Délmagyarország, 1999. február (89. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27 / 49. szám

6 A HELYZET SZOMBAT, 1999. FEBR. 27. • Szétszedik-e a szövetkezeteket? Kombájnra menő játék Aratás. Hányan osztozhatnak egy gépen? (Fotó: Gyenes Kálmán) Hétvégi szomszédolások • Munkatársunktál Két Szomszédolót is rendeznek a megyében a hét végén. Ma, szombaton a ruzsaiak látogatnak Szatymazra. A művelődési házban délután négy órakor kezdődő rendezvényen elsőként a rúzsai mazsorettek lépnek színre. Utánuk az alapfokú művészeti iskola növendékei következnek, az intézmény kamarazenekara vidám dalokat ad elő. Ezenkívül lesz még társastánc, vers, szólóének, népdalcsokor és népmese is. Vasárnap délután négy órától a deszkiek vendégeskednek a sándorfalvi művelődési házban. Itt is a legkisebbek kezdik a műsort, a gyerekek torna- és aerobikgyakorlatokat mutatnak be. A citerazenekar és népdalkör katonadalai után a Gumimaci Rock & Roll csoport következik. A sándorfalvi közönség ezenkívül elbeszéléseket, operettrészleteket, társas- és néptáncot, musicalt láthat, hallhat. Heti Hírmondó • Munkatársunktól A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a hazai lakosság lélekszáma az elmúlt 18 évben soha nem csökkent olyan ütemben, mint tavaly. A demográfiai előrejelzések szerint, ha nem sikerül a drámai folyamatokat megváltoztatni, 2020-ra hét és fél millióra fogyatkozhatunk, ami — a határon túl élő magyarság hasonló tendenciáit is figyelembe véve - szinte katasztrófával fenyeget. Mik a baljós folyamatok okai és hogyan változtathatók meg? Viszszaadható-e az egyébként gyermekszerető magyar társadalom életkedve, jövőbe vetett hite? Milyen népességpolitikai, családpolitikai elképzelései vannak a kormánynak? Ezekről a kérdésekről lesz szó február 28-án, vasárnap a Duna TV Heti Hírmondó című műsorában. A Független Kisgazdapárt eddig sem rejtette véka alá, hogy a ma működő szövetkezeteket „kommunista örökségnek" tartja, programjában a magángazdaságok és az úgynevezett új típusú szövetkezések támogatását preferálja. Gondozásában mintegy két hete készült el a szövetkezeti törvény módosításának tervezete. Az elképzelt változtatásokkal kapcsolatban Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelök Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője mondja el véleményét. A jelenleg érvényes szövetkezeti törvény 1992-es keltezésű, azóta azonban már néhány módosításon átesett. A tervezett átalakítás lényege, hogy a szövetkezeti tag közgyűlés összehívása, vagyis közgyűlési szavazat és jóváhagyás nélkül egyéni bejelentése alapján kivihesse az üzletrésze nagyságának megfelelő vagyonát. • Milyen elvekre épült az 1992-es szövetkezeti törvény? - Kimondja, hogy a szövetkezetben a tagok a munkájuk és a bevitt vagyonuk alapján rendelkeznek meghatározott üzletrésszel - válaszolja Stadler Ferenc. - A törvényalkotók a gazdasági társaságok mintájára készítették el a legmagasabb szintű jogszabályt és a szövetkezeti felépítés a leginkább a részvénytársaságokéhoz hasonlítható. Vagyis az üzletrész nem konkrét, kézzel fogható vagyont jelent. • Ha valaki eddig ki akart lépni a szövetkezetből, hogy jutott hozzá az üzletrészéhez? - A kilépő taggal el kellett számolni. A szövetkezet pénzben kifizette az illetőt, s ha ez nem állt módjában, akkor a maradó tagokat ösztönözték arra, hogy vegyék meg a kilépő vagyonát. • Mi változna abban az esetben, ha a parlament megszavazná a szövetkezeti törvény kisgazda szellemű módosítását? - A tag megnevezhetné, milyen konkrét vagyontárgyat számítógépet, kombájnt, traktort - szeretne kivinni a szövetkezetből. Ez szerintem alkotmányellenes, hiszen adott esetben egyesek a magántulajdonosok sérelmére közgyűlési határozat nélkül formálhatnának jogot a mások vagyonára. Ad abszurdum: ha véletlenül több kiváló ugyanazt a tárgyat választaná, ki döntené el, kié legyen...? Ugyanakkor több helyen sántít is a tervezet. Mert azt mondja, hogy a tagok csak az eredeti, alapításkori vagyonukat kérhetik ki. Vagyis, amennyiben valaki időközben több üzletrészhez jutott, azt nem ismerik el kivihető vagyontárgynak. Ezzel viszont a jogbiztonságba vetett hit is oda. A tervezet azt is feltételezi, van akkora vagyon, amiből lehet osztogatni. • Ki lehet-e mondani egyértelműen, hogy a szövetkezetek „szétszedését" célozza meg a törvénymódosítás? - Igen. A tervezet készttői azoknak a termelőknek is a magánvállalkozást ajánlják, akik erre alkalmatlanok. Vagy azért, mert nincs szaktudásuk, nem ismerik a piacot, vagy azért, mert értelmetlen lenne néhány hektáron gazdálkodniuk. Akik a Parlamentben politizálnak, nem tudják, mennyire kiszolgáltatott a kistermelő - sokszor még a szövetkezet is. Elég, ha valaki csak egy szélhámos kereskedővel találkozik, és máris odalesz mindene. • A módosítás javasolja, hogy a tagok - amennyiben mégsem válnának ki az üzletrészük névértéke után járó mindenkori jegybanki alapkamat minimum 20 százalékát minden évben kapják meg. - Ezt egyetlen gazdasági társaságnál sem írják elő, nem is lehet. Hiszen ha egy vállalkozás nem produkál nyereséget, miből fizethetne „osztalékot"? # Ön mit tapasztal: fogékonyak-e az emberek a kiválásra? - Emlékezzünk, 1992-ben a tagoknak mindössze a 9 százaléka vált ki a szövetkezetekből. Ennek az volt az oka, hogy a szövetkezet biztonságot nyújtott. A' szövetkezetben ma is átlagosan nettó 50 ezer forint körül lehet keresni, a „cég" kifizeti a tag adóját, tb-jét, és a gazdálkodó azzal egészítheti ki a jövedelmét, ami a saját földjén, a magángazdaságában még összejön. Ha csak a pár hektárjából kellene megélnie, és mondjuk egy jégverés elvinné az egész éves termését, utána miből tartaná el a családját hónapról hónapra? • Mi az esélye annak, hogy ez a tervezet így „átmenjen" a szavazáson? - Először is, szerintem a módosítás nem állja ki az alkotmányosság próbáját, hiszen magán-tulajdonellenes. Amennyiben mégis Parlament elé kerülne, akkor a MOSZ is keményebb eszközökhöz nyúl. A szövetkezetek tagjai elvátják tőlünk a határozottabb fellépést és hogy határozottan azt képviseljük: hagyják már őket végre békén. Fekele Klára • Eddig harmincmilliót költöttek Továbbra is támad a belvíz - Mondja szomszéd, ez még belpolitika vagy már belvíz? Az Ativizig közel 300 emberével küzd a belvíz ellen négy megye területén. Az eddigi kiadások megközelítik a 30 millió forintot - mondta egy tegnapi szegedi sajtótájékoztatón dr. Kováts Gábor védelemvezető, az Ativizig igazgatója. Az utolsó 50 év harmadik legnagyobb belvízkatasztrófáját éljük át ezekben a napokban. Míg 1966-ban 86, 1975-ben 72, most 65 ezer hektárnyi teriiletet borít belvíz az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság által felügyelt négy megyében. A védelem lehetőségeinek korlátot szab a pénzhiány. Az elmúlt 15-20, aszályosnak minősített évben ugyanis a vízügy hiába figyelmeztetett a ciklikusságra, a költségvetés nem szánt pénzt a belvízvédelmi csatornák karbantartására. A jelenlegi 65 ezer hektárnyi belvízzel borított területből 40 ezer hektár a szántó. A szakemberek szerint ilyen esetben nem szabad olyan közlésekbe bocsátkozni, hogy az összes vetésterületnek hány százaléka áll víz alatt. Hiszen azt a gazdálkodót, akinek az összes földje víz alatt áll, száz százalékban kár érte. Az Ativizig térségektől függően első és másodfokú belvízvédelmi készültséget hirdetett ki. A szivattyútelepeken átemelt víz mennyisége a február 25-én összesített adatok szerint eddig 3,8 millió köbmétert tett ki. Az időjárással van egy kis szerencsénk, de így is hosszan tartó védekezésre kell berendezkednünk mondta dr. Kováts Gábor, az Ativizig igazgatója. Ha a csatornák és a berendezések jó állapotban lennének, vagyis nem kellene belőlük most kikotorni az évek alatt felhalmozódott nádat, iszapot, akkor is két hétbe beletelne egy ekkora tömegű víz levezetése. Az árvízre is föl kell készülni, de még nem tudni, mi várható. Egy biztos: rendkívüli mennyiségű az a hótömeg, amely a Tisza és a Maros vízgyűjtő területein leesett. A továbbiakban minden attól függ, milyen gyorsan olvad el a hó, mennyire lesz esős a tavasz. A mostani belvizet is az okozta, hogy a február roppant csapadékos volt és a hó is olvadásnak indult. A februárt megelőző félév során ráadásul a sokéves átlagot meghaladva 80 milliméterrel több eső esett az Alföldön. F. K. Hirdetmény A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 125. § (3) bekezdése szerint az ülnökök megbízatása 1999. május 22-én lejár, az 1997. évi pótválasztáson megválasztott ülnökökkel együtt. Ülnököket a Szegedi Városi Bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, helyi önkormányzatok és a társadalmi szervezetek — pártok kivételével - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógusülnökeit a bíróság székhelyén működő általános iskolák és középfokú oktatási intézmények (szakiskolák, középiskolák) jelölik. A Munkaügyi Bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik. Jelölni lehet a büntetlen előéletű, 30. életévét betöltött, de a 70. életévét el nem ért és ezt az életkort a következő ülnökválasztásig (2003) el nem érő - magyar állampolgárt, akinek választójoga van. Az ülnököt (munkaviszony, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, szolgálati viszony és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszony esetén) ülnöki működésének időtartamára átlagkeresete illeti meg. Amennyiben az említett jogviszonyokban nem áll, illetve az ülnöki működése idejére munkabérben nem részesül, akkor az ülnököt tiszteletdíj illeti meg, amelynek mértéke az ülnöki működésének minden napjára bruttó 1900 forint. A jelöléshez és a jelölés elfogadásához szükséges nyomtatvány, valamint az ülnök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztató a polgármesteri hivatal jegyzői iroda önkormányzati csoportjánál (Széchenyi tér 11., sóhajok hídja alatt) rendelkezésre áll. A jelölést és az elfogadó nyilatkozatot ugyanide kell leadni, legkésőbb 1999- március 16-ig. Dr. Mezey Róbert jegyző Hirdetmény A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 125. § (3) bekezdése szerint az ülnökök megbízatása 1999- május 22én lejár, az 1997. évi pótválasztáson megválasztott ülnökökkel együtt. A Munkaügyi Bíróságra 30 fő, a Csongrád Megyei Bíróságra 12 fő, a Csongrád Megyei Bíróság fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró tanácsaiba 5 fő ülnököt Csongrád megyéből, a Hódmezővásárhelyi Városi Bírósára 23 fő ülnököt a bíróság illetékességi területéről lehet jelölni. Az ülnököket a megyei és a hódmezővásárhelyi közgyűlés választja meg. Az ülnököket a bíróság illetékességi területén: - lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok - működő helyi önkormányzatok és - a pártok kivételével — társadalmi szervezetek jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróságok pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő, alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei, a Munkaügyi Bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik. Jelölt lehet minden, büntetlen előéletű, 30. és 70. életév közötti, választójoggal rendelkező magyar állampolgár. A jelöléshez és a jelölt elfogadó nyilatkozatához szükséges nyomtatvány, valamint az ülnök jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztató a Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatalánál (Szeged, Rákóczi tér 1., I. emelet 106.), Hódmezővásárhely M. J. V. Polgármesteri Hivatal jegyzői irodáján (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.) rendelkezésre áll. A jelölést és az elfogadó nyilatkozatot, kérjük, a fenti címekre leadni, legkésőbb 1999- március 16-ig. Dr. Huber Bertalan, Dr. Dubecz György. a Csongrád Megyei Hódmezővásárhely Közgyűlés főjegyzője M.J. V. jegyzője