Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-14 / 164. szám

i 101 1989. július 17., hétfő Bárki az utcára kerülhet A foglalkoztatáspolitikáról Mint valami mumussal, ugy ijesztgetnek bennünket a munkanélküliséggé!. A kisember első reakciója, hogy görcsösén kapaszkodik meglévő kenyérkeresetéhez, próbálja elhessegetni magutói még a gondolatát is az utcarakerülésnek. (Hogyan is tenne másként, hisz évtizedeken át azzal tömték a fejét, nálunk nincs, nem is lesz munkanélküliség.) Legalábbis így hittem, míg Rantal Zoltánt, a megyei tanács vb terv- és munkaügyi osztályának vezetőjét nem faggattam foglalkoztatáspolitikai kérdésekről. Akkor láthattam meg a munkaügyi szolgáltató iroda június havi statisztikáját. Aszerint Csongrád megyéből 1397 — köztük 857 szegedi -rember fordult állásügyben az jrodahoz. Mi okozta "meglepetésem? Mindössze fiimunkanélküli él a megyében, de 5 ezer H/t> mumust tudnának foglalkoztatni. Vagyis „túlkínálat" jellemzi a munkaerőpiacot. Mire föl hát az állások iránti nagy érdeklődés? A megyei tanács legutóbbi ülésén tárgyalt beszámolóból (foglalkoztatáspolitikáról, a nagy létszámú korosztályok munkába állításáról, a termelési struktúra átalakításával kapcsolatos tanácsi feladatokról), teljesen egyértelművé vált: átalakítás ide, átalakítás oda a vállalatok zöme mozdulatlan. Mentségükre legyen mondva, a gazdálkodás, feltételrendszerében turtenó módosulások visfeonylag frissek. Hosszasan sorolhatnám a bajokat; amik ésszerűsítést indokolnának, de, hogy az mikor és hogyan történik, milyen hatása lesz, nos ma még teljesen kiszámíthatatlan. Saját véleményem szerint, a jó példák ellenére a problémákkal küszködff vál-' lafátok tíféfc •vóh'akodWáfc'""á váííozSsoktóí, úgy vélilc,"langyos közegben is meg lehet élni. — Valóban, jósolgatni korkazatas, azért csak van piöd készülni az egyszer bekövetkező változásokra. A munkaerőpiac fogalmától sem idegen, például a tervezés. S ez igazán nem a mi dolgunk, munkavállalóké. — Tervezünk is, idén az J991-es esztendőt. Igen ám, de a vállalatok a jelenlegi szerkezetük szerint adják be munkaerőigényeiket. S ki tudja, aktuális lesz-e az két év múltán? Tételezzük föl, a gazdásági szerkezetváltás következtében, vállalataink 20 százaléka tönkremegy. Ez elég a globális,munkanélküliséghez. — Akkor ugyanez érvényes a szakmákra is? Mi lesz például az iskolákból kikerülő szakmunkásokkal? — Külön beszélgetés témája lehetne, milyen korszerűtlen a szakmunkásképzés rendszere. Ma, közel 400 szakmát tanítanak ahelyett, hogy "konvertálható alapismereteket nyújtanának. Egy érvényben lévő, 75-ös jogszabály szerint van erősáramú-, épületvillamossági-, villamoshálózat-szereló, de klaszszikus értelemben vett villanyszerelő szakma nincs. A kőműves nem ért a csemperagasztáshoz, de képeznek külön hideg- és külön melegburkolókat. Szinte arcpirító az is, hogy nem tud hegeszteni az esztergályos, a lakatos. — Hogyan találhat majd munkát magának a demográfiai hullám korosztálya? — 1993-ban a jelenleg munkába lepok szamahoz (4082-höz) viszonyítva 1200zal lesznek többen. Ha az idei munkaerő-kínálatot vesszük alapul, nyugodtan alhatnak, lesz munkájuk. Legfeljebb nem olyan, amit elképzeltek— Változást emlegetünk, sürgetünk. Elmondaná, milyen tendenciák jellemzik általábán a vállalkozási formákat? — Nőtt az ónálló iparosok, kereskedők száma, hasonlóan a gazdasági munkaközösségeké. Utóbbiak örvendetesen a csökkenő vállalati gmk-k rovására. Meglepően sok a kft. (95) a megyében, s tudunk hat közkereseti és hét betéti társaságról. Ezeket a vállalkozási formákat is segíteni kívánjuk, a terveink szerint októberben, Szegeden induló tanácsadó szolgálattal, ősztől a munkaügyi irodához vállalkozók is fordulhatnak jogi, gazdasági kérdéseikkel. Jó tudnunk erról is. Mag Edit föld Az MKB Szegeden Ami igaz, az igaz, sűrűn elborul, s ijesztget az éső ezekben a napokban. Mindez azonban kevés a hőségben szenvedő növényeknek. A réti talaj repedése időben jelzi a vízhiányt. A Röszkei Kossuth Tsz-ben a fodrozódó kukoricalevelek is mutatták, Ideje "az öntözésnek. A tavaly üzembe állított amerikai lineárberendezés javában dolgozik. A csatorna partján több mint két kilométer hosszan „sétál" végig, s két „karja" egy kilométeres távot fog át. Igy egy menet mesterséges eső 232 hektár kukoricásban jelent többlettermést. Egy hasonló teljesítményű szerkezetet a hónap végére állítanak munkába. EmelLázár1 Mihály felvételei lett még a pritaminpaprikát is öntözik a hagyományosnak számító dobra tekeredő, tömlős gépeikkel. Az eszköztárnak van egy láthatatlan szereplője is. A drénezett területeken az altalaj-visszanedvesítés bevált módszer a szárazság leküzdésére. Az itt termelt kukorica egyértelműen mu'tatja a felüdülés jelejt. Szalámi-szeletek A Szegedi Szalainigyár és Húskombinátban az idén 537 ezer sertés feldolgozására számítanak a tavalyt 320 ezerrel szemben, mig szarvasmarhából az előző cvi 26 ezres mennyiségnél kevesebbet. 22 ezret vásárolnak fel. Pataki Károly termelést és kereskedelmi igazgatót arra kértem, kommentálja, m| van e számok hátterében — Alapszabály annyit venni, ami eladható. Ez a mennyiség megfelel e követefményrréfc." bmmi*—' Mégis, .áz c négyezres különbség c. szarvasmarha átvételében mi bő: adódik? — Más vállalatok vásárolták meg a termelőktől. Jelen pillanatban nem hiányzik nekünk. A meglevő mennyiségre nem könnyű gazdaságos exportkötést találni. . . Nem hallgatóztum, de beszélgetésünket megszakította jó pár telefonhívás, s ebben olyan is akadt, amely alátámasztotta az utóbbi megállapítást. Az átlagnál jobb minőségű 180 bika sorsáról volt szó éppen. A tőkés export betelt, de lehet, hogy..-. — hallatszott a halk telefondisputából. Vagyis valószínűen ebből is rubeles áru válik. Ezt meg ne kommentáljuk, ismerős nóta:- KGST-árrendszer, alulértékelt . élelmiszerárak, kincstári támogatás, manapság már kincstári optimizmus nélkül. — Ennek ellenére nem veszélyes elveszteni a partnerei: egy részét? — Ha nekünk is megéri, mi is ráígérünk, s akkor a miénk lesz újra az áru. — A két évvel ezelőtti vágóüzem'. rekonstrukció hozott-e valamii r. konyhára? — Ez a beruházás egy drága, de szükséges kényszer volt, melynek révén a higiéniai szintünk javult. Enélkül ma már a Közös Piac tagországaiba, az USAba egyájtalán nem szállíthatnánk. — Hr. máz e. beruházásnál tartunk, az új vérporitó üzem mikor készül el? Előkészületek a választásra Legkorábban november végén lehetne megtartani a képviselői választásokat •— mondotta az MTI munkatársának Tóth Zoltán, a Be I ü gy m i n isz térin m ba n működő Választási Iroda munkatársa. Hozzátette: ez csak egy elméleti időpont, mert a választások időpontjának kitűzéséről, miként a választási törvénytervezetről is a három oldalú politikai érdekegyeztető tanácskozáson iroznaik majd előzetes döntést. Már megkezdődött a tanácsi dolgozók oktatása a számítógép kezelésére. — Talán szeptemberben. Ez egy szabadalmon alapuló prototípus, s az építése során száoiitnHtrt, élőre;. nemlátható. korrekció tolta eddig-* a- határidőt. - De bíztmk benne, ez a» százmilliós befektetés végül hasznot hoz. — Eleg, hc az ember az újságo: olvassa, ' feltűnik, hr. delegáció jör. Szegedre, szinte mindig egy programpont: látogatás r, szalámigyárban.! Vár. ebből" önöknek valami előnyük? — E látogatások egy része valóban csak ismerkedő jellegű, dc akad üzletet előkészítő is. Előre eldönthetetlen, hogy miből mi alakulhat. A „vendégszeretet" hosszabb távon kifizetődik. — Akifc vevőként jönnek, mit szeretnének? — Szinte mindegyikük a téliszalámit keresi. Az NSZK a legjelentősebb piac. Ott epp most mondtuk fel a kizárólagos forgalmazási jogot a nagykereskedő partnerünknek. Vissza is esett a forgalom, neki már nem szívügye a magyar szalámi, a „felmondási idő". alatt meg mással még nem állhatunk szóba. Ebből az átmeneti helyzetből adódik, hogy megnőttek a szalámi-raktárkészletek. Ez most meglátszik a dollárforgalmunkon is, hisz egy tonna szalámi négy tonna egyéb húsáru értékével ér fel. — A külkereskedelemben terveznek-e változást? — Az 1987-től önálló húsipari vállalatok és a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat kapcsolatában óriásiak a változások. Sokkal élőbbek a kapcsolatok, de esetenként ez is kevés. A vevő eljön a2 üzembe szétnézni, s közben bejelenti, jövő héten küld egy kamiont, ezt és ezt rakjuk bele. Nem érti, miért gond ez, s miért kell neki egy Terimpex nevű valamin keresztül bonyolítani. Inkább visszaszívja az ajánlatai. Ez is mutatja, a körülmények változása rugalmasabb megoldásokért kiált. Ügy látjuk, mivel nem túl széles a vevőkor, s csak egy speciális termékről van szó, a szalámira . érdemes megkérni az onalló exportjogot. A beltartalmi és csomagolási kívánalmakat így rugalmasabban tudnánk követni. Mire ez sikerülhet, letelik a német partnerünk kizárólagos forgalmazási joga ÍV uz élelmiszerláncok"tiafi" több Teáz ar "keresnivalónk. Jsmétlem, erre az optimizmusra az "" üzletemberek mostani — egyelőre teljesíthetetlen — érdeklődése jogosít fel. — A „keleti" piacol; mikén: alakulnak? — Valószínűen csökken az igény a kontingensprobTémák miatt, de mi ezt nem érezzük. Gondolom, az lehet az oka, hogy szalámit és egyéb szárazárut is szállítunk. — El ne feledjük a belföldi fogyasztót, ö miként rúg a labdába? — A tökehúsok forgalma tíz százalékkal visszaesett, a húskészítmények forgalma változatlan. Az olcsóbb húsrészek, belsőség iránt nagyobb az igény, de mi csak azt adhatjuk, ami az adott vágási ütemtől kitelik. — Tonnákról, mennyiségekről esett eddig szA gazdálkodás miként áll? — A féléves eredményünk meghaladja a tervezettet, mivel az exportárak javultak. A mennyiség a tavalyival közel azonos, de készleteinket is sikerült csökkenteni. — S a távlatok? — Szeretnénk a rugalmas piacpolitika külkereskedelmi lehetősegét megkapni. Az NSZK-piacot egy mai kornak megfelelő szervezet létrehozásával kívánjuk újra meghódítani. Fejlesztéseinkben nem a mennyiség a döntő, hanem a hatékonyság javítása, a külföldi igény szvinti csomagolási szint. Ne feledkezzünk meg p. másik oldalról sem. Létünket befolyásolja a jövő „parasztpolitikája", nekünk csak akkor lesz termékünk, ha a mezőgazdaság jövedelmezősége érdekeltséget teremthet egy célirányos, közös,- piaci fellépésre. T. SB. I. Magyar Befektetési Alap Megkezdődött az Első Magyar Befektetési Alap tőkegyűjtési es részvényjegyzési akciója. A Magyar Alap (Alap), mint a pénzügyi világ országalapjai általában, olyan finanszírozó eszközként fog 'működni, amibe u világ -intézményi tőkebefektetői forrásaikat elhelyezik, és azután egy külön, erre a célra létrehozott cégen keresztül az Alapban összegyűlt pénzt magyarországi vállalkozásókba kihelyezik. Az Alapba történő tőkegyűjtés megközelítőleg 2 hónapot fog igénybe venni. A „bronzérmes bank Egy tucatnál is több bank működik már városunkban. Az újak közül is a legújabb a Magyar 'Külkereskedelmi Bank szegedi fiókja. Néhány héten 'belül a Kosulh Lajos sgt. B szám alatt — a piacfelügyelet és a húsbolt régi helyén -«- nyit Üzlethelyiségeket. A felkészülés Tnár javában tart. Beszerezték a megfelelő számítógépeket, programokat, töltik fel az értéktárat. Július 17-étől él a fiók jelzőszám is. Felkészült az „éles" üzemre a szegedi fiók szakembergárdája is. •Piallagi Attila fiékigazgató elmondotta, hogy már korábban is Szegeden bírálták el a hitelkérelmeket, de pénzt a fővárosból utalták. Hamarosan ez utóbbi tevékenyseg is Szegedre ikerül. A szolgáltatásoknak a korlátózott hely szab majd határt, későbbiekben székházat szeretne építeni az MKB a Kölcsey ucáhan. A kivitelezők részére hamarosan versenytárgyalást írnak kl. Az előbb említett hitelezési tevékenységen kívül gazdálkodó egységek számlavezetését is vállalja az új bankfiók és termeszetesen bekapcsolódik a készpénzforgalomba is. A hivatalos útra külföldre távozók részére valutát is adnak Ugyancsak a helyszűke az öka annak, hogy egyelőre a turisták hiába térnek be ide márkáért, dollárért, schillingért. Valóban nehéz ma már eligazodni a szines és széles szegedi ban kakál án. A tájékozódásban talán segít, hogy ha elmondjuk: legtöbb hitelt most az OKH'3 Csongrád Megyei Igazgatósága tartja nyilván, nála kisebb követelése van a Budapest Bank területi fiókjának, közvetlenül utánuk következik a sorrendben tu MKB uj egysége. B. I. Pályázat - útépítésre A napokban aláírt megállapodás értelmében a Világbank 95 millió dollár kölcsönt nyújt hazánknak közlekedésfejlesztési célokra. Ebből 25 millió dollár jut útrehabililációs feladatokra, úgy, hogy az első két évben 10—10 millió dollárt, 1991-ben pedig 5 millió dollárt lehet felhasználni. További részleteket Németh Sándortól, a Szegedi Közúti Igazgatóság vezetőjétől tudtunk meg, aki a közúti alap felhasználásáról, a megyében tervbe vett rövid- és hosszú távú munkákról is szólt. A világbanki hitellel kapcsolatban megjegyezte: az évi 10 millió dollárt csak akkor biztosítják, ha a magyar államháztartás az útalapra fordított összeget tíz százalékkal növeli. Megyénkre az idén 66 millió forint jut, s ez az összeg az úthálózat hosszarányait tekintve meghaladja a „leosztás" országos átlagát. Ezt a pénzt a következő munkákra szánják: folytatják a 47-es főút szélesítését az Algyő külterületén levő 215-ös kilométerszelvénytől, 5 kilométer hosszúságban Szeged felé, illetve a már kész 4 sávos szakaszt 2 kilométer hosszon kopóréteggel látják el. Üj aszfaltburkolat kerül az 5-ös főút szegedi átkelési szakaszára az Izabella hídtól, az 55-ös főútra a Nagykörúttól a vasúti kereszteződésig, és Mórahalom külterületén 5 kilométer hosszon Bács-Kiskun megye irányában. E munkák kivitelezésére pályázatot írtak ki. A július 20-ájg beérkező pályamunkák közül egy arra illetékes bizottság választja majd ki a legelőnyösebb feltételeket ígérő vállalatot. Az eredményhirdetés augusztusra várható, ami azt jelenti, hogy augusztus első felében már megkezdődhetnek a munkálatok. Az 1990-es év munkaterve még nem ké«2ü!t el teljesen. A tervek között az 55-ös főút ..rendh'4**-''-" szerepel: Szeged és Baja között az utat mindenüti • i.léteresre szélesítenék, és ahol szükséges, ott új aszfaltréteget terítenének le. A további elképzelések szerint a 47-es főutat Székkutastól a megyehatárig szintén 7 méteresre szélesítenék, a 451. számú úttal együtt Kiskunfélegyháza és Csongrád között. Ezekhez a munkálatokhoz az útalapból is részesedést kaphatunk. Az útalappal a Közlekedési Minisztérium gazdálkodik, egy minisztertanácsi határozat alapján, melynek értelmében a miniszter évente elszámolni köteles az alap felhasználásáról a Minisztertanácsnak, illetve az illetékes bizottságoknak. A közúti alapot a megemelt benzinárakból származó különbözet, az állami és tanácsi támogatások, a közúti igazgatóságok egyéb bevételei teszik ki. Remélhetőleg a Szegedi Közúti Igazgatóság is megfelelően részesül e pénzből, s a jövőben legalább főútjainkon simábban és gyorsabban közlekedhetünk V. I.