Dunántúli Napló, 1986. szeptember (43. évfolyam, 240-269. szám)

1986-09-07 / 246. szám

í siker Hová lettél, drága völgyünk? Hóval lettél, drága völ­gyünk? Ez volt a címe annak a filmnek, amiben egykoron megláttuk a kiszolgáltatottak fellázadásának szép jelképét: ahogy a 13 éves, vékony srác megtanult verekedni. Akkor, majd négy évtizede, a „Hová lettél, drága völ­gyünk?1' bemutatása után Roddy McDowall, az angol gyerekszínész volt Magyar- ország egyik legnépszerűbb mozisztárja, rangsorban va­lahol Greta Garbo és Kará- di Katalin között. Mert ahogy láttuk: vékony kar­ral is lehet öklözni, elnyer­tük az önbizalmunkat. Az elsőt talán az élet nevű sok évtizedes bokszmeccshez. Az idei bányásznapon il­lő dolog erre a bányász­filmre emlékezni, mert ép­pen 80 esztendeje, hogy Richard Llewellyn, a „Hová lettél, drága völgyünk?" író­ja megszületett, és éppen 50 éve, hogy megírta ezt a világsikerű regényét. Lle- wellyn-nek, a walesi szén­bányász gyerekből lett író­nak ugyan ez a bányász­történet csak az egyetlen sikerműve. Ennek értékét is kétségbe vonja a szigorú irodalomtörténet, csak Szerb Antal írja le fontosságát a „Világirodalom történeté"- ben. De a XX. században a film szárnyra kapta test­vérét, az irodalmat és az­óta gyakran a világsikerig röpíti. Igaz, nálunk a könyv is már 1940-ben megjelent, s éppen Déry Tibor fordí­tásában. De Llewellyn nagy társakra talált a filmművé­szetben: a regényből Phi­lip Dunne írta a forgató- könyvet, aki Elia Kazan és Otto Preminger forgató­könyvírója volt, a filmet az amerikai John Ford rendez­te, aki maga mögött hat Oscar-díjjal ezt a történe­tet is nagyon felemelte. Női főszerepét Mauren O’Hara, a Notre Dame-i toronyőr 1939-es filmváltozatának Esmeraldája játszotta, a nagyszerű .tiszteletest pedig Walter Pidgeon, akinek vi­lághírét a „Mrs Minever” és a „Madame Curie" férfi főszerepei is fémjelzi. De a „Hová lettél, drága völgyünk?" Jókai: Fekete gyémántok-jónak romanti­kus filmváltozata után a Magyarországon bemutatott első realista bányászfilm volt, ami minden magyar mozinézőhöz elvitte a harc­ra kényszerített bányászélet tiszteletét. A filmművészet nálunk ezzel a művel telje­sítette először a bányász­élet iránti hivatását: a mo­zinéző, vagyis *a mindenna­pi ember leikébe belekar­colta a szénporos sorsok lenyomatát. A filmforgatás óta már eltelt 45 év, a ha­zai bemutatója óta 39. A filmkockák emlékké ivódtak be, legtöbbünkben talán a 13 éves kis bányászgyerek­nek vékony öklű küzdelme él még mindig, ahogy meg­tanulta és ezzel megtaní­totta a nézőnek is, hogy néha a vékony ököllel kell védekezni. De élesen előt­tünk állhat az a 'kép is, ahogy mister Jones, a sza­dista tanító igazságosztó felnőtt bányászöklöktől kap­ja az /ütéseket. A régi bá­nyászok és a régi bányász- tisztelők még emlékeznek a híres angol filmre: „Hová lettél, drága völgy?" 4 Földessy Dénes Német nemzetiségi néptánctalálkozó Sopronban tartják a IX. né­met nemzetiségi néptánctalál­kozót szeptember 13-án. A Pe­tőfi Színházban a kecskédi, a mecseknádasdi, a nagymányo- ki, a pilisvörösvári, a soroksári, a soproni, valamint a pécsi gimnáziumi német néptánc- csoportja szerepel majd. Ök tűntek ki produkcióikkal a pi­lisvörösvári elődöntőn. Az or­szágos rendezvényen új ko­reográfiával mutatják be az általuk gyűjtött néptáncokat. A találkozó előestéjén a Sop­ron környéki németek lakta településeken: Fertőrákoson, Ágfalván, Brenbergbányán, Balfon, Sopronbánfalván, Sop­ronkőhidán béke-barátság es­teken lépnek fel. Részt vesz a találkozón az osztrák Purbach község néptánccsoportja is. A hagyományos esemény al­kalmával a soproni Festő-te­remben megnyitják Witz Éva, Zimmer Judit, Kaunitz Ervin és Koch Aurél képzőművészeti ki­állítását. E tárlaton a négy né­met nemzetiségi művész szín­padi és tv-produkciókhoz ké­szített díszlet- és jelmezterveit láthatják az érdeklődők, októ­ber 14-ig. Lehettem volna színész Szilveszterre készül Nagy Bandó András Az orfűi hétvégi házikót a pázsiton különböző formájú fatörzsek, faágak koszorúzzák. — Mindet az erdőben járva találtam: az ott egy fácán, ez pedig olyan, mint egy támadó kígyó — mutat különleges gyűj­teményére Nagy Bandó And­rás. — A sport és a zene mel­lett kedves hobbim a fa. Gyűj­töm a természetesen nőtt, ér­dekes figurákat és 15 éve fa­ragok is. Az immár kiállításra való anyag nagyrészt az Orfű környéki erdőkből származik. Szeretek itt lenni. 80-ban jár­tam először Baranyában, és annyira megtetszett a vidék, hogy haza táviratoztam, mara­dok még pár napot. Csongrád határát átlépve pedig Pécs volt az első vidéki város, ahol felléptem. — 11 éve vagyok humoralis- ta. 15 évig voltam tagja a szegedi Minerva irodalmi, ama­tőr színpadnak, onnan indul­tam. Lehettem volna színész, de én a közéleti humort vá­lasztottam. Nem elégszem meg a nevettetéssel, a puszta szó­rakoztatásnál többet szeretnék adni a közönségnek, habár na­gyon nehéz értelemben a va­lóságot, de ugyanakkor humo­rosat mondani. Ezeket a gon­dolatokat viszont bővebben mondom el a hónap végén megjelenő könyvemben. ^ — Példakép? Mindenkinek vannak ismertetőjegyei. Nekem az, hogy a legegyszerűbb öltö­zékben lépek színpadra és közvetlen, szinte baráti beszél­getést folytatok a közönségem­mel. Az igazi egyéniség sze­rintem mindenkit figyel, min­denkiből a számára megfelelőt lesi el, építi magába, és így több karakterből dolgozza ki saját magát. Célt tűz maga elé, és a kijelölt utat foggal- körömmel, de végigjárja. Nagyon szeretek beszélget­ni, megismerni mások életét, problémáit, örömeit. Az isme­retségeim során töltődöm fel, és a hallottak később mindig felszínre törnek. így a min­dennapi életem mozzanatai kerülnek a műsoraimba. Én azonban mondatról mondatra fűzöm a gondolataimat, nem úgy, mint a legtöbben, hogy van öt jó filmgeg és beleépítik egy sztoriba. Rengeteg meghívást kell visszautasítanom, de azért va­gyok most is Orfűn, a „mene- dékházam”-ban, hogy nyugod­tan készülhessek a szilveszter­re. Itt nincs telefon, a barátok sem érnek el. A 45 perces mű­soromnak éppen a forgató- könyvén dolgozom. A témából ízelítőként annyit, hogy a szö­vegrészek a forint 40. születés­napjához kötődnek, és szót ej­tek a vesszőparipámról is: va­jon miért extra a magyar fog­vájó. N. A. Művészek az idősekért A második alkalommal megrendezett „Idősek hete" tegnapi programjában dél­előtt az újpetrei citerazene- kar adott műsort a nyugdíjas­házban. Az idősek közül so­kan jó kedvükben táncra perdültek, csárdást jártak a citerazenére. Délután 5 órai kezdettel a Csontváry Múzeum nagyter­mében került sor a „Művé­szek az idősekért" című mű­sorra. Kerekes András, a ren­dezvénysorozat szervezője kö­szöntő szavai után Sólymos Katalin, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze Juhász Gyula: Édesanyám című versét sza­valta el, majd a Pécsi Neve­lők Háza rézfúvósötöse ját­szott. Végül Borosi Judit san­zonénekesnő Szabóné Fara­gó Ágnes költeményeiből éne­kelt. A bányásznapi programok ellenére közel 100 nyugdíjas vett részt a rendezvényen. So­kan már nehezen járnak, mégis eljöttek, vonzotta őket a nem mindennapi színhely, és a hangulatos műsor.- Már tavaly ősszel is a nyugdíjasház lakója voltam, így részt vettem az első ren­dezvénysorozaton is — mond­ja Földvári Andrásné. — Most előre megkaptuk a program- füzetet, így mindenki az ízlé­sének megfelelően válogatha-, tott. A barátainkkal mi azért próbálunk együttmaradni. Tegnap például az aranyla­kodalmon voltunk, ami na­gyon meghatott bennünket. Tavaly minden előadás egy helyen, a házban volt, idén pedig változnak a helyszínek, de így érdekesebb, mert leg­alább kimozdulunk egy ki­csit. Elmehetünk máskor is PANORAMA színházba, de nagyon *jó ér­zés, hogy ez a hét teljesen a miénk. Weismann Antal hasonlóan vélekedett, míg Steinecker Jánosnénak jobban tetszett a tavalyi idősek hete. Simon Gézáné és barátnője azért jöttek el, mert személyesen ismerik Boros Juditot, szom­szédok, és kíváncsiak voltak a művésznő fellépésére. Pozs- gai Zsolt, a program művészi szervezője elmondta, hogy a Pécsi Nemzeti Színház ope­raelőadásait videók rögzítik, s ezekkel a videofelvételekkel járják majd a megye szociá­lis intézményeit, házhoz szál­lítva az időseknek a színházi előadást. N. A. Az asszony az orchideával Brazíliában, a Sao Paolo-i filmtárban fellel­ték Fritz Lang híres né­met filmrendezőnek — egyebek között a Hindu síremléket^ Rendezte — egyik első alkotását, az 1921-ben forgatott Az asszony az orchideával című filmet és most res­taurálták. A munka jól sikerült, íme képünkön: Thea von Harbou, a film női főszereplője. Dario Fo rögtönzései Dario Fo a modern drámairodalom egyik sa­játos egyénisége egy thailandi ökölvívó-mér­kőzésről írott komédiáját a „commedia deli arte", vagyis a rögtönző szín­ház felújításaként játszat­ja Rómában. Címe: „Ma". Pompei eroHka A lávától elpusztult Pompei melegfürdőjé­nek restaurálása során az olasz régészek erotikus jeleneteket ábrázoló fal­festményeket fedeztek föl. A szerelmi jelenetek négy ember között zajlottak. Arról nincs adat, hogy mit szóltak ehhez a ró­mai papok. Ez is kiderült' Egyszer a császárok is lebuknak a szeretőikkel. A bécsi Bühlau Kiadónál megjelent Anna Nahowski naplója. Száztíz évvel ez­előtt, az akkor 29 esz­tendős hölgy az 59 éves I. Ferenc József császár és király titkos szeretője volt. Egy részlet az ér­zelgős napló 1876. szep­tember elseji bejegyzésé­ből: „Borítékot adott át nekem, benne pénzzel. Hazavittem és otthon el­határoztam, hogy egy fecskepárt veszek a szo­bámba, hadd emlékeztes­sen a szerelmünkre!" Új Planétás sorozat a szépségápolásról Előjegyezhetö mától, a Sétótóren A pécsi bányásznapra örömteli meglepetést tarto­gat a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat is. Vasár­naptól, a sétatéri sajtóut­cában levő sátrukban elő­jegyzést vesznek fel a Pla­nétás kártyasorozat újabb összeállítására, a novem­bertől boltokba kerülő szép- ségreceptes csomagokra. A Planétás új sorozata az egészséges életmódhoz, a szépség- és testápoláshoz kíván tanácsokat adni min­den korosztálynak, sokféle témában. Színes kártyácská- kon a hátoldalon levő tud­nivalókkal fűszerezve. Né­hány cím az év végétől havonta megjelenő paklik tervezett összetételéből: fri­zuraajánlatok, tinikozme­tika. házipatika, öltözködési szabályok, időskorúak kar­bantartása, úgy egyen, hogy szép legyen, satöbbi. A két és fél éve útnak indított sorozat újabb epi­zódjai bizonyára ugyan­olyan sikeresek lesznek, mint a korábbiakban meg­jelent, és itt-ott még kap­ható szakácstanácsos, kötős és kertészeti csomagok. Rendhagyó műsor a Csontváry Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom