Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

94 1989. február 18., szombat A megyei pártbizottság uleserol jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) ezeket nem szabad „prefe­rálni"; a kisebbségek számá­ra biztosítani kell az állás­pontok összehangolásának lehetőségét. De a döntés után is biztosítani kell a kisebb­ség jogait. A döntési lánc teljes egészében és minden fázisában garantálni kell a nézetek teljes nyilvánossá­gát, azok képviselhetőségét — vagyis a döntéshozatal így felépített láncolata nem kép­zelhető el a személyi felelős­ség, a kisebbség, a platform­szabadság és a nyilvánosság alkalmazott módszerei nél­kül. A garanciákra igen nagy figyelmet fordít a testület. Álláspontja szerint új vi­szonyt kell kiépíteni a párt­vezetés és a tagság között. A pártbizottság az alábbi mód­szerekkel demonstrálja azt, hogy folyamatos, élő kapcso­latot akar kialakítani a tag­sággal: a döntéshozatal me­chanizmusának demokrati­zálasa; a döntéshozatal teljes folyamatának nyilvánossága; a testületi ülések nyitottsá­ga; az információs munka javitása; a testületi tagok közszereplésének fokozása. Garanciát jelent továbbá a tisztségviselők, az apparátus­ban és testületekben dolgo­zók egységesen megfogalma­zott és összefüggő személyes és csoportos felelőssége. A megyei pártbizottság előnyben részesiti azokat az újszerű módszereket, ame­lyek a testületi ülések haté­konyságát javítják. Üléseit a napirendtől függően szükség szerint meghívottakkal (szakemberek, társadalmi vezetők, gazdasági vezetők, országgyűlési képviselők, te­rületi vezetők, KB-tagok stb.) kibővítve tartja. Az ülések nyitottak, azokon a párt valamennyi tagja részt vehet. (Televízióláncon ke­resztül; ha a helyigény lehe­tővé teszi, személyesen.) A fokozódó közéletiség és nyilvánosság mellett igen jelentős a munkastílus meg­választása. Ennek néhány kí­vánatos vonása: humanitás deklarálása, emberközpontú párt; őszinte, tisztességes be­széd; a tisztségviselők és tes­tületi tagok fokozott részvé­tele az alapszervezeti mun­kában; oldottabb stílus, nyi­tottság, bővülő nyilvánosság; fokozott szóbeliség; áz önál­lóság, az eltérő vélemények, a „másság" tiszteletben tar­tása. A pb úgy foglalt állást egyebek között, hogy alap­vetően újjé kell szervezni a kétirányú információs rend­szert. A rendszernek alkal­masnak kell lennie a véle­mények jelentőségének, sú­lyának érzékelésére. Egyre többször kell tudnunk gyor­san és pontosan, hogy vala­miről hogyan vélekednek a párttagok és pártonkívüliek. Az információs rendszer ak­kor fog jól működni, ha ma­ga a rendszer (szervezeti) ad­ja az információt. Mindezek mellett és ellenére foglalko­zik a pb azzal a gondolattal, hogy egy, a szervezetbe nem tartozó tudományosan meg­alapozott munkát végző köz­vélemény-kutató intézetet kell foglalkoztatnia időnként. Ügyrendi témákról ezúttal csak annyit: az ügyrend pon­tos, praktikus, kellően követ­kezetes és megfelelően ru­galmas. ismertetésére elem­ző cikkben térünk vissza a tegnap alkalmazott változá­sok, pontosítások átvezetése után. Magyar­jugoszláv tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) Értékes tapasztalatcsere folyt a két országban a nemzetiségi politika terén szerzett eddigi tapasztala­tokról. Megállapították, hogy a legutóbbi évtizedek nem­zetiségi politikájának alap­elvei kiállták az idő próbá­ját. tartósnak bizonyultak. Stuvar leszögezte, hogy a jugoszláviai demokratizálási folyamat tartós eleme a nemzeti—nemzetiségi egyen­jogúsága, a nemzetiségi jo­gok biztosítása. „Nincs de­mokrácia a nemzetek, nem­zetiségek testvérisége, egv­sége nélkül" — tette hozzá. A kétoldalú gazdasági együttműködést eredmé­nyesnek értékelték, de utal­tak arra, hogy még kihasz­nálatlan lehetőségek .van­nak, és állást foglaltak az együttműködés további gaz­dagítása mellett. A kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésé­ben — szögezték le — azon az úton kell haladni, amely­nek alapjait Joszip Broz Ti­to és Kádár János fektette le. Szó esett a kölcsönös ta­pasztalatcserék hasznossá­gáról, és aláhúzták a politi­kusok, gazdasági szakembe­rek, közéleti és kulturális személyiségek, tudósok, új­ságírók eddiginél is gyako­ribb, kölcsönös látogatásai­nak szükségességét. Suvar részletes tájékozta­tást adott a koszovói hely­zetről, a gondokról és a megoldás lehetséges módjai­ról. Egyebek között elmond­ta, hogy a JKSZ KB Elnök­ségénék ülésén bizonyos megelőző intézkedéseket határoztak el, hogy az alap­vető életfeltételeket biztosít­sák a tartományban. Grósz Károly jugoszláviai látogatásának 'befejeztével az esti órákban visszaérke­zett Budapestre. Németh Miklós látogatása Vas megyében Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke hétfőn Vas megyébe lá­togatott. Délelőtt Szombat­helyen, a megyei pártbi­zottság székházában Jcét és fél órás megbeszélést foly­tatott a Vas megyei ország­gyűlési képviselőkkel. A kö­tetlen konzultáción elsősor­ban az Országgyűlés márci­usi ülésszakának napirend­jén szereplő témákat tekin­tették át. A Vas megyei képviselők kifejezték azt a meggyőző­désüket, hogy a nemrég el­fogadott gyülekezési törvény egyik passzusát, nevezetesen azt, ame.lyik megtiltja, hogy a Kossuth téren politikai demonstrációt rendezzenek, módosítani kell. Németh Miklós erre vonatkozóan el­mondta, hogy két alternatí­vát terjesztettek az Ország­gyűlés elé. Az egyik csak a Parlament üléseinek idejére tiltja meg a demonstrációt az érintett területen, míg a másik egyéb kivételekkel tartaná fenn a tilalmat. Ezt kővetően Németh Mik­lós — Heinrich Meisel oszV­rák szövetségi államminisz­ter jelenlétében — felavatta az ország első digitális táv­beszélőrendszerét. Az ün­nepségen jelen volt Berecz Frigyes ipari, valamint Der­zsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszter, továbbá Ausztria, Felavatták az ország első digitális távbeszélőrendszerét Kanada és Franciaország budapesti nagykövetségének távbeszélőközpont több vezető munkatársa, ott Ausztriában licenc voltak a beruházás kivite­lezésében részt vevő külföl­di és hazai vállalatok kép­viselői. Németh Miklós avatóbe­szédében hangsúlyozta, hogy az ország infrastruktúrájá­nak fejlesztése a kormány kiemelt programjai közé ! irtózik. Mint mondotta. fejlett infrastruktúra, ezen belül korszerű távbeszélő­hálózat nélkül hatékony gazdaság elképzelhetetlen. A hazai távbeszélő-hálózat megújításában a szombathe­lyi digitális telefonközpont üzembe helyezése az első lé­pés, amelynek megtétele széles körű nemzetközi együttműködésnek köszön­hető. A közreműködő oszt­rák, francia és kanadai cé­gek munkáját, segítőkész­ségét példa értékűnek ne­rámutatott: a kormány min­dent megtesz azért, hogy az ezredfordulóig európai szín­vonalra fejlődjön hazánk­ban a híradástechnika. Heinrich Meisel felszólalá­sában példamutatónak ne­vezte hazánk és Ausztria együttműködését, majd azt hangsúlyozta, hogy az oszt­rák szövetségi kormány a maga részéről mindent megtesz a két ország vál­lalatai közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Mint kiemelte, különösen nagy lehetőséget lát erre a határ menti régiók vonatkozásá­ban. Az avatást megelőző nem­zetközi sajtótájékoztatón a Magyar Posta vezetői el­mondták, hogy a Szombat­helyre telepített digitális egy alapján gyártott kanadai rendszer európai változata. A kiegé­szítő berendezéseit francia és magyar vállalatok szak­emberei konstruálták. Nem mindennapi feladatot ol­dottak meg igen eredménye­sen a magyar szakemberek, akik a különböző berende­zéseket magas színvonalon működő egységgé szerelték. A beruházás 1 milliárd 875 millió forintba került. A szombathelyin kívül még Í4 központot helyeztek üzembe a környező településeken. A góckörzetben mintegy négy­szeresére növekedett a táv­beszélőrendszer kapacitása. A korábbi, elavult beren­dezéseket nemzetközi és belföldi távhívásra alkalmas automata készülékekkel vál­tották fel. A sajtótájékoztatón beje­lentették, hogy a távbeszélő­hálózat fejlesztésére kidol­gozott program keretében még ebben az évben Buda­fokon, Székesfehérváron és Gárdonyban, jövőre pedig Zalaegerszegen, Lentiben és Sopronban készül el egy-egy digitális telefonközpont. Németh Miklós az avató­ünnepség után elutazott Vas megyéből. Elsődleges nemzeti feladatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét Horn Gyula fölszólalása az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén „A Magyar Népköztársa­ság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tisz­teletben tartása és garanci­ákkal övezett biztosítása ko­runk nemzetközi biztonsá­gának elválaszthatatlan ré­sze" — e szavakkal kezdte felszólalását hétfőn délelőtt az ENSZ emberi jogok bi­zottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminiszté­riumi államtitkár. Megállapította, hogy az emberi jogok egyetemes ér­tékeket jelentenek, s azok értelmezését nem sajátít­hatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyet­len társadalmi rendszer sem. Magyarország komo­lyan veszi szerződéses kö­telezettségeit, azok teljesíté­séről rendszeresen beszámol a nemzetközi fórumok előtt. Határozottan törekszik ar­ra, hogy teljes összhangot teremtsen a nemzetközi kö­telezettségek és a belső jog­rendszer között. A magyar társadalom mélyreható demokratikus megújulásának és a jogálla­miság megteremtésének visz­szafordithatatlan folyamatá­ban az elsődleges nemzeti fel­adatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét és gyakorlásának biztosítását — mondotta Horn Gyula. Szólt az ennek szellemében tett kormányzati kezdemé­nyezés és a nyilvános, tár­sadalmi vita eredményeként a közelmúltban elfogadott, illetve előkészítés alatt álló új törvényekről, az új ál­ból álló kis létszámú ké­szenléti csoport megalakítása, amelynek fel­adata az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok megsértése potenciális ve­szélyének előrejelzése len­ne. Az államtitkár arra ösz­tönözte a résztvevőket, hogy tekintsék át: milyen új és időszerű emberi jogi kérdé­sekben vállalhat az ENSZ, és ezen belül az emberi jo­gok bizottsága kezdeménye­ző szerepet. Itt elsősorban olyan kodifikációra érett té­mák közös kijelölésére, majd feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet, il­letve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei nyomán kerülnek a nemzet­közi érdeklődés homlokteré­be. Hangsúlyozta, hogy a ma­gyar nép, a kormány aggo­dalommal követi az emberi jogok megsértésének minden formáját, bárhol is legyen az a világban. Különösen veszélyesnek tartjuk a jogsértések egyik legembertelenebb és leg­megalázóbb formáját, az egyének hátrányos megkü­lönböztetését, bármilyen ala­pon is történjék az. A diszkrimináció tilalmának megszegése egyet jelent az egyetemes emberi értékek és nemzetközi jogi kategó­ria semmibe vételével. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga, és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a ki­deményezést, hogy kerül­jön sor egy különmegbí­zott kinevezésére, akinek a feladata a romániai em­beri jogsértések vizsgála­ta lenne. A külügyi államtitkár ez­után a diszkrimináció tilal­mának új, eddig nem érin­tett területekre való kiter­jesztését indítványozta. Részletes nemzetközi sza­bályozást sürgetett a nemze­ti kisebbségek egyéni és kol­lektív jogainak védelme és biztosítása érdekében. Rá­mutatott arra, hogy napja­inkban az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek jo­gainak egyre gyakoribb és mind súlyosabb megsértései kerülnek nyilvánosságra. Horn megerősítette, hogy Magyarország a nemzeti ki­sebbségek sorsában különö­sen érdekelt. A szomszédos országokban él Európa leg­nagyobb lélekszámú kisebb­sége, a magyarság. Ez is indokolja annak elismerte­tését, hogy a nemzeti ki­sebbségek jogai, legyenek azok egyéni vagy kollektív jogok, az egyetemes embe­ri jogok szerves részét ké­pezzék. A jogok és kötele­zettségek rögzítése érdeké­ben az államtitkár olyan ENSZ-akcióprogramot java­solt, amely megteremtené a szükséges feltételeket ah­hoz, hogy a kormányok biz­tosítsák a nemzeti kisebb­ségek számára egyenjogúsá­guk valódi és teljes értékű megvalósítását. A kisebbségek jogainak részletes és kellően haié­kotmány kidolgozásának sebbségek jogainak megsér- kony nemzetközi ellenőr­munkálatairól. A jövő elengedhetetlen feladatai közé sorolta az ENSZ keretében elfogadott tése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvetlen szomszédságában kerül sor. Meggyőződésünk emberi jogi egyezmények szerint az emberi jogok egyetemessé tételét. Ez a fo- tiszteletben tartása követel­lyamat egyebek között an- ményének érvényesítése füg­nak felismerésére sarkall- getlen a szövetségi rend­hatja az egyezményeken kí- szerhez tartozástól, és a tár­vül álló államokat, hogy po- sadalmi berendezkedéstől, litikájukat és gyakorlatukat Aggodalom tölt el tehát ben­a széles körben elfogadott emberi jogi normák érvé­nyesítésére alapozzák. A vállalt kötelezettségek nünket, mert úgy látjuk — és ezt más ország is ha­sonlóan ítéli meg —, hogy Romániában súlyosan meg­maradéktalan teljesítésének sértik az emberi jogokat és az biztosítása érdekében sür­gette a létező nemzetközi el­lenőrző mechanizmus teljes körű és hatékony alkalmazá­sát. A Magyar Népköztársa­ság ehhez is hozzá kíván já­rulni oly módon, hogy el fogja ismerni az összes em­beri jogi ENSZ-szerv ille­tékességét panaszok be­nyújtása esetén, legyen az részes államok vagy ma­gánszemélyek panasza. Horn a jelenlegi nemzetközi el­lenőrző mechanizmus mel­lett új formák kidolgozását is javasolta. Felvetette helyszíni megfigyelő- és ténymegállapító csoportok létrehozását és működteté­sét az emberi jogok meg­sértése eseteinek kivizsgá­lására. A „megelőző dip­lomácia" is szerepet kap­hat az emberi jogok vé­delmében: ezt szolgálhat­ná az államok képviselői­Sevardnadze Teheránban D Teherán (Reuter) Az Iránban tárgyaló Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter Teherán és Moszkva viszonyában for­dulópontként értékelte Mi- . .. . hail Gorbacsov és Khomeini ajatolláh üzenetváltását. Az üzenetek lehetővé te szilk az iráni—szovjet kap A szovjet diplomácia ve­zetője azt is elmondta, hogy — az iráni vezetők kérésé­nek megfelelően — lépése­iket tesz, hogy haladást ér­jenek él az irak—iráni bé­Az AP amerikai hírügynökség sze­rint a Szovjetunió volt Inak legnagyobb fegyverszállító­ja a 8 évig tartó háborúban, csolatok kiterjesztését „az és feltehetőleg egyike Irak ideológiai különbségek elle- legnagyobb hitelezőinek is. nére is" — jelentette ki a Sevardnadze három napot szovjet •külügyminiszter töltött Teheránban, tízna­Ali Hamenei államfővel pos közel-keleti körútjának folytatott megbeszélésén. utolsó állomásán. zési mechanizmust is ma­gában foglaló szabályozása egyebek között kiterjedhet­ne kultúrájuk, kulturális értékeik és történelmi em­lékeik megőrzésének védel­mére, vallásuk anyanyelven történő gyakorlásának ma­radéktalan tiszteletben tar­tására. Igény van anya­nyelvük használatának, ta­nulásának és tanításának minden iskolai szinten tör­ténő támogatására és garan­tálására. Elengedhetetlen a szülő­földjükön élés jogának biztosítása, ehhez megfe­lelő állami támogatás és védelem, továbbá a hazá­jukból történő ki- és visz­szautazás jogának elisme­rése. Szavatolni kell sza­bad és akadálytalan kap­csolattartásukat a más or­szágokban élőkkel, bele­értve rokonaikat. E jog gyakorlásának biz­tosítását állami kötele­zettségvállalás teremthe­ti meg. Szükség van továbbá a családegyesítés intézményesített, állami tá­mogatást élvező rendezésére vonatkozó követelmény rög­zítésére is. A kodifikáeió szerves részeként nemzetkö­zi ellenőrzési mechanizmust kell létrehozni a kisebbsé­gek jogainak hatékony vé­delme érdekében, beleértve a panaszbejelentések rend­szerének alkalmazását is. Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi ki­alapvető szabadságjogokat. Aggodalmunkat nem csupán az ENSZ-ben, vagy más nemzetközi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvetlenül az érin­tett félnek is tudomására hoztuk. Sajnálattal állapí­totta meg, hogy segítőkész, az együttműködést sürgető kezdeményezésünk vagy ja­vaslatunk az emberi jogok és a kisebbségi jogok sza­vatolására mindeddig ha­tástalan maradt. A nemzetközi közvéle­mény előtt jól ismert, hogy Romániában nem csupán az egyének és nemzetisé­gek polgári és politikai jo­gait, hanem szociális, gaz­dasági és kulturális jo­gait is csorbítják. Az em­beri jogok megsértésének tartjuk a falvak lerom­bolását, a kulturális és történelmi értékek felszá­molását, a nemzeti kisebb­ségek nyelvhasználatának tudatos elsorvasztását, az erőszakos asszimiláció je- sebbségek jogai megsértésé­Ienségeit, vagy a vallás­szabadság korlátozását. Fellépésünket, mint a ha­sonlóan cselekvő többi or­szág megnyilvánulásait, a helyzet javításának, a prob­lémák megoldásának szán­déka vezérli. Ügy érezzük, felelősséggel tartozunk, hi­szen az emberi jogok vé­delme és érvényesítése egye­temes követelmény. Ebből természetesen az is követ­nek kivizsgálására — az ENSZ akcióprogramja kere­tében — az emberi jogok bizottsága nevez­zen ki különmegbízottat, aki munkája során és man­dátuma keretében kapcsola­tot teremthet konkrét jog­sértések megállapítására az érdekelt államokkal, nem­zetközi szervezetekkel, te­kintélyes emberi jogi és ki­sebbségi jogokkal foglalkozó kezik, hogy magunkra néz- intézményekkel, és termé­ve is kötelezőnek ismerjük szetesen egyénekkel. Tévé­éi az ebből eredő elvárá- kenységéről készített jelen­sok érvényesítését. Horn tését az emberi jogok bi­hazánk támogatásáról biz- zottsága alapos vizsgálatnak tositotta azt a svéd kez- vetheti alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom