Délmagyarország, 1993. június (83. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-07 / 130. szám

HÉTFŐ, 1993. JÚN. 7. BELÜGYEINK 3 MDF-víkend Balatonföldváron i Az oiszágos választmány ülése • Az etikai bizottság dönt Az MDF országos választ­mány vasárnap hajnalban 85 igen szavazattal, 28 nem sza­vazattal és 6 tartózkodással elfogadta azt a határozatter­vezetet, amelyben felkérik a párt országos etikai és fegyel­mi bizottságát arra: folytassák le a képviselőcsoport június elsejei döntésével érintett országgyűlési képviselőkkel, Bálás Istvánnal, Csurka István­nal, Király B. Izabellával és Zacsek Gyulával szemben az eljárást - jelentette be Herényi Károly pártszóvivő az első ülésnap éjjelén rögtönzött saj­tótájékoztatón. A választmány a határozat­ban egyben támogatásáról, bi­zalmáról biztosította a koalíci­ós kormányt, azért, mivel a kormányzás fő iránya és a tör­vényalkotás a nemzeti megúj­hodás programját valósítja meg, amelynek alapja az MDF programja. Ugyanez a határo­zat kimondja, hogy az országos választmány elfogadhatatlan­nak tartja, ha az MDF tagja tá­madja saját pártja programját, a Demokrata Fórum VI. or­szágos gyűlésének akaratát ki­fejező nyilatkozattal kerül szembe az, aki elutasítja a kor­mányzás fő irányát, és gátolja az eredményes törvényalkotó munkát. A választmány elfo­gadta Ferencz Csaba határo­zati javaslatát is, amely ki­mondja: mivel az elmúlt kilenc hónap alatt Csurka István „Magyar Út" néven az MDF­től elkülönült politikai szer­vezetet hozott létre, a pártétól alapjában eltérő programmal, felkérik őt az MDF-ből való távozásra. Az országos választ­mány felhívja tagjai figyelmét arra, hogy az MDF-tagság a párt által elfogadott alapérté­kek együttes vállalását jelenti. Célunk az ország működő­képességének, kormányozha­tóságának fenntartása az 1994­es választásokig. A kormány és az elnökség várható nehéz döntéseinek meghozatalához megkapta a választmány felha­talmazását, támogatását ­hangsúlyozta Antall József pártelnök, miniszterelnök, megvonva az MDF Balaton­földváron tartott kétnapos országos választmányi ülésé­nek mérlegét. A választmány alapvető fontosságúnak tekintette, hogy megoldja és rendezze belső konfliktusait és megteremtse a párt egységét. Mindazok azon­ban, akik az egyértelműen ki­jelölt határokat nem fogadják el, nem tudják követni a De­mokrata Fórumot és a kor­mányzatot - hangsúlyozta a pártelnök. Elmondta: az MDF • Rejtőzködő magyarok Vásárhelyen Megalakult a Magyar Út Kör Csurka Isiván előző héten megjelent írásában, a Gondo­latok a Magyar Út Körök Mozgalom készülő program­jában, van egy fejezet, amely a Nemzetépítő Állam címet vi­seli. Ebben a következő olvas­ható: „...a magyarságukat vállalók, kinyilvánítók, az ezekhez a körökhöz számítók a liberális, kozmopolita és kommunista nyomás követ­keztében egzisztenciális szo­rongattatásban élnek, csak a bátrabbak merik megvallani magyarságukat és nagyon sokat rejtőzködnek." Ez a rejtőzködés és titok­zatosság vette körül Vásár­helyen azt a Magyar Út Körök Mozgalom rendezvényt is, amelyet előző héten pénteken tartottak. Az eseményt meg­előző napokon már többektől hallottam a városban, hogy június 4-én lesz „valami ma­gyar utas" összejövetel. Meg­vallom, érdekelt a dolog, mint újságírót. Ennek érdekében fölhajtottam néhány megbíz­ható „információforrást". A magukat megnevezni nem kívánó informátorok elmond­ták lapunknak: tudják, hol és mikor lesz a rendezvény, és hogy ki a szervezője, de nem árulják el. Azt viszont meg­súgták, hogy csak az mehet be, akinek van érvényes, névre szóló meghívója. Mivel ilyennel nem ren­delkeztem, lemondtam a prog­ramról. A titkos találka megesett. Várom, hogy a „rejtőzködők" fátylat lebbentsenek. Ha a le­pel lehullásához is meghívó kell, kérem, küldjenek egyet. A nevem: Szabó C. Sziláid arra törekszik, hogy a VI. Or­szágos Gyűlés határozatainak megfelelően széles kaput nyis­son a társadalom felé. Ez nem jelenti, hogy bármit is enged­niük kellene nemzeti, keresz­ténydemokrata, liberális és népi-nemzeti örökségükből. A jövőben minden erejüket az ország gazdasági, szociális és politikai biztonságának megte­remtésére kívánják fordítani és nem hagyják, hogy ettől eltán­torítsák őket. A személyi döntéseket il­letően Antall József kiemelte, hogy a párt alapszabályának megfelelően jártak el, amikor az etikai és fegyelmi bizott­ságot kérték fel a frakcióból kizártak ügyének megvizsgálá­sára. Rámutatott, hogy az MDF eddigi belső feszültségei nem személyi ellentétekből adódtak, hanem politikai, me­todikai és tempóbeli vitákból. A párt tagjait egyébként baráti szálak fűzték össze, így mind­nyájuknak komoly érzelmi és morális problémát jelentettek és jelentenek a mostanihoz hasonló döntések. Antall Jó­zsef ezzel összefüggésben han­goztatta: más dolog volt ellen­zékben, más a választások idő­szakában és más a népszerűt­len intézkedések közepette ténykedni. A miniszterelnök végezetül kinyilvánította: bízik abban, hogy az MDF a következő vá­lasztásokon az európai politi­kai trendre jellemzően fog sze­repelni, s még a hagyományos értelemben vett parlamentáris baloldal sem kerül a centrum és a jobbközép erői elé. • Csongrád megyei tükör Kedvezőtlen demográfiai jelenségek Az országoshoz hasonló ­kedvezőtlen - tendenciák alakították a megyei demog­ráfiai folyamatokat 1992-ben. Előzetes adatok szerint a há­zasságkötések száma évi folya­matos csökkenés mellett ma már csak alig kétharmada az 1980. évinek. Az 1000 lakosra vetített házasságkötések száma a megyék közül csupán Békés, Heves, Komárom-Esztergom és Zala megyében volt a Csongrád megyei 5,4-nél ala­csonyabb. A válások tekintetében ennél „előkelőbb" a rangsor­beli helyezés, mert - 1992. évi csökkenő száma ellenére ­csupán Baranya, Komárom és Tolna megye előzi a megyei gyakoriságot. (Előzőekben 2,7, a megyében 2,6 az 1000 lakosra jutó válások száma.) A születések számában 1991. évben tapasztalt emelke­dés megtorpant, 1992-ben már az 5 ezret sem érte el az él­veszületés, mely több mint 6 százalékkal kevesebb az 1991. évinél. A születési arányszám — 1000 lakosra jutó élveszü­letések száma - a megyék rangsorában szintén nem a legpozitívabb, és 0,8 ezrelék­kel kisebb az 1991. évinél. A halálozások száma az előző évi szintjén maradt. Az 1000 lakosra vetített mutató ­a halálozási arányszám - a születésivel ellentétben a me­gyék rangsorában az egyik legmagasabb már évek óta, ami az Alföldön élő ember átlagosnál egészségtelenebb életmódjának egyenes követ­kezménye. A természetes fogyás - szü­letés és halálozás különbsége ­nagyobb volt a megyében 1992-ben, mint az azt meg­előző évek bármelyikében. Természetes szaporulat az elmúlt évtizedben nem növelte a megye népességszámát, a természetes fogyás viszont nem kis mértékben folyama­tosan csökkenti azt. Donkáné Verebes Éva KSH Demográfiai jellemzők -1992 ezrslék 80 15 10 EJmegyiban EJországosan házasság válás születés halálozás természetes fogyás • Levél a miniszternek Balástyáról Olaj a sírba eresztő kőtél? Sokan összejöttek vasárnap délután a balástyai szálloda nagytermében, ahol épp olyan forró levegőben tanácskoztak a mezőgazdasági vállalkozók és gazdálkodók arról, miképp tudnák érdeküket az eddiginél hathatósabban érvényesíteni, mintha valamelyik strandra tévedtek volna. A másfél hónapja Csanyte­ieken zászlót bontott országos érdekvédelmi szervezet be­jegyzése a cégbíróságon még folyamatban van, de gondos­kodtak róla, hogy a fővárosban is tudjanak róluk. Tegnapi alakuló közgyűlésükön dr. Eke Károly országgyűlési képvi­selőn kívül jelen volt még két SZDSZ-es honatya, egyik Vas megyéből, a másik tolnából jött, illetve a FM képviselője, aki tágra nyithatta a fiilét, mert a tárcáról jót aligha hallott. Azért megpróbálta megma­gyarázni a „bizonyítványt". A gondok másfél hónap óta csak elmélyültek, mint meg­tudtuk. A korlátlanul - szerin­tük vámolatlanul - beérkező import zöldség, virág teljesen tönkreteszi a magyar terme­lőket. A magas adó, az olajárak emelése a kertészeti termelés csődjét - halálát - jelentheti, ha nem történik gyors intéz­kedés. Dr. Szabó János föld­művelésügyi miniszternek küldött nyílt levelükben egye­bek közt azt követelik, hogy „az eddig tanúsított nemzet- és gazdaságellenes gazdaságpo­litikáját azonnal szüntesse be..." Kérdés: a minisztérium akar-e? B. Gy. Gy. /A 11 a nyugdíjas a kirakat előtt és csorog a nyála. Nem a iS-i hentes portékáját nézi. Az ő koleszterinjével már a látvány is végzetes lehetne. Nem is a Csemege-Meinl nyalánkságait bámulja. Az ő cukrával már a lila tehén képétől kómába esne. A nyugdíjas a könyvesbolt kirakata előtt áll és az ünnepi könyvhétre megjelent köteteket nézi. Nézhetné persze a gyösz/nőszedő hengert, a kutyatápot és a kerti földet is, de a könyveket nézi. Magyar történelmet tanított harminchét éven át. A diákjai jó tanárnak tartották, a felettesei nem annyira. A helyesírási változásokat még csak-csak követte, de a történelmit... Bizony volt olyan eset, hogy eltért a tananyagtól, emlékeivel fűszerezte a históriát, aztán harminckét növendéke esküdött meg rá, hogy szó se volt Kilián-laktanyáról, Maléterről, Nagy Imréről. Amikor értesült az ellene lefolytatott vizsgálatról, akkor kapta az első anginás rohamot. Másodjára akkor járt így, amikor Kovásznára vitte az osztályát. „Sovén, irredenta, revansista, háborús felbujtó" - dörögte a szülői munkaközösség elnöke, ami nem lett volna baj, ha a tanulmányi győztest fölveszik az egyetemre. Készen állt a harcra, de nem volt harc: K. Erzsit elfelejtették értesíteni a fölvételiről. Pedig ez a kislány több volt, mint tehetség, ez a kislány a cigánynegyed első országos győzelme volt. A csata nélküli vereség okán maradt kint Nyugaton. Még a család se tudja, hogy mi lett vele. Ha csak rágondol is, már zsibbad a bal karja. De elvérzett ő a Tóth Árpád-vers, az Új Isten elemzésekor, Ady istenes írásainál, József Attila pártból való kizárásakor, a kiegyezés bírálatánál, meg azon a gubancon, hogy a szabadságharcot leverő Ferenc Jóska szavaztatta meg a parlamenttel a tizennégyes háborút; Horthy egyezkedett az antanttal Romániában, Churchill Sztálinnal Jaltában... A hibát azzal követte el, hogy komolyan vette: „A jó pap holtig tanul." Nem tudta megállni, hogy ne olvasson emlékiratokat, forráskiadványokat, és ne válaszoljon legjobb tudása szérint az egyre okosabb és merészebb diákjainak. Le kellett őt százalékolni. Mostan már nem árthat senkinek, ma már csak magának olvas. Hiú vénember: ellenőrizni akarja a sejtéseit. A szakadatlanul elfojtásra ítélt törekvéseket: nem hazudni, nem ártani a növendékeknek, amikor kételkedni tanítja őket. FF? önnyedén lemond arról, hogy megvegye az ókori cJ-j Egyiptom atlaszát - közel kétezer forintért. A Kámaszutra nélkül is meglesz, ámbár a kultúrhistória még izgatná ebben. De a székely ősvárak históriája is egy ezres, a világháború és a német történelem együtt - szintén. És akkor még meg kellene venni néhány új magyar regényt. Kardos G. Györgyét, Vámos Miklósét; a kiadatlan írásokat reprezentáló Déry Tibor-kötetet. És Nietzschét, Bábel 1920-as naplóját. Vagy inkább A törtefíelem nagy pereit? Tíz kiló újkrumpliért megszerezheti az Új magyar címertant. Vagy a teljes Radnótit. Vagy Szekfű Száműzött Rákócziját. Ha még retket se vesz, sőt corinfárt se, akkor mind a hármat. Esetleg ha eszik és gyógyszerezik, kihúzza az időt és átbogarászhatja valamennyit a könyvtárban. Nem a körzetiben, ott lektűrt vesznek a forgalom miatt. A központiban, ha sorra kerül. Haza persze nem viheti, a margóra se firkálhat. Hajnali álmatlanságok idején se szöszmötölhet köztük, ezt-azt föllapozva... Ali a nyugdíjas tanár a könyvesbolt ünnepi kirakata előtt és nyeldekel. Gyűri lefelé torkán a sóvárgást. Erre vágyott, de nem ilyen áron. > Berkes Erzsébet MODUL-BAU ÉPÍTŐIPARI KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022 Szentes, József A. u. 24. T.: 63/314-011 EPITOANYAG-KERESKEDES Szigetelőanyagok, csempék, padlóburkolatok, belső ajtók JA Ml INA MINTABOLT Határ­helyzet Nagylaknál A személyforgalomban egyik határátkelőhelyen sem alakult ki hosszabb várakozás idő szombaton, a kamionosok közül az országot Nagylaknál, illetve Biharkeresztesnél el­hagyni kívánók viszont hosszú sorokra számíthattak - közölte az MTI-vel szombaton este a határőrség országos parancs­nokságának ügyeletese. A várakozási idő Nagylaknál is, Biharkeresztesnél is elérte a tíz órát. A belépő teherjárművek vezetői csak Rédicsnél kény­szerültek hosszabb, kétórás várakozásra. NATO Munkaműhel; Budapesten Mind a magyar házigazdák, mind a rendezvény külföldi szervezői rendkívül sikeresnek minősítették a NATO Munka­műhely X. tanácskozását, ame­lyet ez alkalommal Budapesten tartottak. A vendéglátók nevében Joó Rudolf honvédelmi államtitkár és Bába Iván helyettes külügyi államtitkár a rendezvény jelen­tőségét méltatva kiemelte: ez az első alkalom, hogy a mun­kaműhelyt egy NATO-n kívüli országban tartották meg. A magyar megítélés szerint ez egyrészt annak jele, hogy vál­tozik a NATO stratégiája, más­felől az európai biztonság oszt­hatatlanságát demonstrálja. Kiemelésre méltó az is, hogy ez volt az eddigi legnagyobb munkaműhely-tanácskozás. A résztvevők között olyan jeles politikusok, NATO-táborno­kok voltak, mint Marrack Goulding ENSZ főtitkár-hel­yettes, Willem van Eekelen, a Nyugat-Európai Unió főtitkára és John Shalikashvili NATO­főparancsnok. A munkaműhelyen elhang­zottakat összefoglalva a két magyar politikus elmondta: nyilvánvalóvá vált, hogy to­vábbra is szükség van egy megújult NATO-ra. Ez az a ' struktúra, amely alkalmas az észlelt veszélyek elhárítására, és különösen fontos, hogy a NATO tölti be azt az össze­tartó szerepet, amely közvet­lenül fenntartja az euro-atlanti kacsolatrendszert. Emellett továbbra is a NATO marad a tagállamok összehangolt stra­tégiai döntéshozó fóruma. A budapesti tanácskozáson a közép-európai országok kép­viselői hangoztatták, hogy to­vább kívánják erősíteni kap­csolataikat a NATO-val; ez egyben a nemzetközi közösség problémamegoldó képességét is erősítené. A tanácskozás érintette az új demokráciák csatlakozási igényét is. Ezzel kapcsolatban egyetértés mutat­kozott abban, hogy a külső garanciák helyett a távolabbi jövő célja a teljes integráció a szövetség struktúrájába. A munkaműhely résztvevői megvitatták a nacionalizmus, az etnikai intolerancia jelensé­geit, amelyek felerősödtek a gazdasági nehézségek nyomán. Egyetértettek Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, aki arról beszélt, a vasfüggönyt nem szabad egy jóléti fallal helyet­tesíteni. Megfogalmazódott az a gondolat is, hogy nagyobb szerepet kell biztosítani a meg­előzésnek. Ezt Antall József miniszterelnök vetette fel a tanácskozás első napján, majd az eszmecserék során csaknem valamennyi résztvevő vissza­tért e felvetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom