Dunántúli Napló, 1986. február (43. évfolyam, 31-58. szám)

1986-02-01 / 31. szám

1986. február 1., szombat Dunántúli napló 3 A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése (Folytatás az 1. oldalról) szektoré emelkedett. Az idő­szak végén a nemzeti jövede­lem 94-95 százalékát a szo­cialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. R termelés és a ráfordítások alakulása Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó év­ben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesí­tését. Ezen belül a lakosság­nak eladott termékek meny- nyiséon 11-12 százalékkal, a beruházási célú és a termelő­felhasználást szolgáló értéke­sítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985- ben a létszámcsökkenés, a ko­rábbi évi 2-3 százalékról 0,5- 0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazda­sági munkaközösségek megje­lenésének. Az 1981-1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a terv­időszak első négy évét jelle­mezte és lényegében a mun­katermelékenység növekedésé­ből származott. Az egy foglal­koztatottra jutó termelés 1985- ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az ötéves tervidőszak folya­mán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a ma­gasabb feldolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok ter­melése emelkedett. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vá­kuumtechnikai, valamint a mű­szeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyamán nagy­mértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelke­dett. A kőolai-feldolgozóipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolaj-feldolgozóipar terme­lésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakk- üzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Kor­szerűsödött a műanyag alap­anyag termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés é* felhasználás, fejlődött a ke­vésbé energiaigényes műanyag­feldolgozás. Kiemelkedően fej­lődött az elmúlt, öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyár­tás- és elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szoci­alista, mind a tőkés országok­ba számottevően bővült. Bel­földre a vegyipar 1980-tól 1985-ia 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fo­gyasztási célra mintegy 30 szá­zalékkal. Az építőanyaqipar a terv­időszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985-ben 3,8 százalékkal csök­kent az ágazat kibocsátása, így az öt évvei korábbi szintnek felelt meg. A könnyűipar az 1981 —1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folya­mán üzembe helyezett új ter­melőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelke­dett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint mun­kaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalék­kal emelkedett. Az ötéves terv az építési te­vékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökke­nő építési feladatokat határoz­tak meg. Az országos építési­szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 száza­lékkal csökkent és kb. 10 száza­lékkal volt kisebb az 1980. évi­nél. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében szeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 szá­zalékkal emelkedett. Rubel el­számolásokba 30 százalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüze­mek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982. években gyors ütemben emel­kedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe vé­ve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985- ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az elő­ző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal ki­sebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesít­mény megegyezett az 1980. évi­vel. 1982-től a belföldi szállí­tási teljesítmények mérséklőd­tek. A közúti és városi közleke­dés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzet­közi szállításai viszont folya­matosan növekedtek. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985- ben az 1980. évitől 11 százalék­kal maradt el. A vasúti közlekedésben 18 szá­zalékkal, a távolsági autóbusz­közlekedésben 1 százalékkal 1985 közepén a magánke­reskedők kezelésében 18 840 bolt és 5070 vendéglátóhely működött, öt év alatt a ma­gánboltok száma 8900-zal, a magán vendéglátóhelyeké 3600-zal nőtt. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelemben foglalkoztatot­tak száma, különösen a terv­időszak utolsó két évében csökkent, ugyanakkor emel­kedett a magánkereskedelem­ben dolgozóké, öt év alatt a a kereskedelem aktív keresői­nek száma mintegy 20 ezer fő­vel, 4,4 százalékkal nőtt. A tervidőszak folyamán ja­vult a lakosság közműves víz­zel és csatornával való ellá­tottsága. A közüzemi vízművek it gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1985. év 1984. év %-óban 1980. év %-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5-100 96-97 Ipari termelés 101 112 Országos építési—szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112 a) Egy lakosra jutó reáljövedelem 101-101,5 107-108 Lakosság fogyasztása 101-101,5 107 1981—1985. év Szocialista szervek beruházása, 1985. év összeesen milliárd Ft 190-191 kb. 935 Lakásépítés, 1000 db 72,5 370 a) 1981-1985. évek átlaga az 1976-1980. évek átlagának százalékában. elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság ma­gánerős lakásépítését a pénz­ügyi és hitelezési feltételek ja­vításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde ma­gánerőből épült. Az épített la­kások alapterülete nőtt, 1985- ben átlagosan 80 négyzetméter volt A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 szá­zalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növeke­dés alsó határát érte el. 1985- ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terme­lése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekord­mennyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hoza­mok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csök­kent. öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kq volt, 570, illetve 1260 kilogrammal, több, mint az 1976—1980. években átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985 évek átlagában c cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétsze­reződött. 1981—1985. évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csök­kenés a vetésterület mérséklő­désének következménye. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állo­mány 7 százalékkal, c sertésál­lomány 10 százalékkal, ci juh­állomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A terv­hez képest visszaesés elsősor­ban c juhállományban,, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985. évek átlagá­ban a vógóállattermelés közel 15 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági—-élelmi­csökkent a személyszállítási tel­jesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. öt év alatt 415 km vasútvo­nalat villamosítottak, így a vil­lamosított vonalak aránya meg­közelítette a 25 százalékot. A posta és távközlés beruhá­zásaira a VI. ötéves terv fo­lyamán számottevően többet fordítottak, mint az előző terv­időszakban. A távbeszélő-ellá­tottság így is csak mérsékelten javult. A bekapcsolt főállomá­sok száma 1985-ben 33 ezerrel, öt év alatt 122 ezerrel, ezen belül a lakásállomások száma 95 ezerrel nőtt. A távhívásba bekapcsolt főállomások aránya az 1980. évi 76 százalékról 1985-ben 81 százalékra emelke­dett és 27 ország helyett 84 ország érhető el távhívással. A kiskereskedelmi hálózat fejlődéséhez az állami és szö­vetkezeti üzletek kapacitásá­nak bővülése, valamint a ma­gánkereskedők számának nö­vekedése is hozzájárult. 1985. szeptember 30-ig a szocialista kiskereskedelem szervezetei 4381 boltot és 7294 vendéglátóhelyet, a boltok 12 százalékát, a vendéglátóhelyek 40 százalékát adták át szerző­déses üzemeltetésre. napi kapacitása öt év alat mintegy 900 ezer köbméterre nőtt. A közüzemi ivóvízzel el látott népesség aránya a 1980. évi 75 százalékról 84 szá zalékra emelkedett. Egyes ki sebb települések lakosságé nak, átmeneti megoldásként palackozva vagy tartályokba! juttatják el az egészséges ivó vizet. A közcsatorna-hálózat bőví tése a korábbiaknál gyorsabb de az igényeknél és a vízhálá zat fejlődésénél lassúbb volt öt év alatt 2500 km közcsa tornát építettek. Ezzel a csa tornázott területen élő népes ség aránya megközelítette c 46 százalékot. A közüzemek szennyvíztisztí tó-kapacitása az elmúlt öt é: folyamán mintegy 40 száza lékkai bővült. 1981-1985. években környe­zetvédelmi beruházásodra mintegy 25 milliárd forinto fordítottak, 8 milliárd forint­tal, 44 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban Különösen a vizek minőségé­nek megőrzésére fordított ősz- szegek emelkedtek számotte­vően. A vízgazdálkodásban 3 szá zalékkal többen dolgoztak 1985-ben mint 1980-ban. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A tervidőszak folyamán a ki­vitel c behozatalnál lényege­sen gyorsabb ütemben emel­kedett. 1985-ben a kivitel mennyisége 27 százalékkal, a behozatalé 6 százalékkal volt több az 1980. évinél. Az áru­forgalmi egyenleg, a kedve­zőtlen áralakulás ellenére számottevően javult. Nemzetközi gazdasági kap­csolataink meghatározó ténye­zője c tervidőszak folyamán c szocialista országokká! foly­tatott tervszerű együttműködés volt. A külkereskedelmi forga­lom több mint felét ezekkel az országokkal, túlnyomórészt a KGST keretében bonyolítottuk le. Bővültek a kooperációs kapcsolatok, nőtt az árufor­galomban a szakosított ter­mékek aránya. A tervidőszak folyamán, a forgalom összetételéből adódó­an a behozatal árszínvonala mindkét viszonylatban nagyobb mértékben emelkedett, mint a kivitelé, a cserearány öt év alatt 8,2 százalékkal romlott. A külgazdasági egyensúly javításában fontos szerep jutott a nemzetközi idegenforgalom­nak. 1985-ben 15 millió kül­földi látogatott Magyarország­ra, 1,6 millió fővel több, mint az előző évben és 1 millió fő­vel több, mint 1980-ban. A külföldiek többsége, 1985-ben kereken háromnegyed része, szocialista országból érkezett. A Magyarországra érkező külföldiek közül 1985-ben 9,7 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb ideig tartóz­kodott az országban. A turis­ták száma 1984-hez képest 1 millió fővel, 1980-hoz képest 0,3 millió fővel emelkedett és átlagos tartózkodási idejük is némileg hosszabb lett. Vállalati beruházásokból és külföldi hitelből minden eddi­gi tervidőszak idegenforgalmi beruházásait meghaladó fej­lesztések valósultak meg. Szá­mos új szálloda épült és befe­jeződött több régi szálloda korszerűsítése. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképes­sége öt év alatt 60 ezer hellyel bővült, ebből 9400 volt a szál­lodai kapacitás növekedése. Elkészült a több célra haszno­sítható Budapest Kongresszusi Központ. Bővítettek, korszerű­sítettek egyes határátkelő-he­lyeket. Magyar állampolgárok 1985- ben 5,5 millió esetben utaztak külföldre. Ez kissé meghaladja az 1980. évit. A külföldre utazó magyarok túlnyomó része, 1985-ben 4,8 millió fő a szo­cialista országokat kereste fel. Az idegenforgalomból szár­mazó devizabevételek az öt­éves tervidőszak első éveiben a külföldiek számánál gyorsab­ban, az utolsó években annál lassabban emelkedtek. Beruházás, műszaki fejlesztés A népgazdasági beruházá­sok összege 1985-ben 236— 237 milliárd forint volt, össze­hasonlító áron számolva 17 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. Ezen belül a szocia­lista szervek beruházásai 190— 191 milliárd forintot tettek ki, volumenük az elmúlt öt év alatt 22 százalékkal csökkent. A la­kossági beruházások emel­kedtek. A VI. ötéves tervidőszakban a szocialista szervek beruhá­zásaira kb. 935 milliárd forin­tot fordítottak, közel 100 mil­liárd forinttal kevesebbet az ötéves tervben előirányzottnál, de mintegy 30 milliárd forint­tal többet az éves tervek elő­irányzatánál. A szocialista szervek beruházásain belül, az előző tervidőszakhoz viszonyít­va a fő termelőágazatok — ipar, építőipar, mezőgazdaság — együttes aránya csökkent, a termelő infrastruktúra ága­zataié együttvéve emelkedett, a nem anyagi ágaké nem vál­tozott. Tudományos kutatásra és mű­szaki fejlesztésre öt év alatt mintegy 125 milliárd forintot fordítottak, a belföldön fel­használt nemzeti jövedelem­nek átlagosan 3,5 százalékát. A kutatási, fejlesztési ráfordí­tások 'kétharmadát a termelő ágazatokban, ezen belül több mint felét az iparban használ­ták fel. Népesedés, foglalkoztatottság 1986. január 1-jén az or­szág népessége 10 640 000 fő volt, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 0,7 százalékkal kevesebb az öt évvel azelőttinél. A népes­ség 1981-ben kezdődött fo­gyásának egyik oka a szüle­tések számának, illetve ará­nyának csökkenése. A születé­si arányszám alakulása össze­függ azzal, hogy a szülőképes korú nők száma öt év alatt 14 ezerrel, 0,6 százalékkal csökkent. A népességszám csökkenésének másik összete­vője a magas és emelkedő ha­lálozási arány. 1985-ben a népesség fogyásának üteme valamelyest lassult. 1985-ben 130 000 gyermek született, 5000-nel több, mint 1984-ben. Az ezer lakosra ju­tó élveszületések száma az 1984. évi 11,8-ról 12,2-re emel­kedett. 1980-ban 13,9 volt ez az arány. A születések számá­nak növekedéséhez az 1984- ben módosított és az 1985. év folyamán bevezetett népese­déspolitikai intézkedések js hozzájárultak. 1985-ben és a VI. ötéves tervidőszakban az aktív kere­sők száma csökkent. A mér­séklődés egyrészt azzal függ össze, hogy a nyugdíjkorhatá­ron felüliek közül egyre keve­sebben folytatnak aktív kereső tevékenységet, másrészt azzal, hogy a munkavállalási korú népesség száma csökken. 1986. január 1-jén az aktív keresők száma 4 877 000 fő volt, 36 000 fővel kevesebb, ■mint egy évvel korábban és 138 000 fővel kevesebb az öt évvel azelőttinél. Arányuk az ország népességén belül né- mileq visszaesett, az öt évvel korábbi 46,8 százalékról 45,8 százalékra. Ifivedelem, fogyasztás, életkörSImények A lakosság összes jövedel­me nominálértékben 1985-ben mintegy 8 százalékkal, az utóbi öt évben 48 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak színvonala öt év alatt 39 szá­zalékkal, a tervben számított­nál nagyobb mértékben emel­kedett. Ezen belül az 1985. évi áremelkedés az előző évinél mérsékeltebb és az éves terv­ben számítottnak megfelelő mértékű, 7 százalék volt. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervidőszakban szerény ütemben, de folyamatosan, öt év alatt 7-8 százalékkal, lé­nyegében a tervezettnek meg­felelően emelkedett. A reáljö­vedelem emelkedésében jelen­tős szerepe volt a társadalmi jövedelmek 14 százalékos nö­vekedésének, de a kiegészítő tevékenységek terjedése nyo­mán kb. 3,5 százalékkal emel­kedtek a munkajövedelmek is. 1985-ben a munkások és al­kalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete kere­ken 6000 forint, a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 5290 forint volt. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1985-ben némileg, mintegy 0,5 százalékkal, a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgo­zóik közös gazdaságból szár­mazó reálkeresete pedig kb. 1 százalékkal növekedett. A nyugdíjak és a pénzbeli társadalmi juttatások összege 1985-ben folyó áron kb. 138 milliárd forintot tett ki. Nyug­díjakra 92 milliárd forintot fi­zettek ki. Ez az összeg az 1980. évit 64 százalékkal ha­ladta meg. öt év alatt 217 600 fővel, 10,5 százalékkal nőtt a nyugdíjasok száma és 1985 vé­gén 2,3 milliót tett ki. Az át­lagos havi nyugdíjak öt év alatt 48 százalékkal emelked­tek, havi összegük 1985-ben 3350 forint volt. Családi pótlékra 1985-ben 21,3 milliárd forintot fizettek ki, 53 százalékkal többet az 1980. évinél. A növekedés első­sorban abból származott, hogy a tervidőszak során ho­zott intézkedések eredménye­ként a családi pótlék gyerme­kenkénti összege emelkedett. Emellett o családi pótlékban részesülő családok, illetve gyermekek száma is magasabb volt 1985-ben, mint 1980-ban. 1985. március 1-jével beve­zették a gyermekgondozási dí­jat. Ezt az év végéig átlagosan 67 ezer anya vette igénybe, a részükre kifizetett díj 1,6 mil­liárd forintot tett ki. A gyer­mekgondozási segélyt igény­bevevők száma 1985-ben 150 ezer volt, gyermekgondozási segély címén 2,8 milliárd fo­rintot fizettek ki. A gyermek­gondozási díjban és gyermek­gondozási segélyben részesü­lők együttes száma annyi volt, mint 1984-ben a gyermekgon­dozási segélyt igénybevevőké. A kétféle jogcímen kifizetett összeg 30 százalékkal megha­ladta. az 1984. évi gyermek- gondozási segély összegét. Központi Statisztikai Hivatal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom