Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-01 / 1. szám
2 NAPLÓ !<W4 IANUAR \ PARI ÉS PA RÍ ÉP HŐS * Beszélgetés két dolgozóval A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatot ismertetik az újpetrei népnevelők A pártnap végétért. A télikabátos kucsmái parasztemberek, fejkendős asszonyok csoportba verődve megindultak hazafelé. Hangosan szállt a szó az újpetrei utcán, az emberek arca piroslott az örömtől. A párt határozatáról, a mezőgazdaság előtti nagyszerű feladatokról hallo.tak a pártnapion. Egy idősebb férfi nem is állhatta meg szó nélkül, odakiáltott Gerebicz elvtárshoz: „Hallod, ha legközelebb ilyen pártnapot tartotok kár Lesz a dobszóért, jövünk mi anélkül is" — és nagyot kacagott hozzá Ez a mondat az összes újpetrei dolgozó parasztok véleménye, azt jelenti, hogy megmozdult a falu. Olyan mint egy megbolydult méhkas, árad az emberekből a kedv, a tét trek vz- ség. Csak ki keli használni, fel kell karolná. S akitől most ez leginkább függ akin áll vagy bukik a határozat vég- : eh ajtósa, a pártszervezet munkához látott. Harcba vinni a* egész falu népét a határozat megvalósításáért — ez a jelszó a pártszervezet munkájának központi gondolata. Nem könnyű ez s éppen ezért gondoltak* az újpetre elvtársak arra, hogy sürgősen meg kell javítani a népnevelő munkát. A politikai felvilágosító munka eddig sem volt rossz, a népnevelők gyakran felkeresték a dolgozó parasztokat, beszélgetlek, vitatkoztak velük. Csakhogy egy baj volt, a népnevelők politikai, de különösen szakmai képzettsége még alacsony. Sokszor csak nehezen tudnak megválaszolni egy-egy kérdést, elsősorban szakmait. A párt új határozata pedig leginkább ilyen kérdéseket vet fél. Éppen ezért határozták el, hogy Gere elvtársat a gépá’Innás fö- agrnnomusát felkérik: tartson a népnevelőknek előadást a helyes trágyakezelésről, takarmányozásról és egyéb problémákról. Fiz mindig egy napirehdi pontja lesz majd a népneve!őér..ekezletekne‘k Hasznos ez a kezdeményezés, mert a népnevelők akkor nemcsak azt tudják megmondani, hogy „helyesen keli kezelni a trágyát", hanem azt is, hogyan lehet ezt megtenni. Ez azonban csak az első lépés az ági áció tartalmasabbá tételére. Az új határozatot, a helyi feladatokat sokféleképpen meg Lehet magyarázni A legcélravezetőbb mégis csak az: tényekkel, adatokkal, színesen, érdekesen megmutatni a tennivalókat. Ujpetrén például azt mondják ,?1 a népnevelők, hogy a tartalékföi- dekre — amelyekre hosszú évekig így villányi trágyát sem hordtak — mostani tulajdonosaik házaktól szedik össze a trágyát, hogy termőbbé tegyék a földeit. Szekeres Gyulának tíz mázsánál több termett átlagosan búzából. Amit a föld megkívánt, azt megadta neki, tavasszal pedig mórágyával szórta meg a zsenge vetést Az ilyen példák érzékeltetik az uj feladatokat, az emberek közeleoor j1 -megtudják, hogy mit kell tenmok. Nagy szükség van most a tapasztalt dolgozó parasztok termelési módszereinek ismertetésére, az élenjárók népszerűsítésére. Van ilyen minden községben, csak eddig megfeledkeztek róluk, nem számítottak rájuk. így volt ez Tf- petrén is. Idős Kurucsai Imre jó gazda hírében áll a községben. Égj’ időben nagyon kö-ötte az ebet a karóhóz: márpedig ő csak úgy szánt- vet, mint az apja. Egyszóval a régi mellett kardoskodott. Még a tavasz- szal történt, hogy Vajdáné elvtársnő, a pár.szervezet titkára határjáráson volt. Az öreg Kurucsai kukoricát vetett. „Na és, hogyan veti" — kérdezte tőle: „Hát, hogy, négyzetesen" — hangzott a válasz. És a faluban senkinek nem termett annyi kukoricája, mint neki. A népnevelők most már nem feledkeznek meg a kuru- csaiakról, hanem széltében-hosszá- ban beszélnek eredményeikről és azokról a termelési módszerekről amelyeket használnak, vagy maguk kísérleteztek ki évek óta. Uj módon, új módszerekkel kell most a pártszervezeteknek dolgoznia. A Központi Vezetőség határozata azt mondja: az egyéni agitáció mellett fel kell használni a kis- gyűléseket, csoportos beszélgetések, anyázóestek, a paraszígyűlések változatos formáit. Nézzünk ezek közül egyet. Ujpetrén elterjedt a fcanyázó- est. A Biharból ideszármazott gazdáik hozták magukkal. Esténként négy-öt ház embere, asszonya összegyűl valamelyik szomszédnál és órákig fo- 'yik a szó. A huszonkét pár népnevelő közül mindig ott „tanyázik“ va- amelyik, és okosan, céltudatosan irá nyitja a beszélgetést. A vasárnapi pártnap után is sok háznáü összegyűltek az emberek. Pintér Sándoréinál is a párt új határozatáról beszélgettek. Mindenki elmondta a maga véleményét, sőt azt sem hagyta ki: mit akar ő tenni. Többen a nemesített vetőmag jelen- őségéroL mások meg az időben való vetésről beszéltek. S ha valamit nem értettek, megkérdezhették Vajdáné elvtársnőtől, aki maga is sűrűn eljár a szomszédokhoz tanyázóestre. A téli időszak erre most különösen alkalmas, ugyanígy a csoportos beszélgetésekre, kisgyűlésekre, mert az a tapasztalat, hogy a dolgozó parasztok szívesen összejönnek ilyen tartalmas beszélgetésekre. A pártszervezet ezeket most felfrissíti, a legjobb népnevelőket kísgyűlések, csoportos beszélgetések levezetésével bízza meg A határozat szövegét pontról-pontra felolvassák és azt a helyi lehetőségek figyelembevételével megvitatják. Ehhez természetesen egy este nem elég. A pártszervezeííbem tudják, hogy a feladatokat nem képesek Cfjyedül megoldani. Ha a párt szavát mindenkihez el akarják juttatni, akkor támaszkodni kell a pártonkívüliekre. A népnevelő csoportban több mint 20 pántonkí- vüli dolgozik — és hozzátehetjük nagy segítséget ad a pártszervezetnek. Győri Gyula pártonkívüLi, lelkes, jó népnevelő. Ha munkáról van szó. mindig az elsők között található Muth Ferenc is pártonkívüli a pénzügyi állandóbizottság egyik tagja. Munkájáról csak annyit: a falu gazdái az elmúlt napokban egymásnak •rdták a kilincset a tanácsnál, hogy adójukat befizessék. Ujpetrén most újból számolnak, tervezgetnek, mint júniusban a kormányprogramm megjelenése után. Tele vannak aükotó kezdeményezéssel, tervekkel. A termelőszövetkezet halastavat épít és négyholdas gyümölcsöst telepít. Most először állattenyésztési tervet dolgoznak ki. Másutt úi szőlőt akarnak telepíteni öregek, idősebbek jókedvvel tanulnak Gere elvtárs által vezetett állattenyésztési tanfolyamon. Most minden késedelem kárral jár: a pártszervezet továbbra is javítsa, erősítse a felvilágosító munkát; értesse meg mindenkivel a maga, a scyát tennivalóját. Ez most az egvik legfontosabb munkája! Bocz József Zerényi Lajos középparaszt minőségi állatokat nevei Zerényi Lajos tekintélyes közép- paraszt Szabadszentkirályon és a kör nyező községekben. Nemcsak 14.5 hold jó termőföldjéről, hanem állatállományáról is ismerik. Zerényi Lajos nem mai állattenyésztő, már gyermekkora óta az állatokkal foglalatoskodik. A negyvenes évek elején elhatározta, hogy gazdaságába minőségi állományt állít be. Drága mulatság volt ez abban az időben. 1942-ben négy tehén árán hozatott Svájcból égy telivér szimentáli tehenet, amely Legfontosabb a jó takarmányozás ettől függ az állat termelékenysége A takarmányozást mindig pontos időben végzik, jól előkészített takarmánnyal. A szálastakarmányokai szecskázzák. Az abraktaka.rmányt a ■fejeléshez viszonyítva kapták a tehenek. A nagyobb tejű többet kap. az első évben üszővel növelte az állományt. Megvolt a minőségileg jó ‘enyészanyag, — az egész község csodálta, olyan szépek voltak. 1945 előtt erről az állományról csak Sza- *adszentkirályon tudtak, de 45 után Zerényi Lajos nevét az egész országban szétvitték az újságok. 1945 után rendezett mezőgazdasági kiáEításokon tok elismerésben részesült, mint kiváló állattenyésztő. Egyetlen kiállítás sem múlik el, hogy állataival ott részt ne vegyen. Soroljuk csak el, hogy hány kiállításon vetít részt, hány díjat nyert. Naponta háromszor fejnek, így érik ;1 a napi 22—23 litert. Másodvetés ■;el biztosítják részükre a zöldtakar mányt, — a napokban fogyott el az utolsó zöld, a takarmánykáposzta Ezt pótolja a répa, amelyből van bő- 'cn. Ez jó nedvdús taka"-” '•■»■ sok tejet adnak tőle a tehene. Fontos a jó takarmányozás a szaporulat biztosításához is. A tehenek minden évben ellenek, a megtermékenyítést mesterségesen végeztetik el, mióta erre lehetőség van. Erős, egészséges utódokat kapnak minden esztendőben. Nem feledkezik meg Zerényi Lajos az állatok egészségvédelméről ■)em. Az istállót mindig tisztán, rend ben tartja. Három hónaponként Pekk injekciót ad az állatoknak. Rendszeresen kapnak Futor-t és sót is. Nem betegszenek meg az állataik, mert ha valami változás van, azt mindjárt észreveszik, hiszen már fél orvos a vője, de ő maga is. Sokat tanultak a községben rendezett állattenyésztési tanfolyamokon. A tanulás eredménye az is, hogy most az egész községben hozzájuk fordulnak tanácsért, segítségért, ha valami baj van a tehenek körül, rendellenesség az ellésméL Bizony nincs mindig közelben az állatorvos és ilyenkor szükség van a tapasztalt állattenyésztőre. A Zerényiék vője. Vörös Kálmán végzi el a községben a bikák karikázását, az állatorvosnak is segít, mert a Pekk-injekció- zást 6 is el tudja végezni. Zerényiék állománya: jelenleg három fejőstehén, három növendék és egy borjú. A tehenek és egy üszőjük hasas, — rövidesen megszaporodik az állomány. Szép tervei vannak Zerényi Lajosnak a jövőre. Beállít egy negyedik tehenet, épít legalább egy 10 köbméteres silógödröt, hogy még jobbá tegye az állató];: takarmányozását. E terveknek a megvalósítása nem okoz különösebb nehézséget. A silóépítéshez az állam ad segítséget de a legnagyobbat az új begyűjtési rendelet adja. Több takarmány marad az állatoknak, kevesebb tejet kel! beadni, ámít egy tehén kiad. A násik kettőét lehet Szabadpiacra vin- íi. így emelkedik Zerényiék jöve- ie’me, életszínvonala, es így valósu’ neg Szabadszentkirályon Zerényiék 'azdaságában a minőségi állatte- lyésztésú terv teljesítése. Herczegh Hona A szabad szén tki rályí mezőgazdasági kiállításon L díj 1947- ben pécsi mezőgazdasági kiállításon I. díj 1948- ban budapesti mezőgazdasági kiállításon Nagydíj 1950-ben budapesti mezőgazdasági kiállításon Elismerő oklevél 1953-ban Pécsett mezőgazdasági kiállításon L díj, II. díj, Elismerő •kievéL t. A kiállítások eredményei azt mutatják, ..hogy Zerényi Lajos nem kontóra, hanem mestere az állattenyésztésnek. A budapesti kiállításon nagy díjat nyert tenyészbikát 10.000 forintért adta el a kacsótai községi törzsállomány ba, amely ma 12 mázsa 40 kiló. Tíz bikát és nyolc üszőt adott el továbbtenyésztésire az állami gazdaságoknak és egyénileg dolgozó parasztoknak. A tehenei évente 4.500- 5.000 kiló tejet adnak. Az egész állománya törzskönyvezve van, rendszeresen vezetik a házi feljegyzéseket. Hogyan érte el az eredményeket? Háromszéki Vilmos Már sokszor kerestük az aknán, mint az egyik legjobb fejtési csapat vezetőjét. Meg is találtuk, de sohasem egyedül. Brigádjának tagjai, harcostársai körülötte voltak mindig- Ha a csapat munkájáról kérdezték társaira mutatott: „Beszéljenek, ők a legilletékesebbek ebben". Háromszéki Vilmos óvatosan eresz kedett le az egyik székre, nehogy öszegyürje, a kézimunkákat, vagy bepiszkítsa a bútort. Szinte meghökkent .amikor a kérdést hallatta. — Engem kérdeznek csak egyedül? Hát a csapat tagjai? ... Nehezen indul a beszélgetés, ahogy a munka indul mostanában műszak kezdéskor a Háromszéki-f ejtésben. — Van faadó csapatunk, de nekünk kell lehordanunk a munkahelyekig a fát. Kapunk méretrevalót, az üres- csülével sincs hiba, a körletvezető Nagy József elvtárs is segit, ahol tud, csak a fával van mindig a baj. No — meg a levegőellátással. A hétfő esti áramszünet miatt este fél nyolctól, tíz óráig csak biztosíthatott a csapat. Két rázócsúszda van a fejtés alsó részében és ha nincs levegő, foltolódik a szén, a csálle- szállítás is megáll. — Ilyenkor csak biztosítani lehet hogy a másik harmad mindjárt .schicht" kezdetén szeneihessen. Mi is ezt csináltuk. Az igaz, hogy a másik harmadnak segítettünk abban, hogy kedden reggel több szenet adhasson ki az előirányzatnál, de mi a 95 csille helyett, csak negyvenet adhattunk. Háromszéki elvtárs, a „legkényesetob“-ről, a csapat lemaradásáról beszél. A sok faadós, a többszöri levegők ány és az, hogy a csapatnak négy tagja most is beteg, komolyan meglátszik a havi teljesítményen. Csak 82.6 százalékot értek el eddig, pedig a bányászati dolgozók bérrendezéséről szóló határozat megjelenése után ugyancsak kiakartak tenni magukért. Tudják, ha túlteljesítik a 90 százalékot, mór jutalmat is kapnak. — Alig várjuk már a fizetést Most tudjuk majd meg, hogy igazában mit is jelent nekünk a bérrendezés. Úgy tudom, átlagosan 15—20 százalékkal növeli a bérrendezés a fizetésünket Nagyon örülünk neki és igyekezni fogunk, hogy necsak nőt óljuk a lemaradást, hanem még a száz százalékot is túlteljesítsük. Elmúlt az ó-év, az újesztendő kü- ?zöbán állunk, a meszes! csapatvezetőben is új elhatározások születnek. Most nincs itt a csapat családiétól körű1 véve ül a tiszta asztal mellett, de néhány óra múlva már az aknán találkozik majd társaival, akiknek nevében most beszél. — Az a tervünk, — mondja csendesen, de határozottan, — hogy már az újév első napjától kezdve teljesít- 'ük az előirányzatunkat, egyetlen csille szénnel sem maradunk adósak. Kinéz az ablakon. Végiggondolja a lehetőségeket. Kemény kőbeágyazás húzódik végig fejtésükben, de a napokban úgy vette észre, hogy vastagodik a szénréteg. Nagyobb lesz a ’ehetőségük tehát, mint eddig, csak a faadáson ke’il segíteni. Az kel’ene, hogy biztosítsák az Egédi-faadócsapatba állandóan a létszámot. — Ez még egymagában nem volna elegendő. Továbbra is szükség 'esz arra, hogy kórletvezetőnk és a körletbe beosztott másik aknász ál- ’andóan segítsenek minket, mint ahogy eddig is tették. A csapatvezető tányérjában már ott párolog a leves. Sietni kell, húsz nerc múlva indul a bányászvonat. két óra múlva pedig a harmadik jflaint, második nyugati keresztvága- tán lesznek már. A 13-as telepen megindul a munka. Szentes János 1939-ben fiatal gyerek kopogtatott a régi Sopiana Gépgyár Alsó-Malom- utcai szú-ette üveges ajtaján. Munkát kért. Inas szeretett volna lenni a gyárban. Vonzották a gépek, hívta a száz meg száz kékeslila fémgyűrűvé kunkorodó fémforgács. Felvették. És ez szerencse volt. . • A régi gyár egy felszabadulás utáni nyári napon lángokba borult, de nemsokára a lángok helyén új élét sarjadt. Megépült az új csarnok, az új irodaépület, majd a csarnokot új, mégnagyobbal toldták meg. Uj gépek érkeztek. • Szentes János ma már sztahanovista. Öt ven-hatvan százalékkal mindig társai előtt jár. Most is nagy munkában van. Az exportra készülő hu- zalzománcozógépek frikciós orsóház- tengelyeit esztergályozza. Nagy műn* kadarabok ez ok és megmunkálásuk pontosságot, nagy szakértelmet követel. Egy-egy tengely teljes elkészíteni öt perc hijján nyolc órát vesz igénybe, de Szentes Jánosnál még ennyi ideig sem tart. Ügyesen oszolta be a munkáját, műveletenként dolgozik. Egy-egy műveletet nem hagy abba, hanem azt végig, mindenegyes tengelyen elvégzi, aztán újat kezd. Selejtje — már maga sem tudja — mikor volt. Gyorsaság, pontosság — ez jellemzi munkáját A Sopiana műszaki vezetői szeretnék, ha Szentes Jánoshoz hasonlóan dolgoznának az esa.ergályos flataloik. Szentes János pedig segít abban, hogy így legyen. Segít a fiataloknak. A fiatalok szívesen látják. Csete Jenő gyakorló szakmunkásnak és Szabó István fiatal segédnek segít legtöbbet — Nagyon szeretem a fiúkat M«t már egészen jó megtanultak „rajzról olvasni“. Igaz, sokszor fordulnak még hozzám segítségért. Már többször megtettem azt is — amikor nem értették, hogyan kell elvégezni a munkát a rajz után — hogy elmentem a gépükhöz és szeműk láttáira elkészítettem a rajz után az első munkadarabot. Nem ritkaság az sem, hegy reggeles műszak után itt maradok még a műhelyben egy vágy másfél órát, vagy pedig ennyi idővel előbb jövök délutános műszakra, hogy találkozhassak ifjú társaimmal. Szentesék otthonában már három kisgyerek kér kenyeret. Mindhárom fiú, az egyik elsőosztályos. Szentes János ilyenkor mégis úgy érzi, mintha csak éppen tegnap kapta volna meg a segédlevelet. Vele nem bántak „kesztyűs kézzel", 6 kénytelen volt'jól dolgozni, ment tudta: „Aki nem felelt meg — elbocsátották". Nem akart utcára kerülni. Mióta az új gyárban dolgozik, soha nem fenyegette az elbocsátás réme. Uj szakmunkást annál többet nevelnek és vesznek fel a gyárba, meri a kormányprogramm megvalósításához, az életszínvonal emeléséhez több dolgozó, még jobb munkájára van szükség. — Az ó-év végén, az újév kezdetén tervezgetni szokás. Én is terveztem: Az újesztendőben még jobban dolgozom, selejtem nem lesz. Csete Jenőnek, Szabó Istvánnak é.s a többieknek még többet segítek. Ezt ígéri Szentes János, a Sopiana Gépgyár egyik legjobb esztergályosa.
