Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
94 1989. február 18., szombat A megyei pártbizottság uleserol jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) ezeket nem szabad „preferálni"; a kisebbségek számára biztosítani kell az álláspontok összehangolásának lehetőségét. De a döntés után is biztosítani kell a kisebbség jogait. A döntési lánc teljes egészében és minden fázisában garantálni kell a nézetek teljes nyilvánosságát, azok képviselhetőségét — vagyis a döntéshozatal így felépített láncolata nem képzelhető el a személyi felelősség, a kisebbség, a platformszabadság és a nyilvánosság alkalmazott módszerei nélkül. A garanciákra igen nagy figyelmet fordít a testület. Álláspontja szerint új viszonyt kell kiépíteni a pártvezetés és a tagság között. A pártbizottság az alábbi módszerekkel demonstrálja azt, hogy folyamatos, élő kapcsolatot akar kialakítani a tagsággal: a döntéshozatal mechanizmusának demokratizálasa; a döntéshozatal teljes folyamatának nyilvánossága; a testületi ülések nyitottsága; az információs munka javitása; a testületi tagok közszereplésének fokozása. Garanciát jelent továbbá a tisztségviselők, az apparátusban és testületekben dolgozók egységesen megfogalmazott és összefüggő személyes és csoportos felelőssége. A megyei pártbizottság előnyben részesiti azokat az újszerű módszereket, amelyek a testületi ülések hatékonyságát javítják. Üléseit a napirendtől függően szükség szerint meghívottakkal (szakemberek, társadalmi vezetők, gazdasági vezetők, országgyűlési képviselők, területi vezetők, KB-tagok stb.) kibővítve tartja. Az ülések nyitottak, azokon a párt valamennyi tagja részt vehet. (Televízióláncon keresztül; ha a helyigény lehetővé teszi, személyesen.) A fokozódó közéletiség és nyilvánosság mellett igen jelentős a munkastílus megválasztása. Ennek néhány kívánatos vonása: humanitás deklarálása, emberközpontú párt; őszinte, tisztességes beszéd; a tisztségviselők és testületi tagok fokozott részvétele az alapszervezeti munkában; oldottabb stílus, nyitottság, bővülő nyilvánosság; fokozott szóbeliség; áz önállóság, az eltérő vélemények, a „másság" tiszteletben tartása. A pb úgy foglalt állást egyebek között, hogy alapvetően újjé kell szervezni a kétirányú információs rendszert. A rendszernek alkalmasnak kell lennie a vélemények jelentőségének, súlyának érzékelésére. Egyre többször kell tudnunk gyorsan és pontosan, hogy valamiről hogyan vélekednek a párttagok és pártonkívüliek. Az információs rendszer akkor fog jól működni, ha maga a rendszer (szervezeti) adja az információt. Mindezek mellett és ellenére foglalkozik a pb azzal a gondolattal, hogy egy, a szervezetbe nem tartozó tudományosan megalapozott munkát végző közvélemény-kutató intézetet kell foglalkoztatnia időnként. Ügyrendi témákról ezúttal csak annyit: az ügyrend pontos, praktikus, kellően következetes és megfelelően rugalmas. ismertetésére elemző cikkben térünk vissza a tegnap alkalmazott változások, pontosítások átvezetése után. Magyarjugoszláv tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Értékes tapasztalatcsere folyt a két országban a nemzetiségi politika terén szerzett eddigi tapasztalatokról. Megállapították, hogy a legutóbbi évtizedek nemzetiségi politikájának alapelvei kiállták az idő próbáját. tartósnak bizonyultak. Stuvar leszögezte, hogy a jugoszláviai demokratizálási folyamat tartós eleme a nemzeti—nemzetiségi egyenjogúsága, a nemzetiségi jogok biztosítása. „Nincs demokrácia a nemzetek, nemzetiségek testvérisége, egvsége nélkül" — tette hozzá. A kétoldalú gazdasági együttműködést eredményesnek értékelték, de utaltak arra, hogy még kihasználatlan lehetőségek .vannak, és állást foglaltak az együttműködés további gazdagítása mellett. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében — szögezték le — azon az úton kell haladni, amelynek alapjait Joszip Broz Tito és Kádár János fektette le. Szó esett a kölcsönös tapasztalatcserék hasznosságáról, és aláhúzták a politikusok, gazdasági szakemberek, közéleti és kulturális személyiségek, tudósok, újságírók eddiginél is gyakoribb, kölcsönös látogatásainak szükségességét. Suvar részletes tájékoztatást adott a koszovói helyzetről, a gondokról és a megoldás lehetséges módjairól. Egyebek között elmondta, hogy a JKSZ KB Elnökségénék ülésén bizonyos megelőző intézkedéseket határoztak el, hogy az alapvető életfeltételeket biztosítsák a tartományban. Grósz Károly jugoszláviai látogatásának 'befejeztével az esti órákban visszaérkezett Budapestre. Németh Miklós látogatása Vas megyében Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn Vas megyébe látogatott. Délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában Jcét és fél órás megbeszélést folytatott a Vas megyei országgyűlési képviselőkkel. A kötetlen konzultáción elsősorban az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjén szereplő témákat tekintették át. A Vas megyei képviselők kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemrég elfogadott gyülekezési törvény egyik passzusát, nevezetesen azt, ame.lyik megtiltja, hogy a Kossuth téren politikai demonstrációt rendezzenek, módosítani kell. Németh Miklós erre vonatkozóan elmondta, hogy két alternatívát terjesztettek az Országgyűlés elé. Az egyik csak a Parlament üléseinek idejére tiltja meg a demonstrációt az érintett területen, míg a másik egyéb kivételekkel tartaná fenn a tilalmat. Ezt kővetően Németh Miklós — Heinrich Meisel oszVrák szövetségi államminiszter jelenlétében — felavatta az ország első digitális távbeszélőrendszerét. Az ünnepségen jelen volt Berecz Frigyes ipari, valamint Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, továbbá Ausztria, Felavatták az ország első digitális távbeszélőrendszerét Kanada és Franciaország budapesti nagykövetségének távbeszélőközpont több vezető munkatársa, ott Ausztriában licenc voltak a beruházás kivitelezésében részt vevő külföldi és hazai vállalatok képviselői. Németh Miklós avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy az ország infrastruktúrájának fejlesztése a kormány kiemelt programjai közé ! irtózik. Mint mondotta. fejlett infrastruktúra, ezen belül korszerű távbeszélőhálózat nélkül hatékony gazdaság elképzelhetetlen. A hazai távbeszélő-hálózat megújításában a szombathelyi digitális telefonközpont üzembe helyezése az első lépés, amelynek megtétele széles körű nemzetközi együttműködésnek köszönhető. A közreműködő osztrák, francia és kanadai cégek munkáját, segítőkészségét példa értékűnek nerámutatott: a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezredfordulóig európai színvonalra fejlődjön hazánkban a híradástechnika. Heinrich Meisel felszólalásában példamutatónak nevezte hazánk és Ausztria együttműködését, majd azt hangsúlyozta, hogy az osztrák szövetségi kormány a maga részéről mindent megtesz a két ország vállalatai közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Mint kiemelte, különösen nagy lehetőséget lát erre a határ menti régiók vonatkozásában. Az avatást megelőző nemzetközi sajtótájékoztatón a Magyar Posta vezetői elmondták, hogy a Szombathelyre telepített digitális egy alapján gyártott kanadai rendszer európai változata. A kiegészítő berendezéseit francia és magyar vállalatok szakemberei konstruálták. Nem mindennapi feladatot oldottak meg igen eredményesen a magyar szakemberek, akik a különböző berendezéseket magas színvonalon működő egységgé szerelték. A beruházás 1 milliárd 875 millió forintba került. A szombathelyin kívül még Í4 központot helyeztek üzembe a környező településeken. A góckörzetben mintegy négyszeresére növekedett a távbeszélőrendszer kapacitása. A korábbi, elavult berendezéseket nemzetközi és belföldi távhívásra alkalmas automata készülékekkel váltották fel. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a távbeszélőhálózat fejlesztésére kidolgozott program keretében még ebben az évben Budafokon, Székesfehérváron és Gárdonyban, jövőre pedig Zalaegerszegen, Lentiben és Sopronban készül el egy-egy digitális telefonközpont. Németh Miklós az avatóünnepség után elutazott Vas megyéből. Elsődleges nemzeti feladatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét Horn Gyula fölszólalása az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén „A Magyar Népköztársaság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része" — e szavakkal kezdte felszólalását hétfőn délelőtt az ENSZ emberi jogok bizottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Megállapította, hogy az emberi jogok egyetemes értékeket jelentenek, s azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen társadalmi rendszer sem. Magyarország komolyan veszi szerződéses kötelezettségeit, azok teljesítéséről rendszeresen beszámol a nemzetközi fórumok előtt. Határozottan törekszik arra, hogy teljes összhangot teremtsen a nemzetközi kötelezettségek és a belső jogrendszer között. A magyar társadalom mélyreható demokratikus megújulásának és a jogállamiság megteremtésének viszszafordithatatlan folyamatában az elsődleges nemzeti feladatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét és gyakorlásának biztosítását — mondotta Horn Gyula. Szólt az ennek szellemében tett kormányzati kezdeményezés és a nyilvános, társadalmi vita eredményeként a közelmúltban elfogadott, illetve előkészítés alatt álló új törvényekről, az új álból álló kis létszámú készenléti csoport megalakítása, amelynek feladata az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok megsértése potenciális veszélyének előrejelzése lenne. Az államtitkár arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tekintsék át: milyen új és időszerű emberi jogi kérdésekben vállalhat az ENSZ, és ezen belül az emberi jogok bizottsága kezdeményező szerepet. Itt elsősorban olyan kodifikációra érett témák közös kijelölésére, majd feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet, illetve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei nyomán kerülnek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép, a kormány aggodalommal követi az emberi jogok megsértésének minden formáját, bárhol is legyen az a világban. Különösen veszélyesnek tartjuk a jogsértések egyik legembertelenebb és legmegalázóbb formáját, az egyének hátrányos megkülönböztetését, bármilyen alapon is történjék az. A diszkrimináció tilalmának megszegése egyet jelent az egyetemes emberi értékek és nemzetközi jogi kategória semmibe vételével. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga, és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a kideményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízott kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne. A külügyi államtitkár ezután a diszkrimináció tilalmának új, eddig nem érintett területekre való kiterjesztését indítványozta. Részletes nemzetközi szabályozást sürgetett a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelme és biztosítása érdekében. Rámutatott arra, hogy napjainkban az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek jogainak egyre gyakoribb és mind súlyosabb megsértései kerülnek nyilvánosságra. Horn megerősítette, hogy Magyarország a nemzeti kisebbségek sorsában különösen érdekelt. A szomszédos országokban él Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a magyarság. Ez is indokolja annak elismertetését, hogy a nemzeti kisebbségek jogai, legyenek azok egyéni vagy kollektív jogok, az egyetemes emberi jogok szerves részét képezzék. A jogok és kötelezettségek rögzítése érdekében az államtitkár olyan ENSZ-akcióprogramot javasolt, amely megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a kormányok biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára egyenjogúságuk valódi és teljes értékű megvalósítását. A kisebbségek jogainak részletes és kellően haiékotmány kidolgozásának sebbségek jogainak megsér- kony nemzetközi ellenőrmunkálatairól. A jövő elengedhetetlen feladatai közé sorolta az ENSZ keretében elfogadott tése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvetlen szomszédságában kerül sor. Meggyőződésünk emberi jogi egyezmények szerint az emberi jogok egyetemessé tételét. Ez a fo- tiszteletben tartása követellyamat egyebek között an- ményének érvényesítése fügnak felismerésére sarkall- getlen a szövetségi rendhatja az egyezményeken kí- szerhez tartozástól, és a tárvül álló államokat, hogy po- sadalmi berendezkedéstől, litikájukat és gyakorlatukat Aggodalom tölt el tehát bena széles körben elfogadott emberi jogi normák érvényesítésére alapozzák. A vállalt kötelezettségek nünket, mert úgy látjuk — és ezt más ország is hasonlóan ítéli meg —, hogy Romániában súlyosan megmaradéktalan teljesítésének sértik az emberi jogokat és az biztosítása érdekében sürgette a létező nemzetközi ellenőrző mechanizmus teljes körű és hatékony alkalmazását. A Magyar Népköztársaság ehhez is hozzá kíván járulni oly módon, hogy el fogja ismerni az összes emberi jogi ENSZ-szerv illetékességét panaszok benyújtása esetén, legyen az részes államok vagy magánszemélyek panasza. Horn a jelenlegi nemzetközi ellenőrző mechanizmus mellett új formák kidolgozását is javasolta. Felvetette helyszíni megfigyelő- és ténymegállapító csoportok létrehozását és működtetését az emberi jogok megsértése eseteinek kivizsgálására. A „megelőző diplomácia" is szerepet kaphat az emberi jogok védelmében: ezt szolgálhatná az államok képviselőiSevardnadze Teheránban D Teherán (Reuter) Az Iránban tárgyaló Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter Teherán és Moszkva viszonyában fordulópontként értékelte Mi- . .. . hail Gorbacsov és Khomeini ajatolláh üzenetváltását. Az üzenetek lehetővé te szilk az iráni—szovjet kap A szovjet diplomácia vezetője azt is elmondta, hogy — az iráni vezetők kérésének megfelelően — lépéseiket tesz, hogy haladást érjenek él az irak—iráni béAz AP amerikai hírügynökség szerint a Szovjetunió volt Inak legnagyobb fegyverszállítója a 8 évig tartó háborúban, csolatok kiterjesztését „az és feltehetőleg egyike Irak ideológiai különbségek elle- legnagyobb hitelezőinek is. nére is" — jelentette ki a Sevardnadze három napot szovjet •külügyminiszter töltött Teheránban, tíznaAli Hamenei államfővel pos közel-keleti körútjának folytatott megbeszélésén. utolsó állomásán. zési mechanizmust is magában foglaló szabályozása egyebek között kiterjedhetne kultúrájuk, kulturális értékeik és történelmi emlékeik megőrzésének védelmére, vallásuk anyanyelven történő gyakorlásának maradéktalan tiszteletben tartására. Igény van anyanyelvük használatának, tanulásának és tanításának minden iskolai szinten történő támogatására és garantálására. Elengedhetetlen a szülőföldjükön élés jogának biztosítása, ehhez megfelelő állami támogatás és védelem, továbbá a hazájukból történő ki- és viszszautazás jogának elismerése. Szavatolni kell szabad és akadálytalan kapcsolattartásukat a más országokban élőkkel, beleértve rokonaikat. E jog gyakorlásának biztosítását állami kötelezettségvállalás teremtheti meg. Szükség van továbbá a családegyesítés intézményesített, állami támogatást élvező rendezésére vonatkozó követelmény rögzítésére is. A kodifikáeió szerves részeként nemzetközi ellenőrzési mechanizmust kell létrehozni a kisebbségek jogainak hatékony védelme érdekében, beleértve a panaszbejelentések rendszerének alkalmazását is. Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kialapvető szabadságjogokat. Aggodalmunkat nem csupán az ENSZ-ben, vagy más nemzetközi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvetlenül az érintett félnek is tudomására hoztuk. Sajnálattal állapította meg, hogy segítőkész, az együttműködést sürgető kezdeményezésünk vagy javaslatunk az emberi jogok és a kisebbségi jogok szavatolására mindeddig hatástalan maradt. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Romániában nem csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem szociális, gazdasági és kulturális jogait is csorbítják. Az emberi jogok megsértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és történelmi értékek felszámolását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának tudatos elsorvasztását, az erőszakos asszimiláció je- sebbségek jogai megsértéséIenségeit, vagy a vallásszabadság korlátozását. Fellépésünket, mint a hasonlóan cselekvő többi ország megnyilvánulásait, a helyzet javításának, a problémák megoldásának szándéka vezérli. Ügy érezzük, felelősséggel tartozunk, hiszen az emberi jogok védelme és érvényesítése egyetemes követelmény. Ebből természetesen az is követnek kivizsgálására — az ENSZ akcióprogramja keretében — az emberi jogok bizottsága nevezzen ki különmegbízottat, aki munkája során és mandátuma keretében kapcsolatot teremthet konkrét jogsértések megállapítására az érdekelt államokkal, nemzetközi szervezetekkel, tekintélyes emberi jogi és kisebbségi jogokkal foglalkozó kezik, hogy magunkra néz- intézményekkel, és terméve is kötelezőnek ismerjük szetesen egyénekkel. Tévééi az ebből eredő elvárá- kenységéről készített jelensok érvényesítését. Horn tését az emberi jogok bihazánk támogatásáról biz- zottsága alapos vizsgálatnak tositotta azt a svéd kez- vetheti alá.