Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

2 4 1988. október 6., csütörtök Tanácskozik az Országgyűlés űszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) restriktív kezelésének megszűnését; — alakuljon ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere; — erősödjön a külföldi működőtőke közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, á betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt' kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformájaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január l-jétől bevezetett gazdasági munkaközösséget, illetve új néven és finomitottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőséget hordoz magában a betéti társaság újrameghonositása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a középvállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvénytársaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében inús törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja* Ez a jogalkotástechnikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre sor kerül. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kije"ntette- ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független, vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és ésszerűen cselekedni. Ez a jogszabály tehát jelentősen hozzájárulhat a politikailag is racionális magatartás terjedéséhez, politikai kultúránk átalakulásához, és az ország számára oly nagymértékben szükséges politikai stabilitáshoz. — Egy döntésnek, egy jogszabálynak azonban nem csupán várt vagy kívánt következményei vannak — fejtette ki a továbbiakban. — Ha várjuk és kívánjuk e törvénytől a tökemozgást, a befektetés és vállalkozás fellendülését, tudnunk kell, hogy ez fokozza a jövedelemkülönbségeket, tudnunk kell, hogy magából a kockázatvállalásból és befektetésből is származik majd jövedelem, amely szándékaink szerint is újra befektethető és újabb jövedelmet eredményezhet. Ennek a lehetőségét szélesíti a törvényjavaslat. A jövedelemkülönbségek azonban igazán akkor irritálják a társadalmat — tette hozzá —, ha látványos és irracionális fogyasztásban nyilvánulnak meg. A személyi jövedelemadó amúgy is hozzásegít a magas jövedelmek kezeléséhez, nincs tehát szükség arra, hogy ésszerűtlen korlátokkal óvjuk a társadalmilag hasznot hajtó befektetésektől és a belőlük adódó jövedelmektől társadalmunkat. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos birói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebbein az emberek tudata alakítható át. Az ideológiai munkában éppen ezért nagy súlyt kell . helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más társasági fogalmak olyan technikák, módszerek, eszközök, amelyek nem kizárólag a kapitalista társadalmakhoz kötődnek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendök meg, így céljaink elérése érdekeben is maradéktalanul felhasználhatók. Az igazságügy-miniszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben természetes személyeknek nevezett emberek, illetve jogi személyeknek nevezett szervezetek, továbbá a belföldiek és külföldiek társulásaira egyaránt. Bevezetésének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta: — A gazdálkodás állami szektorában 1984—1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szerveződött át. Ezeknél a vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét átruházták a vállalati tanácsra, illetve a közgyűlésre, vagy a küldöttgyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása. A vállalati tanácsok működését eddig is számos jogos kritika érte. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával a hiányosságok kiküszöbölésére. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás elkülönítése nélkül vállalatok közötti társasági koordináció, piaci integráció sem képzelhető el. Ezért az 1984es változások kedvező vonásait is hángsúlyozni kell. Nem lehet cél, hogy a vállalati tanács, illetve közgyűlés vagy küldöttgyűlés által irányított vállalatok külső nyomásra kampányszerűen valamilyen társasági formává alakuljanak át. Erre az állami vállalatok jelentős részénél nincsenek meg az objektív feltételek. Fel kell ismerni azonban azt is, hogy például a külkereskedelmi vállalatoknál, vagy a több gyáregységből álló nagyvállalatoknál az önkormányzó, illetve önigazgató formák nem váltak be. Ebben a körben tehát a gazdasági társaságként, különösen pedig a kft.-ként, vagy a részvénytársaságként való működés kerülhet előtérbe, mint ahogy ezt több nagyvállalatunk eddigi gyakorlata is igazolja. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egvmás közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra. hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita során felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdoni viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a társulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi, hogy a felek a társaságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek. A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ez idáig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételei. Éppen megindultak egy átalakulási törvény előkészítésének munkálatai is. Ez az átalakulást törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet * kft.-böl részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft.-vé alakulni. Emlékeztetett arra, hogy a szakmai viták során felmerült a kérdés: a törvény hatálya miért nem terjed ki a szövetkezetekre. Mint mondotta: nem feledhetjük el, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság. Nem tekinthető kizárólag tőkeegyesülésnek, hisz a sajátos szövetkezeti elvek folytán különleges személyegyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket á jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdalkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; így indokolatlan bármilyen külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvénytársaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zártkörű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam — szükség esetén — a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből álló részvénytársaságot megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500 főt. A gazdasági • munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is beleszámítanak, összességében tehát az eddigi tagi, illetve alkalmazotti szabályok jelentős módosításával az állampolgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény — valamennyi rendelkezését együttesen értékelve — olyan vegyes gazdaság kibontakoztatását alapozza meg, amelyben a gazdaság kulcspozícióival egyértelműen az állam rendelkezik. A külföldi működőtöké behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási' lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyes vállalatokat hozhatnak létre, hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavaslatot — jelentette ki. Példakent említette, hogy az észrevételek nyomán jelentősen megkömynyítették a külföldiek betársulását. Figyelembe vették a különböző kisvállalkozói érdekképviseletek igényeit is, de a fejlett ipari országókban is ismert, zömmel fakultatív állami többletlehetőségekről, illetve 'hitelezővédelmi garanciákról nem mondhattak le. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Marjai Jó. zsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek, eredményes munkássága és közéleti tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a, kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Vita a törvénytervezetről Ebédszünet után taps fogadta az először elnöklő Vida Miklóst, aki megköszönte, hogy megválasztották az Országgyűlés alelnökévé, köszöntötte az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőket, és eredményes munkát kívánt nekik. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója kifejtette: a bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a megalkotásra váró átalakulási töryény céljait, amely remélhetőleg a jog eszközeivel is segíti az indokolt, és visszatartja az indokolatlan és gazdaságilag célszerűtlen átalakítási törekvéseket. A bevezetésre váró társasági formák működését segítő szabályok között az egyik legfontosabb az elvonás, annak mértékét megállapító pénzügyi szabályozók meghatározása. A tervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások figyelembevételével — elfogadásra ajánlotta. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elö. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az uj társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A gazdasági társasaeokban a gyakorlatban jobban megvalósulhat az a régóta vallott elv, hogy a vállalkozás sorát érintő döntéseket ott hozzák ' meg, ahol legnagyobb a tájékozottság, legközvetlenebb az érdekeltség. A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságAz évszaknak megfelelően : csendesen kezdődött az Országgyűlés októberi ülésszaka. Az első feltűnést ismét a szavazás keltette. Igencsak eltért a képviselők véleménye arról, hogy most, vagy netán egy hónap múlva tárgyalja a Tisztelt Ház a vállalkozói adótörvény tervezetét. A szavazógépes Hatvanhatban a többségi vélemény gyors megállapítása nem okozott volna különösebb gondot. Viszont a hosszú idö után Országgyűlésre először használt ún. felsőházi teremben jó néhány perc eltelt, amíg — számlálás közbeni módosítások után — megszületett az igazi eredmény. a most kezdődött ülésszaktól a déli ebéd- és az esti vacsoraszünetekben sajtótájékoztatókat is rendeznek. Először az újonnan megválasztott alelnöflz első nap kök válaszoltak kérdéseinkre. Természetesen itt is téma volt a voksolás. Jakab Róbertné és Vida Miklós kifejtette azt a véleményét, hogy feltétlenül gyors javításra szorul a parlamenti munka háttere. Éppen elkezdődött hivatali idejükben ök maguk is igyekeznek ezért minél előbb, minél többet megtenni. Vida Miklós a felújított állandó terembe való visszaköltözésig a nemmel kezdődő szavazatszámlálás módszerét javasolta, mint az összesítés megkönnyítését. S persze, a nehézségek áthidalásához a képviselők kollegiális segítségére is elengedhetetlen szükség van. A sajtótájékoztató előtt az utcán' történtek keltettek az épületen belül is feltűnést Mintegy 100-200 főnyi csoport transzparensekkel vonult fel, és az alternatív katonai szolgálat bevezetésének felgyorsítását követelték. Petíciójukat az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője vette át, és perceken belül eljuttatta Stadinger Istvánhoz. A felszólalásra jelentkezettek előzetes listáját böngészve nyilvánvaló, hogy nagy vita ma és holnap az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, és a bös—nagymarosi vízi erőmű építésével kapcsolatosan várható. A várakozást némileg lehűtötte az a félhivatalos tájékoztatás, miszerint nem igazi adómódosítás szerepel a napirendben, a mostani ülésszak csak egyes joghézagok befoltozására szorítkozik. Bőle István