Dunántúli Napló, 1957. augusztus (14. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-01 / 179. szám
N A Pt 0 1957 AUGUSZTUS 1 ÜJ SZELLEM Távol -a főútvonal'zajától, a kisváros mindennapos forgalmától, szerényen húzódik meg a szigetvári járási pártbizottság épülete. Az ablakokban virág, függöny, a folyosón futószőnyeg. Tizenegy pártmunkás — felével kevesebb, mint-volt beosztásban, fegyelmezetten a pártot szolgálják, tehetségükhöz és képzettségükhöz mérten a legjobban. Erről apró epizódokból, jelenségekből győződtem meg, amelyek egyenként talán keveset mondanak, együttesen azonban munkahelye, második otthor ékesen beszélnek. na a néhány egyszerűen, hivalkodás nélkül ' berendezett iroda. A szigetvári járás pártszervezeteinek központja. Hogyan élnek, dolgpznak itt; ebből a központból milyen szellem sugároz ki a falvakba, üzemekbe, állami gazdaságokba, termelőszövetkezetekbe? „Jöjjenek bizalommal!“ Idősebb parasztasszony toporog a kapu előtt. Tanakodva nézi a feliratot • — Mondja, lelkem, itt találom én a Szabó elvtársat? Tudja, az elnököt, mert vele szeretnék beszélni ,.j, — Itt — mondom. — A folyosón balra, csak menjen ... Lenyomja a kilincset, eltűnik az ajtó mögött Nem szeretnék közhellyel élni, de ez az épület valóságos átjáróház. Éviké, a pártbizottság fiatal adminisztrátora a megmondhatója, hogy menynyien járnak itt naponta. Leülteti őket a kis asztal mellé, ha ideje van, barátságos szóval tartja, amíg az előtte érkezett elintézi dolgát — És mindenki csak Szabó elvtárssal akar beszélni. Mondom nekik, hogy mások is szívesen fogadják, de inkább leülnek és várnak. A múltkor egy idős néni jött. Azt mondja: nincs különösebb panaszom, csak látni szeretném Szabó elvtársat és beszélni vele, mert mindenki azt híreszteli, milyen barátságos, jóindulatú ember ... El is társalogtak hosz- szan Szabó és Horváth elvtárs nemrég került az apparátusba. Pécsett laknak. Naponta vonatoznak, öt óra körül kelnek és a késő este veti őket haza családjukhoz. Sokan megkérdezték már: „Miért nem költöznek Szigetvárra?“ A tanácson legalább százan várnak lakáskiutalásra, ök is feliratkoztak a sorba. „Ha a többi igénylőt kielégítik, akkor elfogadjuk a lakást” — mondták mindketten, Horváth elvtárs „új ember” a pártbizottságon. Tapasztalt pártmunkás, de egy ismeretlen járás ágit. prop. teendőinek ellátása mégsem könnyű dolog. Bizalommal, szívesen fogadták. Az első napokban, hetekben a tőzsgyökeres szigetváriakkal járta a falvakat. Ismerkedett új munkahelyével. Maga mondja: „Különben egyedül tanulhattam volna .úszni’ s így több időbe került volna*.., Nagyon jól érzem magamat, szeretettel vesznek körül az elvtársak”, — Nem tudnám megmondani, mikor volt ilyen bensősé-' ges, elvtársi kapcsolat a munkatársak között — kutat emlékei (között Füge elvtársnő. — Szabó elvtárshoz a nap bármelyik órájában bizalommal fordulhatunk tanácsért, elmondhatjuk véleményünket. Előttünk is nyitva az ajtó,.-, — mondja nevetve. Két óceán titka Színes szovjet film A világ valamennyi napilapjában egyszerre jelenik meg két szörnyű katasztrófáról szóló közlemény: felrobbant és elsüllyedt a Viktória nevű francia óceánjáró és az Arktika nevű szovjet hajó. A megrázó hír után az ille- — Vita után a munka ideje tékes szervek azonnal munka egyik helyen felveszik a pártba a leghangosabb uszítókat is, mert „megtévedtek, bocsássunk meg nekik”, másutt pedig a különböző tüntetésekhez csapódott munkások szigorú megbüntetését követelik, bár semmi különöset nem műveltek. következik — mondja Szabó elvtárs. — Mindenki tudja dolgát s önállóan oldja meg. Szabad kezet adtunk, hogy érvényesüljön tehetségük, rátermettségük és elképzelésük. Közben segítünk, ha úgy látjuk, akadályok tornyosulnak. hoz látnak. A leningrádi kikötőben indulásra készen áll a Pioner tengeralattjáró, hogy a parancs után azonnal kifusson a szerencsétlenség színhelyére. Mi történik a tengeralattjárón, s miként jönnek rá az Arktika elsüllyedésének Nem készítettem statiszti- okára? Erről szól ez az izgalmát, csupán a beszélgetések más, kalandokban bővelkedő igazolták, hogy náluk „hosz- film. szúak” a napok. Ebben is „egyenrangúak”. Valami rend-1 • szert mégis csak alkalmazni# kellene. A család, a szórakozás# miatt is és a pihenés miatt is.# Mert valahogy furcsa, hogy# egyesek ritkán jutnak el moziba, egy pohár sör mellett zenét hallagatni, beszélgetni. Vidámabban, frissebben dolgozná-1 Nem a mi politikánk: a parasztok megszorítása nak másnap, Elvtársi, baráti szellem Milyen kedves, megkapó emlékek. Jól esik hallani és tovább adni. Rozmann elvtárs felesége a kórházban gyermeknek adott életet. Az apa örömét nem kell különösebben méltatni... A pártbizottságon kis „küldöttség” verbuválódott, virágot és édességet vittek Rozmann elvtársnőnek. Milyen boldog volt! A férje munkatársai, barátai időt találtak arra, hogy meglátogassák, jobbulást kívánjanak A gondolat újkeletű. Szeret- # nének minél többet és kötetlen # formában találkozni a kommu- # Jerszi elvtárs megtoldja: •— Minden fontos dolgot közösen vitatunk meg, nem egykét elvtárs dönt. Talán azt hiányolom, hogy nem kapjuk nistákkal és pártonfcívüliek- meg mindig azokat a határo- kel. „Klubot kellene csinálni Akikről beszél s csak „úgy” zatokat, amelyek közvetlenül — mondja Vérén elvtárs. — megfordulnak itt, jórészt” nem nem vonatkoznak ránk. Pedig ízlésesen berendezni, lenne párttagok. Pártonkívüliek, jó lenne tudni, többet segít- sakk, könyvtár, újság. BeszélMegyejárás közben itt is, | ott is találkozik az ember olyan nézetekkel, hogy „nem lehet az ország kenyerét begyűjtés nélkül biztosítani. Vissza kell állítani a begyűjtést!” Ez a nézet nemcsak téves, hanem káros is. Káros azért, mert hirdetői bizonytalanságot keltenek az emberekben még akkor is, ha a kormány pontosan ennek az ellenkezőjét cse- lekszi. Mert a falusi ember tartja magát a közmondáshoz: „Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél!” Lehet, hogy ezeket a „Parasztokat’4 is fújja valahonnan a szél. Egy bizonyos: a neki. Szeretet, megbecsülés... i párt és a kormány oldalaa ^ __jcí-------4. \ rní tipm AT om >mpr+ n nárt üg yes-bajos ,dqlgafkra,rserelíiié- hetnénk. ikre várya orvoslást. .Egy asz.-. . Egyik fórum a heti szony fér jére panaszkodott, is’zá kosj alig ad fizetéséből a családnak. „Beszéljenek vele, talán magukra hallgat” .., Az a parasztember órákat kariká- zott, hogy elmondja az elvtármegbeszélés. Ezeken a hétfői napokon a munka összegezése rhel- lett „kipakolhatnak" szívük szerint. Ezt persze úgy kell érteni, hogy vitatkoznak. Mostanában ilyen vitatott kérdés gethetnénk, vitatkozhatnánk...' Jó ötlet, meg kellene valósi- tani; közelebb kerülnének az|t emberekhez. (• A télen és a tavasz elején sokan kérdezték: mi a biztosíték, hogy ezután másként « saknak: sérelem érte az adóki- a termelőszövetkezetek fejlesz- , H ? vetésnél. Es sorolni lehetne a tése és az emberek megítélése. él_í mindennaD válaszol rá í különböző panaszokat, ame- Az utóbbi azért vitatéma, mert “ é“.2^ r*'$ lyeknek a vége mindig ugyan- az alapszervezetek gyakran z ° s f az „segítsenek az elvtársak“..: nem tesznek különbséget. Az Bocz József? Hornnét a bizalom? Aki egy- 9 szer átlépi a küszöböt, az nemi távozik . dolgavégezetlenül. Nem távozhat, mert ezek az* elvtársak érző emberek, akiknek az ilyen ügyek is — nagy ügyek. Mindenre tudnak és adnak is tanácsot, sok esetben napokat járnak utána, míg elintézik, de megéri a fáradtságot, mert egy ember megnyugszik. Mostanában azonban egy kissé igyekeznek könnyíteni helyzetükön. Nem, nem „pasz- szolják” át a panaszokat, de ami nem rájuk tartozik, azt ról nem. Nem, mert a párt és a kormány eltökélt szándéka, hogy a begyűjtést nem állítja vissza, A párt és a kormány a belterjesség irányába akarja fejleszteni a magyar mezőgazdaságot, ami elképzelhetetlen több takarmány, nagyobb és jobb ■ állatállomány nélkül. Begyűjtéssel pedig----az elmú lt évek példái jól bizonyítják — ezt megvalósítani lehetetlen. Ami pedig az ország kenyérellátását illeti, azt begyűjtés nélkül is biztosítani lehet. Évtizedes tapasztalatok vannak erre. Ha akkor lehetett, most is lehet. Az igaz, hogy a munka így A nemzetiségi kérdést csak a szocializmus szellemében Sebet megoldani A németajkúik helyzetért!! tárgyalt nemrég a pécsváradt járási párt-végrehajtó bizottság. Az ott elhangzottak alapján Irtuk meg az alábbi cikket. Más szemében a szálkát megleli, magáéban a gerendát feledd — mondja a régi meiben, gépállomásain és állami gazdaságéban egyenlő elbírálásban részesült mindenki nemzetiségre való tekintet nélkül? Világos, hogy megint az kiabált, akinek a háza égett. Mert átteszik az illetékesekhez.' Az $ magyar közmondás és ez akármit is mondottak az ellenforradalmárok, tény, hogy évszázadokon át nem tettek annyit a nemzetiségi kérdés igazságos megoldásáért, mint most. S ha mégis sok gondot okoz ma nekünk, annak nagyrészt a sokévszázadon át szí- 'it i teket egymásnak uszítsa. Mit tott nacionalizmus az oka. Ezt Egyenrangú emberek,inekik az alkotmány idevonat- 12 esztendő alatt nem lehetett (i kozó paragrafusa, az anyanyel- eltüntetni még sok kommu- Tizenegyen dolgoznak itt. (>vi oktatás, a közös kultúrcso- nista fejéből sem, mert a já- Különböző beosztásban: titkár, (•portok, a „Freies Leben” ne- rási pártszervezetek gyakor- osztályvezető, politikai munka- (ivű német nyelvű újság, vagy latéban most ds nap mint nap társ, adminisztrátor, gépkocsi-i az a tény, hogy a járás üze- jelentkezik,- vezető. Jól emlékszünk még, 11 adóügyekben a tanács jogosult , pontosan ráillik az ellenforra- döntenl, ezért hozzájuk küldik | dalmárokra. Mert ők papol- az embereket. Egy telefon s »tak októberben annyit a né- mire az illető átballag a ta-\metajkúak elnyomásáról, nács épületébe, már várják ...' > Azok, akiknek negyedízlglenl „Bízzanak a tanácsokban is” \ ősük is azon mesterkedett, mondja Szabó elvtárs, Ahogy a magyarokat és néme' fertőt, nem sikerült mindenkinek bebizonyítanunk, hogy a német sem valami Übermensch. Jónéhányan azt sem akarják elhinni, hogy a magyar dolgozó parasztok is tudnak gazdálkodni, a nemcsak a németek, hogy a felvidéki, bukovinai és alföldi telepesek közül számosán váltak mintagazdákká az elmúlt esztendőkben. Természetesen mindkét nacionalizmus ellen harcolunk. Ez volt a járási pártbizottság véleménye is. Marxista osztálypolitikát! A járási pártbizottság egyéb ként határozatot is hozott a nemzetiségi kérdésről, amely^Mindenféle nacionalizmus ellen harcolunk ben kimondja, hogy a’károsan és a „szürke” párttag elkeseredése. Itt nincs ilyen. Pártmunkások vannak, akik különböző mérték a kommunistaságot; az alapszcrvezeti titkár Hogy miiként? Több falu- németeket is; a zsdbriki, kiskommunistának tertotU maga #ban egy kalap alá vonják a újbányái és óbányai MSZMP! németeket’ egy óborba sorol- szervezeteket németajkú elv ^ a nincstelen klsparasztot társak alakították; Mecseknáhatatlanság, a mmdenhatóság||a kuldkokkal, a volt sS-ekkel dasdon az egyik rendőr alig i és más fasisztákkal; Ebből »következik, hogy a becsületes • németajkú dolgozó parasztok • a tanácsban sem kaptak meg• felelő helyet; Ti/r’r r • 1 . m Elég széles körben elterIdoíarasielentes ijedt az a nézet is, hogy a J J (• nómetajkúak felelősek az el- gyár kulákok, volt csendőrök, Várható időjárás csütörtökön 11 lenforradalomért, magyarán: nyilasok, horthysták, huligánig: túlnyomórészt nappali tel- $ha németek nem lettek vol- nők, lumpenproletárok, zászlóhöképzödés; helyen futó Idas« élénkebb éezaJct-észalckeleU tobaság. A sellyei járásban szél. a nappali hőmétséSdet ioteo- például nagyítóüveggel keres- zatosan emelkedik) hetnénk a németeket, mégis várható legalacsonyabb bemér-* volt ellenforradalom. Szeder- séklet ma éjjel 12—15, legmagasabb f kényben, a „nemzeti“ bízott- nappali hőmérséklet csütörtökön J ság tagjai (között egyaránt «—27 fok közöl*» * találhatunk magyarokat és értelmezett „nemzetiségi egység“ politikájáról végre osztálypolitikára kell áttérnünk. Nagyon helyes ez a megfogalmazás, hiszen a marxizmus kimondja, hogy a nemzetiségi kérdés a proletárforradalom általános kérdéseinek része; hogy a nemzetiségi kérdés a munkásosztály mellett álló szövetségesek kérdése; hogy — mivel a nemzetiségek többsége földművelésből él a járásban ds — a nemzetiségi kérdés tulajdonképpen paraszt_______ _ _ JHH___________________________ _____ kérdés. A parasztkérdést peíe gfeijebb egy-kítf rta, ellenforradalom sem lett égető volt SS-ek, volksbundis- dig — mint tudjuk — csak a záporesö, időnként volna. Ez természetesen os- ták német kulákok és egyéb lenini hármas jelszó szelleméfasiszták fogtak össze közösen a német és magyar kis- és középparasztok ellen. Ugyanitt kell beszélnünk a német naciona'izmusról is. Mert abban sínes hiány. Itt sem sikerült eltüntetni a régi tudott magyarul, mégis nagyszerűen megállta a helyét a forró napokban. Ennyi bizonyíték után világos, hogy a pécsváradi járásban sem nemzetiségek, hanem osztályok küzdöttek egymással, a maben lehet megfelelően megoldani, vagyis — mint a magyaroknál — itt is támaszkodjunk a szegénvparasztságra, kössünk s?.övet«éget a közép- parasztsággal és kíméletlenül harcoljunk a kulákok ellen, nehezebb, több gondot okoz, de azért ez a feladat is megoldható. Az eddigi példák is azt bizonyítják, hogy a parasztság megértette miről van szó és gabonafeleslegének egy részét máris eladja az államnak. Hogy nem adja el mindjárt az egészet? Majd eladja, ha látja, hogy nincs értelme annak, hogy a padláson tartsa. A másik jelenséget is hasonló szél mozgatja. Ha az ember megkérdezi valahol: „Lesz-e termelőszövetkezet a községben?” — a válasz majdnem mindenütt ez: „Ugyan. Hogyan lehet termelőszövetkezetet alakítani akkor, amikor a kormány mindig több engedményt tesz az egyénieknek, ahelyett, hogy megszorítaná egy kicsit őket!" Megdöbbentő!.Ezek az emberek még mindig nem jöttek rá arra, hogy az erőszakos szérve.zés hová vezetett. Nem■ jöttek rá, pedig Ka saját szemükkel láthatták, hogy az első adandó alkalomkor 1953-ban és 1956 októberében, novemberében — amikor nagy volt az ellenforradalmi nyomás is — mint hagyták ott a termelőszövetkezetet az erőszakosan beszervezett tagok. Ilyenkor gyakran az emEzt az érthető és kézenfekvő elvi tételt minden pártszervezetben ismerik és nem is fog különösebb gondot okoz ml. Hanem sokkal többet vitatkoznak azon, miként ítéljék meg a volt SS-eket és volksbundistákat. Mert vannak önkéntes SS-ek és vannak olyan SS-ek is, akiket 1944-ben kényszerrel sorozott be a „harmadik birodalom”. Az önkéntes SS-ek esküdt ellen,'régeink. Nemcsak nekünk, hanem minden embernek a világon, aki gyűlöli a • fasizmust, aki elítéli a lidi- cel, oraduri, kozarai ég egyéb rémtetteket, Hasonlóan vagyunk a volt volksbund-szer- vezőkkel is. A sorozott SS-eknél és szimpla volksbund-tagoknál az elmúlt 12 évi munkájuk, illetve az ellenforradalom alatti magatartásuk a döntő. Októberben, novemberben mindenki elárulhatta igazi érzelmeit, s eszerint kell az embereket megítélni. Mecsekná- dasdon például volt SS-ek marxista könyveket, tanácsi iratokat égettek, s tűzbedobták a tanács két rádióját, sőt írógépét is. Ezek gaztetteit ugyanúgy megtoroljuk, mint a magyar származású csendőrökét, nyilasokét; A földreform szent és sérthetetlen „A nemzetiségi kérdést nem lehet a gazdasági kérdések figyelembevétele nélkül megoldani” — hangoztatták a járási pártbizottságon, és tökéletesen igazuk van. A németajkú lakosság többsége ugyanis nincstelen, Különösebb földproblémák nincsenek. Az elmúlt években a'lnmi tnrtalékföldeken gazdálkodtak, vasy termelőszövetkezetek alakításával jutotber szemébe vágják azt is: . „Jó hát az államnak nem fontos a szövetkezés, akkor nekünk sem az. Mi csak jót akarunk/“ Lehet, ebben nincs jogunk kételkedni. De azért mégis el kell egykét dolgot mondani. Először is: a párt és a kormány nem mondott le a falu szocializálásáról. a nagyüzemi gazdálkodásról. De lemondott a régi rossz módszerekről. Lemondott arról, hogy csak azért hozza létre a szövetkezeteket, hogy legyenek, hogy lássák külföldön mennyi paraszt tért már át nálunk a nagyüzemi gazdálkodásra. Ez volt a gyakorlat a múltban, ahelyett, hogy a meglevő szövetkezeteket erősítettük volna. Ezért volt az, hogy a megyében jónéhány olyan termelőszövetkezet volt, amelyben a tagok 6lc: ■-.ín- vonala a középparasztok életszínvonalát sem érte el. Jelenleg a főcél: megerősíteni, a meglévő terrry^ö--, szövetkezeteket és ahol tér hetséges, a legteljesebb', (in- kentesség alapján újakat lét-. rehozni. Ez a párt és a kormány politikája, és nem a szorítás, az erőszak, amit egyesek szeretnének. És, hogy ez a politika mennyire helyes, annak jótékony hatását máris érezhetjük. tak a tartalékföldekhez. Jelenleg ez a folyamat dominál, ugyanis a járás termelőszövetkezeti tagságának 70—75 százaléka németajkú. Annál több fejtörésre adnak okot a házak. Sok a visszakérés, sőt követelés. F.bből aztán a volt önkéntes SS-ek, volksbund-szervezök és vezetők, illetve kulákok nem maradnak ki. Ezen a téren világosan le kell szögezni; Követelhetnek, de kapni nem kapnak semmi*. . Nem kapnak, mert ellenségeink, s nem kapnak azért sem, mert ml a négy nagyhatalom potsdami megegyezésének a szellemében jártunk el 1945 után, amikor kite’e- pítettük illetve vagyonúkban korlátoztuk őket, A potsdami egyezménynek megfelelően kaptak házat ás földet a felvidéki, bukovinai és alföldi telepesek Is. Belügyi szempontból ez a földreform része volt — tehát szent és sérthetetlen. A forrada’mi munkás-paraszt kormány a napokban erősítette meg a felvidékieket Is bukovinaiakat ebben, pontosabban e házaié elidegeníthetetlen tulajdonosainak mondotta ki őket. Az ilyen Jellegű követelések tehát nem teljesíthetők. Megfontolandó javaslatok Vannak azonban jogos kérések is, külcViösen a magyar nemzetiségű németajkuak részéről. Azokról a németajkú kis- és középparasztokról van szó, akik a negyvenes évek népszámlálásai idején német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották ma- ■ gukat, annak ellenére, hogy Máriakéménden pl. akasztófát ígértek nekik. Ezek a kis- és középparasztok a legközelebb
