Délmagyarország, 1994. március (84. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-10 / 58. szám

A HELYZET 9 CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁRC. 10. • Vállalkozásfejlesztési leltár Kulcskérdés a garancia Fotó: Gyenes Kálmán • 172 kilométert vigyáznak A katonacsizma nem edzőcipő A Magyar Vállalkozás­fejlesztési Alapítvány az 1993­as év során 1,4 milliárd forint értékben valósított meg pro­jekteket - tékoztatták a sajtót a közelmúltban Budapesten. A helyi vállalkozói központok ­továbbiakban HVK - az év folyamán 665 millió forintot használtak fel üzleti tervük megvalósítására, amely rész­ben Phare, részben MVA fi­nanszírozás volt. 1993 folya­mán összesen mintegy 41 ezer vállalkozó részesült tanács­adásban a HVK-kban, az aláb­bi területeken: jog, pénzügy, marketing, kereskedelem, ter­vezés, innováció, külföldi tő­kebevonás; ingatlan. Tavaly az alapítvány 350 millió forintot utalt át a HVK-k számára a Mikrohitel Program működtetésére. Ennek kereté­ben közel hétszáz vállalkozó kapott hitelt, 210 millió forint összegben. 1993 folyamán 222 vállalkozó részesült a Phare hitelben 600 millió forint nagyságban. A Start Hitelgarancia Alap Titkárságához 1993. december 31-ig összesen 447 pályázat érkezett, melynek 77 száza­lékát fogadták el. A szakértői zsűri a fenti időpontig 346 garanciakérelmet hagyott jóvá, s ezzel több mint egymilliárd forint Start Hitel felvételét tette lehetővé. A Start Alap terhére vállalt garancia nagysága 600 millió forint. Az alapítvány 1993-ban 63 millió forintot fordított képzési programjainak finanszírozá­sára. Ennek keretében 6200 vállalkozó részesült valami­lyen képzésben. Az alapítvány 11 kiadvány publikációját támogatta és erre a célra 9 millió forintot fordított. A HVK-k részére 1994-ben folytatódik a Mikrohitel Prog­ram (MHP). Ez évben az egész ország területén hozzáférhető lesz a konstrukció, így ennek finanszírozási igénye 870 millió forint. Idén a Phare Hi­telprogram országos kiterjesz­tésére az alapítvány 1,4 mil­liárd forintot kfván fordítani, amelyből szűk egymillió fo­rintot a Phare biztosít. A Phare „Seed" Tőkebefektetési alap céljaira 1,8 millió ECU-t utalt át, az MVA pedig 200 millió forinttal járul hozzá. A Reorg-Start Hitel Prog­ram olyan kezdő kis- és kö­zépvállalkozások finanszíro­zására jön létre, amelyek csőd­vagy felszámolási eljárás alatt lévő cégek vagyonát kívánják megvásárolni, illetve reorga­nizációját végrehajtani. 1993 utolsó harmadában a Start hi­telalapok visszaforgatása révén ismét érkeznek garancia kérel­mek, melynek elbírálását a szakértői zsűri 1994-ben is fo­lyamatosan végzi. K. A. Kátai József ezredes, a Kiskuhalasi Határőr Igazga­tóság igazgatója: - Nincs le­hetőség arra, hogy a „rés­mentesen" lezárjuk az egyéb­ként feszültségekkel terhelt határszakaszt. Erőinket az átkelőhelyekre koncentráljuk ­itt következett be a jogellenes cselekmények 87 százaléka ­illetve a zöldhatár legveszé­lyeztetettebb szakaszaira. Ter­mészetesen konfliktushely­zetben is képes lenne a határ­őrség a feladatai ellátására, egy megerősített állománnyal. Még néhány érdekes adat a tavalyi esztendőről. Összesen 8000 menkült érkezett, 95 százalékuk tovább utazott tőlünk. Az igazgatóság 29 ezer személy ellen kezdeményezett rendészeti eljárást, a belép­tetési feltételek hiánya miatt 25 ezer embert fordítottak vissza a határról Jugoszláviába. Míg '92-ben 8 esetben csíptek meg lopott autót, addig tavaly ez a szám 155 volt. Növekedett a lőszerrel, fegyverrel való visz­szaélések száma és ez a ten­dencia várhatóan nem fordul visszájára az idén sem. Kátai ezredestől azt is megtudtuk, hogy némiképpen javult az igazgatóságnál dol­gozó hivatásos állomány bér­színvonala, de rá is fért. • Milyen lehetőségük van arra, hogy a határnál ki­szűrjék a belépni szándé­kozó bűnöző elemeket? - Csupán azokról van nyil­vántartásunk, akiket egyszer már kiutasítottak innen ­válaszolta az igazgató. - Őket nem engedjük belépni Magyar­országra. Ezen túl csupán a belépési feltételek szigorú számonkérésével tudunk élni. Például: üres zsebbel nem jö­hetnek hozzánk. Ez persze közvetett módszer. Egyébként senkinek sincs az arcára írva, hogy bűnöző-e. Főleg, hogy 19 millió embert kellene ránézésre tesztelni. A „nagyhalak" kü­lönben is simán, útlevéllel utaznak, a kisstílűek, a száz márkért dolgozók bukhatnak le. • A kamionok áttöréséről, a gumislagos esetről Irtunk annak idején. De, történt-e házon belül rendkívüli ese­mény? '- Félve mondom, el ne kia­báljam, áz elmúlt időszakban nem volt ilyen, senki nem for­dította magára a fegyvert. Sőt súlyosabb esetek sem voltak, balesetek fordultak elő. Főál­lású pszichológusunk van, a humánpolitikai tevékenység­nek is köszönhető, hogy nyu­galom van. Figyelünk egymás­ra, beosztottakra. • Bűncselekmények? -Tavaly 17 hivatásostól váltunk meg különböző okok miatt - válaszolta Kátai József. - Hárman korrumpálódtak. Volt, aki 500 forintért ütött be jogosulatlan pecsétet. Nagyon remélem, a mostani bérren­dezés azért javít a kollégák helyzetén, közérzetén. A témához volt hozzáfűzni valója Elek Gábor alezredes­nek, az igazgató szevezési­helyettesének is. - A katonák 45-60 száza­léka veszélyeztetett környezet­ből vonul be - mondta. ­Sokan közülük munkanélkü­liként jönnek, pszichésen sé­rültek. A katonaélet sokkal szi­gorúbb követelményeket támaszt velük velük szemben, mint amit civilben megszokat. A csizma az nem Adidas-cipő. Éppen az átmenetet igyekszik megkönnyíteni a humánpoli­tikai szolgálat. Némiképpen segíteni tudunk a majdani el­helyezkedésükben is, hiszen a határvadász századnál szol­gálókat keresik az őrző-védő Kft-k, sokan pedig nálunk dolgoznak majd az átkelőkön hivatásosként. A Halasra bevonult 151 újon eskütétele március 13-án lesz. Ezért döngették tegnap annyira a betont. Egyébként az ünnepség után valamennyien 2 napra haza mehetnek. A Csongrád megyeiek is. V. Fekete Sándor • Lakossági lórum a bérlakásokról Szelektált „ajándék"? • Egyetemek, főiskolák közös telefonrendszere „Halló, itt az Universitas!" Nem enyhülnek a felháboro­dás hullámai az úgynevezett önkormányzati bérlakások el­adása ügyében. Lapunk már több ízben foglalkozott e témá­val, ezúttal két véleményt adunk közre az érintettek koréból. Biró György né a Tarján széle utcában lakik és nehez­ményezi a vételi lehetőség kü­lönbözőségét. Nem érti ugyan­is, hogy miért lehet megvenni több lépcsőházat a Szamos utca felőli részen vagy akár a Pósz Jenő utcában, ugyanakkor pont a sajátja nem vehető meg. Száztizenkét család már 1989 októberében beadta a kérelmet vételi szándékukról, de a mai napig is packáznak velük az önkormányzatnál. Most abszo­lút jogtalannak tartja kedves olvasónk, hogy jelenleg há­romszor annyiért vehetné meg lakását, mint négy évvel ez­előtt. - Húztak egy vonalat, megszűnt az ajándékozás, mostantól nem minden lakást lehet csak úgy megvenni ­kaptuk a választ az önkor­mányzat illetékesétől (?), de nem értjük, hogy miért sújta­nak minket ezzel a megkülön­böztetéssel. Kuruncz Ferencnek egészen más véleménye van. Miért akarják ingyen megkapni pél­dául a belvárosi lakásokat, hiszen a mostani vételár csu­pán jelképes értékű. Olvasónk, aki egyébként az Ingatlanke­zelő Vállalat üzemi tanácsának elnöke, úgy véli, hogy csak né­hányan „csinálják" a hangula­tot a belvárosi lakások körül. Véleménye szerint az itt lakók zöme szinte „ajándékba" kapná meg jelenlegi bérlakását, majd milliókért adná el, hogy Új­szegeden építkezzen. Úgy gon­dolja, hogy akik most ki akar­ják kaparni maguknak a gesz­tenyét, azok a polgármester fe­jét rágják egyfolytában s ezért „verik a palávert". De mit szól­janak ehhez a csóró panella­kók? Kuruncz Ferenc enyhé­nek tartja a fizetési feltételeket, s ezért javasolja: a lakók min­den további nélkül a forgalmi értéken, azaz száz százalékért vegyék meg otthonaikat, sőt a 80 négyzetméteren felüli lakások után a Belvárosban külön adót kellene fizetni. • Csak két, egymásnak el­lentmondó véleményt idéz­tünk abból a több tucatnyi észrevételből, amelyet önök­től kaptunk ebben a kérdés­ben. Nem tisztünk ezúttal állást foglalni, de felhívjuk figyelmüket, hogy ma este 6 órakor lakossági fórumot tartanak az érintettek. Sze­geden, a Vedres István Épí­tőipari Szakközépiskola I. emeleti nagytermében (Hor­váth Mihály utca) Battha Pál, a Lakásbérlók Egyesüle­tének főtitkára és az önkor­mányzat képviselői várják az érdekelteket. V. I. P. Egy ideig még bizonyosan meglepi a telefonálókat, hogy a főiskolák és egyetemek hívá­sakor nem a szokásos jelentke­zést hallják. Előbb-utóbb azon­ban bizonyosan megszokjuk, hogy az „egyetem", vagy „kli­nika" helyett az „Universitas" szólal meg a vonal másik vé­gén. A József Attila Tudomány­egyetem, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem, a Hittudományi Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főis­kolai Kara, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vezetői - megelégelvén az ál­datlan „házon belüli" telefon­viszonyokat - úgy határoztak, hogy - Magyarországon első­ként - kiépítik közös telefon­hálózatukat. Az említett intézmények mindegyikében elavult távbe­szélőközpontok működtek, s a megnövekedett feladatokat egyszerű bővítéssel már nem lehetett megoldani. Ezért határozták el magukat a mint­egy 100 millió forintos beru­házás megvalósítására. A költ­ségek egyharmadát pályázatok útján sikerült megszerezni. A próbaüzem tavaly július­ban kezdődött: akkor a SZOTE hálózatát kapcsolták rá az osztrák Schrack központra. Később a JATE, s a főiskolák is bekapcsolódtak a rendszer­be, amelynek kiépítése várha­tóan az elsó félévben fejeződik be. A sorból - anyagi lehetősé­gek híján - egyedül a zenemű­vészeti főiskola maradt ki. Az új központ 330 fővonal­lal és 10 ezer mellékvonallal rendelkezik. Egyelőre viszont csak 4 ezer mellékállomást kell működtetni, a rendszer tehát nyitott a további fejlesztések előtt. A Schrack-központ szá­mítógépes vezérlése szinte csodákra képes: nyilvántartja például a mellékállomásokról folytatott beszélgetéseket is (hí­vott szám. beszélgetési idő, stb.). Eddig a telefonközpontosok szinte fejből tudták, kit, hol találnak meg. Tízezer ember adatait viszont már nem lehet fejben tartani, ezért a hálózatba kapcsolt intézmények minden dolgozójáról fejenként huszon­öt információt táplálnak a számítógépbe - ezek segítségé­vel végzik a kapcsolásokat. Köztudott, hogy a szegedi felsőoktatás intézményei a vá­rosban szerteszét szórva talál­hatók. Az új rendszer rendkí­vüli előnye, hogy ezután egyet­len központból bárhová kérhe­tő kapcsolás, valamint hogy „házon", azaz Universitason belül díjtalanul lehet egymás­sal beszélni. A Schrack-köz­pont azt is lehetővé teszi, hogy bővítsék a mellékállomások számát: a JATE 200 új mellék­kel gyarapodott. A bejelentkezéskor elhang­zó „Universitas" kifejezést két okból választották: jelzi a felsőoktatási intézmények kö­zeledését, valamint nem vezeti félre a hívót (az „egyetem" stb. jelentkezés nem lenne pontos). Az átállás időszaka viszont nem lesz zökkenőmentes: az új központ kezelőinek még meg kell szokniuk a változást. Ép­pen ezért kérik a hívók meg­értését és türelmét: ha az Uni­versitast tárcsázzák, számítsa­nak arra. hogy esetleg várniuk kell, amíg eljutnak a kért mel­lékállomáshoz. A beérkező hívásokat ugyanis számítógép sorolja be, s előfordulhat, hogy előttünk már várnak néhányan a kapcsolásra. SoJcat javft majd a helyze­ten, ha az Universitas enge­délyt kap a „beválasztásos" rendszer működtetésére. A nyakatekert kifejezés azt jelen­ti, hogy egyes mellékállomá­sok közvetlen hívószámot kap­nak, s akkor nem kell várakoz­ni a központ kapcsolására. Ugyancsak fontos, hogy az új rendszer bekapcsolása nem jelenti a hívószámok megvál­tozását. Maradnak tehát a telefonkönyvben csillaggal jelölt központi számok, csak á kagylóban ezt halljuk majd: „Universitas!" Ny. P. Fotó: Somogyi Károlyné *>

Next

/
Oldalképek
Tartalom