Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-14 / 312. szám

2 Dunántúlt napló 1975. november 14., péntek Négynapos színes műsor Bemutató a Kamaraszínházban Crossbar központ valamennyi megyeszékhelyen Mikor szűnik meg a kézi kapcsolás? Csehszlovák-magyar barátsági napok Ma kezdődik Komlón a csehszlovák—magyar barátsági napok rendezvénysorozata. A rendező szervek: a Csehszlovák Kultúra, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottsága, a Vá­rosi Tanács V. B. művelődés­ügyi osztálya, a Mecseki Szén. bányák szakszervezeti bizottsá­ga és a komlói művelődési hót zak igazgatósága minden ér­deklődőt szívesen látnak a négy napig tartó barátsági na­pokra. Ma lesz a Zrínyi Ifjúsági Klubban a „Ki tud többet Cseh­szlovákiáról?" vetélkedő, 18 órai kezdettel. Szombaton dél­után fél ötkor Otdrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazga­tója nyitja meg a népi és ipar- művészeti kiállítást a Május 1. Művelődési Központ kiállítóter­mében, 18 órakor pedig a Bé­ta Bányaüzem klubjában ün­nepélyes névadót tartanak. Ba­ranyai András szocialista bri­gádja felveszi a Julius Fucik nevet. Az est vendége lesz a kommunista író özvegye, Gusta Fucikova. Vasárnap délelőtt 10 órakor a Zrínyi moziban csehszlovák rajz- és bábfilmeket vetítenek. Ugyancsak filmbemutató lesz 18 órakor a Május 1. filmszín­házban, az érdeklődők az „Utolsó száguldás"-t tekinthetik meg. Előtte a mozi előcsarno­kában nyitják meg a csehszlo­vák filmplakát kiállítást. Hétfőn 17 órakor a Május 1. Művelődési Központban anké- tot tartanak Fucikova „Hat év a pokol tornácán" című művé­ről. A vitát dr. Jaroslava Pasia- kova, az ELTE Bölcsészettudo­mányi Karának lektora vezeti. Utána 20 órakor nyitják meg a Csehszlovák—magyar kapcso­latok című kiállítást a mecsek- falui klubkönyvtárban. A Budapesti Hotel Ifjúság pénteken ismét megnyitja ka­puját a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok előtt: a vidéken élő, tsz-ekben, állami gazdasá­gokban dolgozó leányok és fiúk számára az idén is téli üdültetést szervez a KISZ Köz­ponti Bizottsága, az Állami if­júsági Bizottság, valamint az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda. December 21-ig Tizennyolc óvodában foglal­koznak a kisgyerekekkel nem­zetiségi nyelven Baranyában. Ebből 14 német, 4 pedig dél­szláv nyelvű óvoda. Huszon­négy óvónő beszélget, nevel nemzetiségi gyerekeket az anyanyelvükön. Róluk és a kezük alatt nevelkedő kisgyer­mekekről tárgyaltak tegnap délelőtt a Baranya megyei Ta­nács Nemzetiségi Bizottságá­nak ülésén. Hegedűs Lászlóné megyei nemzetiségű óvodai felügyelő tartott ez alkalommal érdekes beszámolót. Ebből megtudtuk, hogy nagy az óvónőhiány, el­sősorban a gyermeknevelés, a gyermekápolás miatt, avagy éppen tanulmányi szabadsá­gon sokan, illetve gyakran vannak távol. Helyettük nem mindig találnak nemzetiségi nyelven tudó óvónőket. A pécsi Crossbar központ részlete Hazánk lakosságának kéthar­mada olyan területeken lakik, ahol még kézi kapcsolású táv­beszélő-hálózat működik: a korszerű telefonközpontok ki­alakítása, a Rotary rendszerű berendezések kicserélése ugyan jó öt esztendeje megkezdődött, ám az eddig beépített ötven­ezer vonal édeskevés ahhoz, hogy kijelenthessük: utolértük az európai országokat. A fordulópontot 1968 hozta meg, ugyanis hét évvel ezelőtt hosszas tanulmányozás után született meg az a megegye­zés, amely a svéd Ericsson cég, valamint a hazai híradástech­nikai ipar és a Magyar Posta között létrejött, a Crossbar rendszerű telefonközpont licen- cének megvásárlásával. Az az­óta eltelt időszak tapasztala­tairól beszélgettünk Varga Ká­rollyal, a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár műszaki igazga­tójával, valamint Kelemen Sán­dorral, a Közlekedéstudományi Egyesület megyei szakcsoportja titkárával. 1200 fiatalt látnak vendégül, akik hat napot tölthetnek el a szállóban mindössze 150 fo­rintért. A csoportok tagjai zömmel fizikai munkát végző, a gazda­sági építőmunkában élenjáró dolgozók, akik becsülettel helyt- glltak a különböző munkaver­senyeken, szakmai és politikai vetélkedőkön, s jeleskedtek társadalmi munkaakciókban is. A gondot úgy akarják meg­oldani, hogy a pécsi óvodai szakközépiskolában bevezették a német nyelvű képzést is. Az első és második osztályban hat-hat hely van ilyen szán­dékú diákoknak. A délszláv nemzetiségi óvónőket Kecske­méten képezik, de ott mind­össze egy baranyai diáklány tanul. Továbbá baj, hogy nem­zetiségi nyelven csak nappali tagozaton lehet oklevelet sze­rezni. Nehézség még a kézi­könyv hiánya is. Biztató viszont, hogy a nem­zetiségi nyelven oktató óvó­nők rendszeresen tovább ké­pezik magukat. Ebben segíte­nek a külföldi taunlmányutak és a hazai nyári nyelvtanfolya­- A több évtizede használa­tos Rotary rendszerű telefon- központok már nem feleltek meg a mai követelményeknek: ezer vonalra éves átlagban mintegy 150 meghibásodás ju­tott. Ebből következik, hogy jó­val több karbantartást igényel­tek, illetve kívántak, mint a legújabb Crossbar berendezé­sek, amelyek nem tartalmaznak forgó alkatrészeket, öt eszten­dő alatt az ország tizenegy helységében — főként a fővá­rosban és a megyeszékhelye­ken — többek között Pécsett üzembe léptek ezek a kor­szerű központok. Hamarosan el­készül a Budapest belvárosi, a szegedi, valamint a debreceni Crossbar központ is. Az elkép­zelések szerint a következő öt­éves terv időszakában vcla- mennyi megyeszékhelyet bekap­csolnak a távválasztási forga­lomba — mondja Kelemen Sán­dor.- De mi lesz a kézi kap­csolású központok sorsa? A fal­vakban és másutt is, a oosta nyitvatartási ideje behatárolja a lehetőségeket.- Ahhoz, hogy ezek a gon­dok megszűnhessenek, illetve felzárkózhassunk a nemzetközi élvonalhoz, igen nagy erőfeszí­téseket kell tenni. A fő- és al­központok gyártási kapacitását három és félszeresére, a kábel- gyártást pedig négyszeresére kell növelni ahhoz, hogy 1990- re elérhessük az európai szín­vonalat: mely legalább 90 szá­zalékos gépesítést jelent. Ter­mészetesen. ez nem a postán múlik elsődlegesen. Varga Károly, a BHG műsza­ki igazgatója is résztvevője an­nak a kétnapos országos kon­ferenciának, mely tegnap kez­dődött Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában. A több mint száz hazai szakember a Cross­bar rendszerű telefonközpontok működésével összefüggő tapasz­talatokat beszéli meg. A BHG műszaki igazgatójá­tól a fejlesztési elképzelések iránt érdeklődtünk.- Vállalatunk a Rotary-féle telefonközpontokat több mint négy évtizedig gyártotta, s n ég legalább tíz esztendeig köte­lezve vagyunk arra, hogy ellás­suk alkatrészekkel a postát. Ezeknek a berendezéseknek az előállítása gazdaságtalan volt, mok. De legfontosabb, hogy az új ötéves tervben a nem­zetiségi óvodai hálózat fejlesz­tése is szerepel. Az új szalán- tai óvodában a következő tan­évben már délszláv nevelő is lesz. Drávasztárán a községi tanács óvodaépítéshez kérte a Megyei Tanács segítségét. Ge- resdlakon épül az új óvoda né­met nemzetiségi oktatás ter­vével. Végül egy újabb kezdemé­nyezés: a Megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya azokon a helyeken, ahol az általános iskolában nemzetiségi nyelvok­tatás van és ugyanabban a községben óvoda is működik, megvizsgálják az óvodai nyelv- oktatás bevezetésének lehető­elavultságukról nem is szólva. A múlt év elején fordultunk a KGM-hez, valamint az Állami Tervbizottsághoz segítséget kérve üzemeink korszerűsítésé­hez. Egy esztendővel ezelőtt kedvező döntés született: pie- ferált hitelt kaptunk s saját fejlesztési alapunkat is felhasz­nálva 900 millió forintos re­konstrukcióba kezdtünk, öt év múlva már elegendő Crossbar rendszerű automata központ kerül ki gyónóinkból. Ismeretes, hogy a telefon- hálózat, illetve központok épí­tésénél a beruházási összegek mintegy fele a kábelhálózat kiépítésére esik. Másutt arra törekednek, hogy a készülékek minél rövidebb kábellel csatla­kozzanak a központhoz. __ K elemen Sándor válaszol: — A pécsi új központ építé­sét megelőző kábelfektetési munkálatoknál ezt figyelembe is vettük. A távlati városfejlesz­tési tervben szereplő újmccsek- aljai, meszesi, valamint kert­városi társközpontokra lesznek csatlakoztatva az említett vá­rosrészek telefonkészülékei .. . Salamon Gyula Közös magyar-jugoszláv szójakutatás van kibontakozó­ban, amelynek magyarországi gazdája az Iregszemcsei To- karmánytermesztési Kutató In­tézet. Az együttműködés kere­tében tegnap délelőtt az inté­zet bicsérdi kutató állomásán dr. Kurnik Ernő akadémikus, ez intézet igazgatója és munka­társai jugoszláv szójatermesztő szakembereket fogadott. ségeit. így a tervek szerint Komlón, Siklóson, Sásdon, Nagynyárádon, Mágocson, Bár­ban, Himesházán, Majson, Új- petrén, Hetvehelyen, Gödrén, Egyházaskozáron, Magyarbóly- ban, Drávátokon és Töttösön oktatnak majd német, illetve délszláv nyelven is. Dr. Görcs Károly, a Leőwey Gimnázium német tagozatának munkájáról számolt be. Han­goztatta : ez a tagozat a Ba­ranya megyei nemzetiségi ér­telmiség egyik fontos bázisa. A Nemzetiségi Bizottság ülé­se azzal a megállapítással zá­rult, hogy a Baranya megyei nemzetiségi oktatás semmilyen vonatkozásban nem marad el a magyar nyelvű oktatás, il­letőleg más megyék nemzeti­ségi pedagógiája mögött, sőt, egyes vonatkozásokban fejlet­tebb azoknál. F. D. Pepsie Pepsie, az ennivaló kis pá­rizsi utcalány puha léptekkel bejött Jean-Francois lakásába és behozott oda egy új élet­stílust. De Pepsie — a darab — behozott egy új játékstílust is, úgy ahogy egy párizsi szí­nésznő, Pierrette Bruno megír­ta, s ahogy Aldobolyi Nagy György muzsikát szerzett hoz­zá, meg Romhányi József ver­set, s ahogy Valló Péter meg­rendezte. — Pierrette Bruno egy igen csinos és nevesnek mondható francia színésznő - meséli Val­ló Péter — aki azonban a sa­ját neve'alatt nem merte be­mutatni ezt a darabot egyetlen színházigazgatónak sem, ide­gen néven fogadták el. Aztán kiderült, hogy ő írta, ő is kapta meg a főszerepet és si­kersorozatként játszották a francia fővárosban. Aldobolyi Nagy György nem­csak zenét írt hozzá, hanem ő tanította be a zenekart, a sze­replőket és majd végig ő vezé- nyel-játszik minden előadáson. — A történet Párizsban más, mint itt - mondja. - Odakint happy end-del végződik a da­rab: Pepsie színházi szerző­dést kap. Mi a szöveg egyhar- rnadát kihúztuk, azonkívül meg is változtattuk, életszerűbb, el­Ennek a nagy fehérjetartal­mú növénynek a termesztésére csak az utóbbi években kap­csolt rá Európa — a legna­gyobb termesztő egyébként az USA —, köztük Magyarország is csak most kezd vele komo­lyan foglalkozni, az országos fehérjeprogram részeként. A legfontosabb, olyan fajták elő­állítása, amelyek a mi éghaj­lati viszonyaink között a leg­több termést adják. Ilyen szem­pontból tehát nem véletlen, a két szomszédos ország ke­resi az együttműködés lehető­ségét az új szójafajták előál­lításában. A Magyar-Jugoszláv Együtt­működési Bizottság Mezőgazda, sági Albizottsága javaslatára a Takarmónytermesztési Kutató Intézet és a Növi Sad-i Egye­tem mezőgazdasági fakultásá­nak növénytermesztési tanszéke között jön létre együttműködési szerződés. A szerződéstervezet a perspektivikus külföldi fajták kicserélését, közös fajták elő­állítását, szaporítását és forgal­mazását, közös kutatási prog­ramokat és kölcsönös informá­ciócserét irányoz elő. A szerző­dés aláírására még az idén sor kerül, s ugyancsak szerző­dést kíván kötni az intézet az eszéki társintézettel is. Azzal, hogy a Brcsko-i boszniai szójatermesztő vidék — BIMAL Kombinát szakemberei a bicsérdi kutató állomáson jártak, tulajdonképpen mór elé­be is mentek a szerződésnek, ez már a korábbi kapcsolatok eredménye. A jugoszlávokat egyébként a hazai kutató gár­da által előállított új repce­fajták érdekelték — fajtákat és technológiát szeretnének vásá­rolni. Ma Budapesten a repce­olaj gyártását tanulmányozzák. Krasznói Klára és Ábrahám István. gondolkodtatóbb história lett belőle. Pepsie - akit Pécsett Krasznói Klára alakít — meg­marad szegény utcalánynak. A zeneszerzés szempontjából ezek a változások nem jelentettek gondot, hiszen a zene méq mu- sicalban sem okvetlenül a vi­dámsággal párosul. Mi hat hé. ten keresztül, hetven próbával, sok elemzéssel állítjuk színpad­ra ezt a művet. Egyáltalán: az­zal az igénnyel írtam a muzsi­káját, hogy ne csak egy idényt lehessen vele kielégíteni, ha­nem a Pécsi Nemzeti Színház felkérésének engedve, egy olyan művet kívántam létrehoz­ni, amit esetleg harminc év múlva is el lehet játszani. Sze­retném ezzel az igénnyel írni minden darabomat. Pepsie mellett Jean-Francois a nagy szerep, s ezt Ábrahám István alakítja, aki a főiskola óta mindössze hét esztendeje van a pályán. Kecskeméten és Miskolcon változatos repertoárt játszott már el, táncoskomikus­tól bonvivánon át a drámai hősig, hiszen szép hangja, re­mek megjelenése révén erre a sokféleségre hivatott. Volt a Víg özvegy Danilója, a Sybill nagyhercege, Anouilh Euridiké. jében Orfeusz, Németh László Bodnárné című darabjában Péter és a hires Steinbeck mű­ben, az Egerek és emberek-ben George. Most csak azt mond­ja: — Eddig több zenés darabot játszottam, mint prózát - mond­ja — és szeretném, ha ez az arány megváltozna. Pepsie és Jean Francois kö­rül élnek még a színpadon: Monsieur Haps (Mester István), Marie-Auróra (Joá Katalin) és Cyprien az inas (Garay Róbert). Ezt az előadást a kamaraszín­házban játsszák. Földessy Dénes GARDÉNIA 4. SZ. ILLATSZERBOLTBAN, Kossuth Lajos utca 10. szám MECSEK ÁRUHÁZ SZLIVEN ÁRUHÁZ ILLATSZEROSZT ALYAIN Teli üdülés a Hotel Ifjúságban lilémet és délszláu nuelifen Fejlődik a nemzetiségi óvodai hálózat Előkészületben az együttműködési szerződés Jugoszláv szőj aterm esztő k Bicsérden Európa is rákapcsolt... Német nyelvű képzés a pécsi szakközépiskolában

Next

/
Oldalképek
Tartalom