Délmagyarország, 2008. január (98. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-15 / 12. szám

Csütörtök, 2008. január 17. Aktuális 13 GYALOGOST GAZOLTAK EL A A7-ESEN A MUNKAVÉDELMISEK 15 MILLIÓS BÍRSÁGOT SZABTAK KI A korlátokat és a teát is ellenőrzik SZÁVAY1STVÁJI A Velence-szindróma Alig két évtized alatt háromszor is csalódnunk kellett reményeinkben, abban, hogy térségünkben meglódul a gazdaság. Tizennyolc éve, a rendszerváltás idején abban reménykedtünk, tökevonzó szerepe lehet annak, hogy Magyarországon már volt bankhálózat és viszonylag tisztességes infrastruktúra, amivel román és szerb szomszédaink nem dicsekedhettek. Ügy véltük, itt, megyénkben alakíthatja ki logisztikai bázisait, központjait az a tőke, amely az olcsó romániai és a jugoszláv munkaerőre és nyersanyagra kíván építkezni. Nem így történt. Aztán azt reméltük, hogy az egyetemre támaszkodva kialakulhat a tudásipar, és az válik a térség húzóerejévé. Nagyobb méretekben ez sem jött be. Végül az autópályában bíztunk, abban, hogy a jó közlekedési adottságok tőkét, cégeket, beruházókat vonzanak majd térségünkbe. Egyelőre ez is csak a vágyak birodalmába tartozik. Pedig Szeged és környéke - elvben - jogosan bízhatott a sikerben, hiszen a megyeszékhely a középkorban az öt leggazdagabb magyar város egyike volt. Részint annak köszönhetően, hogy kereskedelmi utak és eltérő gazdaságú régiók találkozásánál feküdt, részint pedig annak, hogy természetföldrajzi adottságai virágzó mezőgazdaság, lényegében afféle nagyüzemi élelmiszertermelés lehetőségét biztosították. Igaz, mindez elpusztult a török hódoltságban és a felszabadító harcokban. Aztán, mire Szeged kilábalt volna a bajokból, az árvíz vitte el a várost és környékét. És mire ezt is kiheverte, Trianon fosztotta meg hátországától és majdnem egy évszázadon át nemszeretem végvárként kallódott az ország térképén. Bár ennek az időszaknak volt egy kétségtelen jótéteménye: Szeged egyetemi város lehetett, amire ma is sokkal jobban támaszkodhatna. A lényeg azonban az, hogy új cégek, új tőke, új munkalehetőségek eddig nem igen jöttek Csongrád megyébe. A helyzet kísértetiesen hasonlít a Velence által bejárt úthoz, amely a középkorban Európa egyik legerősebb és leggazdagabb hatalma volt a Földközi-tengeri kereskedelem és az arra épülő ipar jóvoltából. És amely különböző hatalmaktól megszállt elszegényedő település lett a nagy földrajzi felfedezések és a kereskedelmi utak áthelyeződésének következményeként. Úgy, hogy a város ma is elsősorban valahai gazdag múltjának szépségeiből, a turizmusból él. Nálunk is élne és hatna a Velence-szindróma? Azzal a különbséggel, hogy mi a múltunkból sem tudunk megélni? Szerintem nem. Mert éppen uniós csatlakozásunkkal kerültünk megint a fősodorba, és térhetnek vissza térségünk valahai előnyei. Velence tanulsága mégis fontos lehet. Az a város ugyanis nemcsak adottságaiból lett gazdaggá, hanem kereskedőinek, hajósainak, dózséinak és mestereinek akarata, tudása, mersze és kockázatra mindig kész mentalitása eredményeként. Nem vártak arra, mi jut el hozzájuk, hanem ők mentek el a messzi Ázsiába a fűszerekért, a drágakövekért és a selyemért, amiből gazdagságuk, sikerük megszületett. Talán mi is tanulhatnánk a példájukból. Ennek szükségességére figyelmeztetnek mellesleg azok az adatok, melyek szerint legnagyobb hátrányunkká kezd válni a magyar munkaerő képzetlensége és gyenge motiváltsága. M • Az ország # # gazdasági erejéből, jobban teljesítő cégeiből csak mutatóba jut térségünknek. Csongrád megyében a leesésveszély volt a legkomolyabb hiba az építkezéseken. Az ellenőrök azt is figyelték, hogy szabadtéri munkahelyen van-e 21 fokra fűtött és óránként használható melegedőhely, négyfokos napi átlaghőmérséklet alatt pedig kapnak-e a dolgozók meleg teát. A háromszáz vizsgálat két esetben a munka azonnali leállítását vonta maga után, 37 helyen „csak" felfüggesztették a veszélyes tevékenységet, 33 helyen pedig a foglalkoztatástól eltiltották a munkásokat. Hét esetben büntettek munkavédelmi bírsággal, kétmillió forinttal - ennek felső határa tízmillió -, negyven munkaadó szabálysértési bírságot kapott, összesen 840 ezer forint értékben. Az ellenőrzéseket tegnap is folytatta a munkavédelmi felügyelőség. A Hajós utcában épülő társasházba kísértük el őket, Korom Péter irányításával: egy szegedi vállalkozás tíz emberét nézték meg, akiket a hideg miatt csak négy órában foglalkoztatnak. Az átlaghőmérséklet nem érte- el a plusz négy fokot, ezért nem fogadták el a felügyelők a kifogást, hogy „éppen most fogyott ki" a teafű. A védőkorlátok rendben voltak, egy helyen kellett csak megerősíteni, egy másikon pedig pótolni. E hiányosságok miatt a cégvezetőt helyszíni bírsággal büntették ennek 10 ezer forint a felső határa. PESTHEZ KÉPEST A HÁROMNEGYED ORSZÁG LESZAKADT Megyénknek tizennégy pénzes cége van Sok a munkabiztonsági szabálytalanság a régióban. Védó'korlátok és felszerelések hiányoznak. Az a legkevesebb, hogy a szabadban dolgozók nem tartanak teaszünetet. DOMBAI TÜNDI A fagyban elgémberedett munkásokat, életveszélyes védőkorlátokat, melegedőhelyiség nélküli építkezéseket tárt fel az elmúlt hetekben a régiós munkavédelmi felügyelőség razziasorozata. A Csillagszóró hadművelethez kapcsolódva közel ezer munkavállalót ellenőriztek a felügyelők a három megyében, és a 95 százalékuknál találtak hibát. A legtöbb szabálytalanságot az építő- és a feldolgozóiparban követték el - közölte Bodor István igazgató. EZEN AZ ÉPÍTKEZÉSEN CSAK APRÓ HIÁNYOSSÁGOKATTALÁLTAK Fotó: Karnok Csaba Az ötszáz legnagyobb árbevételt elért cégek listája után megjelent a legnyereségesebb vállalatok Top 500-as rangsora is a HVG-ben. Csongrád megye akár elégedett is lehetne a megyék közötti hetedik helyével, ha nem viszonyítaná magát Pest megyéhez. FEKETE KLÁRA Egy héttel ezelőtt azokat a Csongrád megyei cégeket soroltuk fel, amelyek 2006-ban elért árbevételük alapján felkerültek a magyarországi vállalatok Top 500-as listájára. Tizenöt nevet írtunk egymás alá, az első helyen egy szolgáltató, a Démász állt. A nyereségesség alapján is a dél-magyarországi áramszolgáltató vezet, alább pedig kevés kivétellel ugyanazok a cégek szerepelnek, amelyek az árbevétel alapján is befutók voltak. A mostani listán - akárcsak egy évvel ezelőtt - olvasható néhány olyan vállalat is, amelyek ugyan árbevételük nagysága alapján nem kerültek be az ötszázba, viszont eredményességük miatt már „jegyzik" őket: idén az Emitel Zrt., a Hódút Kft. és a Szilánk Zrt. az, amely forgalma alapján még nem, nyeresége okán azonban a legnagyobbak közé kerülhetett. Míg árbevétel szerint az 500-as listán Csongrád megye 15, addig a nyereségességet alapul véve 14 céggel büszkélkedhet, tízzel többel, mint egy évvel ezelőtt. Ez a szám a megyék rangsorában - amennyiben Budapestet is ilyen közigazgatási területként kezeljük, márpedig itt és most annak kell tekintenünk az előkelő hetedik helyezéshez elegendő. Vagyis akár büszkék is lehetnénk a térség teljesítményére, hiszen messze leköröztünk négy dunántúli megyét, az Alföldön pedig vezető pozícióba kerültünk. (Nyereségesség alapján mellesleg messze nem látszik az az éles határ Észak- és Dél-Magyarország között, mint ahogy árbevétel tekintetében.) Csakhogy kénytelenek vagyunk azt látni, hogy az ország közepe Budapest és Pest megye, együttesen ugyanis 280 A legnyereségesebb Csongrád megyei cégek VÁLLALAT országos helyezés 1. DEMASZ ZRT. 57. 5861 3. GYÖR-M0S0N-S0PR0N 31 4. KOMÁROM-ESZTERGOM 28 5. FE1ER 27 6. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 18 7. CSONGRÁD V* 8. VESZPRÉM 13 9. BARANYA 12 10. HEVES 11 11. BÁCS-KISKUN 11 12. VAS 10 13. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 10 15. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 6 „pénzes" céggel, a Top 500-asok több mint a felével rendelkeznek. Majd Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megye következik, ami azt jelenti, hogy a főváros és a nyugati országhatár közé koncentrálódott a tőke, öt, megye nagyságú terület összesen 366 nyereséges társaságot vonzott. A maradék 134 cégen pedig osztozik az ország háromnegyede, tizenöt megye, köztük Csongrád is. Itt jegyezzük meg, hogy a lapjainkat kiadó Lapcom Kft. a 357. helyen szerepel a Top 500-ban 748 millió forintos nyereségével, győri székhelye miatt azonban a Győr-Moson-Sopron megyei gazdaságot erősíti. 14. HAJDÚ-BIHAR 16. ZALA 17. NÓGRÁD 18. BÉKÉS 2. VILLEROY & BOCH 3. GUMIMŰVEK PHOENIX KFT. 4. CONTITECH RUBBER KFT. 5. PICK SZEGED ZRT. 6. EMITEL ZRT. 7. HUNGERIT ZRT. 8. SZEVIÉP ZRT. 9. DÉGÁZ ZRT. 10. KÉSZ KFT. 11. BRAVOTECH KFT. 12. HÓDÚT KFT. 13. SZILÁNK ZRT. 14. LEGRAND ZRT. FORRÁS: HVG 19. SOMOGY 20.TOLNA FORRÁS: HVG DM-GRAFIKA 2. PEST Pénzes megyék MEGYE Veszélyes átkelni a kétszer két sávon A helyszínen meghalt az az 56 éves nő, aki a Kastély Szálló közelében akart átkelni a 47-esen, hogy a Vásárhely felé tartó buszra szálljon. A múlt évben Szegeden és környékén a személyi sérüléses balesetek 12 százalékában gyalogos volt a főszereplő. főútra, hogy átkeljen a szemközti buszmegállóig: Vásárhely felé akart utazni. A felezővonalon túljutott, amikor egy Szeged felöl érkező Mitsubishi terepjáró a belső sávban elgázolta. Az 56 éves nő olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életét vesztette. A baleset okát a rendőrség közigazgatási eljárás keretében vizsgálja. A szerencsétlenül járt nő nem viselt láthatósági mellényt, bár az január elsejétől kötelező a lakott területen kívül gyalog, vagy kerékpárral, az út szélén közlekedőknek - hangsúlyozta Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Az is tény, hogy a közeli, a Mol Ipartelepnél kialakított körforgalomban biztonságos módon lehet megközelíteni a buszmegállót. A Szegedi Rendőrkapitánysághoz tartozó területen a múlt évben 377 olyan baleset történt, melyben megsérült valaki. Ezek közül 48 esetben gyalogos volt a főszereplő - tudtuk meg Kónya Zsolt rendőr századostól. A közlekedésrendészeti osztály vezetője elárulta: a gyalogos balesetek leggyakoribb oka az, hogy az illető figyelmetlenül, vagy takart helyzetből lép az úttestre, illetve mozgó jármű elé. Az is sokszor előfordul, hogy a gyalogos olyan helyen akar átkelni az úttesten, ahol az nem megengedett. Ilyen ok miatt egyre többször meg is bírságolják a közlekedési szabályokat megszegő gyalogost. A tegnap reggel a 47-es főúton történt tragédia utáni helyszíni szemle ideje alatt, körülbelül másfél órán át félpályás útlezárás volt érvényben. UJSZÁSZI ILONA Halálos közlekedési baleset történt tegnap reggel hét óra előtt tíz-tizenöt perccel a 47-es főúton, Szegedtől néhány kilométerre, a Kastély Szálló és a körforgalom közötti szakaszon. A rendőrség adatai szerint egy gyalogos a szállóhoz közeli bekötöútról lépett a • • A múlt évben 377 # # személyi sérüléssel járó balesetből 48-szor gyalogos volt a főszereplő. Kónya Zsolt