Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

1972. december 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Milyen Pécs kereskedelmi ellátottsága? Gondok a peremkerületekben — A hamis mérések száma növekedett A hálózatfejlesztés jobb ellátást biztosit tozásót, aztán az építőipari ár­emelkedéseket, pénzügyi lehe­tőségeket mérlegelve ez a ce! túlzott. Reálisan ennek csak fe­lével számolhatunk. Ami meg­valósításra kerül, az a követ­kező: jövő év második felében készül el az Építők útján ->z ABC áruház, aztán megkezdő­dik a Steinmetz téri Otthon áruház építése, 1974-ben kerül átadásra a Megyeri-kertvárosi lakótelepen két ABC áruház, megtörtént az új pécsi szállo­da helykijelölése, tervezése fo­lyamatban van, kivitelezése is ebben a tervciklusban megin­dul. A Kossuth téren most sza­nálnak néhány épületet, azok helyére épül majd a 6 ezer négyzetméter alapterületű Kon- zum áruház, a Szőlő utcában a környék lakói számára szupe- rett létesül, a Felsőmalom ut­cai piac bővítése pedig' befe­jezés előtt áll. Ezek lennének hát a nagyobb méretű beruhá­zások, amelyeknek realizálása minden bizonnyal megoldja egy sor ellátási gondunkat. Rab Ferenc Nem marad ki a párosheti szabadszombat i A 44 órás munkahét beveze­tésekor az ipari és építőipari vállalatok többsége a páros j hétre eső szombatokat jelölte : ki szabadnapnak. Ezzel kap- j csolatban év végi, év eleji prob­léma, hogy az év utolsó páros heté‘ két páratlan hét - 1972. 53. és 1973. első hete - követi, ! így a szabályok betartása ese­tén két szabadszombat között ; nem két, hanem három hét te- l| lik el, a páratlan héten szabad­szombatot kiadó vállaló,oknál pedig egymást követően kelle­ne szabadszombatot tartani. En­nek elkerülésére a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalást bo­csátott ki, amelyben javasolja, hogy ha egyéb körülmények nem akadályozzák, úgy a vál­lalatok kéthetenként folyamato­san adják ki a szabadszomba­tot. Ahol tehát ez év 52. heté­ben, vagyis december 23-án volt szabadszombat, ott a leg­közelebbi szabadszombatot ja- j nuár első hetében, vagyis ja­nuár 6-án tartsák. Az idei pá­ros heti szabadszombatokat, te­hát jövőre páratlan hetiek kö­vessék. Azoknál a vállalatoknál, ahol a szabadszombatok kiadá­si rendjéről a kollektív szerző­dés rendelkezik, annak meg­változtatásához a kollektív Szer­ződést is módosítani kell. Harmincezer beszélgetés a pécsi telefonfülkékből Ugrásszerű te.lödes után lassuló ütem a nyilvános telefonállomások létesítésében Az új pécsi telefonközpont üzembe helyezésekor több ezer új előfizető kapcsolódott be az ország távbeszélő-hálózatába. A telefonálás iránti várható igénynövekedést kielégítendő jelentősen bővítette a posta a pécsi nyilvános telefonállo­mások hálózatát. Míg augusz- j tus 18-a előtt a városban, ösz- szesen 29 fülke volt, az üzem­be helyezés utón már 53 fülke kitűnően működő készüléke állt a lakosság rendelkezésére. Ki­használtságukat bizonyítja, hogy novemberben a nyilvános állomásokról mintegy 30 ezer beszélgetést kezdeményeztek. A telefon nem műemlék A posta szándéka az volt, hogy az új fülkékkel a város nagy forgalmú . helyein köny- nyítse a telefonálni akarók dol­gát. Ezért a Széchenyi téren új fülkesort kívántak elhelyez­ni, több fülkét szántak a Kos­Az ötletgyáros Időszerűségét — ennek az in­terjúnak — a hetvenkettes esz­tendő vége indokolja. Az előz­ményekről ennyit: még 197C nyarán tárgyalta az MSZMP Pécsi Városi Végrehajtó Bizott­sága a város kereskedelmi el­látását, majd — mintegy ellen­őrzésképpen — ugyanerre a té­mára ismét rátértek ez év őszén. Ekkor az általános meg­állapítás az volt, hogy a keres­kedelem-politikai életben min­denképpen fejlődés tapasztal­ható, azonban felmerültek töb- bé-kevésbé jelentős hiányossá­gok is, amelyeket az elmúlt két és fél esztendő alatt sem sike­rült megszüntetni. Ezért most inkább ezekről a gondokról folytattunk eszmecserét Orbán Jenővel, a városi pártbizottság gazdaság-, és szövetkezetpoli­tikai osztályának munkatársá­val. — Mindjárt az elején meg­jegyzem, mondja Orbán Jenő - hogy az említett időszakban is minden esetben felhívtuk a ke­reskedelem vezetőinek figyel­mét kifejezetten a munkásiakta területek ellátásának fejleszté­sére, hiszen Pécs aktív keresői­nek ötvenegy százaléka Vasas, Meszes, Pécsbónya, Üjmecsek- alja területén éi. A kiskereske­delmi áruforgalom Pécsett - 1971. I. félévéhez viszonyítva - 6,8 százalékkal növekedett es ezt örvendetes jelenségnek ve­hetnénk, csakhogy ez az emel­kedés területenként differenci­áltan jelentkezett, Mert példá­ul a peremkerületek áruforgal­ma a városihoz viszonyítva már kisebb mértékben, 3,4 száza­lékkal növekedett. Véleményem szerint ennek — többek között — az az oka, hogy a külső kisbolr, tok áruválasztéka viszonylag szűkebb, mint a belvárosi bol­toké és bár ez bizonyos fokig érthető, mégis ott lehet a baj, hogy az áru terítésének aránya nem megfelelő. Aztán felmerül­nek szállítási zavarok is, ame­lyek gátolják a folyamatos el­látást. Egyébként a város ke­reskedelmi hálózata a szüksé­gesnél nagyobb mértékben koncentrálódott a Széchenyi tér, Bem utca, Kossuth és Sal- lai utcák területére. Feltétlenül indokolt tehát ennek feloldása, illetve a jövőbeni telepítése a szélső városrészekre. — Elég sok kifogás merült fel a két fontos élelmiszer, o hús-, és kenyérellátással kapcsolatosan. — A sertéshús részaránya nö­vekedett, de marhahúsból ese­tenként valóban hiány volt. A sertés- és marhahúsprogram következtében a fagyasztott hú­sok forgalma egyébként mini­málisra csökkent. Annak elle­nére, hogy Kaposvárról, Zala­egerszegről,. Nagykanizsáról is érkezik húskészítmény, az ellá­tás sem mennyiségben, sem választékban nem vglt kielég'- tő, de a minőséggel is baj van. A peremkerületek több boltja hetente csak egy-két szállít­mányt kap, így folyamatos áru­ellátásról szó sem lehet. Min­denesetre az vigasztaló, hogy a pécsi húsüzem rekonstrukció- jonak befejezése enyhíti maid ezeket a gondokat. Ami a ke­nyeret illeti: sajnos nem vár­hatunk sem jobb minőséget, sem választékot addig, míg a kenyérgyár fel nem épül. A sü­tőipar — ez köztudomású — a város különböző pontjain, kor­szerűtlen körülmények között kénytelen dolgozni. — Az üzemi, vállalati konyhákon általában nincs panasz a minőségre, annál inkább a mennyiségre. Vár- ható-e megoldás? — A közétkeztetési igényeket a szakma sajnos csak 60—70 százalékban tudja kielégíteni. Az ételforgalomnál mérsékelt ütemű fejlődés tapasztalható az étlap szerinti étkezés forgal­ma 10,9 százalékkal növeke­dett, viszont az előfizetéses mindössze 0,4 százalékkal! Er- nek oka egyrészt az üzemek nagyobb létszámváltozása, másrészt a vállalatok alacsony étkeztetési hozzájárulása, kö­vetkezésképpen alacsony a nyersanyag-norma is. Ezen csak úgy lehet segíteni, hogy a munkaadók megemelik a hoz­zájárulás költségét. — A ruházati- és a vegyes- iparcikk-ellátással kapcsola­tosan milyen tapasztalatok­kal rendelkeznek? — örvendetes, hogy az ol­csóbb árfekvésű ruházati cik­keknél bővült a választék. Vi­szont a konfekció és a cipő­kínálat nem követte eléggé ru­galmasan a divat változását Az extraméretű konfekciónál pedig alig-alig van valami ja­vulás, nagyon sok jogos pa­naszról értesültünk. A cipők mi­nőségi romlását pedig mi sem jelzi jobban, mint a kifogások 40 százalékos növekedése. Pél­dául a MERUKER Vállalatnál 1971-ben 1 millió 520 ezer fo­rint, 1972 első félévében viszont 1 millió 800 ezer forint volt a reklamációs érték. Hallatlanul sok! Az is érthetetlen, hogy a divatos, szép ruházati termé­kek nagyon drágák, az alacso­nyabb árfekvésű áruk pedig di­vatjamúltak. A kereskedelem sajnos nem vette figyelembe, hogy a munkások jelentős ré­tegének növekvő életszínvona­la már lehetővé teszi, a régeb­bi kiadású, ma már korszerűt­lennek mondható rádió-, tele­vízió-készülékek, vagy mond­juk, mosógépek cseréjét, de ezeknek az áruknak — olcsóbb áron való viszavétefe — egyál­talán nincs megoldva. Pécs- bányán a lakosság olajtöltő­állomást kér, de eddig siker­telenül. A vasasiak és szintén a pécsbányaiak kifogásolják — szerintem joggal — hogy a fű­tőolaj és a palackos gáz ház­hoz szállításának díját felemel­ték. — Miben nyilvánul meg a sokat emlegetett fogyasztói érdekvédelem? — Kiemelten szerepel a ke­reskedelmi osztályok tevékeny­ségében, kapcsolatot tartanak az SZMT és a Hazafias Nép­front aktíváival, illetve az eze­ken belül működő bizottságok­kal. Az ÁKF vizsgálatai tanú­sítják, hogy a kereskedelmben tapasztalható szabálytalansá­gok egyáltalán nem szűntek meg, sőt! Itt egy példa: 1971. I. félévében 359 ellenőrzés so­rán 82 esetben fedtek fel a fo­gyasztó kárára elkövetett sza­bálytalanságot. Akkor a kive­tett bírság összesen 32 900 fo­rint volt. Egy év múlva, tehát 1972. i. félévében 355 alkalom­mal tartottak ellenőrzést, 78 esetben tapasztaltak szabályta­lanságot. A kiszabott bírság er­re az időszakra 37 300! forint volt! Ez ugyan jelzi az ellen­őrző szervek részéről megnyil­vánuló — egyébként nagyon he­lyes — szigort, de jelzi az ügyek súlyosságát is. A vizsgált idő­szakban a hamis mérések szá­ma több mint kétszeresére emelkedett, de az árdrágítás es a hamis számolás sem csök­kent. Ezeknek a cselekmények­nek zöme a vendéglátó és az élelmiszer szakmában tapasz­talható. A pártvégrehajtó bi­zottság — októberben hozott határozata — megjelölte azo­kat a feladatokat, amelyeknek alapján kereskedelmi szerveink az itt felsorolt hiányosságokat — ha nem is egyik napról a másikra, de minél hamarabb felszámolhatják. — Végezetül: milyen háló­zati fejlesztés várható az el­következendő időben? — A város IV. ötéves terve mintegy 24 500 négyzetméter alapterületű üzlettér bővítését irányozta elő — ez persze a korábbi tervciklusból származó elmaradásokat is tartalmazza. Azonban a beruházások korlá­Vajon mi hajtja ezeket az embereket? A pénz? Az érvé­nyesülési vágy? Megmutatni, hogy én több vagyok mint a társam? Nem hiszem. Munkás- emberek, akik évtizedek óta műszakra járnak, végzik azt amit kirónak rájuk. És egy ki­csivel többet is. Sokukat nem elégíti ki a napi nyolc óra. Nem elégítTfel az','hogy'tégre- hajtják ámít,a „főnök", rmond- Csak a hallatlan szakmaszere­tet lehet az, ami megkülönböz­teti az átlagmunkást az újító­tól. Ilyen újító a MÁV vontatási főnökségénél a vizesműhely csoportvezetője, Kvell János. Kis túlzással azt is mondhat­nám: ötletgyáros. Tíz év alatt negyvenegy újítási javaslatot nyújtott be, közülük harminc­egyet fogadtak el és mindössze ötöt utasítottak vissza. Ma is két ötletével kísérleteznek, hogy el­döntsék: érdemes-e bevezetni a gyakorlatban. Kisebb-nagyobb jelentőségű ésszerűsítéseivel, I újításaival eddig több mint het- ! venezer forint hasznot hozott a [ vasútnak. S mindezt a vízes- i szakma szigorúan vett keretei között. — Az első újítása? — Arra nagyon emlékszem. Tíz éve, hogy beadtam. Itt a pécs nagyállomáson történt a széntoronyban: a serleges fel­vonó feszítőrugója kiugrott a helyéről és majd, hogy nem a kezelőnek repült. Akkorát ütött az ajtón, hogy az szinte kisza­kadt. Mondja a kezelő: „ezt kellene megoldani János". A ru­gó elé egy ütközőt szerkesztet­tem. Nem volt túl nagy jelen­tőségű. Hát így kezdődött. . . Papírokat v.esz elő. Újítási tanúsítványok, melyek hivatalo­san is bizonyítják munkáját. Bevezetett újításai közül talán a kazánmosó berendezésre a legbüszkébb. Remeczki Mihály- lyal együtt dolgozták ki a mosó ' terveit. Hiszen hosszú évtizede- ; ken át jelentős gondot okozott a kazánok vízcsövein megkötött vízkő: azelőtt a kazánokat szét­szedték, az anyagot a csövek­ről kalapáccsal verték le. Az általuk konstruált berendezés kiküszöböli a nagy szerelési munkákat. A kazánokat ma már nem kell szétszedni. A csövekbe szivattyú nyomja egy pufferbői a sósavas oldatot, mely feloldja a vízkövet és kihozza a csövek közül. A „vizesek” birodalma ez a földszintes, kissé roskatag épü­let a fűtőház mellett. Az egyéb- ! ként mozgalmas műhely most el- i hagyatottnak tűnik: társai vi- j déken dolgoznak. A sarokban ! asztal, mellette pad, odébb két- I ajtós lemezszekrény, Szerszá- [ mókát tartanak benne, tán a j legértékesebbeket. Ajtaján szá­mítások, elhalványult rajz: va­lami tartályfélét vázolhattak rá. — Ez a legújabb ötletem. Mohácson, a Duna parton van egy kutunk. A parthoz annyira közel volt, hogy kikezdte a víz­folyás: beomlott, "aztán életve­szélyessé vált. Ez adta az ötle­tet, hogy a kutat valahogy ki kellene iktatni. A szivattyúházba Kecskeméten új városközpontot építenek, lakóházak, közigázgatási intézmények, művelődési központ alkotja majd a város belső magját. Képünkön: Esti kivilágításban a megyei tanács és a pártszékház új épülete. tartályt terveztem, aljáról cső vezet a Dunába. A szivattyú szívócsonkját a tartályhoz köt­jük. Egy hete adtam be a ja­vaslatot: az emberek most ezen dolgoznak lenn Mohácson, Hetvehelyi. Traktorosként kezd­te a hajdani Hetvehelyi Állami Gazdaságban, ahol három évig ült a „nyeregben". Aztán vala­hogy rosszul ment a gazdaság, megvált tőle, mert a vasút töb­bet ígért, idén húsz éve, hogy megkapta a lakatos segédleve­let. Mint a többség, ő is fűtő­ként kezdte, de sokalta a het­ven órás forgákat. Mire Pestre értek, bizony az akkori palás szénből elfogyott egy szerko­csival. — Nyugodtabb, jobb ez a hely. Nem mondom, ha akkor Dieselek jártak volna, talán megmaradok a mozdonyon. így aztán tizennégy éve vagyok a vonali lakatoscsoportnál. Nagy a körzet. Tizenkilenc vízátlomás tartozik hozzánk: Mohács, Pa- iotabozsok, Bükkösd meg délen a „Burma". Mert mi csak így hívjuk az öregek után Beremend környékét. Honnan az elneve­zés, nem tudom. Azt írtam róla: ötletgyáros. De ahhoz, hogy egy probléma megoldásához segítséget nyújt­hasson nem elég a tarsolyban lévő szaktudás. A szakmai fo­lyóiratokat, az Újítók Lapját, az Ezermestert meg az Autó Mo­tort forgatja. Kvell János azok közé tartozik, akik nélkül a leg­aprólékosabb műszakj fejlesztési terv sem ér sokat. A gondol­kodó munkást senki és semmi nem pótolhatja. Salamon Gyula suth térre és jutott volna az I. István tér környékére is. A szándék^ megbukott. Az ok (a Széchenyi tér és az I. István tér esetében): a műemléki kör­nyezet harmóniáját zavarnák a telefonfülkék. Való igaz, hogy a telefon nem műemlék, s a fülkék sem viselik magukon valamelyik korábbi korszak építészeti stílusjegyeit. De ugyanennek híjával van még egy seregnyi dolog (ostornye­les higanygőzlámpák, neon­reklámok stb.), ami modernsé­ge ellenére is megfér az év­százados emlékekkel. A fülkék a posta saját por­tája elé kerültek, így a pécsi 1. postahivatalnál jelenleg tíz nyilvános állomás áll a telefo­nálni szándékozók rendelkezé­sére. A 24 új fülke a város olyan helyeire került — s eb­ben fontos szerepük volt a ta­nácstagoknak —, ahol legna­gyobb irántuk a lakossági igény. Az elhelyezést csupán az nehezítette, hogy a fülkék nem rendelkeznek saját’ vilá­gítással (ugyan miért nem?), ezért a felállításnál döntő szempont volt a kiszemelt terü­let közvilágítása. Szükséglet ellenére lassúbbb ütem Pécsett tehát ugrásszerűen növekedett a nyilvános telefon- állomások száma, szükségessé­güket pedig ékesen bizonyítja a lebonyolított nagyszámú be­szélgetés. A következő évek­ben még nagyobb szükség lesz rájuk, rnert — erről korábban mór írtunk — Pécsett hama­rosan ismét gondot jelent a telefonra várakozók igényeinek kielégítése, s ez a gond az új központnak a következő ötéves tervben esedékes első bővíté­séig meglesz. Jelenleg máris mintegy 4 ezer várakozót tarta­nak nyilván, de nem tudni még, hogy milyen lesz a kert­városi igény, aminek kielégíté­sére ráadásul csak minimális számú érpár áll rendelkezésre, A Kertvárosban tehát az első időkben igen nagy szerepük lesz a nyilvános telefonállomá­soknak. Új nyilvános állomá­sokra lesz szükség a város ke­leti részein is, ahová vonal­hiány miatt most nem telepít-, hettek új fülkéket. Jövőre még- - sem számíthat Pécs 5—6-nál több új fülkére, s a következő években sem várhatunk gyor­sabb fejlesztést. Távhívás - fülkéből Idén még két újabb nyilvá­nos állomás létesül. Rövidesen elkészül a Nádor Szálloda új, fülkében elhelyezett állomása és a közeljövőben ugyanilyent kap az Orvosegyetem kollé­giuma is., A Nádoréból távol­sági beszélgetéseket is lehet kezdeményezni, hasonlóan a postaigazgatóság előtti fülkék egyikéhez, ahová kérésre ki­adja a központ a vidéki vona­lat. A távolsági beszélgetések­hez ez csak félmegoldás. A távhívás egyszerűsége és gyor­sasága miatt máris jelentkezik az igény, hogy ezzel a mód­szerrel bármelyik fülkéből le­hessen beszélni. A posta köz­ponti javítóműhelyében már dolgoznak a használatban le­vő készülékek olyan konstruk­ciós változtatásán, amellyel azokat kétforintosok felhaszná­lásával távhívásos beszélgeté­sek lebonyolítására teszik al­kalmassá. Értesülésünk szerint az átalakított készülékekből már jövőre kaphat Pécsi is, így a város országos telefonkap­csolatai tovább bővülnek. H. L k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom