Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-17 / 270. szám

KEDD, 1992. Nov. 17. A VÁROS 3 Telefonhírmondó 3. Es mi lesz jovore? A városban működő vállalkozók figyelmébe ajánljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül legkésőbb 1993 elején telefonhoz juthatnak, ha kifizetik a 90 ezer forintos közületi beruházási dijat. A közületek elsőbbségét ugyanis szintén kormányrendelet szabályozza, miként ugyanez a rendelkezés előírja az állomás-áthelyezések soron kívüli elintézését is. Ugyancsak jó reménységgel jelentkezhetnek most azok a közületek is, akiknek a szükségesnél kevesebb telefonvonaluk van - igényüket mielőbb adják be, és jövő év elején ők is számithatnak az új vonalakra. Azok a várakozók, akik a decemberben bekapcsolandó területeken (tehát az első írásunkban közölt térkép szerint jelölt városrészeken, valamint Újszegeden) laknak, és még ez évben benyújtják telefonigénylésüket, 1993 első negyedévében már sorra is kerülhetnek, mert velük folytatják a fejlesztést. Ezzel egyidejűleg a város többi területén tovább építik a telefonhálózatot. A Belváros egyik részén (a kis és nagykörút között, az Attila utca és a Tisza által közrefogott szakaszon) még '93 Azt már megírtuk, mi történik december közepétől az új telefonközpont bekapcsolásával elsőként érintett területeken. De joggal kérdezhetik a város más részein lakók: ők mire számíthatnak? Ezért most a Szegedi Távközlési Igazgatóság jövő évi terveiről írunk. első felében minden várakozó megkapja a telefonját. A második félévben következik a kiskörúton belüli, valamint a két körút közti maradék terület. Szőreg lakói '93 második negyedévében számíthatnak telefonra, míg a városhoz csatlakozó többi területet a második félévtől kezdve folyamatosan látják el vonalakkal. Ha minden az elképzelések szerint halad, 1994 első felében érnek a legnagyobb fejlesztési periódus végére. Teljesen elkészülni persze sohasem fognak, hiszen az igények folyamatosan jelentkeznek. Előbbutóbb elkövetkezik majd az az állapot, amikor az új központ is telítődik: a számítások szerint ez 1994-ben várható. Újabb telefonínségre azért egyelőre nem kell számítani: a berendezés bővíthető, így az új igénylők is vonalhoz juthatnak majd. A Szegedi Távközlési Igazgatóság szakemberei szerint idén decembertől már ugrásszerű javulás várható a telefon-szolgáltatásban. Az új lehetőségek valószínűleg kedvet csinálnak majd az igénylőknek (kedvüket legföljebb a minden várakozás szerint megemelkedő beruházási díj nagysága szegheti). Erre mutatnak az idei várakozási adatok is: '92 első negyedévében 1800, a másodikban 1600 jelentkező volt. A harmadik negyedévben viszont, amikor megkezdődtek az előszerelést munkák, többen jelentkeztek, mint fél év alatt együttvéve: 3900 új igénylést jegyeztek be. A legutóbbi adatok szerint így összesen 25 ezer várakozóról tudnak Szegeden. NY. P. Télen, áram nélkül A fagyoskodás oka: kábelcsere „Kiszolgáltatottabbak már nem is lehetnénk! November közepén, áram nélkül, egy családi házas környéken" - kezdett mondandójába felindultan a telefonvonal másik végén Joó Eténé. A Móra utca környékén lakók nevében azt kifogásolta, hogy a DÉMÁSZ két, egymást követő napon (tegnap és ma) 8-14 óra között, úgymond „időszakosan" elvette az áramot. Igaz, (rásban is értesítették az itt lakókat, de ugyebár az áramból nem lehet tartalékot gyűjteni, mint mondjuk vízből, ráadásul ilyen esetben nincs apelláta, a polgár nem közölheti, hogy számára nem elfogadható a megadott időpontban az áramszünet. Joóné azt panaszolta, hogy novemberre, azaz fűtési szezonra időzítették a kétnapos áramszünetet azon a környéken, ahol a házak jó részében áram hiányában nem lehet beindítani a kazánt, pedig itt idős emberek, kicsi gyerekek is élnek. Az „időszakos" áramkimaradás helyett az előre jelzett 6 óránál hosszabb ideig voltak kénytelenek nélkülözni a „villanyt", ami pedig „az áramdíjat fizetőnek jár". - Mi az oka egy téli, tartós áramszünetnek? - kérdeztük a DÉMÁSZ szegedi igazgatóságának vezetőjétől. Csizmadia Gábor üzemigazgatótól. - Tervszerű munka, nem hibaelhárítás. A Petőfi Sándor sugárút és a Faragó utca sarkán kábelszekrény készül, hogy a terület áramellátása biztonságossá váljon. Több kábel fut össze abban a szekrényben, melyből üzemzavar esetén több irányba tudunk majd feszültséget adni. Egyébként egész nyáron végeztük a kisfeszültségű kábelek felújítását. Szeged elavult, öreg, több mint 800 kilométeres kábelrendszerének felújítása nem kis gondot jelent. Évente 3-4 kilométer vezetéket cserélünk ki, 1 kilométer körülbelül 2 millió forintba kerül. A kábelek felújítása közérdek. - Éppen ezért: nem lett volna ésszerűbb úgy megtervezni a munkát, hogy a tél beálltakor olyan területeken dolgozzanak, ahol az áramellátás nincs szoros összefüggésben a fűtéssel? - A munka menete kívánta ezt a sorrendet. E területen 90 lakást érint az időszakos áramszünet, melynek napi időtartamát azért is nehéz előre megbecsülni, mert a kábelszekrény beépítése igen összetett tevékenység, még földmunkával is jár. Ha az időjárás engedi, ma hamarabb végzünk, így a fogyasztók 14 óra előtt áramhoz jutnak. - Mikor, milyen feltétellel szüneteltethetik az áramszolgáltatást? - Az áramdíjból élünk, így nem áll érdekünkben az indokolatlan áramszünet előidézése. A kisfeszültségű hálózaton végzett tervszerű munka esetén 8 nappal az áramszünet előtt értesítenünk kell a lakossági fogyasztókat. E tény közhírré tételén kívül a nagyfogyasztókat külön is értesítjük. A szünetmentes áramellátást nem vállalhatjuk. Arra törekszünk, hogy az áramszünetek mértékét a minimálisra szorítsuk. Egyébként külön kérésre közreműködünk a szünetmentes áramellátás feltételeinek megteremtésében. Ú. I Ellenszer az önbíráskodásra A mesebeli pénzeszsák és a közbiztonság (Folytatás az 1. oldalról.) Á közbiztonsági tanácsnok felvetette a Szent István téren előállt helyzetet, azonnali intézkedést kérve. A megyei parancsnok-helyettes jelezte: a temetők ellenőrzésére akciócsoportot szerveznek, s a rendőri állomány fogadókész a túlórák teljesítésére. A tervezett, országos rendőrezred szolgálatba állítása újabb anyagi eszközöket igényelne, amit a jelek szerint nehezen tudnak az önkormányzatok, illetve a főkapitányságok elkülöníteni. A városi közterületfelügyeletet jelenleg hét személy látja el. Szükség volna a létszám emelésére. A Securicor munkáját is értékelték a jelenlevők - a nyolc személyből hatan járőrszolgálatot teljesítenek a közterületeken, míg két személy a polgármesteri hivatalban, az ügyfélszolgálati irodán próbálja elejét venni a sajnálatos módon megjelent önbíráskodásnak. A kereskedelmi üzletek ellenőrzése során a palackozott italokat árusító boltokban a minimális elvárások jegyében több szabálysértést állapítottak meg. Sok üzletet bezárattak. A kamionparkoló ellenőrzéséről szólván, fölmerült a bekerítés lehetősége. Egyelőre elvetették, pénzügyi, illetve hatékonysági okokra hivatkozva. Kopogtat a mezei ügynök Az Argosz a sötét lóra köt fogadást A százszemű mitológiai hősről elnevezett Argosz Biztosító Rt. tartott az újságíróknak tegnap, hétfőn délután Szegeden, a Sajtóházban bemutatkozó találkozót. Mint ahogy azt Rajnai Gábor vezérigazgató és Sákán Antal területi igazgató elmondták: azt a mezőgazdaságot és azt a vidéket célozzák meg szolgáltatásaikkal, amely a vetélytársak számára mindig is sötét ló volt. A nemrégiben 1 milliárd forint alaptőkével, hat nyugateurópai, főleg belga biztosító és egy belga kormányhivatal közel 100 százalékos tulajdonlásával létrehozott részvénytársaság tevékenységét a külföldi sablonokra építi. (Az egyetlen hazai tulajdonostárs különben a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége, 1 százalék erejéig.) Az Argosz - mint ahogy már említettük - a vidék biztosítója kíván lenni, azé a vidéké, amelyért a konkurencia nem szívesen vállal kockázatot. Hogy azonban az Argosz se vaktában kössön szerződéseket, próbál olyan rendszert kiépíteni, amellyel saját maga is „bebiztosítja" magát. Oly módon, hogy ügynökei, helyi képviselői ugyanabban a faluban élnek, ahol az ügyfelek. A szerződések tehát eleve valamiféle bizalmat feltételeznek, nemcsak akkor, amikor üzleti kapcsolatba kerülnek egymással az emberek, hanem akkor is, amikor már fizetni kell a kárért. A biztoító ügynökét ugyanis felhatalmazzák a főnökei arra, hogy egy bizonyos összeghatárig „zsebből" fizethet. A helyi képviselő ugyanakkor a biztosítottak érdekeit is képviseli - fölfelé. Ami a megszokott biztosítási piacon új szolgáltatás, az az Argosz sugallatára, de a termelők által létrehozott veszélyközösség, vagyis a vele létesített szerződés. A közösség egyesületként, 500 ezer forinttal alapítható, s helyi biztosító egyesületnek számít. Nonprofit elven működik. Saját tagjait kártalanítja, csúcskár esetén azonban - viszontbiztosítással - az Argoszhoz fordul. Az Argosz a közeljövőben referencia-veszélyközösségeket hoz létre, hogy bizonyítson. Veszélyes terepeken ráadásul: a baranyai jégkárok áldozatait, a somogyi szarvasmarhatartókat, a Kalocsa környéki füszerpaprikásokat, valamint - a Mindszent és Szentes környéki zöldségtermelőket igyekszik megnyerni az ügy érdekében. F.K. Ki tekinthető a törvény jogalanyának? Milyen a helyi és a kisebbségi önkormányzatok viszonya, hogyan jöjjenek létre az országos önkormányzatok? Mit tartalmazzon a kulturális autonómia? Ki fizesse a törvény végrehajtásából adódó kiadásokat? A Fidesz e pontokon vitatja a kormány elképzeléseit, e kérdésekre várta a megjelentek válaszait. „Történelmi súlyának megfelelően, úgy is mondhatom, ünnepi emelkedettséggel kell kezelnünk a kisebbségi törvény tervezetét" - jelentette ki Bratinka József, Szeged országgyűlési képviselője (MDF). Ezt az Európa Tanács - mely testületben a honatya is tevékenykedik - egyedülálló kezdeményezésnek tekinti. A czakvélemény - többek között példásnak nevezi a tervezet autonómia koncepcióját, a kollektív és egyéni jogok egyensúlyát, a végrehajtás biztosítékrendszerét. „Nem nemzeti kisebbség, Terítéken: a kisebbségi törvény Európában dicsérik, itthon vitatják Szép törvényt a kisebbségeknek?! Ezt kérdezte, ezt követelte a Fidesz szegedi szervezete, mert egy asztalhoz ültette tegnap késő délután a helyi kisebbségi-, nemzetiségi szervezetek, valamint a szegedi önkormányzat és a pártok itteni képviselőit. A fórumon Németh Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz) ismertette pártja kisebbségpolitikai elképzeléseit, a megjelentek véleményt mondtak a kisebbségi törvény tervezetéről. hanem a nemzet kisebbsége a cigányság" - rögzítette „népének" álláspontját dr. Szirtesi Zoltán, a cigány önkormányzatok uniójának vezetője, aki szerint a törvény szövege ne, de végrehajtásának garanciarendszere legyen részletező. Tóth István, a szlovákság képviseletében a pénzügyi fedezet biztosításának fontosságára hívta föl a figyelmet, a reciprocitás elvének hangsúlyozását elvetette. Mandity Prédák, a szerb közösség nevében a nemzetiségi oktatás feltételeinek megteremtését tekintette döntőnek. Kimpián Péter a románok képviseletében a tolerancia jelentőségéről beszélt, s kijelentette: a nemzetiséghez tartozók magyar állampolgárnak tekintik magukat, de a többségtől eltérő kultúrájuk és szokásaik gyakorlásához szükséges a kulturális autonómia. Ladányi Benedek a németség nevében a törvény kiegészítését javasolta, többek között azzal, hogy a felsőoktatásban a nemzetiségiek kapjanak „kontingest", hogy ezzel is segítsék értelmiségük számbeli gyarapodását. Pusztai Lajos, a vajdasági magyarok képviseletében arra hívta föl a figyelmet, hogy e törvény a határokon túli magyarokat érinti leginkább. Horpácsy András önkormányzati képviselő városatya (KDNP) viszont úgy vélte: a nagyobb közösség érdekeit fel kell vállalnia a kisebbségnek. A szegedi önkormányzat kisebbségekkel foglalkozó bizottságának titkára, Balogh László (MDF) hangsúlyozta: e kérdés súlyát nem döntheti el a számarány. (A kisebbségi kerekasztal vitája lapzártakor még tartott.) ÚT MIRŐL IRT A DM? DÉLMAGYARORSZAG Elrekvirálták a szegedi tejet. A legutóbbi tejrendelet tudvalevőleg fölhatalmazza a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a tejet rekvirálják s Budapesten kivül néhány törvényhatóságnak arra is jogot adott, hogy tej szükségletüket - ha kell - egész megyéjük területéről biztosítsák rekvirálások által. Szeged azonban nem szerepel ezek között a törvényhatóságok közt. Most például az történt, hogy Csongrádmegye alispánja lefoglaltatta az egész megyében a tejet, aminek következtében Szegedre naponkint 1000 literrel kevesebb tej jön be, mint rendesen. A város hatóságának természetesen sürgősen pótolnia kell mulasztásait, és meg kell szerezni Szeged részére is a rekvirálási jogot. Az ország második városát nem szabad mindig az utolsó helyre szorítani, - ezt megtanulhatnák már egyszer odafönt! (1917. nov. 17.) DÉLMAGYARORSZAG Átmenetileg súlyos intézkedések jönnek a közellátásban Szász Lajos közellátási miniszter bejelenlése Sárbogárdon Sárbogárd, november 16. A kormánypárt sárbogárdi választmányi ülésén vasárnap résztvett Szász Lajos közellátásügyi miniszter, Jurcsek Béla és Bárczay János államtitkárokkal. Á gyűlésen Szász Lajos nagyobb beszédben ismertette célkitűzéseit. Első célja és törekvése az, hogy a háborúnak ne legyenek vámszedői, második törekvése, hogy a magyarság véráldozatát senki se tekinthesse üzletnek, amelyen át keresni lehet, harmadik célja pedig, hogy egyéni érdekeit mindenki rendelje alá a magyarság egyetemes közérdekének. Amikor fiaink életüket áldozzák, itthon csak kötelességteljesítésről lehet szó, tiltakozik tehát az ellen, hogy bárki is áldozatokról beszéljen. Lehet áldozatról beszélni akkor, amikor azt kívánják a mezőgazdaságtól, hogy erejének megfeszítésével többet és jobbat és azt termeljen, amire a háborús viszonyok között szükségünk van? A most tervbe vett rendszerrel nem történt semmi erőszakos beavatkozás a mezőgazdaság folyamatába. A kereskedőnek is teljesítenie kell fontos közgazdasági hivatását. A miniszter ezután az árpolitikáról beszélt és megállapította, hogy nem lehet szabadjára engedni a gazdasági életet, ma gondoskodni kell arról, hogy az árak arányosak legyenek, hogy az árak egymáshoz való viszonya megfelelő legyen. Éppen ezért nem lehet ma határozott, kőbevésett árszínvonalat megállapítani. DiiMmmm Sajtóértekezlet Panamában Elfogták az egykori Gestapo-főnököt? Panama City (Reuter, UPI) Szerdán a panamai fővárosban Hector Valdez, a panamai állambiztonsági szolgálat vezetője drámai sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezleten néhány percre megjelent egy bilincsbe vert őszhajú idős ember, aki gyaníthatóan Heinrich Müller a Gestapo egykori főnöke. A nyugatnémet kormány kérésére tartóztatták le a panamai hatóságok, miután egy belga felismerte és lefényképezte. A mogorva arcú fogoly nem volt hajlandó nyilatkozni, ezért visszakísérték cellájában. Fogyasztói áremelkedés Az elmúlt hónapokénál jelentősebben, 2,5 százalékkal emelkedtek októberben a fogyasztói árak. Szeptemberben a havi áremelkedés 2,4, augusztusban 0,8, júliusban 0,6, júniusban pedig 0,3 százalék volt tájékoztatta az MTI-t.a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árszínvonal 23,4 százalékkal növekedett az elmúlt 12 hónapban. Tavaly ugyanebben az időszakban 1,3 százalékos volt a havi, és 33,9 százalékos a 12 hónap alatti árnövekedés. Az árszínvonal alakulásában októberben az élelmiszer és háztartási energiaféleségek árnövekedése volt a meghatározó. Szeptemberhez képest az élelmiszerárak — e hónapban zömmel a húsféléké - átlagosan 5,0 százalékkal emelkedtek. A sertéshúsok 15, a sertés- és baromfizsfradékok 19, az étkezési szalonna pedig 16 százalékkal lett drágább. A szeszes italok, dohányáruk árszínvonala 1,3, a ruházkodási cikkeké 2,8, az újságok és folyóiratoké 9 százalékkal emelkedett. A háztartási energiaárak októberben 5,3 százalékkal növekedtek: a háztartási tüzelőolaj 10, a palackos gáz 32, a központi fűtés 7 százalékkal lett drágább. Tavaly októberhez viszonyítva a sertéshúsok árai átlagosan 48, a nem tartósított hentesáruké 41, a tojás ára 63, a kenyérféleségeké 34, a zöldség- és főzelékfélék árai pedig 82 százalékkal nőttek. Az elmúlt egy év alatt az átlagosnál kevésbé emelkedett viszont a sajtok, cukor, rizs, étolaj, margarin, baromfihúsok, valamint a burgonya ára, és gyakorlatilag nem változtak a kávéárak. A szolgáltatások áremelkedése jelentős volt: a társasházak közös költsége 64, a vízdíj 50, a csatornadíj 45, a járműjavítás 46, a taxi viteldíj 49, a belföldi beutalásos üdülés 91 százalékkal lett drágább. Az idei év első tíz hónapjában az áremelkedés együttes mértéke 18,4 százalékot ért el. Ezen belül az első hét hónapban a tavalyinál sokkal kisebb volt a drágulás - a tavalyi 26 százalékkal szemben az idén csak 11,9 -, míg az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a tavalyi 3 százalékkal szemben 5,8 százalékos árnövekedést regisztráltak. A létminimum-számítások azt mutatják, hogy az átlagos, két felnőttből és két, 15 éven aluli gyernjekből álló városi család létminimuma 37 800 forintot tett ki. ez egy főre számítva 9 450 forintnak felel meg. Tavaly októberben ugyanez a családtfpus 29 900 forintból, egy főre számolva 7480 forintból tudott megélni. KÖZÉLETI NAPLÓ MA JÁNOSSY GYÖRGY országggyűlési képviselő 18 órától fórumot tart a felsőoktatási törvényről és a tandíjról a JATE-klubban. KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16-18 óráig fogadóórát tart a Vízművek Tisza Lajos körúti székházában. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA a 26-as választókeriilet képviselője 12-17.30 óráig lakossági fogadóórát tart a polgármesteri hivatal tápéi kirendeltségében. (Honfoglalás u. 73.)