Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 78. évfolyam, 113. szám 1988. május 13., péntek o 7A Forog? Nem forog? Lakossági pénzbefektetések Miután, pénzüket sokan ingatlanba és műkincsbe menekítették, a házak, la­kások, festmények, régisé­gek ára is felszökött. S még mindig több százmilliárd forint maradt a lakosság birtokában, részben szeré­nyen kamatozó takarékbe­tétben. Mi sem természete­sebb ilyen helyzetben, mint hogy a kereslet a befekteté­si lehetőségek felé fordul. Miután magánszemélyek egyelőre csak magánvállal­kozásba fektethetnek be pénzt közvetlenül — azok száma viszont csekély, koc­kázatuk viszont nagy — azt lehetett várni, hogy a háztartások megtakarításai­kat közvetve, kötvények vásárlása útján, állami vál­lalatokba, szövetkezetekbe fektetik. Vagyis azt lehetett várni, hogy igencsak fel­élénkül a kötvénypiac, és ennek következtében ma­gasra kúszik az értékpapí­rok árfolyama is. Miért alacsony a kötvények árfolyama? Am nem így történt. A várakozásokkal ellentétben ma a lakossági kötvények árfolyama alacsonyabb, mint valaha. Hogy miért, arról megoszlanak a véle­mények. Egyesek szerint a jelenség azzal magyarázha­tó, hogy a múlt év végén a gazdálkodó szervezetek rend­kívül sok kötvényt bocsá­tottak kii; ez vezetett túlkí­nálathoz, az pedig az árfo­lyamok lefelé tendálásához. Mások abban látják a köt­vénypiac lanyhaságának okát, hogy a legmagasabb hozadékú értékpapírok sem őrzik meg a befektetett pénz értékét; kamatuk a kamatprémiummal együtt is éppen csak hogy eléri azt a bizonyos 15 százalékot, az előirányzott inflációs rátát. Mindkét véleményben le­het igazság, de ha meggon­doljuk, hogy a tavaly év végi nagy kotvenykibocsá­tási hullám után is vagy tizszer-tizenötször annyi pénzt őriz a lakosság jöval alacsonyabb kamatozású ta­karékbetétben, mint a 11-15 százalékot kamatozó kötvé­nyekben, akkor más okokra is gyanakodnunk kell, az említett két ok nem szolgál kielégítő magyarázattal. Sokféle lehetőség Vélhető, hogy a lakosság nem szokott hozzá, hog7 pénzével bánni kell, hogy penzet kezelni kell tudni, s csak kevesen gondolnak rá, hogy ma már a pénzt for­gatni is lehet. A rövid ide­ig nélkülözhető pénzből pél­dául kincstárjegyet venni 3, 6, illetve 9 hónapra, mert annak kamata is több, mint a betét, a hosszabb ideig befektethetőből pedig köt­vényt vásárolni, s nem is akármilyet, nem is bárme­lyik kötvényt, hiszen az ér­tékpapírok között is akad kamatos kamatozású, ka­matprémiumot fizető, illet­ve nem fizető, éppen név­értéken kapható és ígv to­vább. A sokféle lehetőséget mérlegelni, a lehetőségeket összevetni befektethető pén­zük mennyiségével, a pénz Az infláció idei, kiugróan magas mértékét a kor­mány szóvivője már tavaly szeptemberben jelezte, sőt — a korábbi szokásoktól eltérően — bejelentette. A lakosság első reagálása, magától értetődően, a gyors pénzköltés volt. Az év utolsó három-négy hó­napjában mindenki igyekezett megvenni a bútort, épitoanyagot, híradástechnikai cikket, háztartási gé­pet, amit egyébként csak jóval később szerzett vol­na be. A vásárlásnak azonban gátat szabott egyfelől a szűkös kínálat, másfelől a fogyasztói szükséglet. Amikor már minden megvan, ami kapható, és ami az ésszerűség határain helül megvehető, és még mindig marad az értékét gyorsan vesztő pénzből, akkor ml a teendő? Akkor a pénzt oda kell helyezni, ahol az a leginkább megőrzi értékét. nélkülözhetőségének idejé­vel — az efféle számításo­kat egyelőre kevesen gya­korolják. Ebből egyebek között az is következik, hogy a mi viszonyaink között, ahol a pénz kezelésének, forgatásá­nak kultúrája széles körben még nem alakult ki, a la­kossági megtakarítások nemzetgazdasági hasznosítá­sához nem elegendő az új, a viszonylag változatos be­fektetési formák egyszerű felkínálása. Ezeket a for­mákat a kincstárjegyek, a kötvények kibocsátóinak, a bankoknak és a biztositók­nak — az utóbbiak is aján­lanak új formákat — erő­teljesebben kellene ismer­tetniük, propagálniuk. A lakosság többsége ugyanis ma még a feltételeket sem ismeri; sokak számára ho-' mályban maradtak a ka­matjövedelem adóterhei, amint az sem köztudott, hogy milyen garanciák van­nak érvényben a befektetett tőke visszafizetésére. Így, akik vonzódnak az új meg­takarítási formákhoz, azok is inkább a járt utat vá­lasztják, s a takarékpénztá­rakhoz kitaposott út vezet. Mikor érdemes értékpapírt vásárolni? A hazai kötvénypiac aty­jának titulált Járai Zsig­mond azonban úgy látja, hogy mindamellett más is hozzájárul a kötvények iránti kereslet lanyhaságá­hoz. Nevezetesen: éppen az értékpapírok alacsony árfo­lyama. Mert akik azt lát­ják, hogy a tavaly vett köt­vényt idén csak szerény ha­szonnal lehet eladni, azok úgy vélhetik, most sem ér­demes értékpapírt venni, mert jövőre esetleg még alacsonyabb lesz az árfo­lyam. Holott a pénzpiaci műveletekben gyakorlott szakértők szerint inkább akkor kell venni, amikor olcsón lehet, és akkor el­adni, amikor magas az ár­folyam. Am ennek belátá­sához olyan tapasztalatok kellenének, amilyenekkel a hazai lakosság nem rendel­kezhet Járai Zsigmond szerint a papírokat forgalmazó ban­koknak össze kellene fog­niuk a kötvénypiac megse­gítésére, és éppen az árfo­lyamok feltornászásával le­hetne megerősíteni a köt­vények iránti bizalmat, ö, a legnagyobb forgalmazó, a Budapest Bank nevében ezt meg is tenné, de a többi bank másként gondolko­dik, s nem akar vele tarta­ni. Ezért a Budapest Banl; azt tervezi, hogy megveszi a többi banknál levő, mint­egy 200 millió forint értékű papírkészletet — kiegészítve ezzel saját, mintegy 700 milliós készletét —, és ma­gasabb árfolyamokat dik­tál, amitől a vásárlási, be­fektetési kedv megélénkülé­sét reméli. Mert a tömeg­pszichózis azt sugallja: ami drága, az biztosan értékes. Es a kötvény valóban érté­kes, Tévén pillanatnyilag a legbiztonságosabb és a leg­jobban jövedelmező megta­karítási forma. Még akkor is, ha kamata csupán meg­közelíti a reálkamatot. De talán ennék felismeré­se lendíthetné a legnagyob­bat a kötvénypiacon. Az, ha sokkal többen tanulnánk és gyakorolnánk a pénzforga­lom művészetét, tudván: csak az a pénz hasznosul igazán, amelyiket forgatnak, amelyik bekerül a gazdaság vérkeringésébe. Amelyik in­gatlanba vagy műkincsbe merevül, az legfeljebb az inflációt gerjesztheti. G. Zs. Berlin Külügyminiszteri találkozó Várkonyi Péter részt vesz a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminisztereinek pénteken Berlinben sorra kerülő találkozóján. Ekkor Eduárd Sevardnadze szovjet külügyminiszter tájékozta­tást ad George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel Genfben folytatott megbe­széléseiről. A magyar külügyminiszter csütörtökön este Berlinbe érkezett. Nemzetközi konferencia A jól fejlődő magyar—ja- az MSZMP főtitkárával, Szú­pán kapcsolatokról, illetve rös Mátyással, a Központi hazánk és az afrikai konti- Bizottság titkárával. Sarlós nens országainak örvendete- Istvánnal, az Országgyűlés sen gyarapodó kontaktusai­ról tett közzé nyilatkozatot csütörtöki nemzetközi sajtó­konferenciáján a Külügymi­nisztérium szóvivője. Komoróczki István első­ként Abe Sintarónak. a kor­mányzó japán Liberális De­mokrata Párt (LDP) főtitká­rának május 4. és 6. közötti magyarországi látogatását értékelte. Mint elmondta, a japán politikus a magyar ve­zetőkkel — Kádár Jánossal, elnökével, valamint Marjai József miniszterelnök-he­lyettessel, kereskedelmi mi­niszterrel, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel és Várkonyi Péter külügymi­niszterrel — folytatott tár­gyalásain átfogó képet kapott hazánk külpolitikai törekvé­seiről, a politikai és a gazda­sági reformtervekről. Az LDP főtitkára megkülön­(Folytatás a 2. oldalon.) A fogyasztási cikkek minősége A korszerű ipari fogyasz­tási cikkek kínálata, csupán néhány termékágazatban bővült; számos termék mi­nősége — például a sertés­húsoké — a hagyományos építőanyagoké és a brikette­ké — romlott, illetve to­vábbra sem megfelelő — ál­lapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A KNEB munkatársai csaknem 150 termelő, 58 ke­reskedelmi vállalat és több, mint 400 kiskereskedelmi egység áruját ellenőrizték, s a minősítéshez kikérték a lakosság véleményét is. A megkérdezett 3500 fogyasztó észrevételei lényegében meg­egyeztek a vizsgálat tapasz­talataival. A vásárlók egy­ötöde szerint összességében javult a termékek minősége, a többiek fele-fele arányban változatlannak, illetve rosz­Magyar­vegyes osztrák vállalat Háztartási, vegyipari cikkek gyártására a múlt év végén Poláris Kft. néven magyar—osztrák vegyes vállalatot ala­pított Tatán a Kemobil Fa- és Vegyipari Kisszövetkezet és egy osztrák cég. A két fél a 25 millió 500 ezer forint­nyi alaptőkét 51-49 százalék arányában adta össze. A ve­gyes vállalat 27 dolgozója mintegy 160 millió forint ér­tékben gyárt vegyipari cikkeket. A termékek 30-35 száza­lékát Ausztriába szállítják. A képen: a textilöblítő szert töltik szabbnak tartották a cikkek színvonalát. Sokan kifogá­solták, hogy a minőség ja­vulása és a választék bőví­tése nem tartott lépést az árak emelkedésével. A KNEB széles körű vizs­gálata a többi között meg­állapította: a fogyasztókhoz gyakran a megengedettnél alacsonyabb értékű, magas por- és törmeléktartalmú, rossz égési tulajdonságú szénbrikettet szállítottak. Ezt a minőséget azonban az érvényben levő — több mint 10 éves, s immár korszerű­sítésre váró — szabvány en­gedélyezi. Bár az építő­anyag-iparban korszerű fala­zó- és tetőfedő anyagokkal, valamint újfajta ajtókkal, ablakokkal bővült a válasz­ték; a kínálat jelentős ré­szét továbbra is a hagyo­mányos, alacsony műszaki színvonalú hazai és import termékek adják. A hagyo­mányos nyílászárók, vala­mint a durva kerámia fala­zóanyagok egynegyede nem sorolható osztályokba, s en­nél még rosszabb a hagyo­mányos tetőfedőanyagok, valamint az azbesztcement­palák minősége. A KNEB szerint a húské­szítmények a szabványok­ban rögzített követelmé­nyek alsó határához közelí­tenek, s többségük közepes, vagy annál is gyengébb mi­nőségű. Ezt főként az alapanyagok változó minősége, a húsipari üzemek nem megfelelő gépi felszerelése és egyes adalék­anyagok beszerzésének ne­hézsége okozta. Kedvező változás viszont, hogy új, hosszabb szavatossági idejű húskészítmények is megje­lentek a piacon. A gépipari tartós fogyasz­tási cikkek — a fűtő- és fő­zőkészülékek, hűtő- és fa­gyasztószekrények, auto­mata mosógépek — műszaki színvonala viszonylag jó, s az utóbbi időben egyre több energiatakarékos típusvál­tozat került forgalomba. A gépipar sok más termékére azonban még mindig a ki­sebb-nagyobb gyártási hi­bák jellemzőek. Ami a vegy­ipari cikkeket illeti: egyre több a korszerű, magasabb fogyasztói igényeket is ki­elégítő áru. Megjelenésük­ben a könnyűipari cikkek is mindinkább megfelelnek a korszerű divatigényeknek, a termékek döntő többsége viszont csak közepes, vagy gyenge minőségű. A belföldi kínálat alaku­lása szempontjából kedve­zőtlennek ítélte a KNEB, hogy az import termékek minősége gyakran gyengébb, ára pedig magasabb az azo­nos jellegű hazai cikkeké­nél. Így például meglehető­sen sok alacsony színvonalú és ismeretlen eredetű im­port híradástechnikai cikk, háztartási és mezőgazdasági gép került a közelmúltban forgalomba. A vizsgálat kiterjedt a vállalatok minőségszabá­lyozó tevékenységére, vala­mint a minőségvédelem ál­lami irányítására és ellen­őrzésére is. Kiderült, hogy átfogó minöségszabályozó rendszert csak néhány vál­lalat alakított ki, s sok he­lyütt nem is foglalkoznak a beérkező nyers- és alap­anyagok minősítésével, illet­ve a gyártásközi ellenőrzés­sel. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság vizsgálata — amelynek eredményeit a kö­zelmúltban terjesztették a kormány elé — összességé­ben megállapította: a fo­gyasztási cikkek minőségé­nek romlását főként az okozta, hogy nem jöttek lét­re olyan gazdasági-piaci vi­szonyok, amelyek a termé­kek egyenletes és javuló mi­nőségét ösztönöznék. Orosházi üveggyárban Felújítások, exportbővítés Csaknem 600 millió forin­tot fordítanak az idén az Orosházi Üveggyárban beru­házásokra és felújításokra. Korszerűsítik az osztályo­zást és csomagolást, modern üveggyártó automatákat ál­lítanak munkába, s javítják a gyártáshoz szükséges leve­gő- és energiaellátás feltéte­leit is. Az idei termelés 85 száza­lékát értékesítik belföldön, a további 15 százalékot tő­kés partnerek megrendelé­sére szállítják. Az exportot, amelynek értéke tavaly meg­közelítette a 9 millió dol­lárt, a tervek szerint mint­egy tíz százalékkal növelik, elsősorban a tavalyinál na­gyobb mennyiségű csomago­ló- és húzottüveg-értékesités révén. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom