Dunántúli Napló, 1979. március (36. évfolyam, 59-89. szám)

1979-03-01 / 59. szám

2 Dunántúlt napló 1979. március 1., csütörtök Március elsejétől Megváltozik a postahivatalok nyitvatartása Mától, március 1 -tói megvál­tozik egyes postahivatalok nyit­vatartási ideje. A Posta vezér- igazgatójának utasítására a Pécsi Postaigazgatóság terüle­tén is módosításokat vezettek be. A községekben működő postahivatalok nyitvatartási ide­je változatlan marad, Pécsvá- radon. Sásdon, Sellyén és Szentlőrincen munkanapokon 8-tól 16-ig lesz nyitva a posta, szombaton 8-tól 12-ig, vasár­nap pedig zárva tart. Komlón, Mohácson, Siklóson és Sziget­váron 8 és 17 óra között intéz­hetjük postai ügyeinket munka­napokon, szombaton pediq 8- tól 14 óráig. Vasárnap itt is zárva lesz a postahivatal. Pé­csen a Jókai utcai főposta 8- tól 20 óráig tart nyitva, szom­baton 8-tól 18 óráig, vasárnap 8-tól 12 óráig. A pécsi 2-es postahivatal o vasútállomáson 8 és 16 óra között lesz nyitva. A posta vezérigazgatóságán dr. Horváth Páltól, a postafor­galmi ügyosztály szervezési fő­előadójától kérdeztük meg, mi indokolja a változtatások beve­zetését. — Tudjuk, hogy a nagyközön­ség egy részét kellemetlenül érinti az intézkedés. Sokan ta­lán azt sem tartják elfogadha­tó érvnek, hogy a posta igen nagy munkaerő-problémákkal küszködik — mondta dr. Hor­váth Pál. — Hadd " említsem meg azonban, hogy ezt a ve­zérigazgatói utasítást több, mint kétszáz postahivatalra ki­terjedő felmérés előzte meg, amely azt bizonyította, hogy korántsem egyenletes a forga­lom hivatalainkban. A késő es­ti órákban például már alig- alig akadt munkájuk dolgozó­inknak, mégis osztott műszak­ban a helyükön maradtak. A most bevezetésre kerülő nyitvatartási rend lehetővé te­szi, hogy kevesebb szabadna­pot kelljen forgalmas időkben kiadni, kevesebb lesz a lehú­zott ablak, így az intézkedés végsősoron a nagyközönség ér­dekét szolgálja. Elsősorban a nagyközségek lakosainak meg­értését kérjük. Bízunk benne, hogy a megváltozott nyitvatar­tási időben is ki tudjuk elégí­teni igényeiket. A belkereskedelem idei feladatai Olyan választékot biztosítani, amit a vásárló keres II kereskedelemnek termeltetnie kell Hitelek az ügyvitelgépesitésre Az életszínvonalban csak szolidan léphetünk előre, eb­ből következik, a belkereskede­lem sem számíthat az idén na­gyobb forgalomemelkedésre. Ilyen körülmények közepette a kereskedelem feladató nem le­het más, mint hogy minden igyekezetével őzt a választékot nyújtsa, amit a vásárló keres. S aikkor az emberek elégedet­tek lesznek, mégha a tavalyi­hoz képest nem is csörög több pénz a zsebükben, tekintettel gazdasági helyzetünkre. Dióhéjban ebben jelölte meg a belkereskedelem idei fő feladatát dr. Fekete-Gyár László, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője, aki a napokban előadást tartott Pécsett, a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság és a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezetei közös rendezvényén. Tavaly jó évet zárt a keres­kedelem, forgalma és nyeresé­ge is számottevően emelkedett. Az idén viszont nem számíthat a múlt évihez hasonló forga­lomemelkedésre. Nem jelenti azt, mintha kisebbek lennének a kereskedelem feladatai. Mint említettük, olyan színvonalas kereskedelmi munkára és olyan ellátásra van szükség, ami job­ban alkalmazkodik a vásárlók igényeihez. Mi több, a kereske­delem szerepe is változik. Nem csak pusztán árumegszerzőnek, hanem termeltetőnek- is kell lennie. Azt kell termeltetnie az iparral, amire a vásárlóknak szükségük van. A belkereskedelmi árualap döntő részét ugyanis hazai for­rásból kell biztosítani. Bár üd­vös lenne, de.ebben a gazda­sági helyzetben nincs ró mód, hogy az import aránya növe­kedjék. A szocialista országok­ból egyre nehezebb árut besze­rezni, az import nem növeked­het erőteljesen. A kontingense­ken belül szállítanak, de kur­rens cikkeiket ők is a dollár­piacra viszik. Ugyanakkor ért­hető okokból a tőkés behozatal is erősen korlátozott. 160 millió dollárt szánunk a megszokott és nélkülözhetetlen cikkekre: a citromra, a kávéra, a fűszerek­re és a halfilére, ezenkívül még 80 millió dolláros keret áll a kereskedelem jelen lévő képvi- Ezért főként hiánycikkeket ho­zunk be. s csak szerény mér­tékben gondolhatunk választék­bővítésre. Ugyanakkor a laxus- cikkek — italok, ételek, ruháza­ti cikkek - keretét megnyirbál­ták. Az előadást követően végül is egyetlen kérdés merült fel a kereskedelem jelenlévő képvi­selői részéről: lesz-e hitel az ügyvitelgépesítésre? Igen, a számítástechnikai fejlesztésre külön keret — országosan több mint 200 millió forint - áll ren- delkezésre. A kiskereskedelmi vállalatoknál egyébként a kö­zépgépes fejlesztést tűzték ki célul, vagyis ne áhítozzanak számítógépekre. Dr. Fekete- Győr László egyúttal bejelen­tette, a miskolci élelmiszerkis­kereskedelem kidolgozott egy könyvviteli-statisztikai és áru­forgalmi információs rendszert, ezt tavasszal bemutatják a töb­bi kiskereskedelmi vállalatnak is. Ugyancsak bemutatnak és egy-egy középgépes rendszert ajánlanak az iparcikk szakmá­ban és a vendéglátásban. To­vábbá néhány hónapon belül az érdekeltek megismerkedhet­nek az iparcikk nagykereske­delem számítógépes rendszeré­vel, ezt a bemutatót a Titán­nál rendezik. Ősszel pedig az SZVT és az MKT ankétot kíván rendezni Pécsett a számítás- technika alkalmazásának gya­korlati tapasztalatairól. Miklósvári Z. 11 nemzeti ásványvagyon merese, minősítésé Konferencia a Mecseki Szénbányáknál Az utóbbi években a ma­gyar újságolvasó kénytelen­kelletlen alaposan megismer­kedett néhány, már zsargon­számba menő gazdasági szak- kifejezéssel, úgy mint ener­giaválság, nyersanyagok világ­piaci árának emelkedése stb. Iskolai tanulmányai során, ha mást nem is, de annyit meg- jegyzett földrajzból, hogy Ma­gyarország ásványokban sze­gény ország. Ezek a gazdasági kifejezé­sek vagy inkább tények vol­tak a tájékozódási pontjai kedden annak o tudományos konferenciának, amelyet a Me­cseki Szénbányák Liász Klubja és o Magyarhoni Földtani Tár­sulat dél-dunántúli csoportja rendezett meg a Szénbányák A színházi előadások lát­hatatlan szereplőinek szokták nevezni a tech­nikai munkatársakat, azokat, akik megteremtik egy- egy előadás „hátországát". A pécsi színház műszaki dolgozói valóban kulcsszereplők voltak az elmúlt héten, az Interbalett '79 nemzetközi fesztiválján. Min. den este más társulatot, más rendezői elképzelést, más mű­vészeket kellett a színpadon fogadniuk, a technikailag el­öregedett, rossz műszaki álla­potban lévő épületben. Erőfe­szítéseikből sem a művészek, sem a közönség nem vett ész­re semmit. Ezt a munkát értékelte teg­nap a színházban Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója, majd pénzjutalmakat adott át Ham­mer Edit balett-titkár, Hasznosi Gyula fővilágositó, Jckabos László ügyelő, Józsa Ferenc táblás, Kozma József szinpad- mester és Léka László fodrász- tár-vezető részére. Vágathajtási csúcs a komlói Zobák-bányában Vógathajtósi csúcsot ért el a komlói Zobák-bányában a Ri­gó Zoltán vezetésével dolgozó huszonnégy fős csapat: ke­mény sziklában 16,4 négyzet- méter szelvényű vágatban 101 métert haladtak előre tizenki­lenc nap alatt, amire hasonló körülmények között még nem volt példa a Mecsekben, de más hazai bányában sem. A harminc év alattiakból ál­ló csapat az év elején szerve­ződött komplex brigáddá, amelybe két szakmával rendel­kezők, a vájárokon kívül vájár­lakatosok is tartoznak. Ezt a megoldást létszámgondjai eny­hítésére kezdeményezte az üzem vezetősége, miután utánpótlási targya loteremb öl Este 7 óro körül járhatott az idő, amikor a 62 éves Marton István betámolygott a szentlő­rinci Sport vendéglőbe. Nem okozott feltűnést, hiszen törzs­vendégnek számított, s támo­lyogni éppen elégszer látták a vendéglő környékén. Október 12-én azonban nem italt kért a pultnál. — Telefonáljatok a rendőr­ségre, az öcsém fejbe vert, fel akarom jelenteni — mondta, de az üzletvezető ittasságra gya­nakodott, részeg hőzöngésre, hiszen Marton István crcón, fe­jén ,semmi nyoma nem látszott sérülésnek. Kiküldte a vendég­lőből a támolygó idős embert, aki azonban néhány perc múl­va vi»szatéft. — Telefonáljatok a rendőr­ségre — erősködött. Az üzletve­zetőnek éppen kapóra jött az ajtón belépő körzeti megbízott rendőr. Neki mondd el előbb — rázta le magáról az izgágá­nak tűnő vendéget. Erre a fel­A „tettestárs" az alkohol volt jelentésre azonban már nem került sor. Marton István a kör­zeti megbízott előtt váratlanul összeesett, eszméletét vesztve. Másnap reggel megoperál- tók a Pécsi Idegklinikán: agyá­nak kemény burka alatti vér­zést, kéregzúzódást és a kérges test zúzódását találták az orvo­sok. Az ilyen jellegű sérülések fiatal, egészséges embernél nem feltétlenül halálos végűek. Az operáció sikerült, óm a be­teg szervezete nem bírta ki. Még több mint két hétig fe­küdt a kórházban eszméletle­nül. Halálának közvetlen oka tüdőgyulladás és mellhártya­vezetet mór jobban lerombol­ta a rendszeres alkoholfogyasz­tás, a vegetáló életmód mint az övét. Történetük nem Káin és Ábel hagyományos történe­te, egyforma életmódot folytat­tak mindhárman: alkalmi mun­kák, italozás, közben és utána botrányos családi veszekedések. Ilyen veszekedés során gyanú­sította meg sérelmére elköve­tett lopással Marton Mihályt a bátyjo. Fájó emléket idézett fel ezzel: korábban valóban meg­lopta őt az öccse. A sértést Marton Mihály a bátyjo fejére mért négy-öt ökölcsapóssal to­rolta meg. A következmény mór ismert. A bíróság Marton Mihályt halóit okozó testi sértés bűntet­te miatt 2 év 6 hónapi szabad­ságvesztés büntetésre ítélte, enyhítő körülményként véve fi­gyelembe a sértett életmódját, amely nélkül a tragikus ered­mény nem következett volna be. Az ítélet jogerős. D. I. forrása kicsire szűkült, tehát meglévő erőivel kíván az eddi­ginél hatékonyabban gazdálkod­ni. Rigóék — KISZ-védnökség keretében — vállalták a rájuk bízott több mint tízmillió forint értékű berendezés, fúrókocsi, nagy teljesítményű rakodó és nyomásfokozó — kezelését, kar­bantartását is. Jó munkaszer­vezésük eredményeként szinte időveszteség nélkül dolgoznak. Feladatuk egy 400 méter hosz- szú vágat kihajtósa légössze­köttetés céljából. A siker a má­sodik száz méternél ért be feb­ruárban. A napi előrehaladá­suk 5,3 méterre gyorsult a vál­lalati 3,1 méteres átlaggal szem­ben. Dolgozik már Zobákon ha­sonló szervezéssel egy hetven fős fejtési komplexbrigód, ben. ne tíz lakatos, több kétszak- mós is van. Céljuk a napi ezer tonnás fejtési teljesítmény el­érése, ami az üzem termelésé­nek több mint felét jelenti. Zobákon jelenleg is tizenkét lakatos tanul vájártanfolyamon, a kedvező tapasztalatok hatá­sára tovább erősítik a kétszak- mások körét. Hné Rangos jubileum Huszonöt évvel ezelőtt, 1954. február 28-án csapoltak először nyersvasat a Dunai Vasmű I. számú kohójából. Az esemény­re szerdán jubileumi csapolás­sal emlékeztek a nagyolvasz­tó gyárrészleg dolgozói. Az or­szág legnagyobb kohójából Elekes József föolvasztár nyi­tott utat a folyékony vasnak, majd a jubileumi adagból em­lékplakettet öntöttek. Az elmúlt negyedszázad alatt a Dunai Vasmű két kohója több mint 14 millió tonna nyersvasat adott. központjában. A szén műre- valósági minősítéséről, o világ­piaci árak szerepéről a költ­séghatár meghatározásában címmel. A tanácskozás témá­ját képező tudományos kutató munka eredményeit a Mecseki Szénbányák felkérésre a Pécsi Tudományegyetem Közgazda­sági Kara elméleti közgazda­ságtani tanszékének kutató- csoportja nevében dr. Zinhó- ber Ferenc tanszékvezető egye­temi tanár és dr. Mach Péter adjunktus, a tanulmány szer­zője terjesztett a konferencia elé. A természeti erőforrások kü­lön csoportját képezik az ás­ványi nyersanyagok. A társa­dalomnak hosszú távú szükség­letei kellő felmérése során biz­tosítani kell, hogy ezeket o természeti erőforrásokat a ter­melésben ésszerűen hasznosítsa, döntenie kell az adott ásvány­vagyon kiaknázásáról és an­nak mértékéről. Ennek a tár­sadalmi szintű döntés előké­szítésének a fő módszere az ásványvagyon műrevalósági mi­nősítése, amely egyszerre föld­tani, bányászati és közgazda- sági kategória, ami annyit je­lent, hogy a műrevalósóg mi­nősítésénél kellő biztonsággal kell ismerni az ásványvagyon létét, kiaknázásának technikai és technológiai lehetőségeit, feltételeit és a társadalom igé­nyeit a nyersanyagokra. Az ás­ványi nyersanyagvagyon műre­valósági minősítése során egy­fajta rangsor jön létre az ás­ványfajták, illetve a lelőhelyek között: melyiket mennyire ér­demes kiaknázni, iparilag hasz­nosítani. Ez a komplex tudományos tevékenység nagyban hasonlít a meteorológiához: prognó­zist ad viszonylag hosszú táv­ra tapasztalatok, következteté­sek, feltételezések alapján tu­dományos igénnyel és alapos­sággal, prognózist, ami nem mindig válik be. Csak egy példa, ami egyben magyará­zat is, hogy miért éppen a Mecseki Szénbányák volt o konferencia házigazdája. Jó néhány évig uralkodó nézet volt, és ezt a világgazdaság mozgása igazolni látszott, hogy bőséges a világ ásványkész­lete, valamint, hogy az ener­giahordozók közül a szénhid­rogének a leggazdaságosab­bak. Alacsonyak voltak a nyers­anyagárak a világpiacon, a kőolajé, földgázé a szénhez képest különösen. Energiaipa­runk rohamléptekkel állt át o szénhidrogénre. A széntermé- lés és a hozzákapcsolódó geológiai kutatások háttérbe kerültek. Néhány év kellett csupán és kiderült: a világ ásványi nyersanyagkészlete ko­rántsem kimeríthetetlen, s min­den eddiginél magasabbra szöktek a nyersanyagárak a világpiacon 1980-ra új műrevalósági mi­nősítés készül ásványvagyo- nunkról. Sok elvi és gyakorlati kérdés még nyitott. Ezek kö­zül a legfontosabbak: hogyan lehet számításba venni ás- ványvagyonunkat a nemzeti va­gyonban, milyen részt vállal az újratermelésben, milyen szere­pet tölthet be a népgazdasági döntések előkészítésének folya­matában, hogyan lehet ösz- szehangolni a népgazdasági és vállalati érdekeket, s ehhez kapcsolódóan, hogyan lehet megteremteni az ár, a dotáció és az adó összhangját. Mach Péter a jelenlegi mi­nősítést elemezve járult hozzá az új, gazdasági helyzetünk­nek megfelelőbb minősítés megalkotásához. A vita során, amelyet dr. Fülöp József aka­démikus, a Központi Földtani Hivatal elnöke vezetett, jó al­kalom volt, hogy a résztvevők, geológusok, közgazdászok, bá­nyavállalatok vezetői együtt gondolkodva felmérjék, mi­lyennek kellene lenni annak az új műrevalósági minősítésnek, amely újabb öt évre megha­tározza majd ásványvagyonunk szerepét a népgazdasági fo­lyamatokban. Dunai Imre gyulladás volt, amelynek idült al­koholizmusa folytán legyengült szervezete nem tudott ellenállni. Halála és a fejére mért ütések közti összefüggés egyértelmű- leg bizonyítható volt. Az áldozat testvére halált okozó testi sértés bűntettével vádolva kedden adott számot a Pécsi Megyei Bíróság dr. Ber­ta Pál büntetőtanócsa előtt. Az 55 éves Marton Mihály — va­gyon elleni bűncselekmények miatt már többször volt büntet­ve— nem Muhammad Ali alka­tú izomrobusztus, de kétségkí­vül ő volt a család erős embe­re. Két idősebb testvére szer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom