Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-02 / 202. szám (222. szám)

ŰI 0 üli It ül TÜt! 5946 október 2 Mm megindulnak Pécseit a közmunkák Az újjáépítési miniszter < z e ső hónapra 150 ezer forintot uta t ki munkabérekre — Körű belül 10C0—1200 munkanév ülií látnak el S'ükhégmunkávat 3 hónapon keresztül Az Uj Dunántúí olvasói már is. merik a kormánynak a munkanél­küliség enyhítése érdekében elha­tározott akcióját, hogy ország szerte bizonyos közmunkákat in­dítanának meg, «melyeknél a munkanélküliek egy részét bizo­nyos minimális munkabér mellett foglalkoztatják addig, amíg az iparban ismét megindulhat az áru­termelés és a most munkanélkül lévőket ismét ott lehet munkába állítani. Ebben a kérdésben tegnap dél­előtt döntő megbeszélés volt a városházán Tolnai József elv­társ, polgármester elnöklésével. 'Aiz értekezleten részt vett dr Rézler Gyula miniszteri biztos Budapestről azonkívül valameny- nyi érdekelt hivatal és a szak- szervezetek képviselői. A minisz­teri biztos bejelentette, hogy az újjáépítésügyi minisztérium egye lőre az első hónapra a Pécsett végzendő közmunkák költségeire 150 ezer forintot utalt ki, ami már itt is van és a munkálatokat azonnal meg le­het kezdeni. Előadta továbbá, hogy Pécsett kb. 1000—1200 munkanélküli foglalkoztatása van tervebevéve. minimálisan 56 filléres órabér mellett, amely alapon az egy­havi keresete egy munkásnak kb. 120 forintot tenni ki. Több felszólalás után a minisz­teri biztos ismertette a munká­latok részletes tervezetét, felso­rolván hogy az egyes munkák kb. hány munkanapot vennének Igénybe. Ezeket a munkákat mi már lapunkban ismertettük. A munkatervben megvan már álla­pítva a munkák technikai kivitele- eési feltétele is, így az is, hogy a munkások bizonyos csoportokba lesznek beosztva, csoportvezetők és pallérok vezetése mellett és ezek részére a tervezet 1.08. ille­tőleg 1.40 forintos órabért állapít meg, míg ha a munkás szakmá­jába vágó munkát végez, órabére 1 forintban lesz megállapítva. Tárgyalás alatt van még a fog lalkoztatandó munkások betegség és baleset esetére való biztosítá­sának kérdése ami a napokban kerül döntés alá. Krisztián elvtárs kifogásolja a munkabérek alacsony voltát, véleménye szerint erre a célra meg kellene adóz­tatni a háborús nyereségeket, azonkívül elengedhetetlennek tartja a betegség esetére való biz tosítást. Czett elvtárs szerint igen sok a munkanélküli nő, ezért azt javasolja, hogy a könnyebb munkáknál azok is nyerjenek foglalkoztatást. Több felszólaló szintén kifogásolja az előirány­zott 56 filléres órabért, amiért kielégítő munkateljesítményt v.etn lehet kívánni. A miniszteri biztos hangsú­lyozza, hogy gz újjáépítésügyi mi­nisztériumnak nem áll rendelke­zésére olyan fedezet, hogy na­gyobb munkabéreket fizethesse­nek. Egyelőre csak 3 millió forint éli e célra rendelkezésre országos viseonylatban. Azután vita fejlő­dött ki, hogy nem volna-e jobb a munkákat akkordrendszer sze­rint végeztetni. Végül is az érte­kezleten abban állapodtak meg, hogy bizonyos akkordszerű meg­határozás mellett fogják a mun­kákat végeztetni olyformán, hogy ott, ahol lehetséges, megszabják a napi teljesítmény mértékét és ha a munkás azt 8 óránál rövi- de'bb idő alatt végzi el, eiz részére egésznapi munkateljesítésnek lesz betudva. Megállapodtak abban is hogy könnyebb munkákra nőket is alkalmaznak’. Az értekezleten az a kívánság alakult ki, hogy az Így foglal­koztatott Kzükségmunkásokat mentesíteni kell a közmu'nka- váltság kötelezettség alól. A miniszteri biztos ígéretet tett, hogy ezt a kívánságot a tárcaközi bizottság elé terjeszti. Az értekezlet végül is elhatá­rozta, hogy a közmunkákat azon­nal, még ma megindítják. Már a mai napon munkába állítanak kb. 250 munkanélkülit és ezt a létszá­Lapunk másik helyén válaszol­tunk a Független Nép „Kegyetlen igazságok" c. cikkére. Ebben a válaszban már kifejeztük gyanún­kat, hogy a cikket az a Záhonyi Tivadar írta, akit az igazolóbizott- aág múltja miatt egy évre eltiltott az újságírástól. Válaszunkat az időközben megindult rendőri nyo­mozás érdekében tegnapi számunk­ban nem közöltük le, mert nem akartunk a nyomozásnak ártani. A pécsi politikai rendőrség ugyanis közben megindította a cikk szer­zőjének kilétére vonatkozó nyo­mozást és azt rövid 24 órán belül bravúros eredménnyel be is fe­jezte. A cikk stílusából következtetve, a rendőrség előállította Záhonyi • Tivadart, aki kihallgatása során beismerte, hogy az Inkriminált cikket ő írta. Ezek után Fajta Károly rendőr- őrnagy őrizetbevette Záhonyi Ti­vadar volt lapszerkesztőt es át- kisértette a Népügyészségre, ahol Az ügy szereplőinél fogva érde­kes háborús bünpert tárgyal a nép­vádlottja G a m á s i (Gergács) Je­nő, a Pécsi Takarékpénztár tisztvi­selője, aki az ügyészi vádirat sze­rint az Imrédy-pártnak pénztár­noka volt. A vádlott tagadta ezt és csak annyit ismert be, hogy az Imrédy-pártnak tagja volt, de vezetésében nem vett részt. Tagadta azt is, hogy önként vo­nult volna be katonának és hogy nyugatra menekülése előtt több ízben a németbarát és orosz, va­lamint az üldözöttek elleni kijelen­téseket hangoztatott volna. Elsőnek a vád tanúi közül Theg- zes József banktisztviselőt hallgat­ták ki, aki vallomását a legna­gyobb meglepetéssel azzal kezdi, hogy a rendőrségen tett vallomását visszavonja, mert azt elfelejtette aláírás előtt elolvasni. Kotsis tanácselnök eléje tárja vallomását, amelyben súlyosan vádolta Gamásit, akinek akkori vallomása szerint felesége is tagja volt az Imrédy-pártnak. A rendőr­ségi vallomásban azt is vallotta a tanú, hogy Gamási több ízben sú­lyos demokrácia-ellenes kijelenté­seket tett a bankban. A tanú azonban ezekre nem akar emlékezni, illetőleg azt vallja, hogy közben utána nyomozott Gia­nt ásinak és megállapította, hogy akkor tévedett. Az elnök megjegyzi, hogy na­gyon furcsa az, hogy egy tanú a vádlott érdekében magánnyomo­zást folytasson. Horváth Dezső ügyv. igazgató szintén visszavonja a rendőrségen tett vallomását és kijelenti, hoov úgy emlékszik nem olvasta el, de ha el is olvasta, akkor is közben triót még a hét folyamán mintegy 500 főre fogják felemelni. Első sorban a város területén legsür­gősebbnek látszó útjavítási és ároktisiztítási munkákat kezd'k meg és azután fokozatosan kerül majd sor a többi munkák elvég­zésére és a tervbevett egész mun- káslétszám beállítására. a gyanúsított Ismét fenntartotta beismerő vallomását. A Nép­ügyészség Záhonyi Tivadart az 1946. VII. te. 2. §-ának b. és c. pontja alapján előzetes letartóz­tatásba helyezte. Amikor a rendőri és népügyész'i vizsgálat eredményét röviden kö­zöljük, kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy a FN, amely a koalíciós pártok egyikének hivata­los lapja, ebben az ügyben egé­szen furcsán viselkedik. Olyan újságírótól közöl cikket, akit az az igazolóbizottság, amelyben a Független Kisgazdapárt egyik tag­ja is résztvett, ha nem is jogerő­sen, de egy évi időtartamra eltil­totta az újságírástól. Ügy látszik a FN — ha Izgatásról van szó — nem tekint semmit és ha kell, egy kis izgatásért a szomszédba is hai- lendó elmenni. Még ha ez a szom­széd Záhonyi ► Tivadar, az újság­írástól eltiltott volt lapszerkesztő is. utána nyomozott az ügynek és megállapította, hogy tévedett. Következett a vád harmadik ta­núja, Pusztay Jenő banktisztviselő, aki arra a kérdésre, hogy a vád­lottal haragban van-e kijelentette, hogy internálása óla nem áll vele szóba. Egyébként ő volt az egyetlen tanú, aki nem vonta vissza rendőrségi vallomá­sát és annak elébetárása után azt teljes egészében fenntartotta. Elmondotta, hogy a vádlott fanatikus németlmádó volt, aki teljesen Massay-Walter, a bank volt Igazgatójának hatá­sa alatt állott és egy ízben őt is megfenyegette, mert a néme­tek ellen beszélt, hogy' jó lesz vigyázni, mert feljelenti. Tanúvallomása szerint a vádlott i zsidókérdéssel kapcsolatban ilyen kijelentéseket tett: — Ha kiirtanák őket, már az Is késő lenne. Német imádatának alátámasztá­sára előhozza a vádlott alábbi ki­jelentését: — A németeknek meg kellett szállaniok ezt az országot, hogy rendet csináljanak. Kotsis tanácselnök megkérdezi, hogy tudja -e azt, vájjon a vádlott 7elesége — aki szintén tisztviselője i banknak — tagja volt-e az Im­rédy-pártnak? Erre a tanú a tárgyalóterem de­rültsége közben a következő kije­lentést tette: — Kérem, hármunkon kívül a bank teljes Igazgatósága és tiszt­viselői kara tagja volt az Im­rédy-pártnak. A népbiróság a bizonyítás kiegé­szítése ügyében a tárgyalást elna­polta (m. j.) Záhonyi Tivadart, a köztársaság védel­méről szóló törvény alánján előzetes etartóztafásba helyezte a Nepfigy észség „Hármunkon kívül mindenki Imrédy- iag volt a Pécsi Takarékpénzfátban — vallja az egyik íanu a népbiróság előtt Amilor a banhigaigaió és lisztvisejő tanult, dva&as nélkül if ah a*á a rendőrségi jegyzőkön* vet Politikai béreseknek nevezi a Független Nép ismeretlen, (de vájjon stílusa után ténylej „ismeretlen“?) cikkírója a felelős magyar államférfiakat, a bal­oldali blokk vezetőit. Politikai béreseknek meri nevezni az Isme­retlen cikkíró azokat, akik a felszabadulás óta mást sem tettet minthogyha demokrácia és az újjáépítésért dolgoztak, azért az újjá­építésért, ami a munkáspártok nélkül nem következett volna be A magyar munkáspártok vezéreit meri felelőssé tenni azért a ma­gyar békéért, ami ha rossz, mintahogy rossz, nem azért rosM mintha a munkáspártoknak nem fájna, hanem azért, mert ez1 a békét nem 1946-ban készítették elő. Előkészítették akkor, ami**' ezek a „hazaffyak“ belementek egy előre elvesztett és a magyaréi számára mindig idegen háborúba. Akkor tetszett volna siránkozni akkor tetszett volna mellet verni, amikor ebben az országban mij' den reális számítás ellenére a német mellé álltunk. De azok a cikk­írók, akik most a közelgő béke rossz és szomorú kilátásait a j»3' guk kis revizionista (pecsenyéjük megsütésére akarják felhasználni akkor nemzetvédelmi kereszteket hajszoltak és rongyosgárdáb* sorakoznak. Ezek az elkésett „hazaffyak“ azonban, akik még dig nem ébredtek fel abb<W az álmukból, hogy a hazafias neki­buzdulás, a siránkozó feljajdluás nem segít ott, ahol bizony kegy6' len igazságokkal kell szembe nézni, most a munkáspártok ellen akarják uszítani a magyar népet. A magyar népet, amit nem 3 munkáspártok hajszoltak bele u háborúba és amit nem a munkás­pártok árultak -el. A munkáspártok valóban nem nézik tétlen® a reakció és a horthyzmus eddig elbújt, most azonban nap1™' napra szemtelenebbé váló megnyilvánulásait, hanem felemelték *z3' vukat ezek elleln. De ezért felelőssé tenni őket és azzal vádol0'' hogy nem törődnek a magyar békével, több, mint rosszakarat, ** már kimeríti a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat i“el vonatkozó paragrafusait. Az ismeretlen, de reméljük a bírósáá1 tárgyaláson már nem ismeretlen cikkíró keserveiből azonban e# helyeken nagyon is kilátszik a lóláb. Azon kesereg, hogy Romániá­ban eltörölték a népblróságot, ezzel szemben Magyarországon nem. Vájjon miért fáj ez az ismeretlen cikkírónak, miért haragsz*1 annyira a népbíróságra, amelyben a Független Kisgazdapárt épp^-j képviselve van, mint a többi demokratikus pártok? Talán c*«* nem gondolja komolyan, hogy a magyar békekilátások jobbak Ie0’ nének attól, ha itt a fasiszta és nyilas bűnösök büntetlenül sétál­hatnának az utcán? Azt írja cikkében, hogy „félre a profán kezs*' kel legalább ezekben a sorsdöntő hetekben a magyar élet I# gócairól“. Hát nézzük, kik ezek a profán kezek? A magyar m®?' kásoártok vezérei, akik kiemelték ezt az országot a fasizmus fer*?J •jéből, akik azon Igyekeztek, hogy a magyarság beszennyezett n*”_ megtisztítsák és visszavezessék a szabadságszerető népek 1*5 rába? Mert ha. ezek azok a profán kezek, akikre céloz a cikk”" akkor joggal közéjük sorolhatja Tildy Zoltán, Nagy Ferenc k ( többi valóban demokratikus kisgazda vezéreket Is. nkiktől az # megnyilatkozások épp olyan távol vannak, mint tőlünk. Ne f# a munkáspártoktól a magyar népet a cikkíró, mert nem a mun^* pártok dobják az osztályharc tözcsóváit a nép közé és nei® azok, akik a társadalmi gyűlölködés mérgét elvetik. De féli*** clkkfró a magyar népet azoktól, akiknek sorába ő Is tartozik' 8\gj a revizlonízmus és sovinizmus tüzénél ismét a maguk 6Z*nD'|!( üzleteiket akarják megcsinálni, akiknek még nem volt elég a nép szenvedése, akik két vesztett háború és az azt követő hé* után sem ébredtek fel, hanem újabb katasztrófa felé vinnék: . országot Ezek ellen emelte fel szavát a mngvnr „.„„inSseád, magyar munkásP8 t vezetősége és ha ml ezért? hibáztatjuk, csak azt kifogásolhat1 • "JiM hogy miért nem előbb és miért nem erélyesebben. A magyar kilátásai bennünket Is mélységes eggodalommal töltenek el é* * nak megjavításáért a munkáspártok legalább annyira harcolj mint a kisgazdapárt jobboldala. De ez a haro mégis külön'’ attól, amit a melldöngető „hazaffyak" harc alatt értenek. Ml Jjjjjt colunk a jobb békéért azzal, hogy többet dolgozunk, hogy "T',. erőnkből Igyekszünk talpraállanl és még erősebben felvegyük a %, COt ft+tnora/ft Áa'(*d&CT (acÍgWa 4*1 Am «»Ír Írói 1% kpKiíOW J cot az Ittmaradt fél és'egész fasiszta elemekkel, hogy bebiz°®_,^ suk az európai közvéleménynek: ez az ország nem azonos a nem azonos országával. Ez a ml harcunk a jobb békéért. A többi a népblf^ urak Magyarországával, az revizionista és soviniszta hamiská elé tartozik, ahol blzonvára az Is kiderül majd, mennyire Isi®*1. | len az „Ismeretlen“ cikkíró. • l” „Nebánts virág“ a Népbiróság előtt Frank Évét, aki határ ügyvédei a Gesiopofőjj 200& pengőre megts ro tálta, 8 havt bori nreHsV Tegnap a Népbíróság előtt a nagy port felvert zsarolási ügy vádlottja, Frank Éva állott, aki 1944-ben, német megszállás alatt gyermektartási per ürügyével fel­ment dr. Kazár Andor ügyvéd­hez, majd, amikor Kazár ügyvéd arra való hivatkozással, hogy ő a németek miatt nem folytathat ügy­védi gyakorlatot és egy kollégá­jához utasította, hirtelen, minden indokolás nélkül 2000 pengőt kért űz ügyvédtől azzal, hogy ha nem adja meg, feljelenti a Gestaponak. Az ügyvéd nem volt hajlandó fizetni" mire Frank Éva még aznap este két német őrmester társaságában visszatért hozzá és azoknak tört németséggel elpanaszolta, hogy az ügyvéd tartozik neki 2000 pengővel és nem akarja megadni. A két német katona megfenyegette az ügyvédet a Gestapoval, majd eltávoztak. Másnap Frank Éva megleste az ügyvédet, aki­nek közben levelet is írt, hogy saját érdekében a Boltiv-közben helyezzen el 2000 pengőt, mer.t különben megy a Gestapohoz. Frank Éva újból követelte a pénzt, de az ügyvéd kijelentette, hogy menjenek együtt a Gestapohoz, majd ott elintézik. El is it a Gestapohoz, ahol azonba® a ___JxXU ügyvédet nem engedték be, jrp ----- 3 '' lak“*-, a nőt. Másnap az ügyvéd megjelent két Gestapo tiszt & # « - * • - - * » » leherautóra rárakatták bútora elvitték. jj»' a í-i­Ez évben Kazár ügyvéd * ’jcl' gyár—Szovjet Társaság •gY'Vá1' vonulásán felismerte Frank j? nVa akinek volt raersze P*10S * rp»p kendőt felvonni és az első jtí felvonulni. Felismerés után egy rendőrnek és így Népbíróság elé. Kihallgatása * jó­méval és a Népbiróságon is * j* kul tagadta, hogy azonos azzal, aki az ügyvédet meg szf zsarolni. Dr. kazár azonb3® ^ roébe mondta, hogy határo felismeri. Kiderült, hogy ^ a Népügyészségen letart# ^ & alatt nyllaskereszteket raj* fasiszta feliratokat készít*1 A népbiróság Frank Évát 8 havi börtönret f és az eltöltött vizsgálati « *$1- gal 4 hónapot és 20 nap® töttnek vett A nép ügyész az ítéletet bezte me#1 :1#

Next

/
Oldalképek
Tartalom