Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-04 / 183. szám

KEDD, 1992. AUG. 4. BELPOLITIKA 3 Három megye telefonjai Nemrégiben arról számoltunk be, mit jelent majd Szeged lakossága számára, ha működni kezd a Rókusi körúton épülő telefonközpont. A digitális üzemű, európai színvonalat képviselő komplexum kisugárzása nem áll meg a város^ határainál, hanem a MATAV szegedi igazgatóságához tartozó régió: Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék lehetőségeit is megnöveli. Sőt, nem túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy jövő évtől az országos átlagnál jobb körülményekkel büszkélkedhetünk. Ez a kívánatos állapot akkor következhet el, ha Kecskeméten és Békéscsabán is fölépülnek a szegedihez hasonló, korszerű, digitális kapcsolásrendszerű telefonközpontok. Ezekhez is a Siemens szállítja a műszaki berendezéseket, s üzembe helyezésükkel ugrásszerűen javulnak majd a települések közötti kommunikáció lehetőségei. Ennek látványos jeleként várhatóan sokkal egyszerűbb lesz telefax-anyagokat küldeni, de javul a ma még gyakran akadozó és nehézkes tranzitforgalom is. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Helyi beszélgetéseknél nem kell tárcsahangra várakozni, hanem a telefonkagyló fölvétele után azonnal hívhatjuk a kívánt számot. A három megyei központ ugyanazokat a lehetőségeket sokszorozza meg a hozzájuk tartozó területeken. Az önerős telepítés inkább kisebb településeken hozhat ezután is előrelépést, jellemző továbbra is az lesz, hogy a MATAV saját forrásaiból folytatja a megkezdett fejlesztéseket. A belépési és szerelési költségek - egyelőre - változatlanok. Emelésükről a vállalat vezérigazgatósága és a kormány közösen dönt. Eszerint a belépésért 12 ezer forintot, a szerelésért kertes, családi házas körzetben mintegy 10 ezer forintot, zárt beépítésű területen (pl. lakótelep) 1-2 ezer forintot kell fizetni - most. A szegedi igazgatóságon megnyugtatásul közölték: az új központ üzembe helyezéséhez nem kapcsolódik tarifaemelés - ezen fölül abban is bíznak, hogy idén nem kell többet kérni a telefonok beszereléséért. Ez azért lényeges, mert a tervek szerint már a karácsonyi ünnepek előtt 5 ezer új előfizetőt kapcsolnak be. NY. P. Az Alföld mozdonya Nemrégiben írást közölt a lap a MAVigazgatóság mögötti emlékmozdonyról. Védeni is kell, mert ezekből már kevés van, tehát nagyon is jogos a körülkerítés. Alig tarthat zseniálisabb találmányt a világ számon, mint a két Stephenson találmányát, a gőzmozdonyt. Nincs másik alkotás a technikatörténetben, amely akár egyetlen nemzedék életében ehhez fogható forradalmi változást hozott volna. A mozdony kerékcsattogása jobban lázba hozta a világot, mint a hangnál sebesebben száguldó repülőgép. A gőzmozdony a maga felforgató, világot átformáló hatásával, a távolság legyőzésével, legyőzhetőségének szimbóluma, és így ma is létezik, örök életmű marad, mint az R/akéta/, amely 1829-ben már óránként 25 km-es sebességgel „száguldhatott". Szegedre 1854. március 4-én gördült be az első gőzmozdony, amelyet az akkori állomáson (a mai rendező pályaudvar helyén) nagy ovációval fogadtak. A magyar vasutak első mozdonyai még külföldről származtak, majd a Magyar Államvasutak Gépgyára 1872-1873-ban kezdte meg gyártásukat. Ezt számos konstrukció követte, többek között a 222-es, a 324-es, a 41 l-es, a 424-es, a 375-ös stb. Szegeden a vasútigazgatóság háta mögötti parktükörben 1985 decemberében avattuk fel avatóbeszédet Lovász Lázár vasútigazgató mondott - azt a 375-ös sorozatszámú gőzmozdonyt, amely egyike azoknak, amiket 1872 és 1959 között gyártottak, itthon, összesen 7578 darabot. Az itteni technikatörténeti születésnapja: 1939. dec. 15., tehát a Nyilas jegyében született. Az első ilyen mozdonyt a MÁVAG 1907-ben gyártotta. A 375-ös sorozatú szertartályos mozdony a gyár legsikerültebb könnyű vontatóeszköze volt. (10,93 méter hosszú, 4 méter magas és 3,05 méter széles. Sebessége 60 km/óra volt.) A Szegeden látható a második világháborúban kissé megsérült, majd 1949-ben Szolnokon helyreállították. Innen Pécsre, Pusztaszabolcsra, Balassagyarmatra került. Az itteni igazgatóság területén 1972-ben kezdte meg működését, utána Mezőtúron, később Békéscsabán szolgált. Utolsó főjavítását Debrecenben végezték, 1979ben. Átlagos km-teljesítménye elérte az 55 ezer kilométert évente. Legutóbb, a nyolcvanas évek elején, Újszeged-Makó-Mezőhegyes vonalon üzemelt. Legutolsó útjain cukorrépa-szállítmányokat továbbítottt Földeákról a Mezőhegyesi Cukorgyárba. Kiérdemesült szolgálatát elég fiatalon, 1981. február 16-án fejezte be. A szegedi 375-ös gőzmozdonyt - ezt a vasútés technikatörténeti csodát - kiállítása előtt a mezőhegyesiek hozták rendbe. Ez az alkotás egy darabka múlt az Alföld közlekedéstörténetéből, a*6ból a korból, amikor ez és testvérei becsattogták a civilizált világ vágányait, és közben új gazdasági, társadalmi és technikai környezetet teremtettek, az emberi élet minden szférája számára. Ebben a nagy folyamatban szép szimbólum a szegedi 375-551 pályaszámú gőzmozdony, az Alföld mozdonya, a „Szögedi Zseni". A Szegeden és a megyében 1965 és 1992 között létesített 85 műszaki-tudományos emlékhely sorában a 32. állami (vagy városi) védettséget érdemelne, sok más technikatörténeti értékünkkel együtt! BÁTYAI JENÓ Rekordforgalom volt a határokon Rekordforgalom volt a hét végén, a határőrök majdnem másfél millió útlevelet kezeltek - mondta hétfőn délelőtt az MTI érdeklődésére Krisán Attila határőrségi szóvivő. Hozzátette: 745 ezren léptek be az országba, s 726 ezren utaztak ki. A hétvégi csúcsforgalom hétfő reggelre megszűnt az átkelőknél, kivéve a román határszakaszt, mert Nagylaknál 10, Ártándnál és Gyulánál még mindig 5-5 órát kell várni a kilépésre. A jelentős várakozást a sok ezer Romániába utazó német állampolgár okozza, miután vízumot kell váltaniuk. Ugyancsak a hétvége krónikája, hogy a magyar határőrök 5659 külföldi, elsősorban román állampolgártól tagadták meg a beléptetést, mert nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. Péntektől vasárnapig mindössze 20 menekült érkezett, 18 horvát és két macedón kért ideiglenes védelmet a határőrségtől, miközben 76-an visszatértek a délszláv államokba. KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP AZ MSZP szegedi szövetsége 17 órakor a pártházban elnökségi ülésen beszéli meg a Szent István-napi, ópusztaszeri ünnepségen való részvétellel kapcsolatos szervezési feladatait. MÉSZÁROS JÓZSEF, az 5-ös számú választókerület képviselője 18 órai kezdettel a Sólyom Utcai Általános Iskolában lakossági fórumot tart parkolók kialakításáról az Olajos utcában. LENCSÉS ÉVA, a 22-es választókerület képviselője fogadóórát tart a Hont Ferenc Utcai Általános Iskolában, 19 órai kezdettel. Takarmány termelők gondjai Megszűnik a négy évvel ezelőtt megalakult Takarmányipari és Kereskedelmi Vállalatok Egyesülése; az évi 60-70 milliárd forint termelési értéket létrehozó takarmányipar képviseletét a most szerveződő szövetség vállalja. A változás oka, hogy azok a tagvállalatok, amelyekre eddig az ország összes takarmánytermelésének 85-90 százaléka jutott, vagy már önállósultak vagy átalakulás alatt állnak; több közülük csődbe ment, s ez végülis az egyesülés fölbomlását eredményezte. Szükség van viszont a továbbiakban is - mondta el az MTI érdeklődésére Pallós István a szövetség egyik szervezője - a takarmány gyártásával és kereskedelmével foglalkozó negyven-ötven nagyobb cég, valamint a több száz kisebb takarmánykeverő üzem iparági érdekeinek hatékony védelmére. A Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat. Várhatóan augusztus közepére ismertté válik, hány tagja lesz majd az uj tömörülésnek. Az alapszabály tervezet már elkészült, az átalakuló közgyűlés összehívását e hónap végére tervezik. Uj belgrádi nagykövet A Külügyminisztérium Szóvivői Irodájának tájékoztatása szerint a jövőben ideiglenes ügyvivőként Simics Sándor rendkívüli és meghatalmazott nagykövet irányítja a belgrádi magyar külképviseletet. Svraka István - aki június vége óta ideiglenes ügyvivőként vezette a belgrádi nagykövetséget - korábbi döntés alapján a közeli jövőben véglegesen hazatér és nyugdíjba vonul. Tűzgyújtási tilalom Továbbra is érvényes az a tűzgyújtási tilalom, amit március 9-én rendelt el a Földművelésügyi Minisztérium. A minden évben általánosan kiadott rendelkezést a szokásostól eltérően nem szüntették be májusban a tavaszi esőzések elmaradása miatt. A nyár folyamán többször riasztották a tűzoltókat az erdőkhöz és a megművelt földekre is. Sok lábon álló gabona is begyulladt. A legnagyobb veszélynek a fenyveserdők vannak kitéve gyúlékonyságuk miatt. A tüzeket gyakran gondatlanságból égvehagyott cigarettacsikk okozza. A tilalom ideje alatt a kijelölt helyeken sem szabad tüzet gyújtani. A sztálinizmus áldozata (Budapesti tudósítónktól.) Szerencséje van Raoul Wallenbergnek, hogy nem magyarnak született. Moszkvából előkerült ugyanis az a notesz, amit 1944. július 19-i budapesti érkezésétől 1945. január 17-i szovjet rabságba kerüléséig használt. Tele a kis könyv névvei, címmel, megsegítendők és támogatók nevével elsősorban. Meg az ellenség neve is benne van, természetesen. Sőt Eichmanné is! Ahogy a hazai találgatós, pletykás és sokszor a szándékos rosszindulattól sem mentes „közvéleményt" megismertem, biztosan elhangzana a kérdés, Eichmann? Na, vajon, miért? Ugye, ugye... És aztán már csak a sokat sejtető hallgatás, és az áradó mocsok. Svéd születése Wallenberget ettől megóvta, de nem óvta meg attól, hogy ő is a sztálinizmus áldozata legyen, mint az elmúlt korszak számos hőse, humanistája, tudósa... A notesz először kerül nyilvánosságra - a Wallenberg család segítségének köszönhetően - azon a killításon, ami ma reggel nyílik meg a Budavári Palotában, a Legújabb Kori Történeti Múzeumok elsőemelefi különtermében, abból az alkalomból, hogy Raoul Wallenberg ma, 1992. augusztus 4én lenne nyolcvanéves. A kiállítás fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, megnyitóbeszédet mond Per Anger, nyugalmazott svéd nagykövet, aki Wallenbergnek diplomatatársa volt a háború végén. Kevesen tettek annyit az üldözöttekért, mint Wallenberg, nála vakmerőbb kalandokat és nagyobb sikereket senki nem mondhat magáénak az akkori Budapestről. A moszkvai repítettek közül sok minden értelmezhető ma már. Wallenberg megölése ma sem az. Kartotékja előkerült már a moszkvai „belső börtönből". Eszerint 1945. január 19én tartóztatták le. Sofőrjével, a magyar Langfelder Vilmossal együtt - aki ugyancsak nyomtalanul eltűnt! - „Románián keresztül vonattal szállították őket Moszkvába, a Lubjanka börtönbe. Miután megérkeztek, elválasztották őket egymástól. " Néhány emlékező úgy tudja, hogy nekik is megmutatták előzőleg a szovjet főváros büszkeségét, a moszkvai metrót! „Hivatalosan a szovjet hatóságok egészen 1957 februárjáig tagadták, hogy Raoul Wallenberg fogságba esett volna. Ekkor azonban Tage Erlander svéd miniszterelnök korábbi, többszöri megkeresésére végre válaszolva, Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter-helyettes korfhánya nevében őszinte sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én a Lubjanka börtönben váratlanul elhunyt, feltehetően szívroham következtében." Hogy a szívroham milyen kaliberű volt, vagy esetleg épp kötél - azt máig nem sikerült kideríteni. Ennyit a birodalmi - ezúttal szovjet - igazmondásról... Magyarországon a ma megnyitott kiállítás az első Wallenberg-kiállítás. A pártállam idején, többek között a szovjet kapcsolat miatt, nem sikerült ilyet létrehozni. A szovjet kapcsolat azonban nemcsak ebben működött. A kiállítás előtt egy nappal, tegnap jelent meg Ember Mária Ránk akarták kenni című riportkönyve, ami egy politikai horror története, de - a kötetet a tegnapi sajtóbemutatón, a ma megnyílt kiállítás színhelyén - bemutató Réz Pál szerint, olvashatjuk abszurd regényként is. Amikor a svédek és a világ már nagyon kereste Wallenberget, „a fiúk végre kitaláltak valamit". 1953 elején letartóztattak két budapesti magyar zsidót meg egy volt nyilast, s elkezdték Péter Gábor, Fürkas Vladimír legényei beléjük verni egy új koncepciós per forgatókönyvét, amely szerint a háború végén ők ölték meg Wallenberget. A per megrendezését Sztálin halála akadályozta meg. Tíz évvel később, már a Kádár rendszerben, megsemmisítették az előkészületek iratait is. Maradtak azonban tanúk, szereplők, családtagok. A velük készült beszélgetésekből épül fel Ember Mária Ránk akarták kenni című könyve. Szép is lett volna a moszkvai ötlet: magyar zsidók és fasiszták közösen ölték meg a hős humanistát Budapesten. Megizzasztjuk a finneket Idegenforgalmi image Csongrád megyéről Arra a kérdésre, hogy két nap és egy nagyobb városnéző program után milyennek látják a finnek Szegedet és a szegedieket, a vendégfogadók egyelőre csak közhelyszerű válaszokat kaptak tegnap, a 35 fokos kánikulában, a Forrás Szállóban. A vendégfogadók, vagyis a Progress Alapítvány, annak tagjai, a megyei és a szegedi városi önkormányzat, s olyan idegenforgalmi irodák, mint a Szeged Tourist, az Alföld és a Sziki Tours. A részletekről elöljáróban annyit, hogy a Progress kisvállalkozásfejlesztéssel foglalkozó alapítvány szombattól számítva két hétig nyolc finn főiskolást és két tanárt lát vendégül. Hivatalos programjuk a hétfői nappal, s egy idegenforgalmi fórummal kezdődött. A Porvoo-i Business Colege - amely főiskola, két évfolyammal - tanulói, huszonéves diákok nem nyaralni jöttek Csongrád megyébe, hanem azért, hogy a messziről jöttek szemével tanulmányozzák a térség idegenforgalmát, s adjanak tippeket annak fejlesztésére. Az elkészített tanulmányokat majdan a Progress Alapítvány szeretné hasznosítani. A Progress ugyanis, mint minden vállalkozásokat segítő alapítvány és központ, üzleti tervet állított össze a megye fejlesztési lehetőségeiről, de ezzel a munka még nem zárult le. Az üzleti tervben fölvetett elképzelésekre ezt követően nemzetközi tendereket kell kími. A finnek szerepe ebben az ügyben az, hogy a diáktanulmányokat az idegenforgalmi fejlesztésekre kiírandó tenderben - annak elkészítése során - fölhasználják. S, hogy miért éppen a finnektől kérünk segítséget? Azért, mert a kisvállalkozások magyarországi fejlesztésével kapcsolatban Finnország és a magyar kormány között megállapodás is született. Augusztus 16., azaz a kéthetes program befejezése előtt valószínűleg érdemes lesz az idegenforgalmi ismereteket főiskolai szinten tanuló diákokat megkérdezni: mik a tapasztalataik? Vajon tudnak-e többet mondani annál, mint amit a mieinktől hallhattak tegnap, vagyis hogy Csongrád megye és Szeged idegenforgalma a tranzitra épül, s hogy nehéz ebből a skatulyából kilépni? P~ÍÜ