Délmagyarország, 1992. augusztus (82. évfolyam, 181-204. szám)

1992-08-04 / 183. szám

* KEDD, 1992. AUG. 4. A HELYZET 5 Elég magas a vásárhelyi laktanya kerítése, de ahhoz nem eléggé, hogy a hír ne tudjon „átmászni" rajta. Az ilyen információk általában sántítanak, ezért az a legbiztosabb, ha az ember egyenesen a parancsnoktól kérdezi meg, mi az igazság a pletykából, miszerint a legutóbbi lövészetkor néhány katona félig megsüketült. Csorba Mihály ezredes, a gépesített lövész­dandár parancsnoka nem repesett az örömtől, amikor előadtam jövetelem célját. Előbb ő kér­dezett, miért érdekes ez az eset, bizonyára talál­hatnék más témát is. Mendemondák keringenek, jó lenne tudni, mi történt valójában. - A kiképzési időszak végén Tatárszentgyör­gyön éleslövészeten vettünk részt - mondta az ezredes. - Az aknavető üteg is végrehajtotta a gyakorlatot. Van egy sor biztonsági rendszabály, amely kioktatja a katonákat arról, hogyan kell végrehajtaniuk a feladatot. Ebből ők vizsgáztak is, még a lövészet előtt. Nos, egy ilyen biztonsá­gi előírás az, hogy füldugót kell használni, és a lövés pillanatában ki kell nyitniuk a szájukat a nyomáskiegyenlítődés miatt. Az aknavetősök közül a lövészet után néhányan jelezték, hogy fáj és zúg a fülük. Összesen hétnek volt ilyen problémája. A kecskeméti katonai kórházban vizsgálták meg őket. Kiderült, hogy hallásuk károsodást szenvedett. - Hogyan történhetett? - A füldugókat kiosztották a katonáknak, azonban néhányan nem használták ezeket. El­képzelhető, hogy a szájukat sem nyitották ki a lövés pillanatában. - A parancsnokok nem ellenőrizték, figyelmeztették őket a füldugó használatára? - De igen. A sisak alatt azonban nem látszik, hogy valóban bedugták-e a fülükbe vagy nem. A katonák is hibásak abban, ami történt. - Hogy értve is? Hát még kik? - Úgy értem, hogy a katonák hibásak, csak elképzelhető, hogy az izgalom, a gyakorlatlan­ság miatt feledkeztek meg a dologról. Egyér­telműen fegyelmezetlenség történt,.nem tartot­ták be a biztonsági rendszabályokat. Több évti­zedre visszamenőleg nem fordult elő hasonló eset. - Lehet-e már tudni, mennyire maradandó a fiúk hallásromlása? - Két katonánál maradt vissza kisebb hal­láskárosodás, amit kinőnek. Az orvosok szerint Nagyot szólt az aknavető A katonákat leszerelik, ugye? FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A kép nem a riportban említett gyakorlaton készült idővel a probléma megszűnik. Természetesen, ha úgy adódik, a honvédségtől kártérítést kap­nak. Nagyon sajnáljuk a történteket, de egyér­telmű, hogy a katonák a hibásak, biztonsági rendszabályt szegtek meg. - Szeretnék beszélni néhányukkal. A parancsnok kiment a szobából, majd egy őrnaggyal tért vissza, aki közölte, hogy a kato­nák egészségügyi szabadságon otthon vannak, egyikük pedig még a kecskeméti kórházban nyomja az ágyat. Nála kisebb műtétre lesz szük­ég­A kecskeméti katonai kórházban próbáltam érdeklődni a póruljárt aknavetősökről. A fülé­szeten a doktornő azzal utasított el, hogy tele­fonon nem adhat információt. Felajánlottam, hogy odautazom. Erre azt mondta, megbeszéli főnökeivel a dolgot. A kórház igazgatóhelyet­teséhez irányított, aki arról tájékoztatott, hogy az ügy már nem tartozik szorosan hozzájuk, ugyanis a központi katonai kórház egészségügyi felülvizsgáló bizottságához továbbították. Az orvos-ezredes annyit „elszólt", hogy valószí­nűleg valamennyien alkalmatlanok lesznek'a további szolgálatra. (Tehát nem olyan kézle­gyintéssel elintézhető dologról van szó, mint ahogy azt a parancsnok beállította?) A fővárosi katonai kórházban megtudtam, már ők is „átpostázták" a papírokat a HM anyagi-technikai főnökség munkavédelmi osztályára, ott vizsgálják ki az ügyet. A minisz­tériumban pedig azért nem kaphattam informá­ciót, mert - mint mondták - szabadságon van az, aki tájékoztathatna. így édeskeveset tudhattam meg a vásárhelyi katonák állapotáról, amely elsősorban orvosi, egészségügyi oldalról érdekelt volna. A kör itt bezárult. Sikerült megszerezni viszont az egyik akna­vetős fiatalember címét. Őt nem találtam otthon, édesanyját viszont igen. Annyit kért, neve ne szerepeljen az újságban, nehogy a fia megüsse a bokáját. A fiúkat valóban hazaengedték egészségügyi szabadságra, de azon a napon, mikor a laktanyá­ban jártam. Kecskeméten voltak, a kórházban felülvizsgálaton. A szerelvényüket már előzőleg leadták, mert minden bizonnyal hamarosan leszerelik őket alkalmatlanság miatt. - Azt mondja a fiam. negyven-ötvenezer fo­rinttal akarják „kiszúrni" a szemüket, márpedig ha alkalmatlanok katonának, akkor a munkahe­lyükön is azzá válhatnak. Félő, hogy elveszítik állásukat. A szülőkkel tartjuk a kapcsolatot, és amennyiben a honvédség egyösszegű kifizetéssel akarja elintézni a dolgot, a bírósághoz fordulunk: rendszeres, havi segély illeti meg a fiúkat. - A parancsnok szerint a katonák a hibásak abban, hogy a dolgok így alakultak. - De a fiúk nem így gondolják - válaszolta az elkeseredett asszony,. - Semmiféle fülvédőt nem adtak nekik. El tudja maga képzelni, hogy kapnak fülvédőt és nem használják?! Elutaztam Kecskemétre, beszéltem egy orvossal, aki azt mondta: „jó esélyük" van a gyerekeknek arra, hogy a fülzúgás, a fejfájás, a halláscsökkenés állandósul. Ezt nem hagyjuk annyiban! A szülőtől hallottak után természetesen szám­talan kérdés megfogalmazódott bennem, amire választ akartam kapni. Újra a dandárparancsnok­hoz fordultam. - Ezredes Úr! Úgy tudom, a katonák már a laktanyában vannak, szeretnék velük beszélni és Önnel is. - Hagyjuk már az egész témát! - állított le. ­De azért nincs harag, ugye? - Részemről nincs... V. FEKETE SÁNDOR A rePRESENT Közvéle­mény- és Piackutató Bt. - mint ahogy arról a Délmagyarország hírt adott - az elmúlt hetekben végrehajtotta Szegeden máso­dik politikai közvéleményku­tatását, megkérdezve polgár­társainkat, mennyire ismertek és milyen népszerűségnek ör­vendenek politikusaink. A kérdezőbiztosok most is 300, a város lakosságát megfe­lelően reprezentáló véletlen­szerűen kiválasztott személyt ­akiknek közreműködését ez­úton is köszönik - kértek fel véleménynyilvánításra. A vá­laszadók két listát értékeltek: előbb az országos nagypolitika legismertebb reprezentánsait, majd a helyi politikai élet sze­A rePRESENT felmérése Politikusok népszerűsége Szegeden replőit. (A helyi listát később közöljük.) Legutóbb - június végén ­a Szonda-Ipsos publikált or­szágos politikai közvélemény­kutatási eredményeket, érde­mes ennek tükrében értékelni a Szegeden tapasztaltakat. Figyelmet érdemlő különb­séggel magasabb Szegeden a politikusok ismertsége az or­szágos átlagnál. Ez a város la­kosságának nagyfokú politikai érdeklődését, tájékozottságát jelzi. Három politikust, a köz­társasági elnököt, a miniszter­elnököt és a kisgazdapárt veze­tőjét mind a 300 megkérdezett ismerte. A 12 fős listáról a legalacsonyabb ismertségi indexű SZDSZ-vezetőt is a megkérdezettek 87 százaléka ismerte, a többi politikus is­mertsége 90 százalék feletti Szegeden. Az ismertség mérté­ke általában 10-12 százalékkal nagyobb az országosnál, az Az olvasó már többször találkozhatott a napilapokban népszerűségi listákkal, így ezek értelmezése részletesebb ma­gyarázatot már nem igényel. A számítás és közlés módja megfelel a hasonló országos vizsgálatoknak. A fényképek alatti oszlop fejezi ki a népszerűséget, ami a politikust ismerő személyek minősítésének átlaga a maximumot 100-nak tekintve. A körök sötétített része mutatja, a megkérdezettek milyen hányada ismeri az egyes politikusokat, a körbe írt sorszám pedig az ismertség rangsora. ismertség sorrendje viszont közel azonos. A legnépszerűbb politikus Szegeden is a köztársaság el­nöke. őt olyan ellenzéki politi­kusok követik, mint a Fidesz és az MSZP vezetője. A kor­mánykoalíció legnépszerűbb politikusának - negyedik helyével - a KDNP vezetője bizonyult. Az MDF politikusai a népszerűségi lista második felére szorultak. Meglepőnek tűnik - s feltehetően a gaz­dasági és pénzügyi élet problé­máival magyarázható - a pénz­ügyminiszter rendkívül kedve­zőtlen minősítésd. Az országos közvélemény­kutatás is - más politikusokkal együtt - értékelte a Szegeden rangsoroltakat. A két rangsor igen közel álló, az első három politikus sorrendje megegyező, 4 esetben mindössze egy he­lyezéssel tér el a szegedi sor­rend az országostól. Surján László és Pozsgai Imre Szege­den 2 hellyel előbbre, Tölgyes­sy Péter és Für Lajos ugyan­annyival hátrább került. Egye­dül Kupa Mihály esetében nagy a minősítés eltérése. Sze­geden három, az országos lis­tán mögötte álló politikus is megelőzte. Göncz A Árpád Orbán Vikor Horn Gyula Surján László Pozsgai Imre Tölgyessy Péter Kónya Imre Jeszenszky Géza Torgyán József Kupa Mihály 66 • 60 • 49 • 48 • 45 • 45 • 41 •^^P ^^p ^^ ^^ ^^ ^^P ^^P ^^P

Next

/
Oldalképek
Tartalom