Dunántúli Napló, 1986. október (43. évfolyam, 270-300. szám)
1986-10-25 / 294. szám
2 Dunántúli napló 1986. október 25., szombat Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon-ellátottság és a -működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törekvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain, napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspolitikájában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szerepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályára állította. Énnek lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségek mellett a 90-es évek végére felszámoljuk távközlési hálózatunknak az ország társadalmigazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika alkalmazása előtt, az új informatikai szolgáltatások feltételeinek megteremtésével. Milyen feltételek szükségesek a távközlés-fejlesztési program teljesítéséhez? A népgazdaság VII. ötéves tervtörvénye egv rekonstrukcióval egybekötött, gyorsított fejlesztési programot határozott meg. A proqram a néoqazdasági terv fejlesztési célkitűzései körött is prioritást élvez. A kormányzati szervek meghatározták, hogy legalább 282 ezer telefonállomás épüljön, azzal, hogy a távbeszélő- fejlesztés VII. ötéves tervét nyitottan kell kezelni. A terv nyitottsága abban jut kifejezésre, hogy befogad minden pótlólagosan bevonható forrást a fejlesztés további gyorsítása érdekében. Gazdaságszervező munkánk során sikerült olyan pótlólagos forráslehetőségeket és érdekeltségi formákat feltárni, amelyeket korábbi gyakorlatunkban nem alkalmaztunk. Ilyen a lakossági 'és a közületi telefonkötvény, amely a fejlesztésre kijelölt körzetekből több mint 3 milliárd forint bevonását ígéri. Ugyanilyen nagyságrendű pénzforrást biztosít a vállalati, tanácsi eszközök telefonfejlesztésre történő átadása. Ez pályázati rendszer keretében történik, amelyben •minden „külső" 40 forinthoz a posta 60 forinttal járul hozzá. A közös munka eddigi eredményeiért köszönetét mondok a Tóth Illés beszámolóját tartja tanácsoknak, a vállalatoknak és a kötvényt vásárló állampolgároknak. A pótlólagos források bevonása végül is 75 000- rel több telefon építésének pénzügyi feltételeit teremti meg — mondotta az államtitkár. Bejelentette: — Tárgyalásaink a Magyar Nemzeti Bankkal eredményre vezettek, és így 1990-ig 400— 420 ezer telefonállomás megépítésének pénzügyi feltételei teremtődtek meq. Ebből 140 ezret az elodázhatatlan rekonstrukcióra kell felhasználni, így 260—280 ezer ú‘j telefonállomás létesül. A VII. ötéves terv fejlesztési forrásai közül a visszterhes források a távközlésfejlesztés forrásainak mintegy 30 százalékát élhetik el. Törlesztési kötelezettségei a következő 10—15 évet terhelik. Ahhoz tehát, hogy a Vili—IX. ötéves tervidőszakban ne csökkenjenek a fejlesztési lehetőségek — a visszafizetési kötelezettség miatt —, szükséges időben új forrásokat feltárni, esetleg új formákat bevezetni, és növelni a szolgáltatás jövedelemtermelő képességét. A távközlés-fejlesztési program feltételeiről szólva elmondotta : Az ipar a megemelt program túlnyomó részét gyártmányaival, szállításainak 'ütemezésével, jelentős szervező-fejlesztő intézkedésekkel képes teljesíteni. A távközlés fejlesztéséhez szükséges berendezések, anyagok mintegy 80 százalékát a hazai ipar szállítja, a fennmaradó hányad importból biztosítható. Az üzemeltetés-fenntartás postán belüíi feltételei ma még nem elegendőek, azokat a posta önmaga valószínűleg nem is tudja megteremteni. 'Ennek megoldására várhatóan összkormányzati összefogásra lesz szükség. Szeretnék szólni távközlésfejlesztési programunk területi tervezéséről és a pótlólagos helyi források kapcsolatrendszeréről. A telefonihálózat kiépítése műszakilag egyfajta egymásra épültséget igényel. így került sor arra, hogy azokban a megyékben, városokban vagy városrészekben hirdettünk pályázatot és bocsátottunk ki kötvényt, ahol a hálózati rendszer egymásra épült- sége műszakilag léhetővé teszi a fejlesztést. így fordulhat elő, hoqy ahol nincsenek meg a hálózatfejlesztés feltételei, azokon a területeken egyelőre bármilyen magas összegű hozzájárulás megajánlása esetén sem tudunk telefonállomásokat létesíteni. A távbeszélő-elosztásban méq jó néhány éven keresztül — bár csökkenő mértékben, és a területek közötti erős dilffe- rencióltsáqgal — a hiánygazdálkodás kényszerű gyakorlata fog érvényesülni. Ezért, és a megváltozott finanszírozási formák miatt, amelyek megbontják a telefonelosztás eddigi rendjét, indokolt, hogy a Magyar Posta felülvizsgálja és korszerűsítse azt. A kormánynak a hosszú távú tervezésre vonatkozó munka- programja alapján már folyik az informatikai rendszer, benne a hírközlés felzárkóztatására, bővítésére vonatkozó munka. Ez megalapozhatja egy legalább 10—15 éves időtávú, önálló távközlés-fejlesztési kormányprogram kialakítását is. Tóth Illés beszámolójában mintegy hetvenezer munkatársa nevében biztosította az Országgyűlést, hogy a Magyar Posta dolgozói, a postások jó hagyományaihoz híven igyekeznek dolgozni. — A postások döntő többsége lelkiismeretesen és elkötelezetten végzi munkáját. Ezért hadd mondjak nekik köszönetét. Ugyanakkor nevükben is elnézést kérek a néhány, rosz- szul dolgozó postás mulasztásaiért, hibáiért — mondotta végezetül. * Felszólalók és válaszok Az Országgyűlés második napján a Magyar Posta munkájáról szóló előterjesztéshez sokan szóltak. Többségük azt a tarthatatlan állapotot bírálta, amely a telefonhálózat elmaradottságában tapasztalható. Felszólaltak: Stadinger István (Bp. 6. vk.), Breznicrky József (Baranya m„ 8. vk. Felszólalását külön közöljük.), Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), Bibók ’Istvánná (Csöngrád m., 8. vk.). Novak Lajos ’(Szabóles-Szatmár m„ 2. vk.), Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), ‘Keszthelyi Zoltán (Borsod m., 1. vk.), Katona Sándor (Fejér m., 12. vk.), Szatmári Lajos (Veszprém m., 6. vk.), Sándor Gábor (Nógród m., 5. vk.), PáMi Dénes (Zala m., 3. vk.), Novak István (Vas m., 2. vk.), Zsigmondi Attila (Budapest, 5. vk.), Plecskó Ferenc (Somogy m., 12. vk.). Ezután Sarlós István bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, ismét megadta a szót Tóth Illésnek. A Magyar Posta elnöke köszönetét mondott a képviselőknek a posta helyzetéről és fejlesztési léhetőségeiről elhangzott beszámoló elemző megvitatásáért, a hetvenezer postás munkájának elismeréséért. Visszatért azokra a képviselői észrevételekre — egyetértöleg —, hogy a telefonnak meghatározó jelentősége van az egész gazdaságban. Reagált ■ * ———— arra is, hogy az úgynevezett kötvényes területeken kevés a „keret" szociális szempontból feltétlenül indokolt telefoníjut- tatásra; a tapasztalatok alapján — mondta — semmi akadálya nem lehet annak, hogy ezt az arányt a mostani 5 százalékról felemeljék, legalább egykét százalékkal. , Végül kérte a beszámoló és a válasz elfogadását. Határozathozotal következett: az Országgyűlés a Magyar Posta elnökének beszámolóját és a felszólalásokra adott válaszát — három ellen- szavazat és három tartózkodás mellett - tudomásul vette. Az Országgyűlés befejezte •munkáját. Baranyai képviselők nyilatkozatai (Munkatársunk telefonjelentése.) Első alkalommal tárgyalt átfogóan az Országgyűlés a Magyar Posta munkájáról, fejlesztési céljairól, lehetőségeiről. Az információtovábbítás legnagyobb szolgáltatója nehéz helyzetbe jutott. Az államtitkár expozéjában feltárta azokat a problémákat, amelyek mór messze túlnőnek azon, hogy csak a posta sajátjának tekinthessük. Ezt igazolták a képviselői felszólalások is, amikor az egyes megyék, városok, kisebb települések gondjairól szóltak. Mi megyei képviselőcsoportunk tagjait szólaltattuk meg. Dr. Nagy József: — Megyénkben is milliókban számolhatjuk azt a kárt, amit a megfelelő telefonösszeköttetések hiánya okoz. Nem ismertük fel időben a hírközlés, a kommunikáció jelentőségét. Néhány hibás döntés illetve elmulasztott intézkedés, s az európai rangsor végére kerültünk. A Magyar Posta gondjai társadalmi üggyé, közös feladattá váltak, s így is kellene kezelni. Nagyobb hányad illetné meg a postát a nemzeti jövedelemből, emelni kellene részesedését, hogy a felfokozott igényeknek eleget tehessen. Amiről szólnék, (Folytatás a 3. oldalon) A posta nem teheti meg, hogy csak a jövedelmező szolgáltatásokat tartja fenn Brezniczky József felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben az elmúlt években a postai szolgáltatások dinamikusan, érzékelhetően, de feszültségekkel is kísérve fejlődtek. A posta tevékenysége színvonalasabbá vált, a hivatali hálózat korszerűsítése általában megfelelt az igényeknek. A bevezetett új szolgáltatásokat a lakosság kedvezően fogadta. Az igények és a lehetőségek közötti ellentmondás a telefonkérdésben a legélesebb. Konfliktusok forrósa a kistelepüléseken gazdaságosan nem szervezhető postai szolgáltatás és a vasárnapi hírlapterjesztés is. Legnagyobb gondot a távbeszélő-szolgálat helyzete jelenti: A meglévő hálózat túlterhelt, a távbeszélő központok telítettsége igen magas. Ugyanakkor a nyilvántartott igénylők száma a városokban 2—2,5-szeresére, a községekben több mint a hatszorosára emelkedett. Az elmúlt tervidőszakban javult a távbeszélő-szolgáltatás, 322-vel nőtt a modern, crossbar, illetve elektronikus alközpontok száma, a mellékállomások kapicitása ezáltal 4453-mal emelkedett. Az országos távírórendszerben 39 helység közel 22 000 előfizetője vesz részt. A 100 lakosra jutó beszélőhelyek száma 5 év alatt 10,5-ről 12-re, Pécs városában 19-ről 23,5-re emelkedett. A központok kihasználtságának foka 78,4 százalékról 88,1 százalékra nőtt. A pécsi központok telítettsége 81,3 százalékról 96.7 százalékra emelkedett. Jelenleg a nyilvános állomások száma 788 darab. 94-gvel több mint 5 évvel ezelőtt volt. A fejlődés ellenére további fejlesztésre van szükség. A postának helyzetéből adódóan szolgáltatási kötelezettsége van, és nem teheti azt, hogy a gazdaságtalan szolgáltatásokat megszünteti és csak a jövedelmezőt biztosiba. Szerepe túlnő a vállalati érdeken, fontos nép- gazdasági tényező. Szerepéből adódik, hogy megkülönböztetett elbírálásban részesüljön. Az elmúlt tervidőszakban költségvetési befizetése megközelítette a 17 milliárd forintot, ezzel szemben az állami költség- vetés biztosította támogatás a befizetésnek csak a 23 százalékát érte el. Annak ellenére, hogy a mostani tervidőszakban ez az arány lényegesen iavul — 58 százalékra emelkedik —, továbbá a posta fejlesztési lehetősége a korábbinál nagyobb, nem tartom elegendőnek ezt a fejlesztési ütemet. Ezzel az ütemmel továbbra is magunk előtt toljuk a gondokat, a problémákat. Megfontolásra ajánlom azt is, hogy a vállalatok között eltérő szabályozásban és támogatásban részesüljön, esetleq nyereségéből kevesebb kerüljön elvonásra, amit kötelező jelleggel fejlesztésre fordíthatnának. A központi forrásokon kívül lényeges fejlesztési lehetőség a kötvényből, a tanácsi és vállalati alapátadásból származó bevétel is. Megyénkben 110 millió forint bevételt terveztek a kötvényekből, jelenleg a lejegyzett kötvények értéke 113 millió forint és még további vásárlásra lehet számítani. Ez ideig 3800 magán, és 180 vállalati kötvényt jegyeztek. Elkészült megyénkben is a VII. ötéves terv távbeszélő-fejlesztési programja. A pécsi komplex fejlesztési program az eredeti elképzelésekhez viszonyítva csökkentett műszaki tartalommal valósul meg. Pécs belvárosának rekonstrukciója folyamatban van. A rekonstrukciót és a tervszerű lakásgazdálkodást nehezíti egy minisztertanácsi rendelet, amely kimondja, hogy a tanács csak a tanács által kibocsátott kötvény tulajdonosa lehet. Az élet bonyolultabb problémákat vet fel, mint amit a jogalkotók előre láthattak. A történelmi városok rekonstrukciójánál tömegesen van szükség arra, hogy a lakosságot ideiglenesen vagy véglegesen új lakásba költöztessük. Nagy számban vannak olyanok, akik telefonnal rendelkeztek, most pedig csak 25 000 forint lefizetésével juthatnának telefonhoz. Az érintettek keresték a megoldás lehetőségét, de jelenleg a tanács anyagi lehetősége birtokában sem vállalhatja át a kötvényvásárlás terhét. Az a véleményem, hoqy a közösségi érdekből rugalmasabban kellene alkalmazni az említett előírást, a tanácsnak lehetőséget kellene biztosítani a lakossági kötvényvásárlásra is. Jelentős Siklós város, valamint Szigetvár és körzete automatizálási programja. A szigetvári program 4800 teljesen automatizált állomáskapacitással és 600 tranzit lehetőséggel, míg a siklósi végközpont telepítése kétszer 1000 állomáskapacitású mobil központtal valósul meg. Ezek a fejlesztések lényegesen javítják a megye távbeszélő-hálózatát. De továbbra is gondot jelent a hálózat elavultsága, korszerűtlensége. Nagyon sok még a kézi kapcsolású központ. A vonalak igen túlterheltek, Má- gocsról. Bikáiról, Mecsekná- dasdról és Pécsváradról is körülményes a megyeszékhellyel kapcsolatot teremteni. Nehéz helyzetben vannak a gazdaságilag elmaradott települések. Az aprófalvakban délután négy óra után megáll az élet, a kapcsolatteremtés telefonon szinte lehetetlen annak ellenére, hogy minden községben van segélykérő készülék. Az elmúlt időszakban csak Vajszlón és társközségeiben 32 közérdekű felszólás hangzott el, amely nehéz és kiszolgóltatot helyzetükre vonatkozott. Választókörzetemben állandó téma a telefon. Sásdon és környékén ebben az évben feie’ték be a crossbar-hálózat kiépítését, de a rendszer eavelőre üzemképtelen. mert olyan naqvmérvű az áthallás, hoov lehetetlen a beszélgetés. ígéretet kaptam arra, hoqy az év végére a telefon ezen a területen is üzemképes lesz.- A pécsi komplex fejlesztési programnak része a vasas! társ- központ létesítése. Ezen a területen működik a mecseki szénbánya, melynek üzemszerű működéséhez létfontosságú a gyors információáramlás. A jelenlegi rendszer nem elégíti ki a bánya igényét, nem teszi lehetővé a gyors és szakszerű intézkedést. A tervmódosításban szerepel a vasas! központ létesítése, de csak a tervidőszak végén indul a beruházás és a következő tervidőszakban fejeződne be. Megfontolásra ajánlom, vizsgálják felül a korábbi döntést és lehetőleg még ebben a tervidőszakban fejeződjön be a va- sasi központ megépítése. Nehéz helyzetben vannak a Mohács városi és városkörnyéki települések lakói is. 1982-ig a város kézikapcsolású telefon- központtal rendelkezett, minimális kiépítettségi szinten. Az elmúlt tervidőszakban szerepelt egy elektronikus távhívásra alkalmas telefonközpont létesítése. A tervnek megfelelően megkezdődött a hálózat építése. A tervidőszefk végén azonban kiderült, hogy a tervezett telefon- központ nem valósul meg, mert a külföldi partner — politikai okokra hivatkozva — a központ eladását megtagadta. Az eredeti tervnek megfelelően haladt a kivitelezés, 35 millió forint értékű kábelfektetési és egyéb munkát végeztek el. Az eredeti terv tehát meghiúsult, annak megvalósítására a mostani tervidőszakban nincs lehetőség. Az elmúlt napokban döntés született arról, hogy a fejlesztés továbbra is indokolt, a megvalósítás azonban két ütemben lehetséges. Első ütemben egy 1000 állomáskapacitású távhí- vásos rendszer kerülne kivitelezésre, melynek anyagi terheit a tanács és a posta közösen viselné, majd a további ezres bővítéshez kérnék a lakosság segítségét is kötvények vásárlásával. Megnyugtató, hogy a fejlesztés végül is megvalósul. Azt kérjük, hogy a mohácsiak gondjának megoldásakor mutatott készség a posta vezetői részéről nyilvánuljon meg a többi megyei probléma megoldásában is. A másik kérdés, amit a felszólalásomban érinteni kívánok, a hírlapszolgálat. Az elmúlt tervidőszak utolsó évének kivételével — az áremelkedés ellenére — nem csökkent a hírlapok értékesített példánvszáma. A Dunántúli Napló előfizetőinek száma 9.5 százalékkal, a központi napilapoké valamivel kisebb mértékben növekedett. 1985-ben az egyenletes fejlődés megrekedt. Nem kívánom kétségbe vonni a napilapok vasárnapi megjelenése megszűnésének indokoltságát, de látni kell, hogy ez új feszültségek forrósává vált a községekben. Lehetőség lenne arra, hogy az országban vasárnap egyedül megjelenő vidéki lapnak — a Vasárnapi Dunántúli Naplónak a példányszámát növeljék. Jelenleg 46 500 példányban jelenik meg a Vasárnapi Dunántúli Napló és ebből 5000 példány hétfőn kerül terjesztésre. A példányszám növelésének egyedüli akadálya az, hogy nincs megoldva a terjesztése. Mindennapi életünkhöz hozzá tartozik a friss, naprakész informáltság, ami megítélésem szerint vasárnap sem nélkülözhető. Szívesen vesszük kézbe vasárnap is az újságot, nem beszélve arról, hogy ha az embernek egyáltalán akad szabadideie, az vasárnap fordul elő leginkább. Javasolom felülvizsgálni azt a korábbi döntést, miszerint vasárnap a lapok csak a városokban és a nagyobb településeken kerülnek terjesztésre. Azt belátom, hogy gazdaságtalan lenne minden településre vasárnap eljuttatni az újságot, különösen azért, mert a két országos lap megjelenési példányszáma korlátozott, de megvalósíthatónak tartanám, hogy a Vasárnapi Dunántúli Napló a jelenleginél több településen legyen kapható nemcsak megyénkben, hanem Dél-Dunántú- lon is. Szívesen várunk akár délelőtt 10 óráig is a lapra, csak ne hétfőn kapjuk kézhez. A lapterjesztés nem lehet csak vállalati érdek, nem lehet két vállalat közti kapcsolat kérdése, az elsősorban lényeges politikai kérdés. Meg kell találni annak lehetőségét, ami megoldásra vezethet és a lakosság joqos igényét ez esetben is kielégíteni. Indokoltnak tartanám, hogy a posta oldja e tekintetben is merevségét, a szigorú központi irányítási gyakorlatát és regionális kérdésekben nagyobb önóllósáqot biztosítson az igazgatóságoknak.
