Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 78. évfolyam, 113. szám 1988. május 13., péntek o 7A Forog? Nem forog? Lakossági pénzbefektetések Miután, pénzüket sokan ingatlanba és műkincsbe menekítették, a házak, lakások, festmények, régiségek ára is felszökött. S még mindig több százmilliárd forint maradt a lakosság birtokában, részben szerényen kamatozó takarékbetétben. Mi sem természetesebb ilyen helyzetben, mint hogy a kereslet a befektetési lehetőségek felé fordul. Miután magánszemélyek egyelőre csak magánvállalkozásba fektethetnek be pénzt közvetlenül — azok száma viszont csekély, kockázatuk viszont nagy — azt lehetett várni, hogy a háztartások megtakarításaikat közvetve, kötvények vásárlása útján, állami vállalatokba, szövetkezetekbe fektetik. Vagyis azt lehetett várni, hogy igencsak felélénkül a kötvénypiac, és ennek következtében magasra kúszik az értékpapírok árfolyama is. Miért alacsony a kötvények árfolyama? Am nem így történt. A várakozásokkal ellentétben ma a lakossági kötvények árfolyama alacsonyabb, mint valaha. Hogy miért, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a múlt év végén a gazdálkodó szervezetek rendkívül sok kötvényt bocsátottak kii; ez vezetett túlkínálathoz, az pedig az árfolyamok lefelé tendálásához. Mások abban látják a kötvénypiac lanyhaságának okát, hogy a legmagasabb hozadékú értékpapírok sem őrzik meg a befektetett pénz értékét; kamatuk a kamatprémiummal együtt is éppen csak hogy eléri azt a bizonyos 15 százalékot, az előirányzott inflációs rátát. Mindkét véleményben lehet igazság, de ha meggondoljuk, hogy a tavaly év végi nagy kotvenykibocsátási hullám után is vagy tizszer-tizenötször annyi pénzt őriz a lakosság jöval alacsonyabb kamatozású takarékbetétben, mint a 11-15 százalékot kamatozó kötvényekben, akkor más okokra is gyanakodnunk kell, az említett két ok nem szolgál kielégítő magyarázattal. Sokféle lehetőség Vélhető, hogy a lakosság nem szokott hozzá, hog7 pénzével bánni kell, hogy penzet kezelni kell tudni, s csak kevesen gondolnak rá, hogy ma már a pénzt forgatni is lehet. A rövid ideig nélkülözhető pénzből például kincstárjegyet venni 3, 6, illetve 9 hónapra, mert annak kamata is több, mint a betét, a hosszabb ideig befektethetőből pedig kötvényt vásárolni, s nem is akármilyet, nem is bármelyik kötvényt, hiszen az értékpapírok között is akad kamatos kamatozású, kamatprémiumot fizető, illetve nem fizető, éppen névértéken kapható és ígv tovább. A sokféle lehetőséget mérlegelni, a lehetőségeket összevetni befektethető pénzük mennyiségével, a pénz Az infláció idei, kiugróan magas mértékét a kormány szóvivője már tavaly szeptemberben jelezte, sőt — a korábbi szokásoktól eltérően — bejelentette. A lakosság első reagálása, magától értetődően, a gyors pénzköltés volt. Az év utolsó három-négy hónapjában mindenki igyekezett megvenni a bútort, épitoanyagot, híradástechnikai cikket, háztartási gépet, amit egyébként csak jóval később szerzett volna be. A vásárlásnak azonban gátat szabott egyfelől a szűkös kínálat, másfelől a fogyasztói szükséglet. Amikor már minden megvan, ami kapható, és ami az ésszerűség határain helül megvehető, és még mindig marad az értékét gyorsan vesztő pénzből, akkor ml a teendő? Akkor a pénzt oda kell helyezni, ahol az a leginkább megőrzi értékét. nélkülözhetőségének idejével — az efféle számításokat egyelőre kevesen gyakorolják. Ebből egyebek között az is következik, hogy a mi viszonyaink között, ahol a pénz kezelésének, forgatásának kultúrája széles körben még nem alakult ki, a lakossági megtakarítások nemzetgazdasági hasznosításához nem elegendő az új, a viszonylag változatos befektetési formák egyszerű felkínálása. Ezeket a formákat a kincstárjegyek, a kötvények kibocsátóinak, a bankoknak és a biztositóknak — az utóbbiak is ajánlanak új formákat — erőteljesebben kellene ismertetniük, propagálniuk. A lakosság többsége ugyanis ma még a feltételeket sem ismeri; sokak számára ho-' mályban maradtak a kamatjövedelem adóterhei, amint az sem köztudott, hogy milyen garanciák vannak érvényben a befektetett tőke visszafizetésére. Így, akik vonzódnak az új megtakarítási formákhoz, azok is inkább a járt utat választják, s a takarékpénztárakhoz kitaposott út vezet. Mikor érdemes értékpapírt vásárolni? A hazai kötvénypiac atyjának titulált Járai Zsigmond azonban úgy látja, hogy mindamellett más is hozzájárul a kötvények iránti kereslet lanyhaságához. Nevezetesen: éppen az értékpapírok alacsony árfolyama. Mert akik azt látják, hogy a tavaly vett kötvényt idén csak szerény haszonnal lehet eladni, azok úgy vélhetik, most sem érdemes értékpapírt venni, mert jövőre esetleg még alacsonyabb lesz az árfolyam. Holott a pénzpiaci műveletekben gyakorlott szakértők szerint inkább akkor kell venni, amikor olcsón lehet, és akkor eladni, amikor magas az árfolyam. Am ennek belátásához olyan tapasztalatok kellenének, amilyenekkel a hazai lakosság nem rendelkezhet Járai Zsigmond szerint a papírokat forgalmazó bankoknak össze kellene fogniuk a kötvénypiac megsegítésére, és éppen az árfolyamok feltornászásával lehetne megerősíteni a kötvények iránti bizalmat, ö, a legnagyobb forgalmazó, a Budapest Bank nevében ezt meg is tenné, de a többi bank másként gondolkodik, s nem akar vele tartani. Ezért a Budapest Banl; azt tervezi, hogy megveszi a többi banknál levő, mintegy 200 millió forint értékű papírkészletet — kiegészítve ezzel saját, mintegy 700 milliós készletét —, és magasabb árfolyamokat diktál, amitől a vásárlási, befektetési kedv megélénkülését reméli. Mert a tömegpszichózis azt sugallja: ami drága, az biztosan értékes. Es a kötvény valóban értékes, Tévén pillanatnyilag a legbiztonságosabb és a legjobban jövedelmező megtakarítási forma. Még akkor is, ha kamata csupán megközelíti a reálkamatot. De talán ennék felismerése lendíthetné a legnagyobbat a kötvénypiacon. Az, ha sokkal többen tanulnánk és gyakorolnánk a pénzforgalom művészetét, tudván: csak az a pénz hasznosul igazán, amelyiket forgatnak, amelyik bekerül a gazdaság vérkeringésébe. Amelyik ingatlanba vagy műkincsbe merevül, az legfeljebb az inflációt gerjesztheti. G. Zs. Berlin Külügyminiszteri találkozó Várkonyi Péter részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek pénteken Berlinben sorra kerülő találkozóján. Ekkor Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter tájékoztatást ad George Shultz amerikai külügyminiszterrel Genfben folytatott megbeszéléseiről. A magyar külügyminiszter csütörtökön este Berlinbe érkezett. Nemzetközi konferencia A jól fejlődő magyar—ja- az MSZMP főtitkárával, Szúpán kapcsolatokról, illetve rös Mátyással, a Központi hazánk és az afrikai konti- Bizottság titkárával. Sarlós nens országainak örvendete- Istvánnal, az Országgyűlés sen gyarapodó kontaktusairól tett közzé nyilatkozatot csütörtöki nemzetközi sajtókonferenciáján a Külügyminisztérium szóvivője. Komoróczki István elsőként Abe Sintarónak. a kormányzó japán Liberális Demokrata Párt (LDP) főtitkárának május 4. és 6. közötti magyarországi látogatását értékelte. Mint elmondta, a japán politikus a magyar vezetőkkel — Kádár Jánossal, elnökével, valamint Marjai József miniszterelnök-helyettessel, kereskedelmi miniszterrel, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel és Várkonyi Péter külügyminiszterrel — folytatott tárgyalásain átfogó képet kapott hazánk külpolitikai törekvéseiről, a politikai és a gazdasági reformtervekről. Az LDP főtitkára megkülön(Folytatás a 2. oldalon.) A fogyasztási cikkek minősége A korszerű ipari fogyasztási cikkek kínálata, csupán néhány termékágazatban bővült; számos termék minősége — például a sertéshúsoké — a hagyományos építőanyagoké és a briketteké — romlott, illetve továbbra sem megfelelő — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB munkatársai csaknem 150 termelő, 58 kereskedelmi vállalat és több, mint 400 kiskereskedelmi egység áruját ellenőrizték, s a minősítéshez kikérték a lakosság véleményét is. A megkérdezett 3500 fogyasztó észrevételei lényegében megegyeztek a vizsgálat tapasztalataival. A vásárlók egyötöde szerint összességében javult a termékek minősége, a többiek fele-fele arányban változatlannak, illetve roszMagyarvegyes osztrák vállalat Háztartási, vegyipari cikkek gyártására a múlt év végén Poláris Kft. néven magyar—osztrák vegyes vállalatot alapított Tatán a Kemobil Fa- és Vegyipari Kisszövetkezet és egy osztrák cég. A két fél a 25 millió 500 ezer forintnyi alaptőkét 51-49 százalék arányában adta össze. A vegyes vállalat 27 dolgozója mintegy 160 millió forint értékben gyárt vegyipari cikkeket. A termékek 30-35 százalékát Ausztriába szállítják. A képen: a textilöblítő szert töltik szabbnak tartották a cikkek színvonalát. Sokan kifogásolták, hogy a minőség javulása és a választék bővítése nem tartott lépést az árak emelkedésével. A KNEB széles körű vizsgálata a többi között megállapította: a fogyasztókhoz gyakran a megengedettnél alacsonyabb értékű, magas por- és törmeléktartalmú, rossz égési tulajdonságú szénbrikettet szállítottak. Ezt a minőséget azonban az érvényben levő — több mint 10 éves, s immár korszerűsítésre váró — szabvány engedélyezi. Bár az építőanyag-iparban korszerű falazó- és tetőfedő anyagokkal, valamint újfajta ajtókkal, ablakokkal bővült a választék; a kínálat jelentős részét továbbra is a hagyományos, alacsony műszaki színvonalú hazai és import termékek adják. A hagyományos nyílászárók, valamint a durva kerámia falazóanyagok egynegyede nem sorolható osztályokba, s ennél még rosszabb a hagyományos tetőfedőanyagok, valamint az azbesztcementpalák minősége. A KNEB szerint a húskészítmények a szabványokban rögzített követelmények alsó határához közelítenek, s többségük közepes, vagy annál is gyengébb minőségű. Ezt főként az alapanyagok változó minősége, a húsipari üzemek nem megfelelő gépi felszerelése és egyes adalékanyagok beszerzésének nehézsége okozta. Kedvező változás viszont, hogy új, hosszabb szavatossági idejű húskészítmények is megjelentek a piacon. A gépipari tartós fogyasztási cikkek — a fűtő- és főzőkészülékek, hűtő- és fagyasztószekrények, automata mosógépek — műszaki színvonala viszonylag jó, s az utóbbi időben egyre több energiatakarékos típusváltozat került forgalomba. A gépipar sok más termékére azonban még mindig a kisebb-nagyobb gyártási hibák jellemzőek. Ami a vegyipari cikkeket illeti: egyre több a korszerű, magasabb fogyasztói igényeket is kielégítő áru. Megjelenésükben a könnyűipari cikkek is mindinkább megfelelnek a korszerű divatigényeknek, a termékek döntő többsége viszont csak közepes, vagy gyenge minőségű. A belföldi kínálat alakulása szempontjából kedvezőtlennek ítélte a KNEB, hogy az import termékek minősége gyakran gyengébb, ára pedig magasabb az azonos jellegű hazai cikkekénél. Így például meglehetősen sok alacsony színvonalú és ismeretlen eredetű import híradástechnikai cikk, háztartási és mezőgazdasági gép került a közelmúltban forgalomba. A vizsgálat kiterjedt a vállalatok minőségszabályozó tevékenységére, valamint a minőségvédelem állami irányítására és ellenőrzésére is. Kiderült, hogy átfogó minöségszabályozó rendszert csak néhány vállalat alakított ki, s sok helyütt nem is foglalkoznak a beérkező nyers- és alapanyagok minősítésével, illetve a gyártásközi ellenőrzéssel. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata — amelynek eredményeit a közelmúltban terjesztették a kormány elé — összességében megállapította: a fogyasztási cikkek minőségének romlását főként az okozta, hogy nem jöttek létre olyan gazdasági-piaci viszonyok, amelyek a termékek egyenletes és javuló minőségét ösztönöznék. Orosházi üveggyárban Felújítások, exportbővítés Csaknem 600 millió forintot fordítanak az idén az Orosházi Üveggyárban beruházásokra és felújításokra. Korszerűsítik az osztályozást és csomagolást, modern üveggyártó automatákat állítanak munkába, s javítják a gyártáshoz szükséges levegő- és energiaellátás feltételeit is. Az idei termelés 85 százalékát értékesítik belföldön, a további 15 százalékot tőkés partnerek megrendelésére szállítják. Az exportot, amelynek értéke tavaly megközelítette a 9 millió dollárt, a tervek szerint mintegy tíz százalékkal növelik, elsősorban a tavalyinál nagyobb mennyiségű csomagoló- és húzottüveg-értékesités révén. 4