Dunántúli Napló, 1969. szeptember (26. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-09 / 208. szám

Ara: SO fülét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvt.évfolyam,208.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja m?.szeptember9.,kedd Derűs bányásznapi rendezvények Kilencszáz galamb vitte szét Komlón. Pécshányán és Meszesen Komlón szombaton este a fáklyás, bányászlámpás felvo­nulás és a koszorúzási ünnep­ség után négy-ötezer ember gyűlt össze a Lenin téren. Varga János munkáját fel­használva Orsi Ferenc: A tűz­re épült város legendája cím­mel írt szabadtéri játékot. Az időjárás a rendezőknek kedve­zett, a kellemes őszi este él­vezetes szórakozást nyújtott a nagyszámú érdeklődőnek. A főtér üzletsorának, lapostete­jű födémszerkezetének és két mozgatható járműnek a fel- használásával nagyméretű színpadot hoztak létre, melyet az egyik kilencemeletes épü­letre kifeszített hatalmas ve­títővászon egészített ki. Sík Ferenc rendező, aki már több alkalommal bebizonyította, hogy értő mestere a szabadtéri játékok rendezésének, szeren­csésen élt a hatalmas tér, a fényhatások és a nagyszámú statisztéria lehetőségeivel. A kb. egy órás város játék tör­ténelmi élőképekben, összekö­tő szövegekkel, jelenetekkel idézte fel a város múltját, az ott élt emberek munkáját, a szomorú és vidám esztendő­ket. A Pécsi Nemzeti Színház művészei, a komlói öntevé­keny színjátszó- és népitánc- csoportok, a fiatalokból szer­vezett statiszták, igyekeztek a lehető legjobban megoldani a szerzők és a rendező elképze­léseit. Talán csak a mozgal­masságot. a szabadtéri játék­ból elmaradhatatlan nagyobb tömegjeleneteket hiányolhat­juk, a népművelői és tömeg­szórakoztatási szándék, a si­ker vitathatatlan. A város vezetői a szórako­zás több lehetőségeit biztosí­tották. Meghívták a bányász­napra a városba a német Lu- na-parkot, melynek kivilágí­tott hullámvasútja, óriáskereke a késő esti órákig vonzotta az embereket. A Lenin térrel szemközti hegyoldalból egy órán keresztül röpültek fel az égbe a szebbnél-szebb tűzi­játék-rakéták. Az egész várost bevilágították a fényes szí­nek. görögtüzek. Igazán szép, vidám, szórakoztató est volt Komlón, mely rendezvényei­vel első ízben iratkozott fel a Baranyai Vasárnapok sorába. Ezt megelőzően már pénte­ken délelőtt megkezdődtek a bányásznapi ünnepségek, ami­kor Gallusz József elvtárs, a Komló városi Tanács elnöke fogadta a Komló város építé­sében, szépítésében és a város életében kiemelkedő munkás­ságot kifejtő embereket, akik több mint félszázan a város arany, ezüst és bronz plakett­jét kapták. A fogadáson részt- vett a bányásznap alkalmával hazánkban tartózkodó zwickaui bányászküldöttség. A vendé­gek tiszteletére színes, szóra­koztató műsort adtak a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Este, az ősbemutató utáni zártkörű fogadáson, amelyet a Városi Tanács dísztermében rendeztek, megjelentek a me­gye párt és állami vezetői. Nagy elismeréssel nyilatkoztak a bányásznap kulturális és tudományos rendezvényeiről, amelyek méltón reprezentál­ták hazánk bányászatának je­lentőségét. A vasárnapi szórakoztató műsorokban kiemelkedő szín­vonalú volt az öltözködés tör­ténete című divatbemutató, ■Mely óriási közönségsikert SZABADTÉRI JÁTÉK A LENIN TÉREN — TÖRTÉ­NELMI MÜLT ÉS JELEN, ÉLŐKÉPEKBEN — NÉMET BÁNYÁSZOK FOGADÁSA — TÁRSADALMI MUN­KÁSOK KITÜNTETÉSE — TŰZIJÁTÉK A VAROS FELETT — DIVATBEMUTATÓ — LOVASKLUBOK BEMUTATÓJA — EJTŐERNYŐSÖK, REPÜLÖMO- DELLEZÓK ÉS MÜREPÜLÖK LÁTVÁNYOS GYA­KORLATA a megemlékezés hírét Szigetvár ünnepeit Magyar és török vitézek párviadala Emlékplakettek és emblémák aratott. A délutáni előadásra csak kisebb közelharc árán lehetett bejutni. Nem kisebb siker volt a pécsi és harkányi lovasklubok bemutatója, vala­mint a komlói ejtőernyősök, pécsi repülőmodellezők és mű­repülők látványos gyakorlata. A meszesi József Attila Mű­velődési Ház ifjúsági klubja a bányásznap tiszteletére ren­dezte meg évadnyitó klubest­jét. Az est keretében fellépett Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésznője, valamint a Flamingó zenekar. Két mesze­si fiatal: Ferk Anna és Fridi István kiállítását Kismányoki Károly nyitotta meg, aki mél­tatta Ferk Anna szőnyegeinek és Fridi István gyökérből ké­szült szobrainak lakberende­zési értékeit. Egy ismeretter­jesztő kisfilm után „Gusztáv” színes filmjét láthatták a meghívottak, majd a csertetői tűzijáték megtekintésére vo­nultak ki kollektíván. Az estet vidám bállal fejezték be. A „Pécsbányai ünnep” ked­ves színfoltja volt, hogy a szombat délelőtti pécsbányai ünnepségen megjelentek a me­cseki szénbányászat öregjei: Pataki Mihály, a Mecseki Szénbányák volt igazgatója, Sudár Ferenc Kossuth-díjas vájár és Kirsching János, Pécsbánya egykori üzemveze­tője. A bányásznapi ünnepségek tartalmilag, hangulatilag igen jól sikerültek, mintegy kife­jezésre juttatták a bányászok optimizmusát, a reményteljes jövőt. Kiosztották a helytörténeti pályázat díjait A tartalomból; Küldöttségünk koszorúja Ho Si Minh ravatalán (2. oldal) Tóavatás a Hegyháton (3 oldal) Gyorslista az l. Békekölcsön­sorsolásról (5. oldal) A hét vége sportja (7—8. oldal) Versenyben a velúr Rostműbőr Bagdadban A Pécsi Bőrgyár sikere külföldi piacokon Az ez év elején kapott ex­portjogot igen eredményesen kamatoztatja a nagymultú Pécsi Bőrgyár. Bíró Károly főosztályvezető gyorsmérleget készített a bőr­ipari exportról, melyet egy mondatban így sommázott: — a vártnál jobban sikerült. A magyar bőrexport több mint nyolcvan százalékát a pécsi gyár biztosítja. Lényegé­ben hazai alapanyagból ké­szített sertésbőrt küldenek külföldi partnereiknek. Mun­kájuk értéke dollárban: 1969 I. negyedév; 31 ezer, a má­sodik negyedévben már közel 180 ezer, a harmadik, illetve a negyedik negyedévben meg­haladja a 200 ezer dollárt. Termékeik között a sertés­ruházati velúr dominál. E cikkből az első negyedévben, csupán néhány ezer négyzet- métert szállítottak külföldre. A rendkívül szép anyag azon­ban annyira megnyerte a meg. rendelők tetszését, hogy a II. negyedben már 30 ezer négy­zetméter hagyta el a gyár ka­puit, a harmadik negyedévben az előbbi mennyiség megdup­lázódott Nagy karriert futott be az „Aida” elnevezésű, nemesített eljárással készített színbőr. Igen kedveli az olasz Ching- hialpelli cég, székhelye Milá­nóban van. A ruházati sertésvelurt az osztrák vevők kedvelik, úgy­szintén a nubuk cipőíelso bőrt A francia Intraco cég a sertés ruházati velúrt kéri. Részére hetenként szállítanak másfélezer négyzetméternyi mennyiséget. Vevőik közé belga, nyugat­német, angol, svéd és holland cégek is sorolhatók, de ők ki­sebb tételre kötnek egyezséget. A Bőrgyár exporttevékeny­ségének új iránya, felvenni a versenyt a japánokkal. Olyan sertés-színbőröket készítenek, mely méltán állja a viadalt. Most piackutatást végeznek termékeik elhelyezésére. Az új üzemükben előállí­tott rostműbőr is elindult „vi­lághódító” útjára. Irakba^ egy bagdadi cég négyez^^P száz négyzetmétert rendelt be­lőle. Ezzel a világpiacon első lépésüket megtették. Második fokozatként mintadarabokat juttatnak el nyugati vevőik­nek. A bőrgyáriak sikere forint­ban is kifejezésre jut, rész­ben a részesedési, részben a fejlesztési alapot képezik be­lőle. Az első félévi munkájukért 509 ezer forint exportvissza­térítést könyveltek el a Pécsi Bőrgyár javára. — nist — A szigetvári ünnepség porotokollvendégel a költő Zrínyi szobránál rendezett zászló­átadásnál. Erb János felvétele A Pécsi Honvédhelyőrség fúvószenekarának tagjai nem­csak a szívüket, hanem a tü­dejüket is beleadták a játék­ba ezen a verőfényes vasár­napon. Reggeltől az esti em- léktűz-gyújtásig, szinte meg­állás nélkül ott voltak az „el­ső vonalban”: ha kellett, peckes indulót játszottak, ha úgy illett, akkor gyászzenét. Reggel 9 órakor a vár be­járatánál Tinusz János, a Szi­getvári városi Tanács vb-el- nöke mondott ünnepi megnyi­tó beszédet. — Zrínyi Miklósban és küz­dőtársaiban a hősi helytállás, bátorság és összefogás, az iga­zi hazafiság példaképeit tisz­telte a nemzet évszázadokon át, s tiszteljük bennük ma is. A szocialista Magyarország méltó becsben tartja a nemzet múltjának minden haladó hagyományát. Történelmünk igazi értékeinek megbecsülése, tanulságainak és tapasztala­tainak jellemzése és felhasz­nálása nemhogy ellentmond, hanem elengedhetetlenül szük­séges a szocialista társadalom felépítéséhez — mondotta. Az ünnepi beszéd után Ti­nusz János átvette a vár kul­csát, és a kapu szélesre tárult a több száz főnyi „várfoglaló” előtt A falak mögött kiállítás fogadta a belépőt: diszkréten zümmögő rádióadók, amelyek­kel a modellek távirányítását lehet biztosítani, szovjet csa­tahajó kicsinyített mása és egy igazi vitorlázó repülőgép, jobb szárnyára dőlve a kavicson. Zrínyi Miklós szobránál Fti- löp Mihály színművész olvas­ta fel Zrínyi levelét, ame­lyet postagalamb szárnyára kötve küldött ki a várból. — Utána fürge úttörők felnyitot­ták a postagalambok ketreceit, s 900 galamb surrogása forrósí- totta át a levegőt. Az okos ga­lambok, amelyek között vol­tak Nyíregyházáról és Győr­ből hozott példányok is, leír­tak egy kört a vár felett, majd mindegyik irányt vett a saját hazája felé. Míg a vár kamaraszínpadán Baracsy Ferenc, Bánffy (Folytatás 3. oldalon) Pécsett tartotta záróülését a neogén-kollokrium Pécsett tartotta záróülését a neogén-kollokvium, amelyen huszonhárom országból száz külföldi és hatvan magyar szakember vett részt a Tech­nika Háza nagytermében, teg­nap délután. A Magyar Állami Földtani Intézet 100 éves jubileuma al­kalmából szeptember 4—8 között rendezett tanácskozás- sorozat záróakkordján, dr. Dank Viktor, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatási vezérigazgató-helyettese, a Magyarhoni Földtani Társulat neogén szervező bizottságának elnöke értékelte az ötnapos kollokviumot, amelynek során harminc előadás hangzott el, érdekes szakmai viták zajlot­tak le az ország három táj­egységén, Északkelet-Magyar- országon, a Balatonon és a Mecsek környékén tanulmányi kirándulásokon ismerkedtek a magyarországi neogénterüle- tekkel. A hazánk területén nagy­részt megtalálható fiatal geo­lógiai képződmények tudo­mányos tanulmányozása — s így a nemzetközi tapasztalat- csere is — nemcsak elméleti, de gyakorlati szempontból is fontos. Az ország kőolaj- és földgázkészletének kilencven százaléka ezekben a rétegek­ben tárol. Ezenkívül jelentős egyéb hasznosítható ásványok és geotermikus energiát szol­gáltató termálvíz készletek is e földrajzi formációhoz kap­csolódnak. A nemzetközi bizottság egy­öntetűen megállapította, hogy a magyarországi neogén meg­ismerése világszínvonalú tu­ke­ma­dományos kutatómunka rétéin belül folyik, s a gyár alaptípusok, szabványok világszerte elfogadhatók. — Ezen ismérvek jelentősége azért nagy, mert lehetővé te­szik az országhatáron túl ter­jedő, egymástól nagy távol­ságra fekvő képződmények azonosítását, összefüggéseinek megállapítását. Hasznos irány­vonalat szab e tevékenység az ipari gyakorlati kutatások szá­mára is. A fiatalkorú földtani kép­ződmények kutatásának, vizs­gálatának legújabb eredmé­nyeivel foglalkozó kollokvium résztvevői tiszteletére a ven­déglátó házigazdák ünnepé­lyes fogadást adtak a MTESZ helyiségében. Az első daru már megérkezett Űj gépek az erdészetnél Az első daru már megér­kezett Pécsre, további kettő szállítása a közeljövőben vár­ható. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium há­rom finn gyártmányú, FIS- KARS F. 6000 típusú hidrauli­kus darut hozatott be az or­szágba. A daruk egyelőre kí­sérleti célokat szolgálnak. A próbaüzemre a Mecseki Ál­lami Erdőgazdaságban kerül sor. A darut a faanyag rakodá­sánál hasznosítják. A gépi munkaerőre nagy szüksége van az erdészetnek, hiszen ra­kodómunkást kapni ma már elég nehéz. A rakodás pedig a faanyag méretétől és súlyától függően igen sok munkáskézt igényel, nem számítva, hogy ez a munkafolyamat igen bal­esetveszélyes. A rakodás egy részét a gaz­daságban eddig is gépek vé­gezték. Erre a célra 5 svéd gyártmányú nagydarut és több kisebb teherbíróképességű da­rut használtak. Az új finn gép az előzetes tájékoztatás szerint az eddig használt tí­pusokat felülmúlja. Egyrészt olcsóbb, mint a svéd daru, melynek ára mint­egy 3750 dollár, míg a finn gyártmány 3 ezer dollárba ke­rül. Előnye a svéd konstruk­cióval szemben, hogy egy tonnaméterrel nagyobb az emelőképessége. Igen változa­tosan felhasználható: D—4KB traktorra szerelve — melyre ugyanekkor pótkocsi is kap­csolható — rakodó-szállító­gépként hasznosítható. Kezeléséhez két ember kell: egy irányító és egy segédmun­kás. A Mecseki Állami Erdő­gazdaság idei tervei között egy nagyteljesítményű svéd gyárt­mányú hordozható fakérgező- gép beszerzése is szerepel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom