Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

Péntek, 1Í>S8. április 22. A párbeszéd középpontjában az ember Marxista tudósok és egyházi filozófusok találkozója Szegeden „Eszméket csak eszmékkel szabad ütköztetni" — vallotta a nemrégiben elhunyt kiváló filozófus, Lukács József akadémikus, akit a dialógus embereként tisztelnek marxista filozófusok és egyházi teoretikusok. Kezdeményezője volt a nyolcvanas évek közepétől ateisták és hivők, marxisták és keresztények párbeszédének. Ennek a dialógusnak Szeged egyik kezdeményezője volt, már 1985ben, a Korunk kérdései előadás-sorozat keretében szerveztek e témában vitát. A marxista kutatók és egyházi filozófusok Debrecen után tegnap, Szegeden tartottak egész napos emlékülést, melyet Lukács József szellemi örökségének szenteltek. Filozófusok és katolikus egyházi személyiségek olyan kérdésekről szóltak, mint a humanizmus, a munka, ember és társadalom viszonya. Az ember, a huszadik századvég embere állt az előadások középpontjában, mintegy folytatva mindazt az őszinte és folyamatos dialógust, melynek elindítója és motorja haláláig Lukács József akadémikus volt. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, s hangsúlyozta, hogy ez az új tudományos fórum a társadalmi ellentmondások által felszínre került problémák tisztázására, a széles értelemben vett társadalmi közmegegyezés erősítésére is alkalmas és elhivatott rendezvény. A programban tizenöt előadas hangzott el. A hasznos találkozó szervezésében közreműködött a SZAB filozófiai és történettudományi szakbizottsága, a TIT Csongrád megyei szervezetének filozófiai szakosztálya, a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága és a Csongrád megyei tanács. Az alábbiakban két előadás kivonatát ismertetjük. Nyiri Tamás, a teológia professzora a keresztény humanizmus történeti áttekintését követően az új humanista tendenciák keresztény megítélését elemezte. Megállapította, hogy a kereszténység gyökereiben humanista, mivel az ember életét állítja hite középpontjába. A keresztény elmélet minden egyes ember érvényességét hirdeti, személyes felelősségét nem hárítja át a közösségre. Humanizmusának konkrét szeretetben kell realizálódnia, mely önerőből nem teljesíthető, ehhez szükséges Isten segítsége. A szeretet nem terjedhet csupán embertől emberig, politikai aspektusának is van létjogosultsága. Ezek alapján a keresztény tanítás az ember szabadságát és méltóságát hirdető eszmerendszer. Az előadó ezt követően foglalkozott a keresztény emberkép problematikájával. Az előadó véleménye szerint a keresztény teológusoknak készen kell állniuk saját tanaik újraértékelésére, mert véleménye szerint a kereszténységgel öszszeegyeztethető bármilyen kultúra, tehát jogosnak fogadja el a különféle kultúrákat és humanizmusokat. Érdekes kérdésként elemezte, mit tud mondani a keresztény humanizmus a halálról? A halál-értelmezés egyszersmind az élet értelmezése. A keresztények nem akarják eltúlozni, túlértékelni az egyén halálának problematikáját. Keresztény és marxista kutatók közös feladata elemezni: hogyan értékelhető az egyes ember halála? A keresztény álláspont szerint a halál a jövő igenlése, s helyteremtés az utánunk jövö generációk számára, mel'ylyel újabb humanizmusoknak adunk lehetőséget. A jövővel kapcsolatban Nyiri Tamás hangsúlyozta, a szeretet a jövő humanizmusa, aktív támogatásának záloga. Együttes felelősségünk, miként építjük a közös jövőt, küzdelem és harc árán. Együtt kell keresnünk — ateistáknak és hívőknek — a bizonytalan, közös jövőt. Világnézeti kérdésekben szemben álló felek párbeszéde egy tisztultabb önazonosság megvalósulásának feltétele, az ember győzelme az ellenfél legyőzése helyett. Földesi Tamás egyetemi tanár az emberi jogokról, mint az ember-koncepció szerves és jelentős részéről tartott tabutémákat tisztázó előadást. Bevezetőjében megállapította, hogy szocializmusunk továbblépésének kulcskérdése a marxizmus továbbfejlődése és tovább-humanizálódása. Ennek egyik alapfeltétele, hogy revízió alá vegyük az emberi jogokról alkotott koncepcióinkat. A kibontakozó alternatív válaszok feltárhatják mai viszonyaink ellentmondásait, objektív képét. Tény, hogy az emberi jogok tényleges szerepe, és a hivatalos értékelés között szakadék húzódik. Az ellentmondás a létező szocializmus szinte minden országára érvényes, különböző mértékben. Az emberi jogokat alkotmányok rögzítik, elismerjük az ENSZ és Helsinki dokumentumait. Az ellentmondás a hivatalos értékelés és a valóság között feszül. A politikai mechanizmusok — gazdaság, jogrend, kultúra stb. — alapvető politikai korlátokat szabnak, melyek összefüggenek ezekben az országokban az egypártrendszerrel; ezek az emberi jogok csak a szocializmus érdekeivel össz„Mindent egy helyen Vf A postaforgalmi szolgáltatások fejlesztése terén kísérleti jelleggel helyezték üzembe a magyar—jugoszláv kooperációban készült „Mindent egy helyen" számítógépes felvevőrendszert. A jugoszláv postánál és más pénzintézetekben használatos TIM 100-as számítógép Magyarországon először a szegedi postaigazgatóság területén segíti és gyorsítja az utalványbefizetéseket, a takarék be- és kifizetéseket, az ajánlott levelek feladását és más szolgáltatásokat, amelyeket azután kényelmesen, a várakozási időt csökkentve tudják intézni a posta dolgozói. Az ünnepélyes átadás után — amelyen részt vett Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese és Rade Vukosavljevic, a Jugoszláv Postaigazgatóság elnökhelyettese is — kitüntetéseiket adtak át. Elnöki Elismerésben részesült Turi István kezelői csoportvezető (szegedi postaigazgatóság) és Tóth László, a Széchenyi téri postahivatal helyettes vezetője. Igazgatói Dicséretet kapott Kovács István vizsgálóbiztos, a postaigazgatóság dolgozója. hangban funkcionálhatnak. Kérdésünk, hogyan reagál ezekre a felvetésekre a kelet-európai országok tudománya. A politika sajátossága ezen országokban, hogy legitimizálást várnak a társadalomtudományoktól. A reagálás sokszínű. Egyik jellemzője a témától való lehetséges távolmaradas, másik egy apologetizáló tendencia, mely szerint a szocialista országok politikai berendezkedése, ezen az adott fokon, a legteljesebb mértékig megoldotta az emberi szabadságjogok kérdését. A harmadik koncepció, melynek magam is híve vagyok, s melynek kontúrjai most bontakoznak a szocialista országok egynémelyikében: az emberi jogokat nem lehet partikuláris szempontok szerint, csakis egyetemes jelleggel megítélni. Ebből következően a korlátozásokat átmenetinek kell tekintenünk, a gyengeség kifejeződésének. Kiteljesítésük a szocializmus jövőjét tekintve kulcskérdés: alanyi joggá kell válnia mindenütt az emberi jogoknak, s ehhez meg kell teremteni az állami garanciákat. Az egyházi filozófusokkal megkezdett dialógussal mindennek szoros kapcsolata van. Hiszen az emberi jogok korlátozása fékezné a párbeszédet. Eszméket eszmékkel kell ütköztetni, s esélyegyenlőséget kell biztosítanunk minden elképzelésnek. Ebben a marxista tudóstársadalom és a párt éppúgy érdekelt, mint az egyházak. Tandi Lajos Megbeszélés az új Merkurtelepröl Tegnap Szegedre látogatott Csűri István a Merkúr és Uzsonyi Tamás, a Hungária Biztosító vezérigazgatója. Hivatalában fogadta élket 'Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Megbeszélésük témája az új, épülő szegedi gépkocsiátadó telep volt. Újabb automata telefonközpontok Április 22-én, pénteken reggel 7 órakor Soltvadkerten ezres, Bócsán és Tázláron 200—200-as kapacitású új automata telefonközpontot helyez üzembe a szegedi postaigazgatóság. Az előfizetők telefonszámai öt számjegyűre változnak. (Az új számokról a 09-es telefonszámon — a tudakozó ad tájékoztatást) Mindhárom 'helység bekapcsolódik a belföldi távhívó hálózatba. Körzetszámuk: 78. Az üzembe helyezést kővetően a soltvadkerti, a bócsai és a tázlári előfizetők hívásakor a kiskőrösi (78-as) góckörzetbe tartozó előfizetőknek csak az új ötjegyű telefonszámot kell tárcsázniuk. Ezeket a távhívó beszélgetéseket a hívó előfizető központjának számlálóberendezése az I. díjkörzet szerint- számlálja. A díj 7— 18 óráig 40, 18—7 óráig 60 másodpercenként 2 forint. A nem a 78-as góckörzetbe tartozó, a távhívásban részt vevő helységek előfizetői távhívással (közvetlenül) hívhatják a három hely. ség előfizetőit. Sikeres évet zártak Sikeres évet zárt a múlt esztendőben a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., forgalmát több mint 40 százalékkal növelte és nyeresége meghaladja a 3 milliárd forintot — állapították meg a pénzintézet közgyűlésén csütörtökön a Duna Intercontinental Szállóban. Erdély Gábor elnök-vezériigazgató elmondotta, hogy a bank nyeresége jelentős részben a gyorsan fejlődő forinthitelezési tevékenységből származik. Számottevően bővítette a bank a nemzetközi bankügyletekből származó bevételét és jövedelmezőnek bizonyultak azok a szogáltatások is, amelyekkel a külkereskedelem fejlesztését támogatják. A bank továbbra is szolid üzletpolitikát kíván folytatni. Szegedi szakközépiskolában Gazdálkodási kísérlet Az úgynevezett költségvetési intézmények gazdasági vezetői a megmondhatói, mennyi kötöttség, s olykor ésszerűtlen korlát akadályozza munkájukat, egyebek között a bérgazdálkodásban. E megszorításokat kívánta enyhíteni a pénzügyminisztérium, amikor elhatározta: kísérleti jelleggel kipróbálja — egyelőre az intézmények szűk körében — a béralapkötöttségtől mentes gazdálkodást. Rugalmasság — ez jellemezheti majd a kiválasztottakat például abban, hogy amire eddig külső kivitelezőt foglalkoztattak, azt most saját vállalkozásban, lényegesen alacsonyabb költséggel oldhatják meg. A szükségleteikhez igazíthatják a munkatársi létszámot, s lehetőségük lesz a tényleges teljesítmény szerinti, differenciált díjazásra. Az előzetes megbeszélések után született meg a tanács vb-határozata: a három kiválasztott Csongrád megyei intézmény egyike a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola lesz. Azért épp ez az iskola, mert széles tevékenységi köre, termelői tevékenysége és a béralapfkotöttségektől mentes gazdálkodás révén vállalkozásait szélesítheti, s így a kísérlet igazolódása után mintául szolgáihat majd. Az új gazdálkodási kísérlet 1989 végéig tart. Az iskola különféle jogcímeken szerzett bevételeteit, támogatásait — saját felelősségére — szabadon használhatja fel bérekre, illetve dologi kiadásokra, ugyanakkor mentesül mindenféle, a bér- és munkaerő-gazdálkodást korlátozó előírás alól. Saját hatáskörében növelheti bevételeit, átcsoportosíthatja a különféle rovatok előirányzatait. Feltételt is szabott persze a kísérletre felhatalmazást adó végrehajtó bizottsági határozat: a szakközépiskola alapfeladatainak körét nem szűkítheti és köteles színvonalát megőrizni, illetve fejleszteni, s beiskolázási keretszámait sem csökkentheti önhatalmúlag. A tanács pedig azt vállalja, hogy az eddigi költségvetési támogatást megadja az iskolának, az összeget csak a központi intézkedések, illetve feladatváltozások módosíthatják. rr Á lenini é időszerűsége N

em akadt kora munkásmozgalmában még egy olyan teoretikus, aki annyira melyen és alaposan elemezte volna a valóság változásait, új folyamatait, mint ahogyan azt Lenin tette. Az elsők között analizálta a tőkés társadalom fejlődésének úi szakaszát, az imperializmus időszakát, s mindenkinel mélyebb következtetéseket vont le ebből a munkásmozgalom stratégiájára és taktikájára vonatkozóan. Lenin minden tendenciát és jelenséget abban a megközelítésben vizsgált, hogy a valóság társadalmi haladást szolgáló forradalmi átalakításához nyerjen belőle támpontot. Ez különböztette meg a marxizmus olyan „megújítóitól", mint a revizionista irányzatot létrehozó Bernstein és társai, akik az új igényekhez való alkalmazkodást hirdették, és lemondtak a tudományos szocializmus, a munkásmozgalom forradalmi tartalmáról, a világ megváltoztatásának szándékáról. Lenin ezt a tartalmat megőrizve, szakított egyes korábbi alaptételekkel, s jutott el olyan következtetésekhez, hogy a szocialista forradalom győzhet egyetlen vagy néhány országban, diadalmaskodhat közepesen vagy gyengén fejlett államokban is. Mint ahogy a forradalom győzelme után néhány évvel volt bátorsága elvetni azt a — korábban általa is vallott — felfogást, mely szerint a szocializmusnak az árutermelés kiküszöbölésére kell törekednie, s hirdette meg az áru-, pénz- és piaci viszonyoknak teret adó, azok törvényszerűségeire építő új gazdaságpolitikát, a NEP-et. A valóság változásaival lépést tartó, bátor újítás és megújulás jellemezte a bolsevik pártot abban az időszakban* amikor Lenin állt az élén — legyen szó akár a forradalom előtti, akár az azt követő periódusról. Erről az alapról folytattak Lenin és harcostársai kétfrontos harcot mind a munkásmozgalom konzervatív, óvatoskodó, a forradalmi lápésektől idegenkedő szárnyával, mind pedig az objektív feltételekkel és lehetőségekkel nem számláló, ultraforradalmár, kalandor törekvésekkel. Elvi kérdésekben Lenin soha nem volt hajlandó megalkuvásra, engedményekre. Ilyen elvi kérdésnek tekintette a hatalom megszerzését és megőrzését. Az általa használt kifejezéssel élve, a legkevésbé sem volt valamiféle „tucatliberális" — számtalan alkalommal hangsúlyozta, hogy a szocializmus megvalósításának alapvető feltétele a hatalom szilárd kézben tartása, megvédése. Vajmi kevés megértést táplált azok iránt, akik a szabadság és demokrácia jelszavát u szocialista hatalom meggyengítésére igyekeztek felhasználni. De az erőszak, a diktatúra, a kényszer az ő számára sohasem volt öncél — mint ahogyan utódjánál, Sztálinnál lett —, hanem mindig a szocializmusért folytatott küzdelem feladataiból következett, s szorosan összekapcsolódott a tömegek, a nép számára biztosított széles körű demokráciával. Lenin komolyan gondolta, hogy a tömegeknek az állam egész tevékenységéről, valamennyi lépéséről érdemi tájékozottsággal kell rendelkezniük, hogy a szovjethatalom minden szervének a munkások és parasztok ellenőrzése alatt kell állnia, a párt, a párttagok munkáját pedig alá kell vetni a pártonkívüliek kontrolljának. A következetesség, a határozottság és az emberközpontúság fő vezetői tulajdonságai közé tartozott. Levelezése is meggyőzően tanúsítja, képtelen volt belenyugodni abba, hogy a szovjet kormány rendelkezései papíron maradjanak, hogy az elhatározások — legyen szó nagy horderejű, vagy egészen apró dolgokról — ne valósuljanak meg a gyakorlathan. Ezért is tulajdonított akkona jelentőséget az ellenőrzésnek, mégpedig mindkét formájának, az alulról és felülről történőnek egyaránt. Ugyanakkor ez a következetesség nagyfokú rugalmassággal párosult: bármikor kész volt módosítani bármely döntésen, intézkedésen* ha az nem állta ki a gyakorlat próbáját. E- lete utolsó időszakában — írásai, feljegyzései tanúsítják — különösen három kérdés foglalkoztatta. Az egyik, hogy a szocialista tulajdon kezelőinek, a szocializmus építőinek el kell sajátítaniuk a gazdálkodás tudományát, s ebben a tőkésektől sem szégyen tanulniuk. A másik a kultúra, a civilizáltság szintjének emelésével összefüggő feladatsor, a harmadik pedig az apparátus — kiváltképp az államapparátus — munkájának megjavítása, a bürokratikus tendenciák kiküszöbölésének útja. Manapság olykor felerősödik azok hangja, akik kétségbe vonják, hogy az idő igazolná a lenini életmüvet. Dogmaként természetesen nem kezelhetőek gondolatai. Am egy dolog aligha cáfolható: a tőkés magántulajdonra épülő viszonyokat eddig kizárólag olyan politikai szervezetek tudták megdönteni és meghaladni, amelyek a lenini koncepciót tekintik vezérfonaluknak. Ezért bízvást állíthatjuk, hogy a történelem Lenin gondolatainak érvényessége mellett tanúskodik. Gyenes László propagandisták kitüntetése Lenin születésének 118. évfordulója alkalmából ma, pénteken délután 4 órakor a Rákóczi téri Lenin-szobornál koszorúzási ünnepséget rendez az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, Szeged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. A szobor talapzatánál elhelyezik a megemlékezés virágait Szeged párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, valamint az üzemek és intézmények, iskolák küldöttei. A koszorúzási ünnepséget megelőzően propagandisták jutalmazására is sor kerül. A megyei és városipártbizottság székházában azok munkáját köszönik meg, akik hosszú időn át segítették az MSZMP politikájának megismertetését, aktív részt vállaltak az ideológiai célok helyi megvalósításában.