Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-22 / 80. szám
Május végére elkészül a lehajtóág Pécs bekapcsolódik az államok közötti távhívó hálózatba OO-ra jön a nemzetközi búgás Az indulás 1982 második felében 36-72—15-000. Nem komputerbe való kódszóm. Csupán játszom a lehetőséggel: így hívnám fel szerkesztőségünket mondjuk egy párizsi kiskocsmából - közvetlen tárcsázással. Bejelenteném szerkesztőmnek, hogy estére o Folies Bergére- be megyek — Rue Richter 32 — és ha okar, visszahívhat a 00-33-1-7-704-121-en. Az előbbit már eddig is megtehettem volna, ugyanis Magyarország bármelyik „crossbar” száma hívható Párizsból közvetlenül. (A 36 hazánk körzetszáma, a 72 Pécsé, a 15-000 pedig munkahelyem hívószáma. Az Szélesítik a Baj csy-Zsi I i nszky utat üj nyomvonalon a Vasút utca A vállalt határidő: május 31. Ekkorra ígérte a Közúti Építő Vállalat a pécsi „nagy" felüljáró északi lehajtó ágának és a hozzá tartozó utaknak a megépítését. Két hete már, hogy erőteljes ütemben folyik a munka. A hozzáállás azt sugallja, hogy a KÉV állni is fogja a szavát, ebből pedig arra következtethetünk, hogy az útépítés nem fogja hátráltatni az autóbusz-pályaudvar időben történő átadását. (A beruházás helyzetéről egyébként holnap tárgyalnak ismét a Volánnál az érdekeltek.) Érdemes viszont most afelől tájékozódni, hogy a megkezdett közúti beruházás hogyan formálja át a környék megszokott forgalmi rendjét, s hogyan segíti az autóbusz-pályaudvar működését, amivel egyébként éppen két hete foglalkoztunk e hasábokon — javaslatot is téve. Lássuk tehát, mi lesz ténylegesen. Ami most elkezdődött, az szorosan összefügg azzal, ami e térség közlekedésének az átalakítását illetően már évek óta napirenden van, de aminek a feltételei csak mostanra értek meg. A lényege ennek az, hogy a Lenin téri autóbusz-állomást kibővítik, ide hozzák le a Kossuth térről a mecseki járatokat, a Mártírok,útját a Kálvin utcán át kapcsolják a Vasút utcához, ezáltal a felüljáró lehajtó ágának az igénybevételével új, kényelmes közlekedési kapcsolat születik Cljmecsekalja felé. Most megépüli a felüljáró lehajtó ága, ami közvetlenül kapcsolódik a nyugati oldalán szélesítendő Bajcsy-Zsilinszky úthoz (ezzel megszűnik itt a mostanáig megtűrt parkoló, a gépkocsik a Domus melletti, jelenleg alig használt parkolóterületen várakozhatnak) és a Vasút utcához. Május végéig a volt ÉPGÉP üzemi épületek keleti végéig jut el az útépítés a jelenlegi nyomvonal megváltoztatásával. Itt úgy szervezik meg a munkát, hogy az semmiképpen sem zavarja a Ivov-kertvárosi autóbuszok közlekedését. A Kálvin utcai rész a szerelőcsarnok egy részének az elbontása révén (az épület többi része egyelőre marad), s a Lenin téri munkálatok idején ott lesznek az autóbuszok indítóállásai. És a távolsági autóbuszok? Az 58-as út felé, valamint az autóbusz-pályaudvarról a Volán-telepre közlekedő autóbuszok százai a Zólyom utcából a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Domus mellett építendő hurkon át jutnak majd fel a felüljáró felhajtó ágára — így fogják elkerülni a Szálai András úti forgalmi jelzőlámpák buktatóit. írjuk le ismét az első szakasz határidejét: május 31. H.l. Kiállítások Szekszárdon Szekszárdon, Alpári Gyula születésének századik és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 63. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést és kiállítást rendeztek az MSZMP Tolna megyei Oktatási Igazgatóságán. Tablókon elhelyezett korabeli fényképek, dokumentumok, újságok fotómásolatával idézik fel a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja, a neves újságíró, szerkesztő és politikus életútját dunaföldvári születésétől kezdve a sachshauseni koncentrációs táborban 1944- ben elkövetett megöléséig. Tolna megyei ösztöndíjas ifjú képzőművészek tárlata nyílt meg vasárnap a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. Varga Ágnes színes faliszőtteseit, Decsi Kiss Jánosnak a sárközi népélet hagyományait, hangulatát tükröző, kenderkóc- ból, kötélből font, szőtt faldíszeit és képeit, valamint Vass György nagyobb méretű, világos fémoszlopokból és zöld üveggömbökből „komponált” szoborművét láthatják az érdeklődők. A kiállításon a lakosság elé tárják Kiss István Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművésznek a város Ősi Béla terén felállításra kerülő alkotása modelljét és makettjét is. Pályázatot hirdetünk — értékkönyvelő csoportvezetői munkakör betöltésére. FELTÉTEL: egyetemi, főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettség és gyakorlat, — árkalkulátori munkakör betöltésére. FELTÉTEL: felsőfokú árkalkulátori szakvizsga és gyakorlat. A pályázatot önéletrajzzal kérjük, „IPARI GYAKORLOTT” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Vízi erőmű Pécsett? Malom a Gera partján, Erfurt belvárosában Fantázia egy malomra Erfurt belvárosában, a Gera nevű folyócska partjain1 jellegzetes épület áll. Az épület zajai is elég jellegzetesek ahhoz, hogy a bejáratot keressem, vízsurro- gás, zakatolás - izgalmas monotóniája Tulajdonképpen múzeumi nyitvatartási táblára számítottam a mellékutcából nyíló ajtó felett, ám lisztes ember nyit ajtót. No, lám — gondolom — üzemszerűen mutatják be ipari műemlékeiket alapos német barátaink. De aztán kiderül, valódi vízimalom valódi molnár gazdája áll előttem, aki készségesen magyarázza: még nagyapja vette meg ezt a malmot, az apja korszerűsítette annyira, hogy villanymotorokat is beállított, ha kevés a víz a Gerában, akkor is őrölhesse a szemet. De az év nagy részében még ő is a vízienergiát hasznosítja, a víz hajtja a fából készült malomkereket; az orfűi malommúzeumból is ismert régi transzmissziók és modernebb változataik viszik a viz energiáját valamennyi berendezéshez. Magyarországon nem túl jelentős a vízi energia, az összes megtermelt villamos energia fél százalékát sem adják a vízierőművek. Azt még tudja ’a közvélemény, hogy a Tisza I. és a Tisza II erőmű létezik, s összesen 40 MW teljesítményt pumpál az országos hálózatba, de azt már kevesen, hogy Észak- Duinántúlon is létezik néhány kisebb vízi erőmű — például Kapuváron — egy-két kW-os teljesítménnyel.-Az orfűi malommúzeumba ellátogatok tudják azt is, hogy számtalan vizimű létezett Baranyában és Pécsett is, ingyen energiával látva e| a különféle malmokat, műhelyeket. Ezekből alig egy-kettő maradt meg mutatóba, s jószerével már sehol nem ad hasznosítható energiát a víztől megforgatott kerék Hallani egy-két vállalkozóról, aki hétvégi háznak megvett vagy bérelt régi malomban autógenerátort hajtat, de a legtöbb helyen, ahol egyáltalán forog a malomkerék — mint a csopaki csárdánál — csak díszből forog, a hangulatért. Ha a harkányi útról érkezem vissza Pécsre, a csodálatos panoráma mindig eszembe juttatja: lassanként talán érdemes volna vízi erőművet telepíteni a városba. A házak, a lakótelepek ellepik a Mecsek oldalát, s e házakba, e lakásokba' drága energiával nyomatjuk fel vezetékekben a vizet — ami aztán elhasználva folyik vissza a csatornákban. Utópia a hegyvidéki városok csatornaerőműve? Az, bizonyára az. Mint ahogy még az is, hogy e vizek jelentős hőenergiáját, annak egy részét hőszivattyúkkal visszanyerjük. A hőszivattyúkat mondjuk az a villamos energia hajtaná, amit a lezúduló víz szolgáltat. . . Elég egy működő vízimalom Erfurt központjában, hogy a fantázia nekilendüljön a Mecsek- alján. S talán még a turisták is csodálnák megvalósulását... (Bodó) utóbbit szerkesztőm teheti meg — 1982 második félévében. Ugyanis Pécs bekapcsolódik a nemzetközi távhívó hálózatba.) A nemzetközi „búgóhang” 00-ra jön be, Franciaország körzetszáma 33, Párizsé 1, s a többi a Folies Bergére-é.) Mint azt dr. Bányai Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője elmondotta, mindez nagy lépés lesz a pécsi telefonozás történetében: a telefonelőfizetők lakásukról, közvetlen tárcsázással elérhetnek 31 országot, az ott élő ismerőseiket, barátaikat, szeretteiket. Hívhatják többek között Föröer-szi- geteket — 30 —, Vatikánvárosi — 39 —, Liechtenstein — 352 —, Csehszlovákiát — 45 — és ha tetszik Szovjetunióból Moszkvát, Minszket, Kijevet, Lenigrádot, Tallinnt —7 —_ s hamarabb bejön a hívott fél, mint mondjuk a Bikali Állami Gazdaság. S főleg: tisztábban is halljuk a hívott fél hangját, mert a nemzetközi telefonozásban kötelező a jóminőségű hang biztosítása... Régiónkban a „nemzetközi közvetlen" ebben az ötéves tervciklusban csupán Pécs privilégiuma: a többi megyeszékhely — város — később kapja meg ezt a lehetőséget. (Siófok góckörzet kivétel: ő már megkapta!) Ugyanakkor az is jó hír, hogy az úgynevezett „pécsi számmal” rendelkező „városkörnyéki” községek — ilyen például Baksa, Szalánta — szintén bekapcsolódnak a nemzetközi távhívásba. A start pontos időpontja még nem tisztázott, a Postaigazgatóságon úgy mondják: 1982 második félévében válnak nemzetközivé a pécsi telefonok. Természetesen a startot megfelelő kampány előzi majd meg: minden előfizető részletes tájékoztatást kap, s egy „kis-okost”, melyben minden távhívással hívható ország száma, nagyvárosainak körzetszáma benne van. Érdemes megjegyezni a 170— 111-es fővárosi számot is, ugyanis ez a távközlési tájékoztató szolgálat hívószáma, s reggel 7-től este 21 óráig minden távközléssel kapcsolatos kérdésre választ ad ... (Ma is.) Végül egy érdekesség, amiről úgy érzem, kevesen tudtunk. Minden külföldi hívásnál közvetve „valutát” igénylünk az államtól. Ugyanis egy párizsi beszélgetés dija több részre oszlik. Kap belőle a Magyar Posta, aztán az ország területén átmenő kábel hosszának függvényében Ausztria, NSZK és Franciaország. Ausztria és NSZK tranzit országként, mert átengedte a „hangot”, Franciaország pedig a határ és Párizs közti szakaszért. S nem forintot kérnek a külországokban, hanem a közös elszámolást köny- nyítő nemzetközileg elfogadott, svájci arany-frankot. Természetesen ha külföldről hívnak bennünket, mi is frankban kapjuk a beszélgetés díját. (Jegyezzük meg: Magyarország kitűnő tranzitállam ebből a szempontból!) Kézenfekvő a következtetés: vigyázni kell majd a külföldi beszélgetésekkel. Ugyanis, ha valaki az előbbiekben említett Föröer-szigeteken élő anyósát felhívja, úgy pörög a számláló, mint a villanyóra, mikor a tűzhely sütőjét maximumra kapcsoljuk. Néhány perc alatt párezer forintot is elpörgethetünk... Kozma F. Elégtelen Ugye meglepődnének, ha a vízcsapból tej folyna. És fordítva? Víz a tejcsapból? Ez már kevésbé meglepő. Sajnos, elő szokott fordulni, úgy nevezik, hogy tejhamisítás. Ezúttal Véménden. Mindemellett azonban akadnak más elégtelenek is a Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet szokásos havi gyorsjelentésében. Az intézet ellenőrei márciusban megvizsgálták a baranyai nagyraktárakban és a kiskereskedelem boltjaiban a forgalmazásra előkészített étkezési burgonya és a vöröshagyma minőségét. A minőség gyenge, úgyszólván minden megvizsgált tételt kifogásolniuk kellett. Az első osztályúnak kikiáltott, csomagolt áruban a megengedettnél több a hibás, sérült gumó és hagymafej. A tapasztalatok mellesleg ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. Elbarnult héjú és húsú, elpuhult banánt árusítottak a Zöldért pécsi, 25. számú boltjában. A próbavásárláskor nem volt nehéz megállapítani, az egyébként ritkán kaptató és keresett gyümölcs négyötöde túlérett, holott a szabvány legfeljebb tíz százalékos arányt enged meg. Ugyanakkor a szép, megfelelő érettségű banánok a raktárban sorakoztak. Helytelen gyakorlat. Az üzlet vezetőjét a hibás forgalmazásért az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vonja felelősségre. Kellemetlen szagának és ízűnek találtatott a Nagyatádi Konzervgyár félliteres mandarin ízű szörpjfe. A minőség őrei javasolták a kereskedelemnek, vagy értékcsökkentéssel árusítsák, vagy szállítsák vissza a gyártónak a szörpöt. A siklósi malomban a B—80-as liszt minőségét vizsgálták. Sötét színű, magas hamutartalmú volt. Figyelmeztetés ment. Ugyancsak figyelmeztették a Badacsony- vidéki Pincegazdaságot, mert az általuk palackozott Badacsonyi Szürkebarát a jelzettnél kisebb százalékban tartalmazott alkoholt. A véméndi termelőszövetkezet istállójának tejházából föld alatti vezetéken naponta 5500—6000 liter tej áramlik a helyi sajtüzembe. Az üzemi vizsgálatok során gyanú merült fel a tej vizezésére. Nem alaptalanul. Az intézet a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával közösen megvizsgálta a véméndi sajtüzemben a csövön érkező tejet, s megállapította, a tej nyolc százaléknyi idegen vizet tartalmaz. A hamisításért a felelősök ellen szabálysértési feljelentést tettek. Miklósvári Zoltán Mérlegzáró közgyűlés Mérlegzáró közgyűlést tartól tok vasárnap a 600 fős Bárány megyei Fodrószipari Szövetke zetnél. A kollektíva csaknem he rom és fél milliós nyereséggé zárta a múlt évet. Egyik 1eg szebb eredményüknek az Iris kozmetikai szalon megnyitásé tartják. Az idei tervek közöl szerepel a mohácsi Lenin laké telepi új kozmetikai és fodrász szalon átadása április 1-én, < pécs-vasasi központi mosoda re konstrukciójának a befejezése a pécsi Szalai András úti ne fcdrászszalon kozmetikai egy séggel való bővítése.
