Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

HÉTFŐ, 1993. JÚN. 7. • Csodát művel de nem csodaszer Magnéziumkutatás és az orvoslás HAZAI TÜKÖR 7 A különböző, magnézium­kutatásba bekapcsolódó szak­embereket fogja össze az 1989-ben megalakult Magyar Magnézium Társaság, amely­nek elnöke, dr. Kiss A. Sándor. A nyugdíjasként a JATE-n és a Biológiai Központban ma is dolgozó agrokémikus-agrobio­lógus docenst kértem meg, mu­tassa be nekünk, laikusoknak is ezt az élővilág, s benne az em­ber számára is nélkülözhetetlen anyagot. Barna kenyér, dió, szója A magnézium létfontosságú elem, amely nélkül bármely életfolyamat energiaszolgálta­tása megszűnik. A mezőgazda­ságban a talaj relatív magné­ziumhiánya a termelés mennyi­ségének és minőségének csök­kenéséhez vezet. A szervezet számára legjelentősebb tápele­mek sorában ez az ötödik. Kí­sérletekkel bizonyították, hogy hiányában nagyobb a szívin­farktus, a magas vérnyomás veszélye, hajlamosabb az em­ber cukorbajra, rákra, nehezeb­ben bírja a stresszt, nagyobb a valószínűsége annak, hogy ve­sekövei keletkeznek. Mindez nem jelenti azt - hangsúlyozta a kutató hogy a vérben lévő sok magnézium biztosan elhá­rítja ezeket a főként civilizáci­ós betegségeket: csupán kiala­Úgy tűnik, hogy a magnézium ma már nem csupán a vegyészek és az agrárszakemberek érdeklődését kelti föl: jelentőségével, anyagcseréjének tanulmányozásával egy­re inkább foglalkoznak biológusok és orvosok is. kulásuk valószínűségét csök­kentik. Hogy mely természetes táp­lálékaink gazdagok magnézi­umban? Az orvosok főként a barna kenyér, a dió és a szója fogyasztását javasolják. A kis pockok is gyarapodnak A kísérleti eredmények bi­zonyára sokunkat meggyőznek a magnézium áldásos hatásá­ról. Kiderült, hogy azoknak a patkányoknak, amelyeknek magnéziumhiányos táplálékot adtak, a csengővel és fényfel­villanással kiváltott stressz ha­tására emelkedett a vérnyom­ásuk, és csökkent a súlyuk. Ha szoptatós patkányok kaptak megnéziumban bővelkedő élel­met, tejhozamuk nagyobb lett, mint amelyektől megvonták ezt az elemet, és a kis pockok is jobban gyarapodtak. Kísérle­ti állatokon - benzpirén ecsete­léssel, arzénes víz itatásával, cigarettefüst belélegeztetésével - rákot igyekeztek előidézni. Azok, amelyeket magnézium­hiányos kosztra fogtak, mind megbetegedtek, a jó ellátottsá­Kik azok a szociális munkások, s mit akarnak? Szó szerinti fordítás, de az érintettek nem sze­retik, ha így, szociális munkásnak nevezik őket. Magukat inkább szo­ciálpolitikusnak, szoci­álpedagógusnak, család­segítőnek, gondozónő­nek, szociális segítőnek, gyámügyesnek, védőnő­nek, ápolónak, „gyer­mekvédelmisnek" vagy eredeti szakmájuknak megfelelően orvosnak, jogásznak, közgazdá­sznak, pszichológusnak, pedagógusnak szeretik nevezni. Annyiféle elő­képzettséggel és előis­merettel dolgoznak az állampolgárok szociális helyzetét valamilyen módon érintő területen, hogy még szakmai egye­sületi vezetőik se tudják: valójában hányan lehet­nek mondjuk Csongrád megyében a szociális munkások." Az önkormányzatok szociál­politikusai, a szociális intéz­mények alkalmazottai többféle szakmai egyesületet alakítottak maguknak. A Szociális Munká­sok Magyarországi Egyesülete (SZMME) az egyik „leg­idősebb", 1988-ban Szegeden jött létre. Ezután ebből vált ki például a családsegítők önálló kamarája, a továbbképzéssel foglalkozó Iskolaszövetség, az ELTE szociálpolitikai képzésé­hez kötődő Hilscher Rezső Tár­saság, hogy csak a legnagyob­bakat említsük. A Szociális Munkások Magyarországi Egye­sülete Csongrád megyei és Szeged városi tagozata vezetői­vel: dr. Szél Eva elnökkel, a szociális munkás-képzés sze­gedi irányítójával, továbbá Majláthné Lippai Éva titkár­ral, Szekeresné dr. Makra Ibo­lya gazdasági felelőssel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy e szervezet most tartotta a szakmai továbbképzést is szol­gáló második fórumát. A szakmai egyesület egyik alapítója és első elnöke dr. Farkasinszky Teréz volt, aki­nek kimagasló munkáját posz­tumusz Hilscher Rezső díjjal ismerte el a múlt évben az egyesület közgyűlése. Az egyesületnek három helyi cso­portja működik: Debrecenben, Tatabányán és Szegeden. Az itteni megyei és városi tagozat egy éve újjászerveződött. Ezen­túl az egyesület tagja lehet mindenki, aki szociális mun­kásnak érzi magát. A jelentke­ző 200 forint tagdíj ellenében három havonta a négy legna­gyobb egyesület közösen ki­adott Hírleveléből tájékozód­hat a legfrissebb és legfonto­sabb szakmai programokról, kiadványokról, megkapja a legszükségesebb szakmai in­formációkat. Az egyesület ren­dezvényein, így a szakmai to­vábbképzéseken ingyenesen részt vehet. Ez a szervezet állí­totta össze a szakma etikai kó­dexét, véleményt mondott a szociális törvény tervezetéről. Az SZMME legfontosabb feladatának a rendszeres szak­mai továbbképzést tekinti, mi­vel sokan diploma nélkül dol­goznak szociális munkásként. Júniusi fórumuk témája a szo­ciális törvény „kritikája", illet­ve a gyermek és ifjúságvéde­lem helyzetének feltérképezése volt. Őszi akciónapjukon a szen­vedélybetegségekkel fogalkoz­nak. Ú. I. gú csoport tagjainak azonban csak egynegyede. A magnézi­um amellett, hogy szerepe van a rákmegelőzésben, gátolja a mérgező elemek toxikus hatá­sát is. Az alumíniumtartalmú vízzel itatott patkányok, ha megnéziumot is kaptak, szer­vezetük védekezett az idegsej­teket károsító anyag ellen. Kísésrletek igazolták a magné­ziumnak az immunrendszert stimuláló hatását is. Infarktust enyhít és megnyugtat A vegyész, a biológus és az agrárszakember tapasztalatai olykor választ adhatnak az or­vosi gyakorlat kérdéseire is. Ez történt, amikor a kazincbarci­kai kórházban föltűnt: a város egyik felében élők között aránytalanul sok a veszélyezte­tett terhesség, a spontán abor­tusz. Kiderült, hogy az ivóvíz a ludas, ugyanis más-más kútból látták el vízzel a két városrész­ben élő lakosságot. Amelyik­ből megnéziumban gazdagabb víz került a lakásokba, ott ke­vesebb volt a terhességi ren­dellenesség. Ugyancsak Ka­zincbarcikán jöttek rá a kórház orvosai: ha a vérszegény böl­csődéseknek vérképe nem ja­vul a vastablettától, magnézi­um hozzáadásával megugrik a vörösvértest- és hemoglobint­szintjük. A makói kórházban külö­nösen jó tapasztalatokat sze­reztek az orvosok az infarktust kapott betegek magnéziumos kezelésével kapcsolatban. Ha ugyanis vénás injekcióként adják a páciensnek, állapotá­nak további romlása megaka­dályozható, sőt olykor gyors javulás is előidézhető általa. Szegeden, az l-es Belklinika kardiológusainak megfigyelé­sei is alátámasztják ezt, a neu­rológusok pedig nyugtató ha­tását észlelték ennek az elem­nek. Kávéskanálnyit a teába! Mindezek ellenére: a mag­nézium nem csodaszer. Akinek szervezetében elegendő van belőle, az hiába is „enné" ma­rokszámra a tablettákat, a fö­lösleges mennyiség ugyanis tá­vozik belőlünk. Szájon át szed­ve túladagolás nem lehetséges, intravénásán azonban halált is okozhat. A magnéziumkutatás megszállottja egyébként - aki­nek csaknem 300 publikációja, önálló és társszerzőkkel kiadott könyvei, négy egyetemi jegy­zete jelent meg e témában ­minden reggel csapott kávésk­anál citromsavas magnézium­port szór a teájába. Állítólag a háziorvos fölírja és receptre kapható a patikákban. Chikán Ágnes • Gyógyszertárak Kezdődhet a régen várt privatizáció Kioktatási kísérlet Orrba, szájba, néha meg beöntésben kapom a demok­ráciát. Valahogy nem tud ez a szó kimenni az elmélke­désdivatból. Úgy működik, mint egy elméleti rendező­pályaudvar, ahová befutnak az események, az újságdu­mák, a nyilatkozatok, és ki­ki kedvére igazítja őket saját demokráciafogalmához vagy rémképéhez. Ez olyan, mint egy komoly munka: a de­mokráciáról beszélni idő- és stílszerű. Ellenben egy megbízható argetin hírforrásból tudom, hogy kár a gőzért. Mert a demokrácia nem más, mint statisztikái tévedések soro­zata. (podmaniczky) - Mielőtt a részletekbe bo­csátkoznánk, szeretném rögtön leszögezni: a gyógyszertárak privatizációjáért valóban sokat fáradoztam, vagy ha úgy tet­szik, lobbyztam, ám ehhez a dologhoz semmilyen szemé­lyes érdekem nem fűződik, lé­vén munkahelyemen, Mátrahá­zán, kutatással foglalkozom. Tehát nem akarok patikatulaj­donos lenni. • Voltaképpen az elmúlt időszakban miről folyt a vi­ta? - Lényegében arról a kér­désről, vajon állami, vagy ön­kormányzati tulajdonban van­nak-e az ellátásért felelős me­gyei gyógyszertári központok? Európában egyébként az előbbi a gyakorlat, ami megfelel a re­alitásoknak, hiszen képzeljük el, igencsak nehéz volna 19 plusz egy elvet érvényre juttat­ni. Nos, hogy a döntés megszü­letett, a tulajdoni viszályt, min­den bizonnyal, végleg lezárt­nak tekinthetjük. Egyet azért nem szabad elfelejteni: a priva­tizáció nem egyfajta önhatalmi cél, hanem eszköz annak érde­kében, hogy a gyógyszerellátás folyamatos maradjon, mi több, javuljon a színvonala. Ebben teljes az egyetértés az Állami Vagyonügynökséggel, akivel a javaslatok kidolgozásánál szo­rosan együttműködtünk. • Ezzel tehát létrejöhetnek a magánpatikák. - A folyamat a törvénymó­dosítás kihirdetésének napján természetesen megkezdődhet, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Alapelv ugyanis, hogy a tulajdonos egyben a működtető is, mivel itt szigorú szakmai kritériumok vannak. Azt javasoljuk: ha mondjuk nem él már az egykori tulajdo­nos, a kárpótlási jegyekkel csak azok a közvetlen hozzá­tartozók jelentkezzenek, akik Az utóbbi két eszten­dőben szakmai, illetve közgazdász körökben meglehetősen komoly vita bontakozott ki a ha­zai gyógyszertárak, va­lamint ellátási közpon­tok privatizációjáról, amely azonban az állam vállalkozói vagyonáról szóló törvény módosítá­sával, melyet a T. Ház május 25-én, nagy több­séggel fogadott el, re­mélhetőleg végleg le­zárult. Erről beszélget­tünk Pokorny Endrével, a Magyar Demokrata Fórum Heves megyei parlamenti képviselőjé­vel, az Országgyűlés szo­ciális, családvédelmi és egészségügyi bizottságá­nak tagjával, aki egyéb­iránt maga is gyógysze­rész, azaz az ügyről be­ható ismeretei vannak. jelenleg maguk is gyógyszeré­szek. • Változik-e a patikák jo­gosítványa, pontosabban, megmaradnak-e az eddigi kötelmek? - Igen, ebben semmiféle módosulás nem következhet be, annál is inkább, mivel az ellátás zavartalansága szent és sérthetetlen. Magyarán szólva: megmarad az éjszakai ügyelet, s a közgyógyellátási vénnyel jelentkezőket változatlanul ki kell szolgálni. Ezeket, illetve a szakmai követelmények batar­tását a testületileg illetékes tiszti főgyógyszerész, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet a korábbiaknál is szigo­rúbban ellenőrzi majd - mon­dotta befejezésül Pokorny End­re. Nagy Attila • Új vállalkozás a tanárképző főiskolán m Alkalmassági vizsga, fölvételi beszélgetés Második diplomával - a lelki egászságárl Balgaság lenne, ha mi csu­pán az éppen gyöngélkedő egészségügytől várnánk min­den leendő és jelenlegi bajunk orvoslását. A megelőzésért, egészségünk megőrzéséért szá­mos más szakma képviselői is megtehetik a magukét. Taná­rok, óvónők, védőnők, népmű­velők, rendőrök és jogászok éppúgy - ha nem még széle­sebb körben - képesek hatni az emberekre, mint az orvosok. Ezt ismerte föl a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, amikor két esztendeje 30 órás egészségnevelés kurzust veze­tett be a WHO értékei alapján. A III. éves tanárszakos hallga­tók pszichológus, pszichiáter, gyermekorvos, filozófus, szo­ciológus és lelkipásztor előadá­sain bővítették ez irányú isme­retüket. Az időközben szerzett külföldi tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutottak a szakemberek, hogy rendk­ívüli társadalmi haszna lenne, ha posztgraduális képzésre is lehetőséget adna a főiskola. A pszichológiai tanszék a Testne­velési Egyetem kihelyezett ta­Az általunk irigyelt nyugat-európai országokban, az USA-ban nem csak az olajozottabban működő demokrá­ciát, az anyagi jólétet csodáljuk, hanem az életminőség­nek azt a fokát is, amellyel méltán dicsekedhetnek. A mi testi-lelki állapotunkról árulkodó adatok, a halálozási statisztikák egyértelműen arra figyelmeztetnek: haladék­talanul követnünk kellene az egészségmegőrzést és a be­tegségek megelőzését célzó, másutt már eredményt hozó jó példákat is. Mert amerre mi oly vágyakozva kacsint­gatunk, ott az egész társadalom összefogásának követ­kezménye a lakosság, jól léte". gozatával karöltve, mentálhigi­énés képzést indított diplomá­sok részére, melynek elvégzése után a hallgató mentálhigiénés testnevelőtanár oklevelet kap. Amint dr. Szalay István főigaz­gató elmondta: a főiskola is megkapta a jogot, hogy a már felsőfokú végzettségűek - ta­nárok, orvosok, jogászok - ré­szére posztgraduális képzést indítson, s a kétéves tanulmá­nyi idő elteltével, a szükséges területi gyakorlat, a sikeres vizsgák és az államvizsga után egészségfejlesztő mentálhigié­nikus szakosító oklevelet állít­son ki azok részére, akik a kö­vetelményeknek megfeleltek. Az idén 24 jelentkezőt fogad a tanárképző főiskola az alk­almassági vizsgálat és némi fölvételi elbeszélgetés után. A képzés során ismereteket sze­reznek a hallgatók a mentálhi­giéné területét érintő legfonto­sabb szaktárgyakból. A képzés nagy figyelmet fordít arra, hogy - a saját élményeket fel­használó csoportok,beiktatásá­val - a résztvevők fölkészítsék önmagukat, személyiségüket a rájuk váró, nagy pszichés meg­terhelést jelentő feladatokra. A legfőbb pszichoterápiás isme­retek birtokában ki-ki alkal­massá válik arra, hogy másokat is motiválni tudjon a különbö­ző technikák (zene-, család-, mozgásterápia) alkalmazására. A posztgraduális képzésben részt vesznek a SZOTE Ideg­és Elmegyógyászati, a Gyer­mekgyógyászati, a Belgyógyá­szati Klinikájának, a népegész­ségtani, a társadalomtudomá­nyi, a gyógynövény- és drogis­mereti intézetének szakem­berei, a Hittudományi Főisko­la, a JATE Szociológiai Tan­székének és a tanárképző főis­kola különböző tanszékeinek oktatói. Gyakorlóterepként pe­dig kiváló helyszínként kínál­koznak a város fölnőtt-, vala­mint gyermek- és ifjúsági okta­tási, szociális és egészségügyi intézményei. A második diplomát szerzett hallgatók, remélhetően, igen hatékonyan tudják majd alkal­mazni mentálhigiéniai ismere­teiket eredeti munkahelyükön. S áldásos ténykedésük során talán javul is valamelyest a magyar lakosság közérzete. Ch. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom