Délmagyarország, 1991. március (81. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

1991. március 5., csütörtök Kultúra 5 Mire jó a MASZK? Mindig abban a városban bukkan föl, ahol „helyzet van". Mármint színházi helyzet. így hát dr. K ad el ka László, a MASZK (Magyar Színészi Kamara) ügyvivője sokat utazik, mivel mostanában majdnem minden színházban előáll a helyzet: eljőve a vezetőváltások ideje. Amikor a szegedi színházi pályázatról döntött a közgyűlés, a kamara ügyvivője ott ült a városháza dísztermében: civilben egyébként a Nemzeti Színház főügyelője, valamint profi szervező, amit az is bizonyít, hogy szinte egyedül csinálta meg tavaly a magyar színészet két évszázadára emlékező rendezvénysorozatot. A MASZK éppen most egy éve alakult meg; céljairól és eddigi tevékenységéről beszélgettem dr. Kadelka Lászlóval. Mint minden ,.alulról jövő kezdeményezés", a színészkamara is kezdeti szervezési nehézségekkel küz-> dött — mondta az ügyvivő.! Most körülbelül 600 tagja, van, valódi színészek. Hogy mtt jelent ez a kifejezés? Nos, a kamara egyik célkitűzése éppen az volt, hogy szakmai érdekvédelmi szervezetként elérje: ne vegyék egy kalap alá a színészeket mindazokkal, akiknek „előadói" működési engedélyük van, a haknizó műdalénekestól a peep show-ban szereplő lányokig. A működési engedélyek száma szerint ugyanis az úgynevezett színészek körülbelül 21 ezren vannak: ám a „valódiak" — beleértve az aktív nyugdíjasokat, a szabadúszókat, a pillanatnyilag szerződés nélkülieket, és az állandó szerződéssel rendelkezőket — mindösszesen 1680-an. Most, hogy készülnek módosítani az adótörvényeket, egyáltalán nem mindegy, hogy a korábbinál is előnytelenebb helyzetbe kerülnek-e a színészek azzal, ha továbbra is besorolják őket a húszezres adózó tömegbe. A másik. leginkább aktuális érdekvédelmi terep: a szinházvezetök kiválasztása. Nagyjából egy időben, mostanában jár le a színházve•zetők kinevezése, itt a posz.:tok újraelosztásának ideje. 'A sirám a régi: kevés a rátermett, a szakma által is elfogadható vezető. Ez a gond azonban szinte eltörpül amellett, amit a helyzet, a körülmények egybeesése produkál: rendszerváltás, plusz gazdasági csőd, plusz az új „gazda", az önkormányzatok belépése... Ez utóbbi testületek láthatóan azon igyekeznek, hogy a színházvezető kiválasztásakor szakmai testületek véleményét is kérjék. A kamarán nem múlott, körlevelekből értesülhettek a létéről, s a szakmai segítségnyújtás készségéről. Az ügyvezető tapasztalatai szerint az önkormányzatok általában szívesen fogadták az együttműködési készséget, főleg azokban a városokban, ahol lejártak a határozott időre szóló színházvezetői kinevezések. A kiirt új pályázatoknak az a legnagyobb veszélye, hogy a reménybeli új vezetők — szinte egymást túllicitálva — „aluligérnek"; azt bizonygatják az önkormányzati laikus testületeknek, hogy ók kevesebb pénzből jobb színházat csinálnak; a testületek persze, nem tudják eldönteni, menynyire hihetnek az ígéreteknek — ilyenkor jól jön, ha van az elbíráló kuratóriumban színházi praxissal rendelkező ember. Figyelemre méltó, hogy a kamara nem híve áldemokratikus megoldásoknak. Évekig hajtogatták színházi berkekben, hogy a társulatok szavazhassák meg, ki legyen a vezetőjük. A MASZK szerint ne szavazati, csak véleményezési joga legyen a társulatoknak, s a döntő szót mondja az, aki a színházat alapította, s a működéséhez a pénzt adjaKéri viszont, hogy a színházvezetőt lehessen visszahívni, ha nem a pályázatnak megfelelően dolgozik, ha láthatóan — és egy átvilágítás után bizonyíthatóan — rosszul működik a teátrum. Ezért is hangoztatja a szakmai érdekvédelmi szervezet, hogy a színházi pályázatoknak mindenképpen határozott szakmai követelményeket kell tartalmazniuk. Ennek hiányában a legjobb szakértőkből álló kuratórium, a legjobb szándékú önkormányzat is tehetetlen az alkalmatlan színházvezetővel szemben. A társulat pedig—kiszolgáltatott és az esetek többségében szétzilálásra ítélt. A MASZK szervezeti felépítése a következő: elnöke Törőcsik Mari, ügyvezetői: Benedek Miklós, Hirtling István és Trokán Péter. Minden színházban van már kamarai összekötő (Szegeden Ferenczi Krisztina). A tanácsadó testület tagjainak névsora „nem rossz"; íme néhány név: Cserhalmi György, Garas Dezső, Halász Judit, Kozák András, Eperjes Károly, Udvaros Dorotytya, Almási Éva, Koós Olga. Végvári Tamás, Egri Kati... Megtörtént már a különböző érdekvédelmi szervezetek között az egyeztetés is, és a Színházművészek Szövetsége, a szakszervezet, valamint a kamara képviselőiből megalakult december közepén a Színházi Egyeztető Tanács. Természetesen a szegedi önkormányzat színházi pályázatáról is megkérdeztem a kamara ügyvivőjét. Kiderült, hogy a pályázat elbírálására hivatottak kiválasztásához (hiszen a kamara nem igényli, hogy a kuratóriumokba hívják, viszont segítene a megfelelő személyiségek kiválasztásában) nem kértek segítséget Szegedről. Talán nem is tudták, hogy a MASZK létezik. Most azonban, hogy a minapi közgyűlésen az ügyvivő találkozott dr. Ványai Éva alpolgármesterrel, megbeszélték, hogy az új pályázat kiírásához föltétlenül igénybe veszik a színészkamara tanácsait. A lefutott pályázat megjelenése után, annak szakmai hiányosságairól egyébként kapott levelet a kamarától (Székely Gábor aláírásával) az alpolgármesternő; udvarias, de kitérő volt a válasz. A történtek után mégis remélhetni, hogy a hiba — egyszeri volt; a következő pályázat nyílván szakszerű és eredményes lesz, hiszen mindenkinek ez az érdeke. (sulyok) Jurátus Egyesület „Túljutni a morgolódás szintjén" A meghívóban jogászegylet megalakításáról volt szó. Aztán, ami megalakult, annak hivatalosan Jurátus Társaság, Szeged, lesz a neve. Am mindez még nem fejezi ki azt, amiről valójában szó van. Gondolná az ember, jogászok akarnak valami érdekvédelmi társaságot. Amikor viszont az alakuló gyűlés résztvevői megjelennek, kiderül, egyetemista korú fiatalokról van szó. Egy harmadéves joghallgató, Patyi András mesél. Arról. hogy belga egyetemisták megkeresése adta az ötletet. ök testvéregyetemi kapcsolatokat akartak építeni. de azt is megjegyezték, náluk — s Nyugat-Európában általában — egyesületi formában megy mindez. Nos, a kapcsolatfelvétel szándéka találkozott néhány gondolkodó egyetemista fő elképzeléseivel, akik úgy gondolják, föl kellene támasztani a diákéletet tetszhalott állapotából. Akik azt szeretnék, ha az egyetemisták számára az egyetenvsta lét nem periférikus terület lenne. A gondolkodó ifjak azt is megfogalmazzák: szeretnének túljutni a „morgolódás" szintjén Hogv ne csak azt jelezzék, mivel elégedetlenek. hanem azt is megmondjak- hogyan, s mit szeretőének helyette. De ez csak vágyaik egyik része Mert ezen kívül szeretnének újságot írni, csinálni, színjátszást létrehozni, rendezvényeket szervezni, cserekapcsolatokat kialakítani. Most az igények fölmérése folyik. Hogy egyáltalán: elég széles réteg kívánja-e a hallgatók között a diákélet megújhodását. Mert a JATE jogi karán végül is erről van szó. Hogy a kezdetben hétfőtől péntekig, késóbb már csak kedd déltől csütörtök délig tartó, „muszáj d iákéiet", ami a legszükségesebb egyetemi feladatok elvégzését jelentette, s aztán huss! — el a városból; aminek eredményeképp hallgatók százai, akik éveket töltöttek Szegeden, halvány benyomásokkal sem rendelkeznek arról, hol a múzeum, a színház, vagy akár csak: hol jár a 10-es busz —, nos, e szubjektív néhány szó egyben azt is jelzi; jóleső érzés olyan diákokkal találkozni, akik akarnak VALAMIT. A Jurátus Társaság, amelyben még egyébként vita folyik arról: távol tartsák-e magukat a politikától, vagy éppen vitafórumok rendezésével gazdagítsák közösségüket; nos, e tegnap létrejött egyesület a szegedi polgármester tiszteletbeli elnökké való fölkérésével szeretne — ahogy ők fogalmaztak — erkölcsi szponzort talalni céljaik eléréséhez. Balogh Tamás Zsombói győztesek Vf Tarts kormányt, muzsikus !ff A szegedi és szabadkai rádió közös rendezésében folyó lakodalmas zenekari vetélkedő második elődöntőjét Zsombón tekinthettek és hállgathatták végig a helyi nézők. Az első két együttes került a Szegeden, az újszegedi Sportcsarnokban március 24-én megtartandó döntőbe, A zsombói elődöntő rangsora: 1. a Szabó Dezső vezette 4+2 Aszinkron (Temesvár—Üjszentes); 2. Rozmaring (Becse); 3. Koktél (Gsantavér); 4. Kása Mihály zenekara (Csanytelek): 5. Kovács János zenekara (Baks). A harmadik elődöntőre március 17-én Tótkomlóson kerül sor. Üli és muskátlizene-kedvelői március 31-én a Vigadó-beli Locsoló bál alkalmával újra találkozhatnak az eddigi két elődöntő győzteseivel, a végvári Vass Péter-féle együttessel, és a Temesvár—újszentesi 4+2 Aszinkronnal (mindkét együttes a bánsági Temes megyéből érkezik). Az altábornagy azt üzente A

z elmúlt évtizedekben seregnyi laktanyát neveztek el Vorosilovról, Zalka Mátéról, jobb esetben Kossuthról, Klapkáról. Mészáros Lázárról talán egyet sem A magyar tisztek és civilek többet tudhatnak ma Haynauról vagy Jellasicsról, mint e derék katonaembérről, ki sohasem azon iparkodott, hogy nevét ország-világ előtt ismertté tegye, hogy hangos, politikai akciók főszereplője legyen. A miniszterséget sem ő akarta. Távollétében nevezték ki e felelős posztra. Kossuth választása többek között azért esett gz éppen Észak-Olaszországban állomásozó császári és királyi csapatok ezredesére, mert tudta róla, hogy a rebellisnek számító Pesti Hírlap előfizetője. Mészáros — ott, olasz honban, — ebből az újságból értesült arról, hogy azi uralkodóhoz a felelős magyar miniszterek névsorát fölterjesztették. Széchenyi, Deák. Eötvös és mások neve mellett a sajátját is ott olvashatta. Késóbb megkapta Ferdinánd király pecsétes levelét is, melyben őfelsége hivatalosan kinevezte hadügyminiszternek, a egyúttal vezérőrnaggyá léptette elő. Mészáros — mint írja — a hírek, a levél olvastán egyik ámulatból a másokba esett, majd felocsúdva, próbált a magyar kormány által megfogalmazott és az osztrák császár által is szentesített szerepkörnek tisztességgel megfelelni. Nem a karrierista életútja az övé, hanem az okos, az etikus katonaemberé. Nem vágyott miniszteri székbe, de támláján hátát még meg sem támasztottá, már azonnal intézkedett. Tudta, mi a teendő, hiszen előző évben írt akadémiai szókfoglalójában már pontosan megfogalmazta. milyen átszervezésekre lenne szükség a hadseregben. (E dolgozata alapján fel is vették levelező tagnak.) Figyeljük csak meg. hogy abban az átmeneti helyzetben milyen koncepciózusán s milyen rövid idő alatt tudott cselekedni! Egy egész struktúrát megváltoztatni, s mindehhez Bécs jóváhagyását is kicsikarni. Májustól szeptemberig (!) sikerült egy új honvédelmi torvényt megalkotnia. Elérni, hogy a birodalom területéről bármelyik katona kérvényezhesse áthelyezését. (Vagyis, hogy a magyar katona itthon szolgálhasson.) Ráadásul Mészáros nem az osztrák haditanács által kidolgozott hadseregveaetési elveket követte, hanem az Európában tanult korszerűbbeket. A Batthyány-kormány lemondá. sa után megalakult Honvédelmi Bizottmány elnöke, Kossuth mellett ő volt az egyetlen, aki — mint hadügyminiszter — továbbra is a helyén maradt. Nyilván, nél-. külöehetetlen volt a tavaszi hadjáratok idején. S a sikerek az ö szervezőkészségének is köszönhetők. Olyart modern hadvezetési elvet dolgozott ki. mely később az osztrák császári királyi hadseregnek is követendő mintául szolgált. Legszívesebben mégis a hadi főtanoda működésének előkészítésére emlékezett később vissza. Az Ottlik Géza regényéből és Kádár Gyula memoárjából ismert Ludovikát 1808-ban alapította I. Ferenc császár. A magvar tisztek képzésére kitalált intézmény, a bécsi haditanács „áldásos" működése folytán, azonban néhány évtized alatt elsorvadt. A haditanodát a forradalom ide. jén példaszerű következetesseggel. ma úgy mondanánk, profi szervezőkészséggel próbálta halottaiból feltámasztani. Itt tervei szerint intelligens, művelt, a polgári életben is járatos tiszteket képeztek volna. Olyanokat, akik az akadémia elvégzése után német, francia, angol és az olasz mellett egy magyarországi nemzetiségi nyelvet is ismertek volna. A képviselőház a költség ve test már meg is fczavazta. a tanári kar tag'ait is kinevezték. A tanítás megkezdésére, sajnos, a történelemkönyvekből ismert események miatt, nem kerülhetett sor. E

szerény, művelt, kemény emberről nem sokat írtak eddig a történészek. Legalábbis nem annyit, amennyit megérdemelt volna Alakja egyetlen történelmi drámában sem kapott, főszerepet. A forradalmároknak, a hangosabb politikusoknak nálánál egy kevéssel több szerencséjük volt. Az angol liberális demokrácia híveit, úgy látszik, nem volt illő a közelmúltban sokat emlegetni. Most, hogy a honvéd altábornagy hazatért, s néhány nap múlva Duna menti földbe tétetnek csontjai, talán nem árt. ha emlékezünk egyik, nem kimondottan „katonás" üzenetére is: „Minden nemzet annyit ér. amennyit munkája által szerzett nyers és feldolgozott terményeivel, önnön szükségét kielégítve. feleslegeivel világviszonylatban is részt vészen." Miniszter urak. lehet tanulni! Pacsika Emília Konzervatóriumi hegedűverseny Nagy öröm a tehetség kivirágzásában gyönyörködni. Valamennyi hallgató ezt élhette meg az elmúlt hét végén, a szegedi konzervatórium hegedűversenyének döntőjén. Az elődöntőben tizenhét növendék indult. A verseny igen magas színvonalú volt, s ezért nem kis gondot okozott annak a hat fiatalnak a kiválasztása, akik a döntőben versenyezhettek a dicsőségért, s az értékes díjakért. N Valamennyien Hándel É-dúr szonátájának I. (lassú) és II. (gyors) tételét játszották kötelező műként, melyet követett a két szabadon választott darab, egy éneklő karakterű. s egy virtuóz, technikai feladatokat kínáló. Fele-fele — L'ow gyermek bölcsödéi elhelyezése egyéves időtartamra 120 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak — azaz, havi tízezerbe. Zárjuk be a bölcsődéket, s adjuk a szülőknek a felét, ötezer forintot, a másik felét tartsa meg a város. Így mindenki jól jár — mondta az egyik képviselő a városházán, a költségvetési vita hevében. Vagyis, az a helyzet, mint az egyszeri boltos esetében, aki abból élt, hogy vasárnap zárva tartott. Ó. J. A nyolcadik konzervatóriumi osztályos (negyedik gimnáziumi korosztálynak felel meg) üzentpéteri Ildikónak jutott a legnehezebb feladat; elsőként játszani. Remekül helytállt. Elmélyült, lírai alkat, igényes ós komoly, ezt igazolta Bach g-moll Adagiojának választása. A zenéről alkotott határozott, tiszta gondolatait magabiztosan közölte, s külön feltűnt játékának stabil, pántos ritmikája. A ikűs Barmácz Erzsike (negyedik konzervatóriumi osztály) meglepő komolyságról, s biztos hangszertudásáról győzött meg. Egész séges, nagy hangon játszák. Ez az a tónus, amivel lehet mit kezdeni a jövőben, amely gazdag fejlődést igér. Szabadon választott daraoji* közül különösen tetszett Wieniawski Legendájának nagy ívű megformálása. Erdei Bea elsős főiskolai hallgató is biztos felkészültségét, és főként a barokkzene iránti kivételes érdeklődését bizonyította be szép .szereplésével. A kötelező darab, Hándel E-d úr szonátájának legstílusosabb, korhűbb előadásáért 6 .kapta a főiskola különdíját. Emellett még előbbi két társával együtt (Szentpéteri, Barnácz) ő is megosztott harmadik díjat kapott. Baranyai György (hatodik konzervatóriumi osztály) korához képest rendkívül erett produkcióval lepett meg. Zenei tagolása imponálóan értelmes, tiszta szívű mondanivalóval. Igényes, szép ée nehéz műsorával egyaránt meggyőzött szenvedélyes, egyéni hangvételű mély muzikalitásáról, s nagyszerű technikai adottságairól. Ez utóbbit bőven volt alkalma kamatoztatni Hubay: A fonóban című darabjában. ö és a kis Várnagy Katalin (harmadik konzervatóriumi osztály) kapták az értékes második díjakat. Várnagy Kati szárnyaló hangú dalolása hangszerén a piciny testű, mézédes hangú, teli torokból éneklő pacsirtát juttatta eszembe. Egész lényével muzsikál. A verseny végen a kor ina a hatodik konzervatóriumi osztályos Zádary Édua szereplése volt. Nagy ígéret, erőteljes tehetség. Minden hangjának szíve van, gazdag mondanivalójával marás izgalmas személyiség. Szabadon választott darabjainak előadása (Goldmark: Aria és Kroll: Bendzsó és hegedű) egyaránt elbűvülő volt. Kiemelkedő szereplés-Ivei a nagydíjat nyerte el. Nem hagyható szó nélkül a leghálátlanabb, s általában ritkán méltányolt szerep, a zongorakiséróé. A kísérő, akinek tulajdonképpen fele dicséret járna mindig. Mert ő az, aki nemcsak egyszerűen kísér, hanem együtt él, lélegzik a szólistával, egyenrangú partner. A zenei karaktereket aláhúzza, megtámasztja. személyes légkörével, imponáló pszichikai jelenlétével nyugalmat, biztonságot ad a szólistáknak. Ha jó! S ez esetben Várnagyné Szónye Katalin személyében a legjobban közülit ismerhettünk meg. Nem kevésbé őszinte elismerés illeti a háttérbe szerényen meghúzódó felkészítő tanárokat. Dobos Mártát, Zagyi Sándort és Szecsódi Ferencet. A verseny díjazására szánt szép összeg is a nagyszerű művész és pedagógus Szecsódi Ferencnek köszönhető, aki lemezfelvételének bevételét ajánlottá fel e nemes célra. Berényi Bogáta