Délmagyarország, 1993. október (83. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 1993. OKT. 21 a Most: Belváros, Újszeged, Szőreg Ki, mikor kap telefont? BELÜGYEINK 3 Megtudtuk, hogy az idei tennivalók között a hálózatépítés szerepelt első helyen. A digitális telefonközpont teljesítőképessége még sokáig megfelelő marad, az egyes központokhoz csatlakozó hálózat fejlesztésével viszont csak lépésenként haladhatnak. A Nagykörúton belüli terület hálózati rendszere már kiépült, s a nyolc részre osztott Belvárosban szinte mindenki megkapta a telefonját, aki igénylését tavaly december 31ig beadta. Hamarosan megkezdik az 1993. augusztus végéig benyújtott kérlemek teljesítését is, tehát a korábbi sok éves (néha évtizedes!) várakozási idő néhány hónapra zsugorodott. Az új telefonközpont lassan már egy éve működik, s a Szegedi Távközlési Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint folyamatosan dolgoznak az új állomások bekötésén. Engedi Antal igazgatóhelyettest arról kérdeztük, milyen sorrendben elégítik ki az egyes városrészek igényeit. Újszeged alaphálózata ugyancsak elkészült, s már ott is folyik az 1993. augusztus 31 -i határidővel beérkezett igények teljesítése. Ugyanez érvényes a Rókusi körúti digitális telefonközpont körüli területre is. Szőreg hasonlóképpen „kedvezményezett" - de vajon mire számíthatnak a város más területein lakók? Engedi Antal nem titkolta, hogy az említett körzeteken kívül nem tudtak hálózatbővítésbe fogni. Az ok - természetesen - a pénz... De már keresik a megoldást: a Világbank éppen ezekben a napokban dönt arról a hitelkérelemről, amelynek teljesítése esetén nem lenne akadálya a további nagyarányú fejlesztéseknek. Ha megjön a pénz, akkor a tervek szerint 1994. első felében be is fejeznék a hálózatbővítést. E munkával egy időben készítik elő a távbeszélőállomások bekapcsolását is. Szeged egész területe, Gyálarét, Szentmihály, Tápé, és Kiskundorozsma hamarosan utoléri majd az eddig ellátott városrészeket. Egyedül Algyő maradt ki a fölsorolásból... Ott ugyanis új, önálló helyi telefonközpontot kell építeni - ezek másutt már most rendelkezésre állnak. De (ha minden a tervek szerint halad) jövőre az algyői központ-telepítés és hálózatépítés is megkezdődhet. A fejlesztési igazgatóhelyettes megjegyezte még, hogy Felsővárosnak - amelynek teljes telefonellátása ugyancsak a világbanki hitel függvénye még voltak hálózati tartalékai, ezért máris megkezdték 400 új állomás bekapcsolását. Ny. P. Levéltári napok Nézzék el nekem, hogy ülve kell előadnom a beszámolómat, de a Duna-Tisza közében orosz szilánkot kaptam a lábamba, elnézést, hogy szemüveget használok az olvasáshoz, de Bácskában szilánkot fúródott a szemembe, és nézzék el, hogy túl hangosan beszélek. mert Drezdánál angol légnyomás ért kezdte a tegnap nyflt Levéltári Napokon személyes hangú beszámolóját Török Pál nyugalmazott gyógyszerész, aki hadnagyként vett részt a második világháború Szeged környéki harcaiban. A levéltárosok hagyományos őszi rendezvénysorozatán ezúttal a világháború szegedi hőseire és áldozataira emlékeztek a városháza dísztermében. Akikről tudunk, azok száma egyelőre 5500 és 5800 közé tehető. Ők voltak a második háború szegedi áldozatai, köztük katonák, munkaszolgálatosok, hadifoglyok, kényszermunkára és haláltáborokba hurcoltak. Emlékük megőrzését mind a megyei, mind a városi önkormányzat feladatául tartja, bizonyság erre, hogy a levéltári napok megnyitóját Lehmann István megyei elnök és Ványai Éva szegedi alpolgármester vállalták. Tavaly a város alapítványt hozott létre a II. világháborús emlékmű felállítására a Belvárosi temetőben, mely emlékmű hamarosan kész lesz. Valamennyi áldozat nevét rá felvésni viszont lehetetlen, hiszen sokan vannak és még nem is ismerjük valamennyiüket, mondotta Ványai Éva, de a város támogatja annak a munkának a megjelenését is, amely - a Csongrád megyei Levéltár gondozásában - a nevüket is megörökíti. A gyűjtőmunka. melyhez tavaly a Délmagyarország és a kék Délvilág is hozzájárult, folytatódik, a levéltárban továbbra is váiják az eltűntekkel, elesettekkel kapcsolatos adatokat. Ami a levéltárak munkáját illeti, ennek jelentősége gyakorlati hasznával felértékelődött - hangsúlyozta Lehmann István. A levéltári nap tegnapi előadói Török Pál háborús veterán, Szabó Péter tudományos munkatárs (HIM), Stark Tamás tudományos munkatárs (MTA TTI), és Kanyó Ferenc kandidátus (CSmL) voltak, a rendezvénysorozat ma délelőtt 10 órától az óföldeáki művelődési házban helytörténeti matinéval folytatódik. P. J. Baltával csapott (Folytatás az 1. oldalról.) Tomislav elrepült, Tibor hazament. Március közepén közölte az apjával, dolga van Szegeden, estére megjön. - Ságváritelepen megkerültem E. bácsi házát- mondta a bíróságon a vádlott. - Esteledett. Felvágtam a fóliasátor oldalát, azon keresztül mentem be a kiskonyhába. Ott szokták a virágokat csomagolni. Vártam vagy 10 percig. Ekkor bejött E. bácsi. Nagyon megijedtem. Ijedtemben felkaptam egy fanyelű tárgyat és feléje csaptam. Éreztem, hogy eltaláltam. Mégjobban megijedtem. Rohanni kezdtem. Kivágtam a fólia végét, elszaladtam. Nagyon megbántam, amit tettem. A kert végétől 100 méterre van a vasúti sín. Volt nálam papír meg ceruza. Leültem a sínre és búcsúlevelet írtam. Azt írtam:„megöltem E. bácsit". Láttam, jön a vonat. Ráfeküdtem a sínre. A vonat fékezett, lelökött a sínről. Az arcom sérült meg. A vádlott egyetlen miértre nem tudott választ adni. Miért ment oda, miért ácsorgott a kiskonyhában és főképp: miért vágta fejbe baltával addigi jótevőjét. Sokat gondolkodott maga is ezeken a dolgokon magyarázta H. Tibor - de nem talált magyarázatot cselekedetére. A vádlott édesapja szerint a fiát a már említett barát, Tomislav térítette rossz útra, Tibor nevelése kicsúszott a kezéből. Elmondta, hogy a gyerek idegileg labilis, kiskorában a tengerbe esett egy matracról, orvosi kezelés alatt is állt emiatt. A baltával leütött férfi ugyan túlélte az eseményeket, de felesége elmondása szerint nyomorék lett. Egyedül nem tud közlekedni, állandó segítségre szorul. Azon az estén borért indult a pincébe, mert vendégek voltak náluk. Amikor 20 perc múlva utána mentek, akkor találták meg a kiskonyhában véresen. „Tipikusan olyan gyerek Tibor, mint akivel soha nem törődtek"- fogalmazta meg keserűen véleményét E.né. Az ügyész emberölés kísérletével vádolta meg H. Tibort. A védő elmeorvosi vizsgálatot indítványozott. A bíró, dr. Maráz Vilmosné elrendelte a vádlott pszihológiai szakvizsgálatát, a tárgyalást pedig elnapolta. V. Fekete Sándor m* fmam Jkss jaHB^^^B^^^Hff' Jf hH| mm" ; i^H^^HR^b ^^H JM Fotó: Nagy László Szevasz, echem! ; I zt mondja az egyik város polgármestere; nem érti, <-ÍJ hogy miért nincsen hazánkban önkormányzati miniszter. Nem gondolt volna még senki rá? Hogyan is van ez? Csak a hasára ütött a jeles férfiú és mondta, ami éppen eszébe jutott? Vagy végig gondolta a dolgot? Miért is nincs, amikor pedig lehetne? Éppenséggel ebben az új közigazgatási szerkezetben egy önkormányzati miniszter igazán elkelne, de legalábbis egy tárca nélküli miniszter, vagy politikai államtitkár. Persze nem a hivatalért magáért, dehogyis a bársonyszékért, nem is a koalíció békéjéért (mint az eddigi gyakorlat a sok politikai államtitkárt, teszetosza tárca nélküli minisztert kitermelte), hanem a feladatok, a sorjázó és szaporodó tennivalók okán. Az ugyanis rengeteg. Kezdhetjük mindjárt az önkormányzatok szerepével a privatizációban. Nem kis téma és nem kis falat. Talán némely helyeken még meg sem emésztették, hogy a valamirevalóbb állami vállalatok magánosítása (eladása) úgy történik, miszerint az önkormányzatnak közvetlen haszna nincs is belőle. A lokálpatriotizmus nem közgazdasági kategória, még akkor sem, ha jól tudjuk (hiszen a pénztárcánkra ment), annak idején a gyárak, az üzemek építésénél hasznosan kamatoztatták. Új szerepe az önkormányzatoknak a vállalkozás. Vagy másik égető téma; önkormányzatok és a munkanélküliség. Esetleg a menedzselés. Ugyan ki készítette volna erre fel az apparátust? Egyáltalán, van erre eszköze az önkormányzatnak? Nyilvánvaló, hogy az említett folyamatokba az önkormányzatok szeretnének jobban beleszólni. Részben persze a közvetlen anyagi haszonért, részben pedig mert a fentiek alapvetően befolyásolják a települések mindennapjait. Olyan erkölcsi szemléletről ne is szóljunk, hogy egy-egy elhúzódó privatizáció során összeszorul az emberek szíve, mert fáj látni, milyen sikeresen lopják el egyesek saját vállalatukat. em arról van szó tehát, hogy a szűkülő források mellett egyre nőnek a kiadások (ez is szomorú tény), hanem főleg arról, az állam egyre több területről vonul ki és a korábbi szolgáltatások az önkormányzatok nyakába szakadnak. Vehetik fel a hiteleket, az önkormányzati képviselők pedig éjszakába nyúlóan téphetik hajukat; mennyi is az üzleti kockázat, mit (nem) bír még el a testület? És mi lesz az igazi piacgazdaságban? £7" • íju.fcJU« I „Szevasz, echem!" címmel Benda Balázs rajzaiból posztumusz kiállítás nyílt tegnap délután az ifjúsági ház minigalériájában. Az ilyenkor szokásos megnyitó beszéd elmaradt, helyette a szűk baráti körből verbuválódott színtársulat a „Közös sisak" című befejezetlen darabot adta elő, amit Benda Balázs Podmaniczky Szilárddal közösen Irt. A kiállítás két hétig látható. Szenzációs ZANUSSI mosógép-és gáztűzhelyvásár ZF 411 C automata mosógép 39 900 Ft helyett 35 900 Ft ZC 500 G gáztűzhely 25 900 Ft helyett 23 900 Ft Bármilyen típusú ZANUSSI mosógép vásárlása esetén 4 kg OMO mosóport adunk ajándékba. ZANUSSI LEHEL, ITT NOKIA, SAMSUNG TERMÉKEKRE 10% ENGEDMÉNY, OKTÓBER 30-ig! Szeged, Tisza L. krt. 42. Tel.: (62)322-786 • A papír nem szemét! A megállapítás akár mottója is lehetne annak a gyűjtőakciónak, amely október l-jén kezdődött el, s elsődleges célja a gyerekek környezetvédő szemléletre nevelése. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat szervezésével induló gyűjtést lapunk, a Délmagyarország is támogatja. Lássuk, milyen eredményt hozott eddig a hónap végén záruló kampány! „Építsünk papírból váFat!" Ezzel a jelszóval mostanában sok helyütt találkozhatunk. Lapunk külön rovatot szentelt az éppen soros papírgyűjtőhelyek fölsorolásának, de a VGV még matricákat is készített. amelyen egy vidám zsiráf hívja papírvárépítésre a gyerekeket. Balaton Anita PR-manager és Varga Gábor, a VGV zöldfelület-gazdálkodási osztályának munkatársa arról számoltak be, hogy a gyűjtőakció „félidei eredménye" igen bíztató: eddig egészen pontosan 89 ezer 121,5 kilogramm papírt raktak teherautóra. A gyerekek mindent (néha kis híján még egymást is) elsöprő lendülettel és lelkesedéssel hozzák a kötegeket, mégpedig „előírásos" válogatásban: külön a feketefehér, és külön a színes papírt. Hatvanhat szegedi iskola kapott meghívót a gyűjtésre, s közülük húszan jelentkeztek. Még a szülőkre is átragadt a láz, s volt olyan iskola, ahová két napon át is járt a teherautó, mert alig győzte a szállítást... Bár a papírgyűjtés kezdetekor már megírtuk, talán nem árt föleleveníteni, hogy a versenyben győztes körzet egy fölújított játszótérrel gazdagodik: mintegy 400 ezer forint értékű, fából készült játszószereket kapnak az ott lakó gyerekek. Papírvár" - félidőben Az Űrhajós Utcai Általános Iskolában tegnap délelőtt ünnepélyesen környezetvédővé avatták az elsős gyerekeket. Valahogy így kell ezt csinálni... (Fotó: Schmidt Andrea) Díjak várják a legtöbb papírt összegyűjtő iskolai osztályokat is. Az egy főre jutó papírmenynyiséget számolják ki, s az első helyezett osztály három-, a második két-, a harmadik pedig egynapos autóbuszkirándulásra indulhat. Varga Gábor a gyűjtés fő szervezője, s nap mint nap látja, a gyerekek mennyire örülnek már annak is, hogy részt vehetnek a versenyben. Ez elsősorban az iskola, a pedagógus érdeme. Balaton Anita PR-manager szerint itt egyszeri akciónál sokkal többről van szó: a környezet tiszteletére és szeretetére leghatékonyabban kisgyermekkorban taníthatunk. De talán a felnőtt társadalom is fölismeri, hogy a szemét nem kidobni, elhajítani való haszontalan holmi, hanem szelektív gyűjtéssel ismét értékre váltható. Á szemléletváltozáshoz persze idő kell... E folyamat első lépése a mostani papírgyűjtés, amelynek bevétele természetesen csak jelképesen hasznosítható a fő díjul kitűzött játszótér fölszeréséhez. Az akció nem ér véget az eredményhirdetéskor, folytatása várható; a kampány elindítói tudják, hogy csak következetes „politikával" lehet tartós eredményre jutni. A VGV munkatársai lapunk hasábjain mondanak köszönetet a verseny megszervezéséből részt vállaló iskoláknak és pedagógusoknak. Ny. P.