Dunántúli Napló, 1972. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

1972. november 30. DUNANTOLI NAPLÓ ÚTON BARANYÁBAN. VillateSep a falu szilén Többesszámot kellene hasz­nálnom: dsaknem valamennyi falu szélén. Hird, Mecsekná- dasd, Hidas — néhány kilo­métert átfutottam Tolnába, Bonyhádon is új település nő o község nyakára — vissza­felé Nagymányok ..., Ma'gyar- egregy, aztán Árpádtető felé vezetett haza az út Mindenütt eltűnőben az egykori magyar falu képe. Gombamódra sza­porodnak a szempernovás va- kolatos házak, faredőnyös ab­lakok. Hirden különösen nehéz felismerni az egykori községet. Sietek, mégegyszer gyorsan végigszáguldozni képzeletben oz utat. A vasasi-hídnál — a 6-os úton — egész település tűnik elő a lombjukat vesztett fák mögött Néhány régi prés­ház mellett az új épületek so­kasága tűnik fel — szőlőhegy, vagy hétvégi telep nő itt észre­vétlenül a dombok között. A vasúti'híd alatt átrohanva ha­talmas sárga kotró dolgozik, tucatnyi fenyőrönköt készítet­tek kéz alá: ha beragad a gép ... Egyelőre azonban biztosan halad az ingo- ványon, kidöntött fák jelzik út­ját. Talán az ördögárkot ren­dezik, a körülötte levő lápot csapolják? Autóval meddő kí­sérlet megközelíteni őket, ma­rad a találgatás ... A 6-os út mindkét oldalán régi és új, üzemelő és felha­gyott homokbányák... A ku­tatások szerint nem egyszerű homok ez, 30 milliárd forint értékű földpátot lehetne ki­nyerni a Pécs és Pécsvárad, a 6-os út és a bótaszéki vasút­vonal közötti területről. Hifd. Pécs felől jövet már messziről látszik az új villa­negyed, egyszintes, kétszintes, kertes házak sokasága. Az idén is tető alá került mintegy két tucat — a vakolás a jövő évre marad... A főutca: csak a templom árulkodik arról, hogy „kora” is lehet a községnek. Valamennyi ház újonnan tata­rozva, presszó étterem, taka­rékszövetkezet V— épülőben az 50 személyes óvoda (talán he­lyesebb így: befejezés előtt, a tanácsra megérkeztek az új plédek, melyekkel az aprósá­gok takaróznak majd az ebéd utáni alváskor) a kenderfonó, a betonárugyár és a tanács közösen építette...... Galácz Józsefné, a községi tanács tit­kára néhány számmal is iga­zolja a látottakat: 1971 óta 73 ház épült fel, akkor kezdték a 60 forintos (egy négyszögöl) közművesített telkeket árulni. Hetven még gazdára vár. A két gyár ide vonzza munkásait, Pécsről is, a környező kisebb községekből is sokan telepsze­nek itt le. Csokoládé-puszta: alumínium borítású takarmánykeverő tor­nyok, ezüstösen csillogó istál­lók. Húsqyár. A táj barna, piszkoszöld, szürke ás fekete (a felszántott föld) színeiben talán csak ez a gyár jelent némi élénkséget. Pécsvárad: a rossz helyre épített benzinkút körül seré­December 9-től Komló, Szászvár, Magyarszék, Kárász is belép a távválasztásba... Halló...? Itt Komló beszél! tanok Hidason. Közben tovább folyik az enyv-gyár építése — a VEGYÉPSZER a télen fel­fújható és fűthető gumisátrak alatt dolgozik majd. Ma már 200 munkása van a gyárnak. A gyárudvarban látszik, hogy ez még inkább csak épülő, mint termelő vegyimű. Dömpe­rek és munkagépek dübörög­nek az építőanyagokkal, va­sakkal és csövekkel övezett uta­kon, az épületekből pedig a hegesztő-generátorok, és kala­pácsok hangja jut a szabadba. Bonyhád — egy házfalnyi „Baranya”. A Lamport Zománc­ipari Művek Bonyhádi Gyárá­nak homlokzatán Lantos Ferenc zománc mozaikjai. Nagymányoktól minden falu­ban a bánya jut eszembe. Nemcsak a környező falvak fél­tucatnyi megszűnt üzeme miatt — már nyomaikat is nehéz len­ne felfedezni. Az autóbusz- megállókban álló emberek idé­zik fel. A délutános műszakra igyekeznek Szászvárra, vagy Komlóra, Máza, Kárász, Ma- gyaregregy megállóiban' hosszú embersórok állnak, $ csalhatat­lan biztonsággal lehet kivá­lasztani azt a néhány embert, akik nem bányászok. Az Egregy patakkal szembe autózom, hol jobboldalt csor­dogál felém a patak, hol az út másik felén a köveken. Két oldalt a hegyek, most mintha az égig érnének — nem lehet tudni az ormok hol szaladnak a felhőkbe... Az eső zuhog, az ablaktörlő szorgalmasan dolgozik — úton, Baranyában... Lombosi Jenő nyen dolgoznak. A pécsvárad1 leányvásárkor megnyitott, szép vendéglátó kombinátban annál nagyobb a pangás. Pedig fagy­laltot is lehet kapni, szomba­ton és vasárnap pedig bált rendeznek. Most azonban hét­köznap van, délelőtt és vigasz­talanul zuhog az eső. Az erdő azonban ilyenkor is szép. Az apátvarasdi autóbusz várónál kövezett út vezet a fák közé — mostanában építhették. Talán 500 méternyire a fák között erdei pihenő: asztalok, szabad­téri tűzhely, fenyőfából ácsolt ház, az eső elől biztos me­nedék ... Mecseknádasd felé csak lé­pésben, lehet hajtani: az eső­áztatta útpadkán. A szakadé­kot határoló kidőlt kőfalon lát­szik, hogy azért voltak, akik gyorsan próbáltak a hegyek közé szorult faluba leereszked­ni. A hegy lábánál az út mentén Árpád-kori templom, kór, hogy a kulcsa után oly sokat kell kutatni, pediq bizonyára belül is szép lehet. Román stílusban épült, aztán a törökök átépí­tették, majd a 18. században a barokk építészet formálta át. Most eredeti szépségében áll a völgy kapujában. Bővizű patak rohan Mecsek­nádasd mellett. A túlsó partján itt is új „városnegyed”. Tizenöt új házat számolok, többnyire kétszintesek. Aztán vannak másfajta épületek is, A Liszt Ferenc utcában kettő is, gyö­nyörű villák, kisebb vállalati üdülőnek is megfelelnének a Mecseken, de akár a Rózsa­dombon is. Visszavergődöm — sáros földúton — a 6-osra. A 165.4 kilométerkőnél bekötőutat épí­tenek. Aszfaltosat, stabil beton- híd zsaluzata íveli most át a patakot. Néhány méter, s Hi­das következik. Az egykori bá­nyáról ma már csak a meddő­hányók árulkodnak, bár nem könnyű felfedezni: fák, bokrok, giz-gaz lepi a terméketlennek hitt kő- és palahegyeket. Egy­két évtized múlva bizonyára természetesen nőnek majd a környék domborzatába. A Budapesti Vegyiművek hi­dasi gyáregységében Boros László gyárvezető jónéhány új­sággal szolgál. Éppen ebben az időben fejeződött be a nö­vényvédőszer üzemegység re­konstrukciója, megtörtént a ha­tósági- és műszaki átadás is. 1972-ben már mintegy 50 mil­lió forint értékű, Lindán alap­anyagú növényvédőszert gyár­- Miskolc... 15-022..?- Igen.- A Déli Hírlap szerkesztősé­ge?- Nem kérem, ez magánla­kás ... Ha jaj! Rossz számot adott meg a központ. Ügy látszik Miskolcon is nagy változások voltak, amióta belépett o vá- -os a telefon-távválasztásba.- Elnézést, de itt Komlón nincs kéznél miskolci telefon- könyv. Megmondaná a lao szá­mát .. ?- Természetesen ... 16-672 vagy 36-132 ... Rövid váltás, ismét a búgó­hang és két percen belül má­sodszor is itt van az eszak- magyarországi város. A lap tő­szerkesztője, Csaba László a vonal végén.- Mi lesz a holnapi Déli Hírlapban .. ?- Jó, rossz, vegyesen. A Dl- G,ÉP-nél január 1-től 201 mű­vezető és 48 főművezető bérét emelik 10—12 százalékkal. A Hermann Ottó Múzeum a régi könyvtár újjáalakított épületébe költözött, a színházban Tarbay Ede Mese a tűzpiros virágról című bábjátéka megy... Bú­toráruház épült - raktár nél­kül ... Az idő ragyogó, nap­sütés minden mennyiségben.- Köszönöm. Utolsó próbák a komlói telefonközpont új Crossbar-falán... Komlói Napló szerkesztősé­géből egy perc alatt, ahogy mondani szokás, „bejött" Mis­kolc. Egy kis turpisság ugyan van a dologban: hivatalosan még csak december 9-én, dél­után 2 órától „táv-választ” a komlói gócközpont. Ma még az utolsó próbák folynak, s a pos­ta szakemberei számára be­kapcsolt vonalak egyikét sike­rült a szerencsével „megnyer- gelni”. Hihetetlenül jóleső érzés — ezt csak azok tudják felmér­ni, akik számára a telefon mun­kaeszköz, — hogy nem kell hí­vás után szuggerálni a fekete készüléket, s nem kell két órát rostokolni addig, míg megtudja az ember: a hívott fél nincs i odahaza. A komlói szektorközpontot is , az Ericsson cég szakembereivel közösen szerelték a posta szak- I emberei. A közel tízhónapos munka gyümölcse beért: sike­rült a régi Rotary-rendszerű te­lefonközpontot összekötni a Crossbarral, s így a mini-köz­pont segítségével Komló is be­léphetett a táv-választásba. A bányászvárossal együtt Magyar­szék, Kárász és Szászvár is. Jövő szombattól lehet Kárász­ról Budapestet hívni közvetlen vonalon! A komlói központ a pécsi „nagy” szektorközpontja lett. Mit is jelent ez .. t Egyrészt — mivel Péccsel azo­nos a körzetszám, — minden to­vábbi nélkül lehet Komlóról Pé­cset, Pécsről Komlót hívni. Elég az öt szám tárcsázása. Aztán egy másik újdonság: a komlói telefonos-kisasszonyok hangját utoljára jövő szombaton hall­ják az előfizetők. Ugyanis a 001 hívásakor a komlói hívónak is a pécsi nagyközpont jelent­kezik be, s így közvetlenül Pécsről kérhetik a táv-válasz­tásba még be nem kapcsolt helységek előfizetőit a komlói­ak. A két város „telefon-szin­ten” — egyesült. A régi hat vonal helyett 36 köti össze a két várost, ami a zavartalan beszélgetést mara­déktalanul biztosítja. (Érdemes megjegyezni, hogy Pécs és Bu­dapest között 60 vonal van.) A régi komlói Rotary-rendszerű központ újabb négyszáz állo­mással bővült, s evvel kétezres lett. A posta új feladat megol­dásával is remekelt. Magyar- országon Komlón próbálta ki a svéd céggel karöltve a két kü­lönböző rendszerű központ ösz- szekapcsolását. * Tegyünk még egy próbát. Hívjunk találomra egy buda­pesti számot. Tehát először is a 06. Ez a távhívás jele. Aztán a körzetszám: 1. És most a pesti számot: 131-460 ... — Halló, itt a Bánki Donát Műszaki Főiskola. Orosz tan­szék? — Komlóról beszélünk, a táv­választás ugyanis... — Igen, értem mór. Hogy mi hír nálunk .. ? Az első évesek dolgozatot írnak, s készülünk a vizsgákra. 15—16-án indulnak a rázós napok ... Kozma Ferenc Mire a iogok beérnek néha el is avulnak £n azért elég gyakran hiszek a kimutatásoknak, meg aztán jelentésekben is olvasom, hogy — például — ebben a község­ben, városban, kerületben ennyi meg amannyi fiatal jutott la­káshoz, építettek, befizettek, beköltöztek. Mert milyen szép rs egy új lakótelep, tele családi házakkal, sok fiatal házaspár­ral, gyerekkel, gyerekkocsival, szép bútorokkal. Igaz, hogy a papa, vagy a nagymama is be­segített a kezdeti kiadásokba néhány tízezer forinttal, miegy­mással. Ezek bekerülnek a sta­tisztikába. A minap meg lát­tam egy reklám-filmet, ame­lyen egy fölöttébb szép és bol­dog lány táncolt, vagy csak haj­ladozott (?), s alatta a szöveg, hogy „...csak fiataloknakI” — mármint az a lakásépítési ak­ció, amelyet egy félig felépült bérház is szemléltetett. Rend­ben van. Itt meg az OTP támo­gat. Ez is bekerül majd vala­hova. Meg is kérdezem a 28 esz­tendős Bóta István sörfőző szakmunkást a gyár palackfej- tőjében, hogy miért nem épít kisházat? Vagy befizetne la­Ki érti ezt? Kasra, vagy. mit tudom én. Árpád-kori templom a hegy lábánál I — Nem is szeretek beszélni j róla, mert mindjárt „fölmegy a pumpa” ... — válaszolta. Kedé­lyesen. Biz’ isten kedélyesen. Vagy azért, mert ilyen jó természet­tel áldotta meg a természet, vagy mert miután mint fiatal házas éppen hét esztendeje j vár lakásra —, következéskép- j pen megedződött. Mert ez a j lakásügy is úgy került szóba, , hogy a fiatal szakmunkások éle­te-sorsa fogalmába éppen be­lefér. (Belefér?!...) — Tulajdonképpen új szakmát kellett tanulnom, mert bánya­technikus az első képzettségem, de lebetegedtem és az orvosok eltanácsoltak a bányától. Négy esztendeje jöttem ide a sör­gyárba, elvégeztem a sörfőző tanfolyamot. Magas, fekete fiatalember, a gumicsizmát úgy viseli, hogy a szárát visszatűri, így kissé fe­szesebb, könnyebb a járás. Há­rom sörfőzője van a palackfej- tőnek, háromműszakos beosz­tással. — ... Kérdezte az előbb, ho­gyan élünk? Nekem itt kétezer­kétszáz a keresetem, s ez nem is rossz — legalábbis üzemi vi­szonylatban — mert egyébként az élelmiszeripar általában nem fizet valami jól. Néha van egy kis jutalom is. A feleségem a klinikán ápolónő — az is sze­génykém három éven át tanult, míg aztán megkapta a képe­sítést. Ketten hóromezerhétszá- zat keresünk, bár ebből lemegy az adó, a párttagsági díj, szak- szervezeti díj, a havi újság­számla is szép összeg és hót az albérlet... Nyolcszáz forint. — Ha már ilyen sok, milyen a lakás? — Szuterinhelyiség, de olyan kicsi, hogy tévét nem tudok be­tenni, mert két méterről még­sem nézhetjük. Nincs is. Aztán van egy húszhónapos aranyos kisfiúnk, a falak nedvesek, esti fürdetésre gyakran még nyáron is meg kellett gyújtani az olaj­kályhát. Szóval... No mind­egy. — Mit akart mondani? — Maga érti ezt? Egyik állás­pont: legyen gyerek, utána le­het lakásról szó. A fiatalok ál­láspontja viszont: hova szüljék a gyereket, ha nincs lakás? Nos, én családos vagyok, de már évekkel ezelőtt beadtam a papírt, az igénylést, ami aztán egyszer el is veszett, meg kato­na is voltam közben, később új lakásrendelet jött, ami kimond­ja, hogy most már mindenféle lakásért először fizetni kell jó néhány ezrest össze is gyűjtöt­tünk már valamit a feleségem­mel, de nincs ember, aki meg­mondja: „Bóta István ekkor meg ekkor kapsz lakást." Kedélynek nyoma sincs már hangjában. Igaz, nem is inge­rült. Nagyon józanul tudja mér­legelni a lehetőségeket, egyál­talán nem követelőző, tud is „népgazdasági szintben” gon­dolkozni, a KISZ-ben, — két esztendeje pedig már — a párt- alapszervezetben, három esz­tendeje a munkásőrségben is megtanulta: mi, miért történik? — Csupán az bosszant, hogy hétévi házasság után sincs egy rendes otthonunk, aminek aztán több felé ágazó következ­ménye van. Nem szeretném, ha gyerekem megbetegedne, vi­szont szeretném szebb környe­zetben, normálisan berendezett otthonban fölnevelni. Látja, nem is az anyagiakon múlik, hiszen bútort is vehettünk vol­na már, de hova tegyük? Re­ménykedni lehet, hiszen mást sem csinálok évek óta, csak reménykedek, de meddig? Ezt a riportot azzal kezdtem, hogy a statisztika szép ered­ményeket mutathat, már ami a fiatalok lakásellátását illeti. De kikből áll a többség? Bóta Ist­ván is ugye, egészen fiatalon kezdte és lassan átlép az éret­tebb férfikorba, az évek múl­nak, lehet, hogy már nem is számítható Bóta István és neje az ifjú házasok közé, amikor majd arról lenne szó, hogy !o- kás, meg kiutalás, meg min­den. . . Vagyis mire a jogok De- érnek, a jogok néha elavulnak. Ki érti ezt? Én sem. Rab Ferenc I A fejlődő hidasi gyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom