mostani oltványok fajtaösszetételéből ítélve a kilencvenes években leginkább Cabernet Szovinyont, Zweigeltet és Oportót fogyaszthatunk. Az új telepítésekben előretör majd a Merlot, a színgazdag Bíbor Kadar, a „kifutott” Medoc Noire-t pedig dr. Csizmafia József nemesítő Medina fajtája váltja le.- Rné — Szovjet exportra válogatják a szőlőoltványokat a Pannonvin villányi szőlészeti üzemében Fotó: Proksza László Ifjabb színes bőrruhák Pécsről Könnyedek és merészek a Hunor idei legújabb bőrruhái Proksza László felvételei Nívódíjas tyúklábasok Tavasszal formatervezési nívódíjat kapott a pécsi Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat, ősszel egy párizsi divatbemutatón arattak sikert új termékeikkel. Az ízléses, szép bőrruhák iránt idehaza és külföldön egyaránt növekszik az érdeklődés, mindez a tervezőket új modellek kialakítására ösztönözte. A nívódíjas, fiataloknak készült öltözék díszítő eleme a „cyúkláb", amely a divatos kígyóbőrt helyettesíti. Amikor az új terméket két éve bemutatták a BNV-n, sokan nem nagy jövőt jósoltak neki. A pécsiek azonban úgy vélik, hogy a „szárnyas lábak” természetes formájuk miatt, és mert köny- nyen festhetők, kiválóan alkalmasak bármilyen felület díszítésére. A bőrruhákhoz kiegészítők, és azzal harmonizáló kesztyűk, táskák is készültek. A nívódíjas öltözékegyüttest Sáska Ildikó, és Hídvégi Éva iparművészek, valamint Fábosné Simon Valéria és Kiss Márta modellszerkesztő tervezte. A ruhák hazai alapanyagból készültek, kialakításuknál egyik fő szempont volt, hogy ne kerüljenek túl sokba, a fogyasztók viszonylag olcsón hozzájuthassanak. A termékcsalád divatos formáját az egyszerű szabásvonalnak köszönheti. A fekete bőrruhát díszítő tyúklábas minta nem feltűnő, sőt van gazdasági előnye is. Segítségével könnyen eltüntethetők a kisebb borhibák, a minta jól harmonizál az öltözék kiegészítő alapszínével is. Igaz, a prognózis szerint a jövő év egyik divatszíne a fekete lesz, a pécsi gyárban azonban szinte az egész színskála megtalálható. Zöld, kék, sárga, szürke, bordó, piros, arany és ezüstszínű kabátok, szoknyák, kosztümök, dzsekik, clkalmi ruhák, estélyi öltözékek. Sokféle a ruhák anyaga is, van közöttük lágyesésű, finom fogásé, némelyikről csak közvetlen közelről derül ki, hogy valóban az, aminek mondják: bőr. F. D. Félszaz ember került kórházba Halálos gombapörkölt Gombapiac a pécsi vásárcsar nokban Bár az időjárás nem kedvezett az idei termésnek, voltak hónapok, amikor alig akadt szednivaló, az elmúlt napokig mégis több mint félszáz ember került kórházba gombamérgezéssel. A három dél-dunántúli megyében évek óta visszatérő gond, hogy nem csökken a mérgesgombák okozta megbetegedések száma. Sőt Baranyában ezúttal újabb tragédia is történt: egy kétéves kisgyermek lett a gyilkos galóca áldozata. A történet szerint a család a gombát ajándékba kapta, amíg a szülők megúszták egy gyomormosással, az orvosok a gyermeken már nem tudtak segíteni. Somogy és Baranyában október elejéig összesen hat csoportos gombamérgezés történt. Annak ellenére, hogy Kaposváron, Szekszárdon és Pécsett is folyamatosan, a hétvégeken is működtek gombavizsgálók, akadtak, akik inkább mégis saját szakértelmükben bíztak. így került a galóca, a halálos gomba pörköltbe, főzték, sütötték, rántották ki, a világító tölcsérgombát, a vörhenyes és rozsdás őzláb gombát. Egyes véleményeik szerint ugyan a legtöbb gondot nem a kifejezetten mérges gombák okozták idén, hanem az élvezhetetlen, a nyersen mérgező, rosszul elkészített, vagy valamilyen okból különleges példányok. A gombamérgezések többnyire enyhe lefolyásúak voltak, és az is megtörtént, hegy a páciens meg sem várta a teljes gyógyulást, megszökött a kórházból. Baranyában az idén 40-en szenvedtek gombamérgezést, 37 embert kezeltek kórházban, majdnem kétszer annyit, mint a másik két megyében. F. D. Zalában a legrosszabb, Tolnában a legkedvezőbb a helyzet Telefon a régióban Pécs: folyik a főközpont- 7000-es bővítése Kaposvár: a boldogság éve 1988 A legutóbbi országgyűlésen a honatyák előtt is tiszta képet festett a telefonhelyzetről Tóth Illés, a Magyar Posta elnöke. A kor igényeit messze elkerülő prognózis nyomán visszakérdeztünk: vajon szű- kebb régiónkra mi vár ebben az ötösben? Tóth Ernő, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezető-helyettese segítségével Baranya, Tolna, Somogy és Zala került terítékre. Sok, jó hírt kötöttünk csokorba. Kezdjük Baranyával. Pécsett folyik a helyi főközpont 7000-es bővítése, s 1988 első félévében 26 000 állomás lesz itt összességében. A távhívó központ 1800 vonallal bővül, s 88-tól Budapest után miénk lesz a legnagyobb kapacitású régióközpont az országban. Terv, hogy a pécsi „kötvényesek" 1989. június 30-ig megkapják a telefont. A tervidőszak második felében megkezdődik a 11-es számú társközpont építése a Hajdú Gyula utcában — az új iskola mellett —, mely az új lakótelep és a tervezett- nagy- árpádi új városrész igényeit próbálja kielégíteni. Itt 10 000 új állomást tudnak majd fogadni. Vasason 1000 vonalas mellékközpont létesül. Jó hír Szigetvár és környéke lakóinak: 1990-ig mintegy 185 millió forintos beruházás nyomán 3000-es gócközpontot adnak át a városban, 600-as kapa. citású távhívóegység lép be. A körzetben Szentlászló, Mozs- gó, Nagypeterd, Kétújfalu, Dobsza, Somogyapáti és Drávátok automata végközpontot, összességében 1800 előfizetőt fogadnak majd. Siklós két automata konténerközponttal gazdagodik: 1989-ben kétezer előfizető bekötésére nyílik mód. Sok helyen — így Pel- lérden, Görcsönyben és Máza- szászváron — bővítik a már meglévő központokat, megkettőzik a jelenlegi kapacitást. Technikai újdonság: mikrohullámú rendszert telepítenek Siklós—Szigetvár—Pécs vonatkozásában a távhívás javítása érdekében. És végül Mohács: a posta vizsgálja annak a lehetőségét — éppen a parlamenti felszólalás nyomán —, hogy miként javíthatja a város és térségének telefonhelyzetét. Egyelőre nyomós gond a pénzhiány. Tolna az ország egyik legjobban automatizált megyéje — Paksnak köszönhetően. Dombóvár 2 konténerközpontot kapott az idén, Tamási belépett a távhívó rendszerbe, Bonyhádon 1000-es állomás átadása várható. Kisebb bővítés várható Zombán és Ma- docsán, és sor kerülhet ebben az ötösben Dunaföldvár automatizálására is. (?) A leglátványosabb fejlesztés Somogybán folyik: épül Kaposvárott a 12 000-es gyűjtőgócközpont és 2000-es távhívókapacitást is kapnak. A boldogság éve: 1988. A környéken Igái, Taszár, Baté, Szentbalázs, Nagyberki, Kis- . gyalán, Magyaratád és Gálos- fa kapcsolódik a kaposvári programhoz. Kiemelt kérdésként kezelték a Dél-Balaton távközlési fejlesztéseit; Siófok, Fonyód, Balatonmária vonala után Boglárlellén avatnak éppen ebben a negyedévben -egy 2000-es központot. Terv Marcali bekapcsolása a crossbar rendszerbe: 1990-ig az új postahivatallal együtt 164 millióból 3000-es központot és 800-as távhívóközpontot adnak át. Nagyatád 1988-ban két darab 1000-es kapacitású konténerközpontot kap. Jövőre elkészül a dél-balatoni mikrohullámú rendszer, mely Siófok, Balatonlelle, Fonyód —és majd Marcali — központokat ugrásszerűen megjavítja a távhívás és a külföldre telefonálás helyzetét. A 'Kaposvár-Nagybajom —Nagyatád—Barcs mikrohullámú láncot pedig 1988-ban avatják. Régiónkban Zalának a legsanyarúbb a helyzete: mindaddig, míg Zalaegerszegen a gyűjtőközpont rekonstrukcióját nem tudják nyélbe ütni, egyéb megyei fejlesztésekre sincs mód. Tervezik ugyan a megyeszékhely crossbarkapacitásának bővítését, de egyelőre konkrét döntés nincs — álmodozni pedig nem érdemes. Ami konkrétum: Keszthelyen egy automata távbeszélő gócközpont építése kezdődik, s amennyiben lesz pénz rá, a balatoni város körzetében néhány község is beléphet. Végül egy hasznos információ: a posta a telefonfejlesztés pénzügyi fedezetét a helyi tanácsi-vállalati pénzekből is kiegészíti, de számít a kötvényekre is. Érdemes átgondolni: ebben az évszázadban — ha csak valami csoda nem történik — csak a kötvényen keresztül lehet majd telefonhoz jutni legkönnyebben. Vagy pénzért — igen drágán! Kozma Ferenc vasárnapi 3
