Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-22 / 95. szám

Péntek, 1Í>S8. április 22. A párbeszéd középpontjában az ember Marxista tudósok és egyházi filozófusok találkozója Szegeden „Eszméket csak eszmékkel szabad ütköztetni" — val­lotta a nemrégiben elhunyt kiváló filozófus, Lukács József akadémikus, akit a dialógus embereként tisztelnek mar­xista filozófusok és egyházi teoretikusok. Kezdeménye­zője volt a nyolcvanas évek közepétől ateisták és hivők, marxisták és keresztények párbeszédének. Ennek a dia­lógusnak Szeged egyik kez­deményezője volt, már 1985­ben, a Korunk kérdései elő­adás-sorozat keretében szer­veztek e témában vitát. A marxista kutatók és egyhá­zi filozófusok Debrecen után tegnap, Szegeden tartottak egész napos emlékülést, me­lyet Lukács József szellemi örökségének szenteltek. Fi­lozófusok és katolikus egy­házi személyiségek olyan kérdésekről szóltak, mint a humanizmus, a munka, em­ber és társadalom viszonya. Az ember, a huszadik szá­zadvég embere állt az elő­adások középpontjában, mintegy folytatva mindazt az őszinte és folyamatos dialógust, melynek elindí­tója és motorja haláláig Lu­kács József akadémikus volt. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában Sza­bó G. László, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a résztvevőket, s hang­súlyozta, hogy ez az új tu­dományos fórum a társadal­mi ellentmondások által fel­színre került problémák tisz­tázására, a széles értelem­ben vett társadalmi közmeg­egyezés erősítésére is alkal­mas és elhivatott rendez­vény. A programban tizenöt előadas hangzott el. A hasz­nos találkozó szervezésében közreműködött a SZAB fi­lozófiai és történettudomá­nyi szakbizottsága, a TIT Csongrád megyei szervezeté­nek filozófiai szakosztálya, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatósága és a Csongrád megyei tanács. Az alábbiakban két előadás ki­vonatát ismertetjük. Nyiri Tamás, a teológia professzora a keresztény hu­manizmus történeti áttekin­tését követően az új huma­nista tendenciák keresztény megítélését elemezte. Meg­állapította, hogy a keresz­ténység gyökereiben huma­nista, mivel az ember életét állítja hite középpontjába. A keresztény elmélet minden egyes ember érvényességét hirdeti, személyes felelőssé­gét nem hárítja át a közös­ségre. Humanizmusának konkrét szeretetben kell realizálódnia, mely önerő­ből nem teljesíthető, ehhez szükséges Isten segítsége. A szeretet nem terjedhet csu­pán embertől emberig, po­litikai aspektusának is van létjogosultsága. Ezek alap­ján a keresztény tanítás az ember szabadságát és mél­tóságát hirdető eszmerend­szer. Az előadó ezt követően foglalkozott a keresztény emberkép problematikájá­val. Az előadó véleménye szerint a keresztény teoló­gusoknak készen kell állni­uk saját tanaik újraértéke­lésére, mert véleménye sze­rint a kereszténységgel ösz­szeegyeztethető bármilyen kultúra, tehát jogosnak fo­gadja el a különféle kul­túrákat és humanizmusokat. Érdekes kérdésként ele­mezte, mit tud mondani a keresztény humanizmus a halálról? A halál-értelmezés egyszersmind az élet ér­telmezése. A keresztények nem akarják eltúlozni, túl­értékelni az egyén halálá­nak problematikáját. Ke­resztény és marxista kuta­tók közös feladata elemez­ni: hogyan értékelhető az egyes ember halála? A ke­resztény álláspont szerint a halál a jövő igenlése, s hely­teremtés az utánunk jövö generációk számára, mel'y­lyel újabb humanizmusok­nak adunk lehetőséget. A jövővel kapcsolatban Nyiri Tamás hangsúlyozta, a szeretet a jövő humanizmu­sa, aktív támogatásának zá­loga. Együttes felelősségünk, miként építjük a közös jö­vőt, küzdelem és harc árán. Együtt kell keresnünk — ateistáknak és hívőknek — a bizonytalan, közös jövőt. Világnézeti kérdésekben szemben álló felek párbe­széde egy tisztultabb ön­azonosság megvalósulásának feltétele, az ember győzelme az ellenfél legyőzése he­lyett. Földesi Tamás egyetemi tanár az emberi jogokról, mint az ember-koncepció szerves és jelentős részé­ről tartott tabutémákat tisz­tázó előadást. Bevezetőjében megállapította, hogy szo­cializmusunk továbblépésé­nek kulcskérdése a mar­xizmus továbbfejlődése és tovább-humanizálódása. En­nek egyik alapfeltétele, hogy revízió alá vegyük az emberi jogokról alkotott koncepcióinkat. A kibonta­kozó alternatív válaszok fel­tárhatják mai viszonyaink ellentmondásait, objektív ké­pét. Tény, hogy az embe­ri jogok tényleges szerepe, és a hivatalos értékelés kö­zött szakadék húzódik. Az ellentmondás a létező szo­cializmus szinte minden or­szágára érvényes, különböző mértékben. Az emberi jo­gokat alkotmányok rögzí­tik, elismerjük az ENSZ és Helsinki dokumentumait. Az ellentmondás a hivatalos ér­tékelés és a valóság között feszül. A politikai mecha­nizmusok — gazdaság, jog­rend, kultúra stb. — alap­vető politikai korlátokat szabnak, melyek összefügge­nek ezekben az országokban az egypártrendszerrel; ezek az emberi jogok csak a szo­cializmus érdekeivel össz­„Mindent egy helyen Vf A postaforgalmi szolgálta­tások fejlesztése terén kí­sérleti jelleggel helyezték üzembe a magyar—jugo­szláv kooperációban ké­szült „Mindent egy helyen" számítógépes felvevőrend­szert. A jugoszláv postánál és más pénzintézetekben használatos TIM 100-as szá­mítógép Magyarországon először a szegedi postaigaz­gatóság területén segíti és gyorsítja az utalványbefize­téseket, a takarék be- és ki­fizetéseket, az ajánlott leve­lek feladását és más szol­gáltatásokat, amelyeket azután kényelmesen, a vá­rakozási időt csökkentve tudják intézni a posta dol­gozói. Az ünnepélyes átadás után — amelyen részt vett Kertész Pál, a Magyar Pos­ta elnökhelyettese és Rade Vukosavljevic, a Jugoszláv Postaigazgatóság elnökhe­lyettese is — kitüntetéseiket adtak át. Elnöki Elismerés­ben részesült Turi István kezelői csoportvezető (sze­gedi postaigazgatóság) és Tóth László, a Széchenyi té­ri postahivatal helyettes ve­zetője. Igazgatói Dicséretet kapott Kovács István vizs­gálóbiztos, a postaigazgató­ság dolgozója. hangban funkcionálhatnak. Kérdésünk, hogyan reagál ezekre a felvetésekre a ke­let-európai országok tudo­mánya. A politika sajátossá­ga ezen országokban, hogy legitimizálást várnak a tár­sadalomtudományoktól. A reagálás sokszínű. Egyik jel­lemzője a témától való le­hetséges távolmaradas, má­sik egy apologetizáló ten­dencia, mely szerint a szo­cialista országok politikai berendezkedése, ezen az adott fokon, a legteljesebb mértékig megoldotta az em­beri szabadságjogok kér­dését. A harmadik koncepció, melynek magam is híve va­gyok, s melynek kontúrjai most bontakoznak a szocia­lista országok egynémelyi­kében: az emberi jogokat nem lehet partikuláris szem­pontok szerint, csakis egye­temes jelleggel megítélni. Ebből következően a korlá­tozásokat átmenetinek kell tekintenünk, a gyengeség ki­fejeződésének. Kiteljesítésük a szocializmus jövőjét te­kintve kulcskérdés: alanyi joggá kell válnia mindenütt az emberi jogoknak, s eh­hez meg kell teremteni az állami garanciákat. Az egy­házi filozófusokkal meg­kezdett dialógussal minden­nek szoros kapcsolata van. Hiszen az emberi jogok korlátozása fékezné a pár­beszédet. Eszméket eszmék­kel kell ütköztetni, s esély­egyenlőséget kell biztosíta­nunk minden elképzelésnek. Ebben a marxista tudóstár­sadalom és a párt éppúgy érdekelt, mint az egyházak. Tandi Lajos Megbeszélés az új Merkur­telepröl Tegnap Szegedre látoga­tott Csűri István a Merkúr és Uzsonyi Tamás, a Hun­gária Biztosító vezérigazga­tója. Hivatalában fogadta élket 'Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára. Megbeszélésük témája az új, épülő szegedi gépkocsi­átadó telep volt. Újabb automata telefonközpontok Április 22-én, pénteken reggel 7 órakor Soltvadker­ten ezres, Bócsán és Tázlá­ron 200—200-as kapacitású új automata telefonközpon­tot helyez üzembe a szegedi postaigazgatóság. Az előfi­zetők telefonszámai öt számjegyűre változnak. (Az új számokról a 09-es tele­fonszámon — a tudakozó ad tájékoztatást) Mindhá­rom 'helység bekapcsolódik a belföldi távhívó hálózatba. Körzetszámuk: 78. Az üzembe helyezést kő­vetően a soltvadkerti, a bó­csai és a tázlári előfizetők hívásakor a kiskőrösi (78-as) góckörzetbe tartozó előfize­tőknek csak az új ötjegyű telefonszámot kell tárcsáz­niuk. Ezeket a távhívó be­szélgetéseket a hívó előfi­zető központjának számláló­berendezése az I. díjkörzet szerint- számlálja. A díj 7— 18 óráig 40, 18—7 óráig 60 másodpercenként 2 forint. A nem a 78-as góckörzet­be tartozó, a távhívásban részt vevő helységek előfi­zetői távhívással (közvetle­nül) hívhatják a három hely. ség előfizetőit. Sikeres évet zártak Sikeres évet zárt a múlt esztendőben a Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt., for­galmát több mint 40 száza­lékkal növelte és nyeresége meghaladja a 3 milliárd fo­rintot — állapították meg a pénzintézet közgyűlésén csütörtökön a Duna Inter­continental Szállóban. Erdély Gábor elnök-vezér­iigazgató elmondotta, hogy a bank nyeresége jelentős részben a gyorsan fejlődő forinthitelezési tevékeny­ségből származik. Számotte­vően bővítette a bank a nemzetközi bankügyletekből származó bevételét és jöve­delmezőnek bizonyultak azok a szogáltatások is, amelyekkel a külkereskede­lem fejlesztését támogatják. A bank továbbra is szolid üzletpolitikát kíván foly­tatni. Szegedi szakközépiskolában Gazdálkodási kísérlet Az úgynevezett költségve­tési intézmények gazdasági vezetői a megmondhatói, mennyi kötöttség, s olykor ésszerűtlen korlát akadá­lyozza munkájukat, egyebek között a bérgazdálkodásban. E megszorításokat kívánta enyhíteni a pénzügyminisz­térium, amikor elhatározta: kísérleti jelleggel kipróbálja — egyelőre az intézmények szűk körében — a béralap­kötöttségtől mentes gazdál­kodást. Rugalmasság — ez jellemezheti majd a kivá­lasztottakat például abban, hogy amire eddig külső ki­vitelezőt foglalkoztattak, azt most saját vállalkozásban, lényegesen alacsonyabb költséggel oldhatják meg. A szükségleteikhez igazíthat­ják a munkatársi létszámot, s lehetőségük lesz a tényle­ges teljesítmény szerinti, differenciált díjazásra. Az előzetes megbeszélések után született meg a tanács vb-határozata: a három ki­választott Csongrád megyei intézmény egyike a szegedi Fodor József Élelmiszer­ipari Szakközépiskola lesz. Azért épp ez az iskola, mert széles tevékenységi köre, termelői tevékenysége és a béralapfkotöttségektől men­tes gazdálkodás révén vál­lalkozásait szélesítheti, s így a kísérlet igazolódása után mintául szolgáihat majd. Az új gazdálkodási kísér­let 1989 végéig tart. Az is­kola különféle jogcímeken szerzett bevételeteit, támo­gatásait — saját felelősségé­re — szabadon használhatja fel bérekre, illetve dologi ki­adásokra, ugyanakkor men­tesül mindenféle, a bér- és munkaerő-gazdálkodást kor­látozó előírás alól. Saját ha­táskörében növelheti bevé­teleit, átcsoportosíthatja a különféle rovatok előirány­zatait. Feltételt is szabott persze a kísérletre felhatalmazást adó végrehajtó bizottsági határozat: a szakközépisko­la alapfeladatainak körét nem szűkítheti és köteles színvonalát megőrizni, illet­ve fejleszteni, s beiskolázá­si keretszámait sem csök­kentheti önhatalmúlag. A tanács pedig azt vállalja, hogy az eddigi költségvetési támogatást megadja az isko­lának, az összeget csak a központi intézkedések, illet­ve feladatváltozások módo­síthatják. rr Á lenini é időszerűsége N em akadt kora munkásmozgalmában még egy olyan teoretikus, aki annyira melyen és alapo­san elemezte volna a valóság változásait, új folyamatait, mint ahogyan azt Lenin tette. Az elsők között analizálta a tőkés társadalom fejlődésének úi szakaszát, az imperializmus időszakát, s mindenkinel mélyebb következtetéseket vont le ebből a munkás­mozgalom stratégiájára és taktikájára vonatkozóan. Lenin minden tendenciát és jelenséget abban a megközelítésben vizsgált, hogy a valóság társadalmi haladást szolgáló forradalmi átalakításához nyerjen belőle támpontot. Ez különböztette meg a marxizmus olyan „megújítóitól", mint a revizionista irányzatot létrehozó Bernstein és társai, akik az új igényekhez való alkalmazkodást hirdették, és lemondtak a tudo­mányos szocializmus, a munkásmozgalom forradalmi tartalmáról, a világ megváltoztatásának szándékáról. Lenin ezt a tartalmat megőrizve, szakított egyes ko­rábbi alaptételekkel, s jutott el olyan következteté­sekhez, hogy a szocialista forradalom győzhet egyet­len vagy néhány országban, diadalmaskodhat közepe­sen vagy gyengén fejlett államokban is. Mint ahogy a forradalom győzelme után néhány évvel volt bátorsága elvetni azt a — korábban általa is vallott — felfogást, mely szerint a szocializmusnak az árutermelés kiküszöbölésére kell törekednie, s hir­dette meg az áru-, pénz- és piaci viszonyoknak teret adó, azok törvényszerűségeire építő új gazdaságpoliti­kát, a NEP-et. A valóság változásaival lépést tartó, bátor újítás és megújulás jellemezte a bolsevik pártot abban az időszakban* amikor Lenin állt az élén — legyen szó akár a forradalom előtti, akár az azt követő perió­dusról. Erről az alapról folytattak Lenin és harcos­társai kétfrontos harcot mind a munkásmozgalom konzervatív, óvatoskodó, a forradalmi lápésektől ide­genkedő szárnyával, mind pedig az objektív feltéte­lekkel és lehetőségekkel nem számláló, ultraforradal­már, kalandor törekvésekkel. Elvi kérdésekben Lenin soha nem volt hajlandó megalkuvásra, engedményekre. Ilyen elvi kérdésnek tekintette a hatalom megszerzését és megőrzését. Az általa használt kifejezéssel élve, a legkevésbé sem volt valamiféle „tucatliberális" — számtalan alka­lommal hangsúlyozta, hogy a szocializmus megvaló­sításának alapvető feltétele a hatalom szilárd kézben tartása, megvédése. Vajmi kevés megértést táplált azok iránt, akik a szabadság és demokrácia jelszavát u szocialista hatalom meggyengítésére igyekeztek fel­használni. De az erőszak, a diktatúra, a kényszer az ő szá­mára sohasem volt öncél — mint ahogyan utódjánál, Sztálinnál lett —, hanem mindig a szocializmusért folytatott küzdelem feladataiból következett, s szoro­san összekapcsolódott a tömegek, a nép számára biztosított széles körű demokráciával. Lenin komo­lyan gondolta, hogy a tömegeknek az állam egész te­vékenységéről, valamennyi lépéséről érdemi tájéko­zottsággal kell rendelkezniük, hogy a szovjethatalom minden szervének a munkások és parasztok ellenőr­zése alatt kell állnia, a párt, a párttagok munkáját pedig alá kell vetni a pártonkívüliek kontrolljának. A következetesség, a határozottság és az ember­központúság fő vezetői tulajdonságai közé tartozott. Levelezése is meggyőzően tanúsítja, képtelen volt be­lenyugodni abba, hogy a szovjet kormány rendelke­zései papíron maradjanak, hogy az elhatározások — legyen szó nagy horderejű, vagy egészen apró dolgok­ról — ne valósuljanak meg a gyakorlathan. Ezért is tulajdonított akkona jelentőséget az el­lenőrzésnek, mégpedig mindkét formájának, az alul­ról és felülről történőnek egyaránt. Ugyanakkor ez a következetesség nagyfokú rugalmassággal párosult: bármikor kész volt módosítani bármely döntésen, in­tézkedésen* ha az nem állta ki a gyakorlat próbáját. E- lete utolsó időszakában — írásai, feljegyzései tanúsítják — különösen három kérdés foglal­koztatta. Az egyik, hogy a szocialista tulajdon kezelőinek, a szocializmus építőinek el kell sajátí­taniuk a gazdálkodás tudományát, s ebben a tőkések­től sem szégyen tanulniuk. A másik a kultúra, a ci­vilizáltság szintjének emelésével összefüggő feladat­sor, a harmadik pedig az apparátus — kiváltképp az államapparátus — munkájának megjavítása, a bürok­ratikus tendenciák kiküszöbölésének útja. Manapság olykor felerősödik azok hangja, akik kétségbe vonják, hogy az idő igazolná a lenini élet­müvet. Dogmaként természetesen nem kezelhetőek gondolatai. Am egy dolog aligha cáfolható: a tőkés magántulajdonra épülő viszonyokat eddig kizárólag olyan politikai szervezetek tudták megdönteni és meghaladni, amelyek a lenini koncepciót tekintik ve­zérfonaluknak. Ezért bízvást állíthatjuk, hogy a törté­nelem Lenin gondolatainak érvényessége mellett ta­núskodik. Gyenes László propagandisták kitüntetése Lenin születésének 118. évfordulója alkalmából ma, pénteken délután 4 órakor a Rákóczi téri Lenin-szobor­nál koszorúzási ünnepsé­get rendez az MSZMP Sze­ged Városi Bizottsága, Sze­ged Megyei Város Tanácsa, a Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság. A szobor talapzatánál elhelyezik a megemlékezés virágait Szeged párt-, álla­mi és társadalmi szerveze­teinek képviselői, valamint az üzemek és intézmények, iskolák küldöttei. A koszorúzási ünnepséget megelőzően propagandis­ták jutalmazására is sor kerül. A megyei és városi­pártbizottság székházában azok munkáját köszönik meg, akik hosszú időn át se­gítették az MSZMP politiká­jának megismertetését, ak­tív részt vállaltak az ideoló­giai célok helyi megvalósítá­sában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom